Észak-Magyarország, 1986. március (42. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-15 / 63. szám
1986. március 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Ahol szerencsés szám a 13 Konfekció termékek helye«, munkavédelmi kesztyűk gyártására alakította át két üzemét a Hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet. A győzi GR A BOPl AST - löl kezdve, az ország különböző bőrgyárain át, a nagy hirü szövetkezetekig vásárolják a hutia- dékanyagot, s egyéb kellékeket a közös gazdaság anyagbeszerzői, hagy a melléktermékekből minden piacon keresett munkavédelmi eszközöket gyártsanak. Fotó: Motvoy Tamás Szakszervezetek az ötéves tervért Mindannyiunk A dunántúli óriás gyár egyik igazgatója meg se próbálta leplezni idegességét. Az éjjeli műszakban elszakadt az egyik gépükön a laposszíj. Megjavítani lehetetlen, a „rak'tárU'letékes” polca üresen tátongott, a gép leállt. Kétségbeesve rohant fél országon át erre a Her nádlkak melletti tanyára. Itt figyelmesen meghallgatták, kávéval kínálták, újságot nyomtak a kezébe, s biztatták, nyugodjon meg. Az elfogyasztott cigaretták száma után ítélve, ez nem nagyon sikerült. Nem véletlenül kerekedett nagyra a megrendelő szeme, amikor fél óra múltán a kocsijába rakták azt a szalagot, amire azt hitte, napokat kell várnia. Talán — útban hazafelé — a fővárosig csóválta a fejét... E kis történet csak egy abból a több tucatból,amit ebben a tornácos, szép tanyai épületben feljegyeztek. Lőrincz Antal, az üzemvezető csak azért mesélte el, mert szerinte ebben van a titok. — Hogy miihozzánk jöttek, az azt magyarázza, hogy mi adjuk a legjobbat. És mivel a legjobbat adjuk, úgy kell kiszolgálnunk a vevőt, hogy eszébe ne jusson legközelebb máshová menni. Egy üzlet akkor megy, ha a vásárló elégedett... Aki bennfentes az iparban, annak fogalom ez a név is, hogy SIEGUUNG. A hannoveri bejegyzésű vállalat egyiké a világ legjobb hajtószíj- és szállítószalag- gyártó cégeinek, így érthető, hogy nem kis meglepetést keltett, amikor négy évvel ezelőtt, minden nagyobb felhajtás nélkül a Hernádné- meti Hernádvölgye Termelőszövetkezetben ezeket a meghajtó hevedereket elkezdték gyártani. — Szerencsénk volt — jegyezte meg az üzemvezető. — Egyik megyei vállalatunk volt kapcsolatban a céggel, de mivel ők nem vállalták a végtelen itest, mi is szóba kerülhettünk. A szövetkezet vezetői megérezték a lehetőséget, s gyorsan megteremtették az anyagi alapot az üzem létrejöttéhez. De miért is jó ez a termék? Hiszen nem is olyan régen még a mérnökök az ékszíjakra esküdtek, s a laposszíjakról múlt időben beszéltek. A kereskedelmen sok minden múlik, a jó kereskedő sokat tehet azért, hogy a vásárló, az állampolgár közérzete ne romoljon . . . Mint ahogy az aprópénz, úgy az apró figyelmességek értéke is megnőtt. Ha az eladó köszön, ha a pénztáros megtöri!, vagy becsomagolja a verejtékező tejeszacskót, ha a hentes nem ad mócsingol, amikor húst kérek, ha a zöldséges a javát válogatja, mert tudja, hogy betegnek viszem a narancsot; akkor már nyert ügyem, nyert ügyünk van, hiszen a szép emberi szó megnyugtat, önbizalmat ad, stimuláló hatása segít elfelejteni másfajta nyavalyáinkat. Engem különösképpen nem érdekel — jó néhányan vagyunk még így —, hogy az üzlet, ahol a pénzemért nemcsak árut és szolgáltatást remélek, hanem egy kis udvariasságot is — állami vagy szerződéses bolt, nyereségérdekeltségű vagy pedig maszek. A bennem levő mérce független a cégértől, így aztán nem is a cégért szapulom, ha valahol rossz tapasztalatra teszek szert, hanem az emberi nemtörődömséget, közömbösséget és butaságot. — Reneszánszát éli a lapos meghordószíj. A műanyagipar új eredményeinek köszönhetően a meghajtás egyik legfontosabb eszközévé válhat. A poliamid erőátviteli rétegének hatásfoka eléri a 118 százalékot, ami megegyezik a villanymotorok — direkt — erőátvitelével! A hajtási sebessége a laposszíjaknak hetven méter másodpercenként, amely egy 15 ezres fordulatszámú motornál is hatékonynak bizonyul. A termékek között van olyan, amelynek maximális erőátviteli teljesítménye ötezer kilowatt, vagyis erőművekben felhasználhatók. Élettartamuk öt-, hétszerese a hagyományosokénak, például az orsózógépeken, ahol vizes körülmények között dolgoznak, s öttíz műszakig használhatók csak a hevederek, a SIEG- UiNG-gyártmány már két éve dolgozik. És amit véletlenül sem szabad kihagyni, a hatvanötféle hajtószíjból álló választék nagy lehetőséget rejt magában. Példaként? Ki lehet cserélni kis átalakítással az ékszíjakat. A közelmúltban a MOM kívánságára optikai csiszológépeken próbálkoztunk meg ezzel az eljárással, elkopott ékszíjak helyett, laposszíjakat raktunk a gépékre. Az eredmény mindenkit meglepett. Az újszerű meghajtás megszüntette a rezgést, s így kiváló minőségű szemüveglencsék kerülhettek ki a csiszolók keze alól. iHogy miért volt szükség a fejlett technológián alapuló termékekre, nem kell különösebb magyarázat. Ám az üzemvezető nem lenne üzemvezető, ha az itt készülő szállítószalagokról, s meghajtószíjakról ne tudna még újat mondani: — Csupán azzal, hogy külföld! gyár helyett üzemünkben végezzük el a szíjak szabását, végtelenítését, több mint félmillió nyugatnémet márkát takarítunk meg a népgazdaságnak. És nem ez az egyetlen előny. A mi hevedereink közvetve exportcélokat is szolgálnak, hiszen sok külföldi vásárló ragaszkodik áhhoz, hogy a nálunk gyártott szerszámgépeket SfEGLIN G - ha j tószí jak k a 1 szereljék fel. Ekkor még nem is beszéltünk arról a kétségen kívüli legnagyobb haEz utóbbi passzusnál érdemes elidőzni egy kicsit. Vevő és eladó, kereskedő és nem kereskedő tudja már, hogy az udvariasság is lehet üzlet, a figyelmesség is pénzt hozhat a konyhára. A hajdani „mosolycsekk" csak bátortalan kísérlet volt, s az egyre izmosodó anyagi érdekeltségi rendszer most sokkal inkább kikényszeríti a vásárlónak tetsző csalogató módszereket és egy humánusabb kereskedői habitust. Jól van ez így, abban a korban, amikor a gépeket teljesítmény szerint mérjük, amikor az embereket a ledolgozott munkaórák száma, s az egy műszakra eső termelési érték nagysága szerint minősítjük, amikor az ország lehetősségét és teherbíró képességét egyebek mellett az egy lakosra jutó — dollárban számított — nemzeti jövedelemmel jellemezzük. A szemnek-szivnek hízelgő adás-vételi viszonyokat alapvetően két dolog határozza szonról, hogy szinte azonnal le tudjuk gyártani az igényelt terméket. Gyakran lehel találkozni a szövetkezetben pénzügyőr tisztekkel. Nem véletlenül, hiszen állandóan ellenőrizni, vámkezelni kell azokat a készleteket, amelyek folyamatosan érkeznek több határon át hazánk egyik legértékesebb tanyájára. Miért is ne, hiszen a konszignációs raktárban tárolt alapanyag értéke eléri a 250 ezer márkát, nem is beszélve azokról a hevederekről, amit azonnal megvásárol a termelő- szövetkezet. — Ennek a konszignációs raktárnak megint sok előnye van. Az itt tárolt anyagért csak akkor kell fizetni, amikor az felhasználásra kerül. Következésképpen megfelelő készletet tudunk felhalmozni, hogy a várható igényeket kielégítsük. Négy éve nincs még, hogy az átalakított épületben megkezdődött a termelés. De azóta ez az üzem — bár szerencsésebb lenne műhelynek nevezni — sokszori megújhodását éri. — Lehet, hogy kicsit nagyképűen hangzik, — s ezt nézzék el nekem —, de egy tizenhárom főt alkalmazó üzem, amelynek létszámában benne van a vezető, az adminisztrátor, meglehetősen rugalmas vállalkozást jelent. A hajtószíjak mellett már szállítószalagok gyártására is vállalkozunk. Olyan termék végtelenítésé- re is vállalkozunk, amelyhez nem kell görgő, mert a szalag ellenállása kisebb. Vannak olyan filc, s más alapanyagú hevedereink, amelyekre nem tapad rá a nyers kenyértészta. Sorolhatnám választékunkat hosszan, hiszen 112-féle szállítószalagból vásárolhat nálunk igénye szerint a megrendelő. Ügyesen