Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-22 / 69. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 6 1986. március 22., szombat A MÓKÁN karhatalmi katonai alakulat működése szervesen hozzátartozott az élet zavartalan megindításához, a kibontakozáshoz. Voltak kísérletek Miskolc környékén is hasonló alakulatok felállítására, de működésük nem volt zavartalan, irányítás és ellenőrzés nélkül tevékenykedtek, több esetben helytelen módszereket alkalmaztak, önkényeskedtek. A század feladata volt többek között: a közbiztonság megteremtése; bujkáló német fasiszták és nyilasok elfogása és előállítása; ellenséges elemek leleplezése; elhagyott és gazdátlanul maradt értékek, eszközök és anyagok összegyűjtése, hatóságnak történő átadása; fegyverek, lőszerek összegyűjtése; fosztogatások megakadályozása; kijárási tilalom betartásának ellenőrzése; fontosabb hivatalok, középületek, malmok, gyógyszertárak, pékségek, vasúti hidak és átjárók, pályaudvarok őrzése, működésük zavartalan biztosítása. A feladat végrehajtását elősegítette, hogy a kijelölt épületeken, lakásokon a „MÓKÁN védelme alatt áll” felirat volt olvasható. Kijelölt külön csoport feladata volt például Zsedényi Bélának, az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnökének személyi védelme és kísérete az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a kormány székhelyére, Debrecenbe. A miskolci és borsodi nemzetgyűlési képviselők biztonsága a század feladatához tartozott. A közellátás és az élelmiszer-ellátás zavartalan működtetése nem kis gondot okozott. A feketézők elleni intézkedések szigorúak voltak. A polgári köz- igazgatást minden területen segíteni kellett, és az együttműködés a munka igen fontos eleme volt. A felszabadulás első óráiban azonnal megkezdődött a vasutak és a hidak, fontosabb útvonalak helyreállítása. Ehhez nagy létszámú munkaerőre volt szükség, amit kezdetben a közmunka rendszerével oldottak meg. Az első napokban gyorsan megindult a kereskedelmi élet. az ipari tevékenység. A katonai karhatalom közreműködött ás tevékenyen részt vett az eldugott élelmiszerkészletek felkutatásában. A kevés élelmiszer pótlására csoportokat jelöltek ki, melynek feladata volt a környező községekben összegyűjteni a lakosság által felajánlott élelmiszert. A kórházak, sebesültek, rokkantak és gyermekek ellátása volt a legfontosabb feladat. Az egyik legjobb „beszerzési” csoport Mező- keresztesen és környékén működött. A katonák közreműködtek a keresztesi olajütő termelésének megindulásában. Ott voltak a adott a katonák munkájához egy Galambos nevezetű család. Galambos bácsi a párt egyik szervezője is volt. József nevű fia kíséretével éjszaka mentek a szekerek Miskolcra az ösz- szegyűjtött élelmiszerrel. A karhatalmi század szolgálata nehéz volt. A 48 órás szolgálatból csak 8— 10 óra pihenés volt engedélyezve. December és január hónapban zsoldot nem kaptunk. Ez érzékenyen érintette a nős és családos embereket. Az őrszobák berendezése a minimális követelménynek sem felelt meg. Az alvás a földön, padlón volt. A tetű ás bolha rendszeres kísérőnk volt. Csak ennek határozott jelzése után történtek változások. Az élelmezésünket otthonról oldottuk meg és nélkülözések közepette láttuk el a szolgálatot. A század rendkívül fegyelmezett volt. önkényeskedés, törvény- sértés ismeretlen volt. Sza- lay és Szabó ezt megkövetelte és a szolgálatellátást rendszeresen ellenőrizték. A szolgálatteljesítés mellett nem lehetett elfeledkezni a kiképzésről sem. A Szepesi-laktanya erre alkalmas volt. Hetenként egyszer foglalkozás volt és a parancsnokok értékelték a feladatok végrehajtását December Végén jelentős események zajlottak le hazánk történetében. A kibontakozás legjelentősebb történelmi eseménye volt az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása, az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása, amely mozgásba hozta azokat az erőket, rétegeket, amelyek a kezdeti időszakban kívülről szemlélték a kommunisták, szociáldemokraták és hasonló gondolkodású emberek erőfeszítéseit. Megalakult a Miskolci Nemzeti Bizottság és megválasztotta az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldendő, képviselőket. A megválasztott Ideiglenes Nemzeti Kormány legsürgősebb feladatának tekintette, hogy haladéktalanul fegyverszünetet kössön a Szovjetunióval ée mindazokkal a szabadság- szerető országokkal, amelyekkel Magyarország hadiállapotban van. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy másik halaszthatatlan feladat végrehajtását is tervbe vette: „Az Ideiglenes Nemzeti Kormány legfontosabb teendője a magyar nemzet minden ereiének. összes erőforrásainak mozgósítása a gyűlöl* némét elnyomók és országvesztő bérenceik ellen . . A német elnyomók elleni harc és hazánk felszabadításának meggyorsítása érdekében az Ideiglenes Nemzeti Kormány megszervezi az új magyar nemzeti hadsereget, a magyar függetlenség és állami szuverenitás egyik legni helyét a szabadságszerető népek családjában, akkor, ha az utolsó pillanatban is, de fegyvert kellett fognia a fasizmus ellen. 1944. december 28-án az Ideiglenes Nemzeti Kormány hadat üzent Németországnak és fegyverszüneti kérelemmel fordult a Szovjetunióhoz és a vele szövetséges hatalmak kormányához. A demokratikus erők e törekvéseinek megvalósításához új hadseregeket kellett teremteni. Egyetlen hatalom sem lehet meg jellegének megfelelő fegyveres erő és hadsereg nélkül. Az új demokratikus népi hadsereg megteremtése sürgető feladattá vált. A Magyar Kommunista Párt röplapjai a fasizmus elleni harcra és az új hadseregbe való belépésre szólították fel a lakosságot. Az új hadsereg létrehozásának lehetőségét az Ideiglenes Nemzeti Kormány,, valamint a Szovjetunió és szövetségesei közti fegyverszüneti szerződés 1945. január 20-i moszkvai aláírása teremtette meg. A szerződésben „Magyarország kormánya kötelezi magát olyan mérvű szárazföldi, tengeri és légierő fenntartására, és rendelkezésre bocsátására. amilyent a Szövetséges (Szovjet) Hadsereg főparancsnokság a fő vezetése alatt álló szolgálatra megállapíthat. Ezzel kapcsolatban Magyarország nyolc nehéz fegyverzettel ellátott gyaloghadosztályt állít ki”. Megkezdődhetett az új demokratikus magyar hadsereg szervezése. 1945. január 30-án megjelent a felszabadított városokban, falvakban az Ideiglenes Nemzeti Kormány toborzási felhívása. Ebben a kormány felszólította a lakosságot, hogy „Fogjon fegyvert minden magyar a haza és a magyar nép felszabadítása érdekében”. A toborzási felhívás a jelentkezési határidőt február 8-ban állapította meg. Az új hadsereg létrehozásának egyik feltételeként meg kellett szervezni a hadsereg vezető szervét, a Honvédelmi Minisztériumot. Gondoskodni kellett a katonai közigazgatás újbóli megszervezéséről. Január 31-én a honvédelmi miniszter intézkedett a honvéd kerületi parancsnokságok felállítására. Az országot — a korábbi helyzetnek megfelelően — hét katonai kerületre osztották. 1945. január 31-én a miniszter a 7. (miskolci) kerület felállításával Battha Andor alezredest bízta meg. A rendelet kiadásakor az említett katonai szervező munkát csak az 5. (szegedit, a 6. (debreceni) és a 7. (miskolci) honvéd kerületben lehetett elkezdeni, mert ebben az időben Budán még harcok folytak és az ország nyugati része a kommunista párt helyi főbb biztosítékát”. Népünk- német csapatok birtokában szervezetének a megalakí- nek, ha a háború befeje- volt. tásánál is. Nagy segítséget zése után el akarta foglalAntal Ferenc lljabb tájházak Borsodban A napról napra gyorsuló ütemben változó falusi életforma emlékeinek megmentésére, nemkülönben azok bemutatására újabb tájházakat létesítenek megyénkben. Megyénk nemzetiségei között, ha számban csekély, de értékben külön helyet foglalnak el a Tokaj-Hegyalja két községében élő svábok. Évszázadokon át megőrizték magukkal hozott életformájukat, építészetben, viseletben, használati eszközökben csakúgy, mint dalaikban, táncaikban. Ezeket mutatják majd be a Rátkán létesítendő tájházban. Az épületei már erre a célra megvásárolták, s berendezésére is rövidesen sor kerül. A matyó népélet emlékei kapnak majd helyet a tardi és a szentistváni tájházban. A két matyó község élete sokban egyezett, de csaknem annyiban különbözött is egymástól. A tardi tájháznak kiszemelt épület helyre- állítása a Béke utcában már befejeződött, míg a szentist- vánit most hozzák rendbe, az egykori építészeti stílusnak megfelelően. Előtérben az optikai hírközlés A Távközlési Kutató Intézetben a 70-es évek végén megkezdték az optikai hír közlés kutatását és berende zéseinek fejlesztését. A száloptikás átvitel mellett fel ismerték az atmoszférikus optikai hírközlés lehetőségeit. Olyan forradalmi megoldásokat kerestek és találtak, amelyek segítségével kimagasló teljesitményü atmoszférikus hírközlő berendezést fejleszthettek ki. A kisméretű, könnyű, hordozható, kis- fogyasztású berendezés 30 telefoncsatorna egyidejű átvitelére szolgál és alkalmazása ott előnyös, ahol a hagyományos telefonvonalak vagy adatvonal kiépítése nehézségekbe ütközik, esetleg nem gazdaságos. Ezért a készülék különösen alkalmas ideiglenes összeköttetések létesítésére, sűrűn beépített területen pl. nagy távolságban levő épületek közötti átvitelre. Az intézet által kifejlesztett optikai hírközlő- berendezés 5-10 kilométer hatótávolságú. . A népi Magyarország mindenese Somogyi Imrét, a Kert- Magyarország biciklis apostolának mondotta Veres Péter, de nevezhetjük őt a népi Magyarország mindenesének is. 1902-ben Abony községben született egy hat- gyermekes földműves-gátőr család negyedik gyermekeként. Festőművész akart lenni, végül is a szobrászatot művelte Johnson Grisle norvég protestáns lelkész és Ly- ka Károly biztatására, Gun- del Károly vendéglős támogatásával. Egy házban lakott Győrffy István néprajztudóssal, aki megnyerte a néprajz ügyének, felkérve őt a gazdálkodási hagyományok, emlékek és a néprajzi tárgyak gyűjtésére. 1931-ben azért ment Bulgáriába, hogy megismerkedjen a régóta híres bolgárkei tészettel és a belterjes gazdálkodással. Biciklivel járta az országot, mindenütt a zöldség- termelésről, a kertgazdálkodásról, a népművészetről, a parasztok és mezőgazdasági munkások embertelen helyzetéről rendkívül szuggesz- tívan beszélt. A politikai eszmecseréken az igazságra törekvőket vonzotta magához. Tolnában, Baranyában szövetkezeteket szervezett, másutt népfőiskolákat. Haladó gazdáknál kísérleti telepei voltak. Az általa szervezett határjárásokon egymástól tanultak a résztvevők. Országjárása során jutott el az akkor Szabolcs vármegyei Tiszaladányba 1939-ben. ahol a legelső hasúra gazdálkodási és elraktározási kísérletet csinálták. A hasúra török eredetű szó, takarót jelent. Gyékényből, vagy zsúpból fonják. Ez a mai fólia elődje. 1943 augusztusában otl volt Szárszón is. Sípos Gyula „Akkor voltunk fiatalok” című könyvében így ír róla: „Somogyi Imrét sok méltatlan támadás érte a Kert- Magyarország felé című könyve miatt, iparellenes- séggel gyanúsítva őt, aki a munkás-paraszt szövetség élő példaképe, volt. Pedig könyvét ma is haszonnal forgathatják azok, akik a magyar mezőgazdaság fejlesztésén fáradoznak, s akik tudják, hogy az ipart is csak az ország adottságainak megfelelően érdemes fejleszteni.” A felszabadulás után mint alapító tag a Nemzeti Parasztpártban munkálkodott. Vas Zoltán munkatársa volt a Közellátási Kormánybizottságon. A Földművelés- ügyi Minisztériumban a mezőgazdasági és kertészeti újjászervező csoportot vezette. 1945. májusában lakása közelében az útonállók (a vetkőztetők) lövése koponyacsontját találta. 1947. augusztus 5-én halt meg. A Kerepesi (Mező Imre úti) temetőben nyugszik. 1940- ban posztumusz Kossuth-di- jat kapott Bartók Bélával, Derkovits Gyulával és József Attilával együtt. Somogyi Imre élete tevékenységével üzent az utókornak. Az életformával és a közösséggel sokat foglalkozott. A gazdasági, társadalmi és kulturális területen végbement nagy jelentőségű változásokat elismerően helyeselné. Az életkörülmények javulását is, de észrevenné az életmódban látható felemás helyzetet, nevezetesen, hogy az életszínvonal emelkedése nem járt együtt az új, a szocializmushoz méltó közösségi formák kialakulásával, hogy a szellemi értékek nem kerültek megfelelő helyre. Darvas József „A léleknek kenyere” könyvében a Töprengés Móricz ürügyén című írásában (1972-ben az első tokaji írótábor után írta ezt) a következőket írja Somogyi Imréről: „Néhány hete, hogy —' halála huszonötödik évfordulójára emlékezve — ott álltunk a Kerepesi temetőben a sírjánál. A családtagok és 1U—15 egykori barát. Hogy elfelejtettük őt is. Méltatlanul. De hát egy megélt élet — olyan mint az övé, — nem őrizheti meg az embert? Komolyan vette, hogy a népet tanítani kell. Tanította őket politikára, irodalomra, belterjes gazdálkodásra, és amikor azt parancsolta az idő, a fegyveres ellenállás sorába lépett.” Halála után Budapesten népi kollégiumot neveztek el róla. Ötezer kötetes könyvtárát ők örökölték. A nyolcvanadik születésnapja alkalmából az illetékesek megfogadták Darvas üzenetét. így a szülőfalu — Abony — életéről és munkásságáról könyvet adott ki. Foton kertbarátkor viseli a nevét. A HNF Országos Tanácsa a nevével plakettet alapított az eredményesen munkálkodó kert- barátok «Tárnára: „Kétszá’/ példányban kiadta egy kis füzetecskében „A kis cseléd” és a „Didergős számtanverseny” című írásait. Tevékenységét Fehér Lajos, Dobi István, Veres Péter, Darvas, József, Danes József és Sípos Gyula könyvükben méltatták. A tiszaladányiak a felszabadulás ötvenedik évfordulójáig szóló, községük fejlesztését szolgáló elképzeléseikben úgy tervezik, hogy Somogyi Imre községükkel való kapcsolatának emlékét az olvasókör ápolja. Azt az utcát, ahol a hasúra gazdálkodás bemutatóhelyére jártak és az öregek napközi otthonát is róla nevezik el. Ügy gondoljuk, hogy az a többször elhangzott javaslat, amely Somogyi Imre Kert- Magyarország felé című könyvét és Emlékiratait kéri kiadni, természetes és jogos kívánság. Az 1987. évi mezőgazdasági könyvhónap — születésének 85. évfordulójára emlékezve — jó alkalom lenne rá. Hegyi Imre Hazai kisszámítógépek A személyi komputerek egy része ma már nálunk is joggal tart igényt arra, hogy házi számítógéppé váljék, segítve a kikapcsolódást, a tanulást, a művelődést, az otthon végzett szellemi munkát. Nem meglepő tehát. hogy előállításuk, működtetésük, forgalmazásuk gondjaival legalább ötven kisebb-nagyöbb hazai cég foglalkozik. Arról viszont már kevesebbet beszélünk, hogy számítógépet és hozzá való programot gyártani Magyarországon csak pillanatnyilag, a hiány miatt felkorbácsolt magas árak mellett gazdaságos. De ha majd a hiány enyhülése következtében esni fognak a külföldi gépek árai. vajon akad-e majd vevő a magyar számítógépekre? Mert egyébként a rendkívül erős nemzetközi mezőnyben sincs szégyenkeznivalónk, de gazdaságos gyártásukhoz idehaza eladhatatlan sorozatnagyságra lenne szükség. Nem sok jót ígér a jövőt illetően az sem, hogy minden fejlesztő és gyártó szinte kizárólag csak az alapgép előállításával foglalkozik, a nélkülözhetetlen tartozékokkal és perifériákkal ugyanakkor senki sem törődik. Képünkön: egy hazai fejlesztésű és gyártású személyi számítógépet láthatunk.
