Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. március 6., csütörtök Kádár János beszéde A kongresszus jóváhagyta az SZKP KB politikai irányvonalát A párt tevékenységének legfőbb területe a gazdaság Az SZKP XXVII. kongresszusán elfogadták a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésé­nek fő irányait az 1986-1990-es évekre, valamint az évszázad végéig terjedő időszakra. (Folytatás az 1. oldalról) ez u megállapítás. A szocia­lista világrendszer fejlődésé­nek jelenlegi szakaszában hasonló feladatokkal küzd minden szocialista ország, tehát ilyen értelemben is va­lamennyiünknek fontos az SZKP XXVII. kongresszusa. — A világ is egy olyan pillanathoz érkezett, amikor ennek a kongresszusnak, a Szovjetunió szavának külö­nösen nagy súlya van. Bé­kében élünk, de az imperia­listák fokozott és rendkívül veszélyes fegyverkezési ver­senyt szítanak. Világháború azonban saját pusztulásuk veszélye nélkül nem tudnak kirobbantani. így él most az emberiség egy kritikus idő­szakban. — Ennek a kongresszus­nak minderről van monda­nivalója az egész világ szá­mára. A fegyverkezési ver­seny kérdésében az egész szócialisla világ véleményét fejezte ki, amikor az erőfö­lényről szólva kétszer is ne­met mondott. Kijelentette: a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés országai nem töreked­nék erőfölényre, de nem enge­dik azt sem, hogy az Egyesült Államok, a NATO államai erőfölényre tegyenek szert. A szovjet javaslatok e tekin­tetben teljesen világosak: tárgyaljunk, fogadják el a kinyújtott kezet, oldjuk meg együtt a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez megfelel a Az SZKP XXVII. kong­resszusa szerda délelőtt Gej- dar Alijevnek, az SZKP KB PB tagjának, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesének elnökletével folytatta és be­fejezte az ötödik napirendi pont vitáját. Bár alapvetően a szerdai felszólalásokban is a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányairól volt szó. mind­egyik szónok helyeselte az első munkahéten tárgyalt politikai beszámolót is, és elismeréssel szólt az SZKP békepolitikájáról, nagyformá­tumú fegyverzetkorlátozási kezdeményezéseiről. Az első felszólaló, Mahtaj Szaggyijev, a kokcsetavi te­rületi pártbizottság első tit­kára, Kazahsztán mezőgaz­dasági problémáira tért visz- sza. Szavaiból az derült ki, hogy a területi pártszervezet nincs megelégedve sem a mezőgazdasági gépgyártási minisztérium, sem a Mező­gazdaságtudományi Akadé­mia munkájával. Elpanaszol­ta, hogy az intenzív búzater­mesztés módszerei nincse­nek kidolgozva, a. műtrágya minősége nem megfelelő, ke­vés a gyomirtó szer. nem rendelkeznek gyorsan beérő fajtákkal és termelékeny gépekkel, elégtelen a mező- gazdasági üzemek jármű­parkja. „Ahány tudós, annyi elmé­let” — mondta a területi párttitkár, aki emellett meg­jegyezte, hogy az emberek nemcsak jól dolgozni akar­nak, hanem jól élni is sze­retnének, s ez komoly fel­adatokat jelent a kokcsetavi területen. Ivan Francenyuk, a novo- lipecki kohászati kombinát igazgatója felszólalásában a vaskohászat korszerűsítését sürgette. A kombinátról el­mondta, hogy az 18 országba exportálja termékeit, szoro­san együttműködik csehszlo­vákiai és NDK-beli vállala­tokkal, A nyersvas, az acél és a hengerelt áruk gyártási technológiájában közelíteni kíván a világszínvonalhoz, de itt az illetékes miniszté­rium és tervező szervek gya­korlati hozzájárulása szüksé­ges. Vaszilij Szitnyikov, az ir- kutszki területi pártbizott­ság első titkára annak a gondjának adott kifejezést, hogyan juttassák el a párt­szovjet, a magyar és min­den nép érdekeinek. — A kongresszusi vitában sok szó esett a műszaki fej­lesztés, a termelés, a társa­dalmi fejlődés felgyorsításá­tól. Ezt a feladatot kellő súllyal és jókor vetette fel. Bizonyos, hogy az imperia­lista körök respektálják a szovjet rakétákat, de attól, talán még jobban tartanak, hogy a Szovjetunióban fel­gyorsítják a fejlődést. Ez óriási húzóerőt jelent ;> töb­bi szocialista országnak is. A mi rendszerünk szabad utat nyit a termelőerők fejlődése előtt, A gyakorlatban ez az elv nem mindig érvényesül, s ha nem, akkor meg kell vizsgálni és meg kell változ­tatni a gyakorlatot. Ezt te­szi az SZKP XXVII. kong­resszusa. — Ezt a tanácskozást mi bel- és külpolitikai szem­pontból egyaránt nagyszerű kongresszusnak tartjuk. Jól érezzük itt magunkat, mi ilyen kongresszusra vártunk. — Teljes sikert kívánunk a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Ezt mi ma­gyarok, mint elvtársak és barátok szívből mondjuk, ez az érdekünk is. Úgy vagyunk ezzel: ha a szovjet ember egy kicsit könnyebben léleg­zik. a Szovjetunióban dina­mikusabban mennek a dol­gok, akkor ez nekünk is jó, mi is könnyebben lélegzünk. Beszéde további részében az MSZMP főtitkára pártunk tagsághoz, a társadalom szé­lesebb rétegeihez a part- kongresszus gazdag monda­nivalóját és főképp stílusát, hangulatát. A terület nyolcmilliárd köbméter fakinccsel rendel­kezik, de még „hiánycikk” az erdőgazdálkodásban, a fa- megmunkálásban a hulla­dékmentes technológia. Szitnyikov üdvözölte a Bajkál-tó vizének tisztasága érdekében tett lépéseket, a szennyeződés máris észlel­hető csökkenését, de sürget­te, hogy ezeknek a tenniva­lóknak egy közös, felelős gazdája legyen. A szerda délelőtti ülésen üdvözölte a befejezéséhez közeledő pártkongresszust Gordon McLennan, Nagy- Britannia Kommunista Párt­jának főtitkára. — Az SZKP XXVII. kong­resszusa iránt világszerte megnyilvánuló érdeklődés jel­zi a Szovjetunió és kommu­nista pártja az emberiség előtt álló feladatok megol­dásában játszott szerepének elismerését — jelentette ki az SZKP kongresszusán Gor­don McLennan, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjá­nak főtitkára. Nagyra értékelte a Szov­jetunió Mihail Gorbacsov januári javaslatában elő­terjesztett békekezdemé­nyezéseit. A szovjet bé­keprogram, mutatott rá a szónok, élesen elüt az Egyesült Államok cseleke­deteitől, az úgynevezett ha­dászati védelmi kezdemé­nyezéstől, a kísérleti atom­robbantások moratóriumának elutasításától. Gordon McLennan elítélte a brit kormányt az amerikai csillagháborús program tá­mogatásáért és utalt arra, hogy Angliában nagy erejű háborúellenes mozgalom jött létre. Résztvevői az atom­fegyverkezési verseny meg­fékezését, az Egyesült Álla­mok brit területen lévő nuk­leáris támaszpontjainak fel­számolását követelik. Nagy-Britannia helyzetéről szólva McLennan megje­gyezte, hogy az ország mély válságot él át. Több mint négymillió munkásnak, kö­zöttük sok fiatalnak nincs munkája. Tizenötmillió em­ber szegénységben él. El­mondta, hogy a tízmillió dol­gozót tömörítő angol szak­és kormányunk politikájának néhány történelmi tapaszta­latáról és mai jellegzetessé­geiről tájékoztatta a munkás­gyűlés résztvevőit. Részlete­sen szólt országaink együtt­működésének erősítéséről, kapcsolataink bővítésének, egymás tapasztalatai tanul­mányozásának fontosságáról. — Egy úton járunk — mondotta. — Ezen a kong­resszuson éreztem, hogy a szovjet emberek bizakodnak, mert óriási erők vannak eb­ben az országban: szellem, energiák, szakmai tudás, tu­domány, alkotókészség. Mi is bízunk a jövőben, mert ezek az erők hazánkban is jelen vannak, csak meg kell tanulni, hogyan hozzuk moz­gásba őket, és akkor valóban dinamikusabb lesz a fejlődé­sünk. Kádár János végezetül a gyárlátogatás tapasztalataira utalva elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a kol­lektívának az elért eredmé­nyekhez. További sikereket, jó eredményeket kívánva búcsúzott a gyár dolgozóitól. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Anatolij Szvja- tyenko, a gyár dolgozói ne­vében az üzemben készülő egyik többrendeltetésű szer­számgép makettjét adta át Kádár Jánosnak. Az MSZMP főtitkára a találkozás emlé­kére a Parlament látképé­vel díszített herendi porce­lán tálat nyújtott át a ven­déglátóknak. szervezeti mozgalom a vál­lalkozók heves támadásainak célpontjává vált. A vállalko­zók ezekhez a támadásaik­hoz a Thatcher-kormány ál­tal bevezetett szakszervezet­ellenes törvényeket használ­ják fel. A szónok bírálta a brit kormány politikáját, amiért nem hajlandó a dél-afrikai apartheid rendszer felszámo­lását célzó intézkedéseket tenni, és amiért folytatja az elnyomást Észak-lrországgal szemben. Gejdar Alijev közölte, hogy a tárgyalás alatt álló napi­rendi ponthoz 32 felszólaló jelentkezett, 25 felszólalás hangzott ei, s javasolja a vita berekesztését. Indítvá­nyát elfogadták, majd Lev Zajkov, az SZKP KB titká­ra, a módosító és kiegészítő javaslatokat véleményező bi­zottság elnöke számolt be a végzett munkáról. Ezután a délelőtti ülés el­nöke szavazásra tette fel a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait tartalmazó, és im­már kiegészített és módosí­tott tervezetet, valamint a róla szóló határozat terveze­tét. A kongresszus mindket­tőt egyhangúlag jóváhagyta azzal, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió Minisztertanácsa, a mi­nisztériumok, a főhatóságok, valamint a köztársasági kor­mányszervek foglalkozzanak azokkal a további észrevéte­lekkel, amelyek nem kerül­tek bele a végső okmányba. A kongresszus titkársága közölte, hogy mintegy ne­gyedmillió levél érkezett az SZKP XXVII. kongresszusá­hoz, támogató, kérdéseket felvető, kéréseket, panaszo­kat tartalmazó, kivizsgálást kérő és intézkedéseket szor­galmazó levelek. A kong­resszus megbízta az SZKP új Központi Bizottságát, fog­lalkozzék majd a beérkezett levelekkel, és tegye meg a szükséges lépéseket. A szovjet pártkongresz- szus — mint az elnök kö­zölte — szerda délután zárt ülést tartott. Az utolsó napi­rendi pont az SZKP köz­ponti szerveinek megválasz­tása. A tanácskozás várha­tóan csütörtökön délben ér véget. Az SZKP XXVII. kong­resszusa jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának po­litikai irányvonalát és gya­korlati tevékenységét — ál­lapítja meg a Központi Bi­zottság politikai beszámoló­járól elfogadott kongresszusi határozat. Az okmány aláhúzza, hogy a jelenlegi fordulópont jel­legű szakaszban, az országon belül és a világ színterein kialakult minőségileg új helyzetben ismételten meg­nyilvánult a párt hűsége a marxizmus—leninizmus iránt, az a képessége, hogy mé­lyen megértse és reálisan mérje fel a helyzetet, he­lyes tanulságokat vonjon le a tapasztalatokból, megtalál­ja a megérett problémák megoldásának útjait, leküzd­jön mindent, ami elavult. A határozat rámutat: a történelem, a társadalmi fej­lődés egyre sürgetőbben kö­veteli, hogy világméretekben megszervezzék az államok és a népek közötti konstruktív és alkotó jellegű együttmű­ködést. A béke és a haladás erői képesek világszerte sem­legesíteni az imperializmus­tól eredő veszélyt, megállí­tani a világnak a nukleáris szakadék szélére való sodró­dását, megakadályozni azt, hogy a világűr harctérré váljék. A kongresszus az SZKP belpolitikai vonalát jellemez­ve megállapította, hogy a Reagan a csúcstalálkozó teltételei Reagan elnök 1987-re ter­vezett moszkvai látogatását attól tette függővé. meg tud-e állapodni a Szovjet­unióval Mihail Gorbacsov idei amerikai útjának idő­pontjában. Ezt maga az ame­rikai elnök jelentette be szerdán reggel, amikor új­ságírókkal találkozott. Reagan elmondta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői eddig nem tudtak megállapodni Mihail Gorbacsov látogatásá­nak időpontjában. Az ame­rikai fél júniust, a szovjet szeptembert javasolta. Ez utóbbit Reagan azért utasí­totta el, mert szerinte túlsá­gosan közel van a novembe­ri kongresszusi választások időpontjához. A két világhatalom veze­tője tavalyi genfi csúcstalál­kozóján állapodott meg ar­ról, hogy idén, illetve a jövő évben felkeresik egymás or­szágát. párt tevékenységének leg­főbb területe a gazdaság. Az okmány megállapítja, hogy 1961, vagyis az SZKP har­madik programjának elfoga­dása óta a Szovjetunióban a nemzeti jövedelem csaknem négyszeresére, az egy főre eső reáljövedelem pedig 2,6- szeresére növekedett. A kongresszuson bírálóan. értékelték az elért eredmé­nyeket, s megállapították: a fő feladat ma az, hogy mi­nél rövidebb idő alatt le­küzdjék a gazdaság fejlődé­sében tapasztalható kedve­zőtlen tendenciákat, sokkal dinamikusabbá tegyék a gaz­daságot, tág teret biztosítsa­nak a valóban forradalmi, átalakításoknak. A határozat nagy figyelmet szentelt az ak­tív szociálpolitikának. Az ok­mány kimondja: a párt szi­gorúan tartja magát a szo­ciális igazságosság elvéhez, s arra törekszik, hogy eltá- volítson mindent, ami aka­dályozza ennek az elvnek a folyamatos megvalósítását. Áz SZKP külpolitikai stra­tégiáját elemezve, a kong­resszus rámutatott, hogy a párt nemzetközi síkon kifej­tett tevékenységében a fő irány továbbra is az, hogy elhárítsák a háborús ve­szélyt, megvalósítsák a tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítésének programjait, amit Mihail Gorbacsov ja­nuári nyilatkozata kifejtett. Az okmány megfogal­mazza azt a fontos elméleti A Művelődési Minisztéri­um meghívására március 1. és 5. között Budapesten tar­tózkodott Paolo Emilio Ta- viani szenátor, az Olasz Sze­nátus Külügyi Bizottságának elnöke, a Szabadság önkén­tesei elnevezésű szervezet el­nöke, a Genovai Tudomány- egyetem professzora, ismert kereszténydemokrata politi­kus. Paolo Emilio Taviani lá­togatása során előadást tar­tott az MTA Történettudo­és gyakorlati jelentőségű következtetést, miszerint nemzetközi síkon olyan ob­jektív feltételek alakultak ki, amelyek közepette a ka­pitalizmus és a szocializmus közötti párviadal csakis és kizárólag a békés verseny és a békés versengés formái között mehet végbe. A határozat külön fontos­ságot tulajdonít a nemzet­közi biztonság átfogó rend­szere megteremtése elvi fontosságú alapjainak — amelyet a Központi Bizott­ság politikai beszámolója terjesztett elő. Rámutat, hogy ehhez a tételhez iga­zodva el lehetne érni, hogy a békés egymás mellett élés az államközi kapcsolatok legfőbb univerzális elve le­gyen. A kongresszus felhív­ja azokat a kormányokat, pártokat; társadalmi szerve­zeteket és mozgalmakat, amelyeket valóban aggaszt a béke sorsa, felhív minden népet, hogy még szorosab­ban és még termékenyeb­ben működjenek együtt a háború elleni ütközet meg­nyerése érdekében. A határozat a párttal fog­lalkozó fejezetben kimond­ja, hogy az SZKP új szer­kesztésű programja, a szer­vezeti szabályzat tételeinek következetes valóra váltása tovább növeli az SZKP ve­zető szerepét, befolyását a szocialista társadalom min­den területén tapasztalható tevékenységre. mányi Intézetében az olasz antifasiszta partizánharcok történetéről, és — mint a vi­lág egyik legtekintélyesebb Kolumbusz-kutatója — az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen Amerika felfede­zéséről. Taviani szenátort bu­dapesti tartózkodása során fogadta Horn Gyula külügy- minisztériumi államtitkár és Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Folytatta munkáját az SZKP KM kongresszusa A Varsói Szerződés küliiymiiiszter-lielyetteseinelt találkozója A közeli napokban Budapesten találkoznak a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügyminiszter-helyettesei. A találko­zón ott lesz Viktor Karpov különleges megbízatású nagy­követ, a szovjet—amerikai nukleáris és űrfegyverekről folyó tárgyalásokon részt vevő szovjet delegáció vezetője. Taviani szenátor Bullapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom