Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-24 / 70. szám
1966. március 24., hétfő ÉSZAK-MAG YARORSZAG 5 Volt egyszer egy század (III.) T oborzás Környezetóra a miskolci Gyermekvárosban. Fotó: laczó József sísport fejlesztésére A Fegyverszüneti Szerződés értelmében Szövetséges Ellenőrzési Bizottság (SZEB) alakult, amelynek elnökét a szovjet fél adta. A szovjet kormány erre a posztra K. J. Vorosilov marsallt nevezte ki. A Vorosilov marsall vezette SZEB jelentős segítséget adott: különösen a legjelentősebb posztok betöltése során a fasiszta és népellenes tisztek beosztásba helyezésének megakadályozásában. A HM- egyes vezető munkatársainál tapasztalható volt a halogató politika. Szép számmal akadtak olyanok, akiknek nem a fasizmus elleni háború, hanem annak megakadályozása volt a céljuk. A magyar katonai vezetés egy időben négy hadosztály megszervezéséhez fogott hozzá. Az 1. Jászberényben (volt hadifoglyokból), az 5. Szegeden, a 6. Debrecenben, a 7. pedig Miskolcon alakult. A 7. hadosztály parancsnoka Kaffka Zoltán ezredes lett. akiről a HM elnökségének jellemzésében ezeket olvashatjuk: „1943. júniusában újra önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A 121. ho.-hoz került Beredi- csevbe . . . Nevezett önként jelentkezett több alkalommal vállalkozások vezetésére, Kaffka ezredes e vállalkozásokat kimagaslóan vezette és személyes bátorságával mindig kitűnt’’. 1944. december 31-én a Korona moziban megtartott népgyűlésen ismertették az Ideiglenes Nemzeti Kormány programját és a jelenlevőket szabadságharcra hívták a német megszállók ellen. A Szabad Magyarország január 3-i vezércikkében méltatta a gyűlést és tudósított annak jelentőségéről: „A Szilveszter-napi gyűlés hangulata megmutatta a magyar nép igazi arcát... A jelenlevők természetesnek találták, amikor bejelentették az új Magyar Hadsereg felállítását, mely segíteni fog a fasizmus el- pusztí fásában. Ott 1 eszünk! — kiáltották egységesen és mindnyájan éreztük, hogy valóságról van szó ...” 1945. január 9-én a Szabad Magyarország már a spontán jelentkezésekről hírt ad annak ellenére, hogy a kormány toborzási felhívása csak január végén jelent meg. A cikk a Borsod megyei falvak fiatalságának hangulatáról ad hiteles képet és azt írja: ......kirobbanóban van a s zabadságharcunk! Naponta 4—5 csoport érkezik vidékről .. . bányászok, parasztok. polgárok. Ruhájuk, lábbelijük elnyűtt, hajnalban indulnak, hogy a sokszor 30 km-es utat megtehessék. Csodálatosan egészséges az ösztönük ...” Így írt az újságíró 41 évvel ezelőtt a borsodi falvakból Miskolcra érkezett fiatalokról, akik csak azért gyalogoltak 30 kilométert, hogy megkérdezzék: mikor megyünk már a németek ellen? Ezek a fiatalok az orvosi ellenőrzés után először a MÓKÁN katonai karhatalmi alakulat tagjai lettek. Ez abban az időben nagyon sokat jelentett, mert a század tagjainak egy része pártszervezéssel, az üzemi élet beindításával foglalkozott, többen visszamentek munkahelyükre. 1945. január 10-én kelt 347 szám alatt dr. Gálffy polgármester arról értesítette a városi ügyosztályok és hivatalok vezetőit, hogy a Miskolci Nemzeti Bizottság kinevezte Fodor János századost az államrendőrség miskolci kapitányságának vezetőjévé, főkapitánnyá. Érezhetővé vált, hogy a MÓKÁN katonai karhatalom történelmi küldetését teljesítve automatikusan megszűnik, helyét a demokratikus rendőrség veszi át és megindul az új hadsereg szervezése is. A Szabad Magyarország január 20-i száma a debreceni színházban megtartott toborzógyűlésről tudósított. Február 1-én Vajda Gábor tollából mozgósító vezércikk jelenik meg. Lángoló szavakkal szólítja fel a lakosságot a fasizmus elleni harcra: A nemzet élőereje hív! A nemzet igazi élni akarása szólít harcra bennünket..." „Most valóban a haza hív!" Az újság február 2-i száma közölte Kozma Ferencnek, a Miskolci Nemzeti Bizottság elnökének „To- borzó” című vezércikkét. A toborzógyűlést február 11-én tartották meg. A szónok Nógrádi Sándor volt. A miskolci 7. honvéd kerületi parancsnokság 1945. február 6-án írásban értesítette a kiegészítő parancsnokságokat a szervezési munka megindításáról, majd szabályozta a kiegészítő parancsnokságok területét. A 21. kiegészítő parancsnokság — ide tartozott Miskolc is — a Szepesi laktanyában lett elhelyezve. Február első napjaiban a miskolci városházán megtartott gyűlésen megállapították: „Minden jel arra mutat, hogy Miskolc fiatal fegyverbíró férfilakossága kitesz magáért abban a nemes versengésben, mely Szeged, Debrecen, és a többi nagyvárosok és külön egyes vármegyék között kezdődött. Miskolcon, illetve Borsod megyében, Heves megye keleti felében — vagyis a 7. honvéd kerületben — összesen 21 036 férfi és nő jelentkezett.” A honvédelmi miniszter ezért dicséretben részesítette a kerületi parancsnokságot és példaképnek állította más kerületek elé. A fegyveres harcra elsősorban a nagyipari munkások és az agrárproletárok soraiból jelentkeztek. Döntő többségük 18—20 éves volt. ÖRSZAZAD ALAKUL 1945 utolsó napjaiban, vagy február elején alakult meg a miskolci őrszázad. A MÓKÁN karhatalomból egy szakasz átkerült a századhoz. A parancsnok Princz Sándor alhadnagy lett. Két szakasz a toborzási felhívás alapján, önkéntesekből alakult meg. A századnak az első napokban nem volt parancsnoka, mert a tisztek igazolása még nem indult meg. A század új körletének a Baross utcai Tüzér- laktanyát jelölték ki. Itt indult meg a kiképzés. A felhívás alapján jelentkezett Deli Barnabás őrmester és Trázer János szakaszvezető. Ök lettek a másik két szakasz parancsnokai. A század parancsnoka később Fráter Géza tartalékos főhadnagy lett, akit nagyon megszerettünk. A zubbony-hajtóka színe kék lett. A béke színe. Lehet, hogy ebben közrejátszott az is, hogy Deli a páncélosoknál szolgált. Ö tanította meg a századot egy katonadalra: „Mikor a páncélos regiment kivonul, a virág kivirul, a lány szíve kigyúr „Mikor a páncélos regiment sorban áll, Még az Üristen is szalutál” „Ha végigmegy a főutcán egy páncélos sereg. Mind megáll a forgalom és rátekintenek, Odafent a jó Isten is, Mosolyog, nevet, Hogy Ö teremtett jó kedvében MÓKÁN-gyereket". Az egyik alkalommal a főutcán menetelve énekeltük a dalt, amikor egy idős néni, kosárral a kezében lelépett a járdáról és virágot kezdett osztogatni. Bocskai-sapkánk volt és oda tűztük a virágot. A sapkán piros színű szalag volt. Hogy ki volt a néni, nem tudjuk. Lehet, hogy fiatalon ott volt a járda szélén 1919-ben is, és a miskolci csata után virágot osztogatott. 1. ÉS A 6. HADOSZTÁLY AUSZTRIÁBAN A hadosztályszervezésben jelentkező rengeteg — szubjektív és objektív nehézség és akadály ellenére. 1945. április második felére két hadosztály, az 1. és a 6. került olyan állapotba, hogy a Szovjet Hadsereg legfelsőbb főparancsnoka engedélyezte az elvonulásukat hadműveleti területre, Ausztriába. Április 14-én nulla óra után néhány perccel elindult a vonat a 6. ho. 16. gyalogezredével Ausztria felé. Napokon belül mozgásban volt az egész hadosztály. 1945. április 28-án 01 óra 27 perckor az 1. hadosztály első lépcsőjének katonái is elindultak. A hadosztály parancsnoka Sza- lay Tibor tüzér ezredes lett. Az 1. és a 6. hadosztályok útbaindulásakor meggyorsították a szegedi 5. hadosztály felállítását is. Az összegyűjtött öt és fél ezer lelkes fiatalt Hajmás- kérre irányították. Itt tartózkodott a Szovjet Hadsereg oldalára Szlovákiában átállt 24. magyar hadosztály maradványa is. (A MÓKÁN-századot ide irányították.) A hadosztályok útbain- dításának híre gyorsan elterjedt Miskolcon és meggyorsult a szervezési munka. Megalakult a 7. honvéd őrzászlóalj, majd néhány hét múlva a 7. hadosztály 19. gyalogezrede. Az ezred parancsnoka Schultheisz Miksa vezérkari őrnagy lett, aki az Ideiglenes Nemzeti Kormány honvédelmi minisztere mellett teljesített szolgálatot, majd 1945. július végétől, mint vezérőrnagy az Ausztriából visszatért 6. hadosztály parancsnoka lett. A 19. gyalogezred segédtisztje egy Mályi tanító, Tóth Ferenc tartalékos főhadnagy lett. Antal Ferenc MEBIB-támogatás A bükki A tavasz közeledtével Miskolcon már elolvadt a hó, ám a Bükkben még mindig található síelésre, szánkózásra alkalmas terület. Hazánkban mintegy félmillióra tehető azoknak a száma, akik rendszeresen síelnek, és közülük az idei télen is nagyon sokan keresték fel Bánkút és Bükkszentkereszt le- siklópályáit. Ez a nagy érdeklődés is indokolttá tette,-, hogy a közelmúltban e terület téli sportfejlesztési program járói is tárgyalt Egerben a Mátra—bükki Intéző Bizottság (MEBIB) elnöksége. Ezen az ülésen megvitatták az elmúlt évi támogatások felhasználását, amelyek lehetőséget adtak útépítésre Bánkút és Miskolc között, gépkocsiparkoló kialakítására, és új sífelvonó létrehozására is. Hazánkban a Mátra és a Bükk üdülőterületein biztosítottak elsődlegesen A Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás és az Agroker Vállalat március 25- én (kedden) délelőtt 9.30 órai kezdettel tanácskozást rendez Miskolcon a megyei Növényvédelmi Állomáson (Blaskovics u.) a Házikertek növényvédelme és tápanyaggazdálkodása címmel. A taA diósgyőri várnak a táj fölé magasodó ép bástyájáról különleges kitekintés nyílik a félkaréjban meghúzódó csöppnyi házakra, a házak előtti kertekre, a fákkal szegélyezett utcákra. Annyira nem nagy ez a magasság, hogy innen térképként jelenne meg a szemünkben a terep körzővel, vonalzóval rajzolt ábráival, hogy ne látnánk a gyümölcsfákat gondozó, ágyások fölé hajoló, a munkájába belefeledkező ember szorgalmát. Ezt látta a National Geografie világhírű fotóriportere is, aki tekintve az átmenetinek mutatkozó napsütést, késedelem nélkül szerette volna megörökíteni mindazt, amit a bástyán állva a tekintete hirtelen átfogott. Amennyire a néhány napos együttdolgozás alapján az elmondható, nem volt az a lelkendező típus, munkastílusára a bulldogok kitartása. a munkát munkával a téli sportoláshoz szükséges természeti adottságok, ez az elmúlt tervidőszak jelentős fejlesztéseiben is megnyilvánult, ám még így is elmarad az egyre fokozódó igényektől. A VII. ötéves fejlesztési program szerint a Bükk-fennsíkon nemzetközi biatlon- és sífutóversenyek megrendezésére alkalmas feltételeket kell teremteni öt év alatt. Ehhez elengedhetetlen egy lőtér, és a szociális funkciókat is biztosító épület felépítése, valamint 5—10 kilométer hosszú standard sífutópálya kialakítása. Másik kiemelt feladat egy 20 kilométeres sífutóút kijelölése Bükkszentkereszten. és ennek karbantartása egy beszerzendő motoros nyomfektető géppel. Nem szabad a lesiklóspor- tot sem elhanyagolni, éppen ezért a meglevő létesítményeket. sífelvonókat, faházakat korszerűsíteni, bővíteni nácskozáson — amelyen részt vehetnek az érdeklődő kistermelők és kertbarátok is — előadás hangzik el a kiskertek kártevői, kórokozói elleni védekezésről, a házikertek növényvédelmi helyzetének tapasztalatairól, a tápanyag-gazdálkodás időszerű kérdéseiről, és a növényvédőszer-. illetve műtrágyaellátásról. kipihenők aszkézise volt inkább jellemző. Mégis érzékeltette: az élet ajándékának tartja, hogy a dél-franciaországi tájak, a perui őserdők után erre is elvezette jó sorsa. Ám amint a technikai apparátus összeállt, egy gondolatnyi szünet után a teleobjektív mögé szólított. — Olyan, mint az öregecs- ke menyasszony. Messzebbről szebb. Nemde? A még rögzítetten kamerával kicsit szétnéztünk és lám, mennyi szemét, letört gally, málladozó, düledező kerítés, ütött-kopott szemetesvödör. — A bája így is vitathatatlan — tette hozzá az előbbiekhez mintegy kiegészítésképpen a fotós, és dolgozni kezdett. Föntről a csöppnyi parcellák gondozottsága, a virágzó fák színes csokrai a megszokott szépséget jelentették azon a tavaszon is. Talán túlságosan is megszoktuk. hogy a környezet dísze a vár. s körülötte évtizedek kell. Sok kisebb felújítás mellett tervbe vették a bükk- szentkereszti Kis-Dél lesikló- pálya mellett egy korszerű felvonó építését, és a kerek- hegyi bobpálya rendbetételét. A bükki részhez hasonlóan a Mátrában is jelentős fejlesztéseket irányoz elő a terv. Az írásos anyag és a hozzászólások alapján megállapíthattuk, hogy a terveket gondosan egyeztették az illetékes tanácsokkal. A fejlesztési tervek egy részét csak közös, sőt országos ösz- szefogással tehet megvalósítani. A Bükkben elsősorban a tömegsport igényeit kell kielégíteni a jövőben. Érdemes felkarolni minden kezdeményezést, még a magánvállalkozásokat is, ha azok segítik a téli sportok jobb feltételeinek kialakítását. Alapvetően fontos, hogy minél több létesítmény épüljön, és minden szerv, egyesület, intézmény használja ki maximálisan a tehetőségeit. Mert nemcsak a MEBIB feladata a téli sportok fejlesztése, és sok illetékes (például az OTSH) még megkeresésükre sem reagált. Így pedig nehéz elérni a legszebb célokat is. A MEBIB mindezeken túl a terveknek megfelelően támogatást nyújt a miskolctapolcai strandfürdő bővítéséhez, a mezőkövesdi üdülőterület fejlesztéséhez, és a görömbölyi lovasiskola megvalósításához is. óta rendezetten, rendetlen a környék. Az elhanyagoltság, a kopottság hellyel-közzel olyan mértékű, ami mellett az évszázados várfalak mutatkoznak újabbaknak. A kertek végében felverő- dö gaz nemcsak zöld foltjaival van jelen, de több helyen szemétgyűjtő is, kidobott ócskaságok, limlomok temetője. Talán nem érdemtelen erre most, jóval az idegenforgalmi szezon kezdete előtt felhívni a figyelmet. Mert a tél még tovább szennyezte a környéket, lévén a legtöbb lakás szénfűtésű, így felgyűlt a salak, a hamu. Mikorra kizöldülnek a fák, a bokrok a vár körül, meg kellene szabadítani a környéket a tél kártételeitől, a szárazon maradó ágaktól, letört gallyaktól, az itt-ott felgyülemlett szeméttől. A vár és környéke így lenne igazán szép nemcsak messziről és magasról, de közelről is. N. .1. P. Zs. Köztünk szólva Oregeeske a m
