Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-01 / 51. szám
1986. március 1., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A cukrász legfeljebb megeszi a selejtet, a tervező viszont egy emberöltőn át restelkedhet egy- egy kevésbé sikerült épület miatt. A tervező o kirakatban dolgozik, s produkcióját még talán unokáink is látni lógják. A tervező munkáját nemcsak a megrendelő, a szakmai zsűri véleményezi, hanem az ezerfejű cézár, , a nagyközönség is. A tetszéssel fogadott jó példák kisebbségben vannak, a gyanakvással és ellenérzéssel regisztrált félmegoldások sokasodtak. Az aligha állítha- tó, hogy a talentum vagy a fantázia hiányzik. Miskolc és Borsod sok szép, új épülettel gazdagodott az elmúlt években, de valami oknál fogva a lakótelepek nem sikeredtek igazán, s a kölcsönös ügyetlenség miatt többnyire szürkék, egyhangúak, nem emberléptékűek és humánusak o város- és faluképek. Az egyik szakmabeli szerint az elmúlt évtizedekben az építésztervezők munkája leértékelődött, s mint „megfagyott muzsikusok” tevékenykedhettek csak, s a panel diktálta monotóniát előíró kottától az esetek többségében nem térhettek el . . . Roppant olcsó dolog lenne most a panelt sza- pulni. A sablon semmiért nem felelős, mert a sablont, a technológiát végül is emberek készítették. És ne fe- 'edjük, hogy az elmúlt évek látványos lakásprogramját házgyárak nélkül nem lehetett volna megoldani. Százezrek költöztek új otthonba, százezrek élete vált összkomfortossá. Ez az elsődleges szempont. Más kérdés, hogy ugyanebből a pénzből, ugyanebből az anyagból lehetett volna-e szebben építeni ... A kérdés önmagában hordja a választ, s ez a válasz továbbgondolásra érdemes, hiszen a már késznek mondott lakótelep is csinosodhat még, mert egy ház soha nincs készen igazán. Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára a héten az Észak-magyarországi Tervező Vállalatnál járt, s cserélt eszmét a 420 tagú kollekti ■ia vezetőivel, vezető tervezőivel, s az intézmény karakterét egyre inkább meghatározó fiatalokkal. Az persze, önmagában semmit sem mond, nem minősít, hogy a vitáktól, fanyar megjegyzésektől sem mentes találkozó hossza jóval meghaladta az előzetesen tervezett időtartamot. Sok téma került terílepülések, otthonos házak, tíz-húsz éve sem szégyellni való középületek megteremtése érdekében érdemes vállalni a harcot, a kockázatot, s ha kell a „cirkuszt” is. Az Északtervnél most jó eséllyel startolhatnak ezek a törekvések. A 35 évvel ezelőtti alapításkor három felsőfokú végzettségű szakembere volt a cégnek, s most — amint azt Varga Zoltán igazgató elmondotta — 168 a diplomások száma. Szakmai és vitális szempontból is erősödött a kollektíva, s ezt nemcsak a versenytárgyalásokon, aályázotokon elért eredmé- ayek igazolják, hanem az a tény is, hogy az Északtervet, sok tervezőintézettel ellentét- oen, nem kellett leépíteni, mert van és lesz is munka. Igaz, változtak a talpon maradás feltételei. A nagy építési konjunktúra idején az volt a bravúr, hogyan szereljék le a kisebb megrendelőket. Most a vállalat fut a megbízó és a pénz után, s tiszta versenyben igyekeznek megnyerni és megszerezni a piacot. A tervezők felelőssége kapcsán elhangzott, hogy a tömeges otthonteremtés körülményeinek változása, az igényesebb megoldásokra sarkalló társadalmi kihívás nagyobb lehetőséget teremtett azok számára, akik a rajzasztaloknál dolgoznak és álmodnak, de ez egyben fokozott kötelességet, ha úgy tetszik, elkötelezettséget is jelent. Fejti György joggal kérdezte meg, hogy mennyire beszéljük jól az építészeti anyanyelvet. . . Dadogva, vagy pedig artikuláltan? És értjük-e egyáltalán? Mi hiányzik ahhoz, hogy például Miskolc szép és kellemes város legyen, hogy a megyeszékhely urbánusodó polgárai ne csak megszokják, hanem meg is szeressék városukat, lakótelepüket, házukat? Mi az akadálya az igényes megoldásoknak? Miért nem teremtődött meg egy emberléptékű város építési- kivitelezői háttere? Hogyan tud csatát nyerni az építéstervezés, mint szakma és mint művészet? Mi lesz a házgyárral? Csak néhány szál, mutatóban a kérdések csokrából. Részletes, alapos megválaszolásuk meghaladja e cikk kereteit. A válaszok közül egyet viszont okvetlen érdemes kiragadni. Noll Tamás Ybl-díjas építész, osztályvezető főmérnök a „probléma- megoldó gondolkodású" fiatalok nevében elmondotta, hogy munkájukat elsősorban tékre, szenvedélyes kérdések és válaszok hangzottak el, de a vendégek és vendéglátók az asztalnak nem a két oldalán ültek, mert mindkét fél együttműködést kért és ajánlott fel. Egyöntetű volt az egyetértés abban, hogy o nemes ügy, az emberarcú tekulturális missziónak tekintik, s csak másodsorban műszaki feladatnak. A tervező számára lelkiismereti kérdés is, hogy a jelenben jól funkcionáló, szép és barátságos épületekkel üzenjen a jövőnek. Brackó István Poliuretániizem épül a BVK-ban Aláírták a szerződéseket a Borsodi Vegyi Kombinát po- liuretánüzemének felépítésére, s a munkát, még ebben az éviben megkezdik. A VII. ötéves tervben ez lesz a borsodi vegyipar legjelentősebb, mintegy három és fél- • milliárd forintos beruházása. Ezt a műamyagfaljtát hazánkban még nem gyártják, s az országban felhasznált poliiuretánt, amelynek az értéke egymilliárd forint körül van. importból kell beszerezni. A gyár termékeit részben belföldön fogják felhasználni. részben a szocialista országokban értékesítik. A po- liuretánt igen széles körben alkalmazzák, elsősorban a gépgyártásban, a gépjármű-, hűtő- és bútoriparban. A BV!K-ban épülő poliuretán- üzam kapacitását évi 25 ezer tonnásra tervezik, s ezt a mennyiséget várhatóan 1 fluoré érik el. Új módszerrel Jobb minőségi műanyag termékek Most még csak ai autómentő árválkodik nokban, amely mára benépesül. szerelöcsarIsmét eltűnik egy fe0 hér folt az autójavítás térképéről. Március elsején, tehát:ma Leninvárosban megkezdi tevékenységét az Autójavító Vállalat és ezzel a város gépkocsi-tulajdonosainak régi igényét elégítik ki. Eddig nem működött autószerviz a környéken. Az autósok Miskolcra, Nyíregyházára, vagy Hajdúszoboszlóra vitték járművüket, ha javításról, vagy műszaki vizsgáztatásról volt szó. A gépkocsikarbantartó és -javítóhálózat bővítése, és az ellátási színvonal javítása érdekében, 1978-ban a megyei tanács az AFIT Tröszt segítségével autószerviz létrehozását határozta el Leninvárosban. Az Uvaterv szakemberei elkészítették a terveket, és 1980 októberében megkezdődött az építkezés a Szamuely utcában. Alig egy év múlva megszűnt az AFIT, és a munkálatok két évig szüneteltek. A szerkezetkészen álló épületet 1983-ban vette át a lenin- városi tanács, és ekkor született meg a végső döntés: be kell fejezni az építkezést, meg kell alakítani az autójavító kisvállalatot. A megbízott igazgatótól. Hencz György Kornéltól megtudtuk, hogy mintegy kéthónapos próbaüzemelést tartottak a szervizben. A dolgozók ez idő alatt megismerték a diagnosztikai műszereket, berendezéseket. Mind a 24 munkahelyet előkészítették a mai nyitásra. A szerviz tevékenységi körébe tartozik a személy- és haszongépjárművek javítása, karbantartása, felkészítése a műszaki vizsgára, lakatos- és fónyezőmunkák, valamint alváz- és üregvédelem. A zárttechnológiás vizsgáztatás és a vevőszolgálati jog megszerzésére benyújtott kérelmüket most bírálják el az illetékesek. Az alap- tevékenység mellett különböző szolgáltatásokkal állnak az autósok rendelkezésére. Így felkészültek autóápolási és -felszerelési cikkek értékesítésére, autómentésre, de alkatrészek, fődarabok felújítására is. A ma nyitó szerviz egyelőre egy műszakban, reggel fél 8-tól, délután 16 óráig fogadja az autósokat. Később megteremtik a két- műszakos és szombat délelőtti nyítvatartás feltételeit is. Természetesen ez elsősorban az igények alakulásától függ. Sajnos, most még csak egy telefonvonaluk van (11-265), de bíznak abban, hogy rövidesen másik két vonalat is kapnak. Addig azonban türelmet kérnek ügyfeleiktől. ha foglaltat jelez a készülék. P. Zs. Importpótló alapanyag szénből A Hungária Müanyagl'el- dolgozó Vállalatnál javulta termékek minősége, újfajta adalékanyagok alkalmazásával növellek tartósságukat. Újfajta hang- és hőszigetelő műanyag padlóik hosszabb használat után sem kopnak meg. mérettartók maradnak, s a háztartásokban, építkezéseknél használatos áruféleségeik is jobban ellenállnak a sérüléseknek. A padlók új színválasztékát már iparművészek állítják össze, s a használati cikkek formáját is szakemberek tervezik meg. Dolgozóikat kifogástalan minőségű termékek előállítására ösztönzik. A vállalatnál bevezették a minőségi prémiumot, amelyet azok a dolgozók kapnak, akiknek a munkájától leginkább függ az áruk minősége. A vállalat a Budapesti Műszaki Egyetemmel közösen hozzálátott az egységes minőségbiztosítási rendszer kidolgozásához. Az új módszer lényege, hogy elemzik az egyes termékcsoportok gyártási technológiáját, műveletenként felmérik a lehetséges hibaforrásokat. A vizsgálatok alapján megállapítják, hogy a minőséget milyen tényezők befolyásolhatják kedvezőtlenül, s azokat miiképpen tudják kiküszöbölni. Ezzel a módszerrel a technológiai folyamat egészében figyelemmel kísérhetik és alakíthatják a gyártási. Az idén a Hungária mindhárom gyáregységében bevezetik ezt a módszert, egyelőre azonban csak a legfontosabb termékcsaládoknál. A tervek szerint 1988-tól már valamennyi árucikk előállításához alkalmazzák majd az újfajta minőségszabályozást. Szénből nyert humátok gyártására rendezkedtek be a Komárom Megyei Talajerő-gazdálkodási Vállalat tatabányai üzemében. Ezeknek az anyagoknak a felhasználási területe rendkívül sokrétű. A kőalajfoányászatban adalékanyagként, a mező- gazdaságban talajjavításra, hozamnövelésre, a gyógyászatban iszappakölások'hoz, az iparban ioncserélőként, és festékalapanyagként alkalmazzák. Növelik a humátok az akkumulátorok indítóképességét és megakadályozzák a kazánokban a vizkő lerakódását is. A felhasználók eddig importálták a szénből előállított hurrátokat. A Komárom megyei vállalat a külföldivel azonos minőségű, de annál olcsóbb természetes anyag gyártására felkutatta a legmegfelelőbb szeneket, gyártási technológiát vásárolt és új üzemet épített a gyártásra. Az új hazai termék eddigi legnagyobb megrendelője a kőolajipar. A mélyfúrásokhoz adalékanyagként szükséges humátokat, amelyeket eddig külföldről vásároltak a kőolajipari vállalatok, most 30 százalékkal olcsóbban szerezhetik be. A hazai termék másik nagy előnye, hogy a külföldivel ellentétben nincs fémtartalma, s így használatával kiküszöbölhetik a talaj és a víznyelő rétegek szennyezését. Ä Nagyalföldi Kőolajipari Vállalat összes humátigé- nyét már a Komárom megyei vállalat elégíti ki. A szénből nyert hazai hű- mátokból az idén 800 tonnát szállít az ipari és mezőgazdasági üzemeknek a tatabányai vállalat. Kudarc, vagy siker ez a 6.8 millió? Mielőtt válaszolni próbált volna valaki erre a kérdésre, szemmel láthatólag elbizonytalanodott. Kétségkívül kudarc, ha azt nézzük, hogy a hernádnémeti Hernádvölgye Termelőszövetkezetben háromszor, négyszer jobb eredményről számolhattak be az előző zárszámadásokon. Viszonl kétségkívül siker egy olyan jégverés után, amely húsz millió feletti árbevétel-kiesést okozva fél óra alatt letarolta a határuk szivét, a legjobban termő területeket. így talán jobb megosztani a kérdést. Kudarcnak tartja ezt az elmúlt ével Nyeső István, a szövetkezet elnöke? — Nem. Viszont kétségkívül felhívta a figyelmet olyan gyengeségeinkre, amit egy kedvező időjárású évben nem veszünk észre. Egy-egy természeti csapásra nem készülhet fel senki. Mér a tél is nagy károkat okozott, a lél méterre átfagyott talajba az egy nap alatt elolvadt hóié nem tudott beszivárogni. belvízzé folyt össze, amely erősen kifoltozta, kipusztította foltonként a vetéseket. Erre jött a nagymértékű gombásodás, a kalászok zömében a felső harmad nem telt meg szemmel És ezt a jelentős veszteséget tetézte a bizonyos harmincperces jégverés, ami végzett reményeinkkel. — De ezek emberen kívülálló tényezők. — Így van. de az alacsonyabb hozamok megmutatták. hogy drágán dolgozunk. Az 5.1 tonnás búza, a 3,4 tonnás tavaszi árpa s a 8,7 tonnás kukorica (!) hektáronkénti hozama kevésnek bizonyult. Bebizonyosodott, hogy a korszerű, nagy teljesítményű gépekre, nagy adagé tápanyag-visszapótlásra alapozott technológia csak hiszen a húsipar a minőséget anyagilag egyre kevésbé ösztönzi, amelyre példa: az utóbbi időben mintegy 2,50 forinttal csökkent kilogrammonként az exporfcfelár. A tehenészetben a 4100 literes tejtermelés ellenére nem értünk el számottevő nyereséget. Egyedül a baromfimillió nagy hozamokkal párosulva hatékony, vagyis egy-egy jégverés, vagy más elemi kár a magas költségek miatt a gazdaságosságot is veszélyeztetik. Természetesen a kedvezőtlen időjárás hatásait kivédeni nem lehet, de ésszerűbb költséggazdálkodással ezt a kockázati elemet mérsékelni tudnánk. Az állattenyésztésben több ágazatban jelentősen sikerült a tervet túlszárnyalni. De ennek ellenére a jövedelmezőség nem emelkedett — Sajnos, ez így van Több mint száznyolcvan vágóállattal értékesítettünk többet, de csak az árbevételt sikerült növelnünk, az ágazat nyereségét nem. A szarvasmarhákat kiváló minőségben adtuk át, úgyhogy az 1700 állat többsége élő- exportra került. De ennek ellenére az eredménynek csak erkölcsi haszna van. ágazat az — a bábolnai telepen —, amelynek gazdaságosságával pillanatnyilag elégedettek lehetünk. Sajnos úgy tűnik, hogy központi árrendezés nélkül az állattenyésztés olyan zsákutcába kerülhet, amelynek más út híján csak egy-egy ágazat felszámolása lesz a vége. Ezek voltak a kudarcok. De a közel hétmillió forintos nyereség azt is jelzi, hogy voltak sikerek is, mert a legkedvezőtlenebb időjárású évét nem úszta volna meg ennyire olcsón a gazdaság. — Ez is így van! Hála a korábbi ipartelepítéseknek, ezek a részlegek hoztak annyi nyereséget, hogy a szövetkezet pénzügyi mérlegét az alaptevékenység óriási árbevétel-kiesése ne veszélyeztesse. A több mint százmillió forintos árbevételt úgy érték el, hogy több üzem a tervét nem is tudta teljesíteni. De amelyikük nem küzdött alapanyag-gondokkal. vagy megrendeléshiánnyal, így az építőbrigád, vagy a Sieling-üzem, amely szíjvégtelenitéssel foglalkozik, ott a várttól is sikeresebben zárták az évet. — A legtöbb tapasztalatot tehát az elmúlt év jelentette .. . — Bármiilyen keserű elismerni. de igy van. Úgy tűnik, kell egy rossz év ahhoz, hogy a hibákat feltárjuk, s meghozzuk azokat az intézkedéseket. amelyek a szövetkezet fejlődését szolgálják. Növénytermesztési szerkezetünk adott, mintegy nyolcvan százalékban termelünk szántóterületünkön gabonát, ami egyezik a népgazdasági elvárásokkal. A költségek csökkentésével, jobb termő- képességű fajtákkal, a folyékony műtrágyázás bevezetésével, kémiai talajjavítással — úgy érezzük — a hozamokat a búzától a kukoricáig 12-40 százalékkal tudjuk növelni. Az állattenyésztésben sajnos más a helyzet. Bár célul tűztük az ágazati költségek csökkentését (természetesen hozamnövelés mellett), központi intézkedések nélkül a hatékonyság számottevően nem javulhat. Ipari tevékenységünk fejlesztését pedig egyértelműen a nyereségközpontúság határozza meg. Az az üzem marad meg. s az kap fejlesztésre pénzt, amelyik jövedelmet termel. Egy biztos: az elmúlt évitől mindenkor jobban fogunk zárni. — kármán —
