Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-29 / 75. szám

E gy 1268-ban keltezett egyhá­zi tized jegyzéken fordul elő első Ízben Villa Scederkyn neve, majd a történelem különböző fordulóin, más és más iratokon, dokumentumokon többféle formá­ban használják a Tisza-parti tele­pülés nevét: Zederkun, Zederkench, Zederken, Zederkyn, Szederkyn, majd egy 1771-ben fogalmazott irat élén már ez olvasható: Szeder­kény Helység Urbáriuma. Annak is a Nyoczadik Punctumá-ban írták le, hogy „Ha a robotra hivattatott paraszt röstségből, vagy más vétkes okból meg nem jelenik, tizenkét pálczával büntettessék.” Ez csak egyetlen, kiragadott pont a ma Leninváros néven is­mert jeles ipari település történe­téből, ami már több ezer évvel ez­előtt halászok, pákászok, mesterek, katonák, kereskedők, gócpontja le­hetett. Bizonyítékot bőven forgattak ki a talajmarók, földgyaluk, exka­vátorok a város és a gyárak építé­sekor a földből. Az új kőkorból ma­radt kőbalta, 3700 éves sírok, kö­zel 4000 éves település nyomai bújtak a mélyben, és amikor szá­zadunk civilizációja és ipari kul­túrája megvetette lábát a Tisza partján, sorra fordultak ki a mé­lyebb és mélyebb rétegekből 0 bronzkori karperecek, bronzfüggőki vaskengyelek, övmaradványok, haj­karikák, szablyák, nyílhegyek, edé-; nyék. Akadt sír, amiben a porla-l dó katona teteme mellett sertés-j lábszárcsont is feküdt. . . útravaló- ul az elhunyt elődnek. Napjainkban szovjet, japán, NSZK-beli, lengyel, csehszlovák át­utazók „táboroznak le” a modern Olefin Hotelben, s ha kedvük tart­ja, korcsolyát is húzhatnak, hogV akár a nyári kánikulában tegye nek néhány kört a TVK mellett' szabadidőközpont csillogó jegén Évszázadokkal ezelőtt sem volt kü­lönös, ha idegen ajkú ember ve­tődött errefelé, amiről sokat mesél hetnének a közeli Sajóörös hatóró ban talált 18 darab római ezüst­pénz, vagy az a kétélű, indás, dl' Szes kard, amit feltehetőleg a gáz­lót vigyázó Árpád-kori katona vi­selhetett, használhatott, biztosítva 3 szabad közlekedést a fejedelmi birtokon keresztül. Talán elfogadható lenne az a maliciával vegyes megjegyzés, Omit Leninvórosban fogalmazott Tieg valaki, miszerint: ha nincs múltad, áss magadnak ... ha csak a napjainkban húszéves város lömbházaiia, a mértan rendjébe il­lesztett városszerkezet képét néz­zük. Ám ezek a derékszögben és ivekben kirajzolt utcák, a beton­épületek karéjozta terek és a leg­modernebb technikákat felvonulta­tó és azokat korszerű technológiá­val üzemeltető gyárak helyéről Olyan elnevezéseket őriz az emléke­zet, mint Kürti tanya, Kiskút-dűlő, belső örösi határ, Mézes-dűlő, Pap­ianya, Kisfaludi-dűlő... A nevek o település történetét hordozzák magukban, azt a múltat, ami nél­kül még egy csupán húsz éve vá­rosnak nevezett település sem lé­tezhet. Ebben a múltban felsora­koznak a Kisfaludi határrészben fel­tételezett földvár egykori lakói, a Tisza mocsaras részében csíkra va­dászó pákászok, az 1651-ben Lo- rántffy Zsuzsanna által idetelepí­tett hajdúk, a pálcaütéssel fenye­getett (fentebb már említett) job­bágyok, az 1919-es Tanácsköztár­saság direktóriumának tagjai: Gön­czi János, Belényesi Pál, Gönczi Jó­zsef, Pécsi István, Nagy József.. . és benne van az a 254 család, akik az 1945. március 15-én, az Ideigle­nes Kormány által kiadott földtör­vény által jutottak földhöz. Sőt, ma már történelemnek tart­ják Leninvórosban 1966. április 2- át, amikor Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának akkori egyik titkára átadta a várossá nyilvánításról szóló oklevelet, majd öt évvel később, 1971. április 21- én, Lenin születésének centenáriu­mán, — már mint az Elnöki Tanács titkára - adta át az oklevelet, ami­nek alapján Tiszaszederkény felve­hette a Leninváros nevet. Egy mozdulat milliíkba kerül — A Szovjetunióban jár­tunk betanulni az etilén­gyártás fortélyait. Már ak­kor tudtuk, hogy ennek a munkának a nehézségét a figyelemben, az összponto­sításban kell keresni. Itt egy mozdulat milliókba ke­rül ... a rossz mozdulatot meg sem merem saccolni. Hatalmas értékek vannak a kezünkben. Ezt a mun­kát nem lehet iskolában megtanulni, ott csak a legminimálisabb ismerete­ket szerezheti meg az em­ber, majd itt a gyárban, a gyakorlatban válik el, ki mire képes, mit lehet rá­bízni, hogyan tud bánni az elemekkel. Talán ezért is alakulnak úgy a brigá­dok, mint a többkötésű vegyületek ... a kisebb és nagyobb részecskék, a ki­sebb és nagyobb erők, ele­mek együtt alkotják az eredményt... akár a mi brigádunkban, itt az Ole­fingyárban, ahol mi a gáz­szétválasztással foglalko­zunk. Ha itt üzemzavar keletkezik, megsínyli az egész vertikum, arra meg gondolni sem szabad, hogy olyan leállás sújtson, ami­nek hatását érzik Kazinc­barcikán, vagy a Katus­ban — mondta Mertain János és hazaindulás előtt még ellenőrzött egy csa­pot. A várossá nyilvánításról sióló oklevß|rt'$66. március 31-én fogalmaitok A legújabb újság Leninvárosi Krónika: IV. évfolyam, 12. szám. Borsod legfiatalabb lapja. A húsz­ezres városban 3200 pél­dányban kel el hetente. Várják, keresik, vásárol­ják, olvassák. Hírek a le­ninvárosi nagyvállalatok életéből, a város terveiről, új létesítményeiről... az emberekről, akik vállalati tanácsot választanak, akik óvodába íratják gyermekü­ket, akik a település múlt­ja után kutatnak, akik pe- cázni járnak a Tiszára és akik a telefondoktortól várnak helyes diagnó­zist ... hírek Leninváros- ról, a mindennapokról, ami évek múlva króniká­vá kerekedik. Az asszonyok panasz­kodnak: drága a zöldség, csütörtökön kell megvásá­rolni a hétvégi ebédhez a húst. A férfiak beszélgetnek: végre megnyílt az autó­szerviz, mindig lehet kapni friss sört a sörpatikában. A gyerekek örülnek: megérkezett a körhinta, az iskolában is építenek úszómedencét. A család vasárnapi ebéd­re indul: rántott borjú­lábat rendelnek az étlap­ról, amin ez olvasható: II. osztályú étterem, III. osztályú árakkal. I. osztá­lyú kiszolgálással. ssssssaas Cseterki Sándor bácsi, a település múltjának kutatója, sok mindenről tud mesélni unokájának, Zolikának Egy Szederkény volt koro­nabirtok, íóurak, nemesek birtoka, uradalmak tarto­zéka. A 20. század elején a községhez tartozott Kis- sulymoshát, Nagysulymos- hát, Márta, Pap-tanyák. Történelme során több csapás érte: 1638-ban felégették a törökök. 1689-ben a kuruc—la­banc csatározások követ­keztében pusztává válto­zott. 1809-ben himlőjárvány harmadolta meg a lakossá­got. 1812-ben a marhavész következtében 562 állat pusztult el. 1814- ben jégverés tarol- la le határát. 1815— 16-ban éhínség ti­zedelte a környék népét. 1829- ben erős földrengés rombolta le az épületek nagyobb részét. 1830- ban az árvíz és az újabb marhavész okozott óriási károkat. 1831- ben újabb földren­gés és kolerajárvány kö­vetkeztében 150 ember halt meg. 1855-ben minden koráb­bit túlszárnyaló árvíz 150 házat és a ménest pusztí­totta el. 1873-ban a kolerajár­vány 96 áldozatot szedett. 1914—18-ban az I. világ­háborúból 36-an nem tér­lek haza. 1939—45-ben a II. világ­háborúból 28-an nem tér­tek haza. 1944. november 12. A felszabadulás napja. * 1952. XII. 29. Az orszá­gos városrendezési és hely­kijelölési bizottság 8. pa- ragrafus/1952. sz. leirata kijelöli a vegyi gyár he­lyét Tiszaszederkény köz­ség határában. 1952. Megkezdődik a Ti- szapalkonyai Erőmű épí­tése. 1955. IX. 9. Megkezdik a 2500 lakásból (10 ezer la­kásra tervezett) város fel­építését, 1962-ig a TVK a beruházó. 1957. VIII. 20. Átadják a Tiszapalkonyai Erőmű első turbináit, megkezdik épí­teni az Erőmű-lakótelepet. 1961. I. 1. Megkezdi a Mindkettő pedagó­# gus, mindkettő kis­gyermekes anya. Az egyik házas, a másik el­vált. Az egyik az USA- ból várja haza tanulmány­úton levő férjét, a másik még mindig óvakodik a férfiaktól. Mindketten ta­nítanak. mindketten Le- ninvárosban élnek. Nem­csak lakják, hanem szere­tik is ezt a furcsa várost. — Tudja, milyen jó úgy végigmenni az utcán, hogy az emberek köszönnek, megállítanak, hogy min­denki ismerőse mindenki­nek? Nem tudom, nem tud­juk. Egerben, Veszprém­ben. vagy talán Debrecen­ben szeretnének élni, ha Leninvárost nem találták volna ki. — Még Miskolcról is jó hazajönni.. . Ha meglátom a kéményeket, s ha feltűn­nek a kockaházak, akkor lelassul a kocsi... Szer­tartás ez, mosolyognivaló- an naiv ragaszkodás. Ti­zenhat éve élünk itt. Van összehasonlítási alapunk. Csak a hegyek hiányoz­nak. Abban mindketten egyet­értenek, hogy a legjobb be­vásárlóhely a Bükk ABC, de a Tisza is megteszi. A gverekholmi-választékkal viszont elégedetlenek, s so­kallják a zöldség árát. — A mi lépcsöházunk- ban, a Malinovszkij utcá­ban mindenkinek van te­lefonja. Vettünk kocsit, színes televíziót nézünk, s hat adásprogram között vá­história termelést a vegyi kombi­nát első gyára, a lakkfes­ték- és műanyaggyár. 1962. VIII. 1. Befejező­dik a városépítés első üte­me. A tervet teljesítették. A beruházás irányítását átveszi a Borsod Megyei Beruházási Iroda. 1963. Tavasszal tervpá­lyázatot írnak ki a 40 ezer lakosú város megtervezé­sére. A 16 pályázó közül az Északmagyarországi Városrendezési Vállalat ter­vét fogadják el. 1963. Átadják az 52 mé­ter magas víztornyot. 1964. Üzembe lép a TVK második gyára, a nitrogén­műtrágya-gyár. 1966—67. Újabb gyárak kezdik meg a termelési: előbb a műanyaggyár, majd a gépgyár. 1966. III. 31. Várossá nyilvánítják Tiszaszeder- kényt. Az ünnepélyes be­jelentésre április 2-án ke­rül sor a 2. Sz. Általános Iskola tornatermében. A lakosság száma: 6500 fő. 1967. Felavatják a Der- kovits Gyula Művelődési Központot. 1968. Elkészül a gimná­zium és a szakközépiskola új épülete. 1970. Termelni kezd a polietiléngyár. A város la­kossága: 11 ezer fő. 1970. április 21-én. Lenin születésének 100. évfordu­lóján Tiszaszederkény a Leninváros nevet kapja. Magyarország 66-ik városa. 1973. Megkezdi termelé­sét a Tiszai Kőolaj-feldol­gozóipari Vállalat. 1975. A szovjet—magyar olefinegyezmény nyomán létrejön a TVK újabb gyára, az Olefingyár. 1976. A város lakóinak száma: 16 ezer 700 fő. Évente 400—440 lakás épül. Átadják a korszerű orvosi rendelőintézetet. 1978. Üzemel a TVK he­tedik gyára, a polietilén­gyár és a Tiszai Erőmű II. hőerőműve. Átadják a Sa­jó Áruházat. 1979. A város lélekszá- ma: 20 ezer 100 fő. 1982. Üj posta és városi tanács épülete épül. 1983. A város lakóinak száma: 22 ezer fő. 1985. Beindítják a ká­beltelevízió adásait. lógathatunk. Jártam a szomszédos országokban, nyugati útlevelem nincs. Nem kellett... Eddig négy lakásban laktunk. De ez most már jó, ezzel elége­dett vagyok. Színházban régen járlak, de mozira sem futja az időből. Bár pedagógusnak lenni roppant rangos fog­lalkozás Len in városban, a tanárok és tanítók túlter­heltsége itt többszörös. A hat közül most talán a legfelkapottabb általános iskola az 5. számú. Itt mű­ködik a testnevelési tago­zat. Vetekszik ezzel az an­golt kínáló 6-os, vagy az énekre-zenére oktató 4-es. A kétszobás lakás # vitrinjében gyönyö­rű formájú ásvá­nyokra leszek figyelmes. Kristályos, csillogó felüle­tük, leírhatatlanuL sokféle színük sokáig ámulatban tartanak. Nagybánya, Má- ramaros és Koltó környé­kéről kerültek Leninváros- ba, amikor a város ismert pedagógusa, Cseterki Sán­dor családjával együtt ide­települt. — Onnan valók ezek a kövek, ahol Petőfi a mé­zesheteit töltötte — moso- lyodik el Sándor bácsi, aki fotókat. újságkivágásokat tesz elém. A húsz évvel ezelőtt készült felvételeken bátyja: Cseterki Lajos, az MSZMP KB titkára város­avató ünnepi beszédét mondja. — Én bizony 1970-ig azt sem tudtam, hol van Leninváros. Ami­— Egy fiatal városban általában fiatalabbak él­nek, s talán az életmód is egészségesebb. Csaknem mindenki sportol, s a jég­pályával a miénknél na­gyobb városokat vertünk meg. Az Elmex-program jóvoltából állíthatom, hogy a leninvárosi gyerekeknek jó a foga, ehhez persze, az is kell, hogy ebéd után az iskolában és óvodában a felnőtt és a gyerek egy­aránt előveszi a fogkefét. Nem vágynak el, türel­metlenségüket a bölcs de­rű oldja, s az új városok új lakóinak kikezdhetetlen optimizmusa. Csodálhatjuk őket, s kicsit irigykedhe­tünk ... kor elhatároztuk, hogy Magyarországra jövünk, mondtam a testvéremnek, hogy egy tanyasi iskolá­ban is szívesen tanítok. Mire ő viccesen idézte az akkori közvéleményt, hogy Leninváros egy emeletes tanya... no persze, ebben semmi sértő nem volt, de hát errefelé hívták így ... aztán amikor megérkez­tünk. éreztem, láttam, hogy itt igen szép élet kialakí­tására lesz lehetősége min­denkinek. Valami olyasmi kerített hatalmába, amit Petőfi érezhetett Költőn, ahol nemcsak a világsza­badságról, hanem a csalá­di boldogságról is álmod­hatott ... a békességről és a nemzet gyarapodásáról. Három iskolában is taní­tottam. végül igazgatóként kerültem nyugdíjba, de na­gyon büszke vagyok azok­ra a tantermekre, meg tornacsarnokra, amit mi építettünk, és a legnagyobb öröm még most is, ha egy­kori tanítványaim megállí­tanak az utcán, érdeklőd­nek, elmondják gondjaikat, terveiket, eredményeiket. Szeretek velük ma is be­szélgetni és gyakran sok­felé elkalandozunk. Engem is érdekel a modern világ, a mai élet, mindaz ami kitölti a napjaikat, de ha tehetem, a történelem felé terelem a szót, hiszen enél- kül nem lehet teljes az ember élete, nem teljes a kötődés egy városhoz, táj­hoz, szülőföldhöz, hazához. Ügy gondolom, hogy sike­rült a történelem iránti szeretetet elültetnem egy­kori tanítványaimba. Olya­noknak látom őket, mint ama híres költői somfát, ami évente megújul, min­dig ugyanaz és mindig más ... repedései szélesed­nek, kérge öregszik, de tö­ve mellett zöldellnek az új hajtások és árnyékos lombja alatt újabb és újabb vándorokat vár a malomkő asztalhoz. Mert az erős fa megmarad, túl­éli még a favágókat is, új hajtást ereszt a töve... Ilyenek az én tanítványa­im is és ilyenek az unoká­im. akiket arra szeretnék nevelni, hogy ha sokad- magukkal leülnek egy ma­lomkő asztalhoz, mindig igyekezzenek szót érteni azokkal is, akiknek más a foglalkozásuk, a vágyuk, a városuk, az anyanyel­vűk ... Az összeállítást késxitette: Brackó István és Siendrei Lőrinc Pedagógusok mesélik... 8 m wmmmmmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom