Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. március 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Lutri kérdése, hogy... ;AiC:..lész-e irodaház „A meg' nem erősített hír­ről” már mi is tudtunk, a lakók panaszai is eljutottak hozzánk, majd egy levelet kapott a szerkesztőségünk. Érdekes módon nem is a Lottó-tömbről, hanem az Avas-déli lakótelepről írta V. J. miskolci olvasónk. „A megkezdett építkezé­seknél már nem lehel he­lyesbíteni. A megyei könyv­tár előtti területre, mert ott szép kis szabad tér volt, be­terveztek egy Technika Há­zát. És miért ide? Mert Mis­kolc belvárosa úgyis sok zöld területtel rendelkezik? Ezt az épületet elhelyezhet­ték volna az Avas-dél nyu­gati oldalán lévő szabad te­rületre is. amely az Engels utca és Sályi út végén ta­lálható... aztán az ember a városban hallja, hogy a Sze­mere és Vörösmarty utcákat érintő OTP-lakások közé az. úgynevezett Lottó-tömb kel­lős közepébe toronyházat terveznek a vízügyieknek. Mielőtt még nem késő, jó volna, ha meghallgatnák az OTP-től nagyon drágán vá­sárolt lakások tulajdonosait is... Amíg nem késő! Ezt a területet fásitsák, gyepesít­sék. Mert zöld kell a ma­gyarnak, nem sűrű torony­ház!” Hát erről van szó! És már­is a kellős közepébe csöp­pentünk annak az „irodaház­vitának”, mely a miskolci Szemere utcai Lottó-tömb frissen beköltözött lakói és az illetékes szervek között dúl. Miért nem szóltak nekünk? A lakók. Ki-ki a magáét fújja, bár a mondandók vé­ge ugyanaz: miért kell ide irodaház? Szabad-e így ter­vezni? Hogy lehet egy lakó­tömb közepére középületet építeni? S az önös érdeke­ken túl: végül is mi lesz ez­zel a belvárossal? így is zsú­folt betondzsungel már Mis­kolc. — Sajnos a költözés után két héttel hallottuk a hírt — mondja G. E.-né, kétgye­rekes anyuka — a BÁÉV munkásaitól. Hol fognak ak­kor az itteni gyerekek ját­szani? Mehetnek a busz­megállókba, a kerekek alá .. . Elveszik tőlünk a kilátást, a levegőt, a napfényt. Pedig mi ugyancsak megfizettük az árát, négyzetméterenként 15 ezer forintot. Dr. F. A.: — Tudja, en­gem az keserít el, hogy más városokban egy szobor el­helyezése miatt végigkérde­zik az embereket, minket pedig kész tények elé állí­tanak. — Én az alakuló közgyű­lésen szereztem róla tudo­mást. tavaly novemberben — szól közbe M. A. — Csak­hogy akkor a lakások már ki voltak fizetve. Engem vi­szont az háborít fel. hogy az OTP miért nem értesített erről minket korábban? Sze­mély szerint én visszalép­tem volna a vételtől. A lakók végül elmondják még azt is, hogy annak ide­jén ketten is megszemlélték a lakótömb telepítési tervét. Egy jókora papirlepedőt, amelyen minden lakás, bolt külön-ktilön feltüntetve sze­repelt. Ám az irodaház nem volt rajta . . . A vevő lakást vesz, nem panorámát... Dojcsálc János, az OTP Borsod Megyei Igazgatósá­gának vezetője: — A területtel való gaz­dálkodás nem a mi dolgunk. Egy-egy építkezés helyét a városi tanács jelöli ki. Mi nem tehetünk semmit, az irodaházat a tervezők asz­taláról le nem vehetjük. Mi is ott építkezünk, ahol he­lyet kapunk . .. — Miért nem értesítették erről a leendő lakókat? — Mert pontosan mi sem tudtunk semmit. Hogy oda­terveznek valamit, az a la­kók alakuló közgyűlésén hangzott el. De hogy mii. arról a mai napig nincs hi­vatalos tudomásunk. A ta­nács addig nem köteles in­formálni, amíg nincs végle­ges döntés az ügyben. Min­denesetre a közgyűlés után levelet írtunk Miskolc város tanácselnökének, és kértük, hogy vizsgálja felül a dön­tést, mert a lakók tiltakoz­nak. A kapott válaszban sok konkrétum nem volt. Való­ban foglalkoznak az iroda­ház