mozog saját lehetőségein belül a kisüzem vezetése. Villámgyorsan létrehozták szervizszolgálatukat, abból kiindulva, hogy lényegesen olcsóbban tudják az elszakadt szíjak, szállítóhevederek cseréjét, javítását megoldani, mint az „anyacég” képviselői. Hiszen a nyugatnémet szerelők szállodai számláját, étkezését, utazását, sőt még a gépszállítást is eddig a megrendelőnek kellett fizetnie. Napjainkban egy kocsi, két szerelő végzi az egész országban a szervizelést, sürgős esetben huszonnégy óra alatt elhárítják a hibát. iNem véletlen tehát, hogy a szövetkezetben méltán büszkék az üzemükre. Az it't dolgozó tizenhárom ember a több mint 24,5 millió forintos árbevételért valóban minden tiszteletét megérdemel. meg: a vásárló pénztárcája és a bolt kínálata. (A durva leegyszerűsítés miatt most tekintsünk el a motiváló tényezőktől is, mint például a reklámtól, a hiánypszichózistól, a divattól, a hagyományoktól.) Pénztárcánk alig lett vastagabb, konkrét anyagi formát öltő anyagi igényeink viszont nőnek. A déligyümölcsért sorba áll tünk, magyar színes televíziót a pult alól vettünk, automata mosógépre előjegyeztettük magunkat. A statisztika nyersebben és szakszerűbben fogalmaz. Borsod- Abaúj-Zemplén megyében tavaly a kiskereskedelem eladási forgalma meghaladta a 32 milliárd forintot. Ez — folyóáron számítva — hét százalékkal, összehasonlító árom mérve egy százalékkal több az előző évinél. Tehát: többet költöttünk, de alig vettünk valamivel többet. Igaz, az élelmiszerek és vegyesiparcikkek forgalma mennyiségben is jobban emelkedett, mint amennyit A jövő iránti figyelem — most, amikor újabb ötéves tervet kezdtünk meg — felfokozódott. A fél évtizedre meghatározott tervben az egész ország gazdaságára, továbbá a megyékre és kisebb közigazgatási egységekre lebontva megtalálhatjuk a települések tárgyi fejlesztésére vonatkozó elképzeléseket. Vagyis tágabb és szűkebb környezetünk gazdagodásának elvi, gyakorlati tételeit. Mindezek megvalósítása kulcskérdés — jövőnk meghatározója. Minden elképzelés, terv csak akkor ér valamit, ha abból a későbbiekben kézzelfogható valóság lesz. S ha az reális. Természetes, hogy egy-egy elgondolás csak akkor realizálódhat maradéktalanul, ha az találkozik a széles néptömegek nézeteivel, igényeivel. A szakszervezetek — ezen belül a szakszervezeti tagok — részesei voltak a VII. ötéves terv formálásának. Megyénkben is, mint szerte az országban, folyamatosan figyelemmel kísérték, elemezték, értékelték azokat a tényezőket, melyek életkörülményeinket befolyásolják. Gyorsan tegyük hozzá: az, hogy hogyan, milyen gazaz átlagos növekmény jelez. De hát: enni, inni kell s televízió, rádió, bojler, kávéőrlő nélkül nem él meg a család. A mindenkori kereskedelmi forgalom barométere a vendéglátás és a ruházkodás. Számszerűen is bizonyítható, hogy ha valamire gyűjtünk, vagy általában nehezebben mennek a dolgok, ha az otthoni költségvetésből néhány forint hiányzik, akkor kevesebbet járunk étterembe, a sori nem a kocsmában isszuk meg, s jövőre halászijuk az asszonynak szánt kalap, kabát, cipő megvásárlását. Olyan tények ezek, amelyeket magyarázni, értelmezni, elemezni lehet, de eltekinteni tőlük nem szabad. Éppen ezért, éppen most múlik sok minden a kereskedelmen, éppen ezért és éppen most, a jó kereskedő sokat tehet azért, hogy a vásárló, az állampolgár közérzete ne romoljon ... Brackó István javára dagságban, milyen körülmények között élünk, mindenkin, végül is az egyes embereken múlik. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a napokban összegezte a megye VII. ötéves tervéről szóló véleményét. Ebben kiemelték: alapvető fontosságú, hogy megyénk más megyéhez viszonyított lemaradását fokozatosán felszámolják. Jónak és helyesnek tartják azt, hogy a következő öt évben folytatódik a községek fejlesztése, az elmaradott térségek településeinek felzárkóztatása. A városok fejlődésében a minőségi jegyek erősítését és a kulturáltság emelését kell elsődleges célnak tekinteni. Ez utóbbi mondatnál nem árt néhány, a témához szorosan kapcsolódó gondolatot leírni. Kulturáltság . . . Annyit írjuk, mondjuk: e téren csak közösen összefogva tehetünk valamit. Hiszen hiába minden fáradozás, ha a lakótelepeinken, utcáinkon a nem kevés pénzbe kerülő díszítőelemeket, fákat, padokat, lámpákat, virágokat megrongálják, ösz- szetörik. Pedig e közterületek csakis akkor lesznek vonzóak, ha ezek a tárgyak épségben lehetnek eleget rendeltetésüknek. A kulturált, művelt emberek nem vetemednek ilyen tettre. Éppen ezért kardinális feladat az általános és szakmai műveltség további gyarapítása. Tudniillik, ennek birtokában nemcsak az ismeretek halmozódnak, de automatikusan erősödik az öntudat, az önfegyelem, az emberi tartás. Mindezek révén egyre több olyan ember lesz, akik megkövetelik nemcsak önmaguktól, de embertársaiktól is a rendet, fegyelmet, tisztaságot. Visszatérve a szakszervezetek véleményére. Kiemelten fontos a lakásellátás javítása. S itt elsősorban a fiatal házasok, a nagycsaládosok lakásigényének minél rövidebb idő alatt történő kielégítésére kell gondolni. A lakáshelyzet' javításának egyik célszerű útja, a lakás- felújítások meggyorsítása. Ugyancsak súlyos gondként jelentkezik megyénk víz-, csatorna , közműhálózata, illetve azok jelenlegi hossza, állapota. Fontos tehát ezek további bővítése, fejlesztése — ami ugyancsak szerepel a tervben. A növekvő létszámú időskorú lakosságról való gondoskodás mindig is súlyponti kérdés volt. Éppen ezért a szakszervezeti tagság teljes egyetértésével találkozott az az elképzelés, mely szerint újabb és újabb öregek napközi otthona, szo- '•■’ális otthon épül. Emellett mind több pénzt fordítanak az idősek szociális megsegítésére is. Foglalkoztatás. A prognózis szerint az előttünk álló ötéves időszakban várhatóan éleződnek majd a foglalkoztatási gondok. Ezek élét tompítandó, a tanácsi, vállalati, s nem utolsósorban a szakszervezeti szervek összehangolt és folyamatos együttműködésére van szükség. Miből adódik ez a gond ? Megyénk nehézipara, a bányászat, valamint a mezőgazdaság helyzete közismert. Szükséges e három ágazat jövőjének kormányzati segítséggel történő rendezése. (Ez ügyben az első lépéseket már meg is tették.) Ugyanakkor szükséges további új munkahelyek létesítése is. E kérdéskörhöz tartozik még a dolgozók szakmai át- és továbbképzése, mely lehetőséggel ez idáig még nem nagyon éltek a vállalatok. Az elmaradott térségek felzárkóztatására ez évtől a hosszú távú program realizálása megkezdődött. Mik szerepelnek ebben? Egyebek mellett munkahelyek létesítése a kisebb településeken, helyben. Hogyan? A lehetőségek figyelembevételével, a lehető legkorszerűbb gépekkel, berendezésekkel dolgozó ipari üzemek telepítésével, létesítésével. Közismert az oktatási intézményekben tapasztalható zsúfoltság. Ennek enyhítésére, megszüntetésére irányul az általános iskolai hálózat további fejlesztése. Világos mindenki előtt: nem mindegy, hogyan, milyen feltételek között kapja meg a ma ifjúsága, a holnap felnőttjei az alapokat. Mint ahogy az sem mindegy. hogy a fiatal fejekbe milyen szellemi értékek töltetnek. Kívánatos a jó közösségi, művelődési, szórakozási formákat, a természet és környezet védelmére inspiráló nemes gondolatokat átadni, elfogadtatni. Itt említendő meg: a szak- szervezetek új szellemű és tartalmú ifjúsági munkája során továbbra is számít az ifjúsági tanácsok és tagozatok aktivitására, lelkesedésére. E testületeknek nem kevés szerepe van a fiatalok felnőtté formálásában. A fentiekben taglaltak megvalósulása esetén — mint azt a szakszervezeti véleményezésben megfogalmazták — javulás lesz a lakásellátás, az oktatás, az egészségügyi ellátás és még sok egyéb területen. Továbbra is aktív részesei lesznek a szakszervezetek a VII. ötéves terv végrehajtásának. Tegyük hozzá: mindannyiunk javára. Mészáros István