építésével, mert indo­koltnak tartják a terület be­építését. Anélkül azonban, hogy az ott élőket hátrány érné. Például a szintje nem lesz magasabb, mint a lakó­házaké. — Sokan azt tartják, az OTP azért hallgatott, hogy az adásvételt zavartalanul lebonyolíthassa. — Badarság. Ha valaki ezért visszalép, rögtön akad helyette három másik. Ezek a lakások kapósaik. — Mint magánembernek, mi erről a véleménye? — Összetett. Először is a vevő lakást vesz, nem pano­rámát. Ha valaki a saját tel­kén építkezik, az egészen más. Itt, a belvárosban min­denre számítani kell, ne ér­je meglepetés az embereket. Másodszor; aki szoba-kony- hás komfortnélküliségből jött ide. aligha ágál a kilátás miatt, örül, hogy lakáshoz jutott. Harmadszor; létezik egy örökös, alig feloldható ellentmondás abban, egy vá­roskép hogyan alakul. Ne­héz az érdekeket összeegyez­tetni, hiszen nem vagyunk gazdagok. Sem lakásban, sem építkezési területben. — Lehet-e szó a lakások értékcsökkenéséről, illetve arról, hogy az OTP emiatt visszatérít bizonyos össze­get? — Olyan jogszabály ná­lunk nem létezik, hogy a. ki­látás miatt értékcsökkenést állapítsunk meg. A területet le kell zárni! Dr. Kovács László, Mis­kolc Város Tanácsának el­nöke így somázza a vélemé­nyét: keserves dolog igazsá­got tenni egy olyan ügyben, ahol egyéni, illetve csoport- érdekről éppúgy beszélhe­tünk. mini a távlati városi érdekekről. Ahol humánus szempontokat éppúgy figye­lembe kell venni, mint az építészeti szabályokat. — Az egyéni véleményem szintén az, hogy szerencsé­sebb megoldást is el tudnék képzelni. Mondjuk egy négy­szintes, sátortetős lakóépü­letet az irodaház helyett. Vi­szont inkorrektek sem lehe­tünk az. EVIZIG-gel. vagy az OVH-val szemben. Most ké­szül a beruházási program, s a tervezővállalatnak már felhívtuk a figyelmét a la­kókörnyezet érdekeire. Első­sorban a szintszámra, ami az épület két szélén kapcso­lódna a lakóházakhoz, csak a közepén lenne maga­sabb .. . — Az nem lehetséges, hogy ide semmi ne épüljön? — Az építészeti szakembe­rek szerint nem. Ezt a terü­letet le kell zárni. Ha nem irodaházzal, akkor lakóépü­lettel. — Ez már végleges? Egy testületi döntést testület már nem változtathat meg? — Ebben az esetben nem­csak testületi döntésről van szó, hanem egy évek óta el­indított, gazdaságilag és jo­gilag előkészített folyamat­ról, amit visszafordítani va­lóban nehéz. De nem lehe­tetlen ... Stéfán Márton, az Észak- magyarországi Vízügyi Igaz­gatóság helyettes vezetője szerint az igazságtétel szem­pontjainak elbírálásánál egyetlen egy szempont léte­zik: a racionalizmus. — Mi kezdettől fogva eh­hez a helyhez ragaszkod­tunk. A munkánkat csak úgy végezhetjük jól. ha azon a környéken maradunk, ahtol a velünk közreműködő társ­szervek (például a tanács. KPM. stb.) is vannak. Az igazgatási intézmények amúgy is elég szétszórtak Miskolcon. — A városlakók szerint mindent egy helyen, a vá­ros szívében megvalósitani abszúrd elképzelés ... — Miért lenne az? Tessék megnézni Nyíregyházát, Deb­recent, vagy éppen Szolno­kot. A fontos intézmények mind a belvárosban kapnak helyet. Így az előnyös vá­rosképi szempontból is. A mi mostani székházunk, a Vörösmarty utcán is előny­telen helyre épült... — Tudomásom szerint iro­daház-stop van érvényben. — Ez nem irodaház, lesz. hanem központi labor- és számítógépközpont, ahol a Miskolcon jelenleg öt helyen dolgozó embereink végre tisztességes körülmények kö­zött végezhetnék a munká­júikat. Ellenben, ha feloldják a stopot esetleg bővíthetjük is az épületet. — Mióta igénylő az EVIZ1G? — A városi tanács 1978- ban jelölte ki nekünk ezt a területet. Az ÉSZAKTERV házi pályázatát a mi igaz­gatóságunk finanszírozta. Az illetékes tanácsi szervek jó­váhagyták, így készült el a beépítési terv. Mi eddig kö­rülbelül négymillió forintot invesztáltunk ebbe az ügy­be. A tömb kialakításához például két beruházási prog­ramot is készíttettünk, két menetben, mivel az első va­riáció elévült. Másrészt nem­csak az anyagiakról van sző. Egy sínen lévő folyamatot ..visszacsinálni” szerintünk már képtelenség ... * Vitáról írtunk a cikk ele­ién. Ügy érezzük, az illeté­kesek sorrendben közreadott véleménye után ez a szó megkérdőjelezhető. Mert iga­zi vita akkor lenne, ha az összecsapó vélemények gyö­keresen változtathatnának is valamit a végeredményen. Az eddigiek alapján legfel­jebb a módosításban re­ménykedhetünk, hivatkozván a városi tanács elnökének szavaira: „Egy városi polgárnak a legteljesebb mértékig joga van ahhoz, hogy lakókör­nyezete alakításakor a véle­ményét bármely fórumon hangoztassa. Hiszen vele együtt kell a döntéseket meghozni...” Keresztény Gabriella Szerencsére felvételünk csak gyakorlat # közben készült arról a járműről, amely- lyel a közelmúltban gazdagodott Nyír­egyházán az Állami Tűzoltóság. A mentésre és tűzoltásra egyaránt használható Rába­Simon—Snorkel típusú különleges gépkocsi tűz esetén akár tíz emelet magasságból is képes kimenteni a bentrekedt személyeket. Tűzoltás­ra pedig a jármű kosarába szerelt nagy tel­jesítményű vízhabágyu teszi alkalmassá. Sárospatakon és környékén Ipari és mezőgazdasági üzemeink. szövetkezeteink, vállalataink kisebb hányada már megtartotta, többsége ezekben a napokban, hetek­ben tartja tavalyi gazdálko­dásának zárszámadását. Va­lamennyiükről, még a tisz­tes eredményt felmutatókról is megállapítható, hogy ne­héz próbatétel volt számuk­ra az 1985-ös esztendő. A Sárospatakon és a von­záskörzetébe tartozó 15 hegy­aljai. bodrogközi községben működő üzemek terv-, tel­jesítmény-, nyereség- és be­ruházási adatait vizsgálgat­va. szembetűnő a dolgozók, szövetkezeti tagok számának csökkenése. A Ruházati Szö­vetkezetnél 27, a BEFAG he- helyi üzemében 58. a Ter­melőszövetkezetek Építőipa­ri Vállalatánál 23. a Közös Tanácsi Építőipari Költség- vetési Üzemben 39, a Bod­rogközi Állami Gazdaságban 133, az Olaszliszkai Gazdász Tsz-ben pedig különösen nagymértékben: 239 dolgo­zóval kevesebbet foglalkoz­tattak 1985-ben, mint az elő­ző évben. Valamelyest nőtt a lét­szám a Csepel Művek sáros­pataki gyáregységében, a ke­rámiaüzemben, az Építő- és Szerelőipai Szövetkezetben, s a legnagyobb mértékben a Tolcsvai Békeharcos Terme­lőszövetkezetben. Ennek ta­lán az az oka, hogy a vala­mikor jó reménységgel in­dult Sárazsadányi Jóremény­ség Tsz a sorozatos sikerte­lenség miatt jogutód nélkül megszűnt, s tagjai közül egyesek a Békeharcos Tsz- be. néhányan pedig a szom­szédos Bodrogolaszi Búzaka­lász Tsz-be mentek át. Szülőföldjeit a borkombi­nát vásárolta meg. szántóte­rületeit pedig ugyancsak a Bodrogolaszi Búzakalász Tsz vette át a sárazsadányi tsz- nyugdíjasok, járadékosok ügyeinek intézésével együtt. Az 1986-os év. eddig leg­alábbis, az adóváltozások je­gyében telt el. Igaz, már he­tekkel a módosítások előtt nyilvánosságra hozták az il­letékesek. mennyivel emel­kednek az általános jöve­delemadó kulcsai, várhatóan ki jár jobban és ki rosz- szabbul. Még ez év elejére is maradt a változásokból, az Elnöki Tanács 1985. évi utolsó ülésén törvényerejű rendeletet fogadott el a nem lakás céljára szolgáló épít­mények adójáról. Az okokat valószínűleg már sokan ismerik, hiszen minden egyes adóváltozáskor elismétlik az illetékesek. Az adózás, mint kötelezettség, alapelve a közteherviselés, vagyis mindenkinek kerese­te, vagyon alapján kell hoz­zájárulnia a közösség ki­adásaihoz. 12 év után Ezt nemcsak a közgazdaság szabályai, hanem a társadal­mi igazságérzet is megköveT teli. Az épületek adózásának megváltoztatása mellett szólt még egy érv: a korábbi ren­delet tisztes múltra tekintett vissza, még a hatvanas évek elején született. S magyará­zatképp alig szükséges eh­hez hozzátenni, hogy mind mértékeiben, mind elveiben egy korábbi vagyoni, ár- és pénzügyi helyzetet tükrözött. S a legutóbbi módosítása is régen, 1974-ben született. Azóta nemcsak az élet- színvonal emelkedett jelen­tősen. hanem a lakosság va­gyoni helyzete is megválto­zott. Az elmúlt húsz év alatt úi üdülőtelepek nőttek ki a földből, jóval több a gépko­csi, s így a garázs, sőt a műhelyekből sem lett keve­sebb. A kisvállalkozások élet­re hívása a penziók, az üzle­tek építésének is új lendü­letet adott. Az Elnöki Tanács döntése értelmében az összes épít­mény adózása meg fog vál­tozni, de 1986. január else­jétől. az első fordulóban csak a nem lakás céljára szolgáló építmények adózása módo­sult. A korábbi rendszertől eltérően a nem lakás célú épületek: tehát üdülők, az azokhoz tartozó garázsok, üzletek, raktárak, műhelyek, orvosi rendelők. penziók, műtermek, csónakházak a la­kásokra és családi házakra vonatkozó befizetéstől füg­getlenül adóznak. A mint­egy 183 ezer építménynél — körülbelül ennyit érint az új rendelet ■— nem veszik szá­mításba, hogy a tulajdonos maga használja-e vagy eset­leg bérbe adja valakinek. Differenciáltan Az adó alapját egyönte­tűen az építmény értéke ha­tározza meg. Vagyis, az adó mértéke differenciáltan ala­kul attól függően: felkapott üdülőhelyen vagy egy távoli pusztán áll-e például a ví- kendház. Itt is a kisebb „va­gyonnal" rendelkezők járnak jobban, mert az adó mérté­két az építmények alapterü­letének arányában állapítják meg, s minél nagyobb az alapterület, annál progresz- szívebben nő az elvonás. Az adó négyzetméterenkénti ösz- szege 20-tól 120 forintig ter­jedhet, de a konkrét össze­get már a helyi tanácsok határozzák meg. Vagyis a helybéliek kezében van a döntés. Egy kiemelt üdülő­övezet központi részén fekvő építmény adóját akár a köz­pontilag meghatározott mér­ték 50 százalékával is fel­emelhetik, de ugyanannyival lehet például rossz környe­zeti adottságok esetén csök­kenteni, a rendeletben meg­határozott összeg egytizedéig. (Igaz, az adó akkor sem le­het 500 forintnál kevesebb.) Valószínűleg az új rendel­kezés nem örvend majd nagy népszerűségnek, hiszen so­kaknak a korábbinál több pénzt kell befizetniük. De azért arról se feledkezzünk meg. hogy például egy üdü­lőtelep kialakulása nemcsak a víkendház-tulajdonosoknak kerül pénzébe, hiszen meg kell építeni az alapközmű­veket. garantálni az ellátást valamilyen módon, s rend­ben tartani az egész környé­ket. A magasabb jövedelműek Másrészt a költségvetés nö­vekvő terheihez a lakosság­nak szintén hozzá kell járul­nia. De ez nem azt jelenti, hogy mindenki egyformán, ugyanannyi összeget tesz a „közös kalapba”. Elsősorban a magas jövedelmű, illetve vagyonnal rendelkező állam­polgárok fognak a korábbi­nál több adót fizetni a köz­teherviselés mindenhol elfo­gadott elvének megfelelően. S ha helyi tanácsoknak adott önállóság — ameny- nyiben élnek vele — ga­rantálhatja, hogy a lehető legigazságosabban határoz­zák meg. figyelembe véve a területfejlesztési szemponto­kat is. a nem lakás céljára szolgáló épületek adóját. L. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom