Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-26 / 48. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. február 26., szerda Program az ezredfordulóig Kongresszusi pillanatok (Folytatás az 1. oldalról) egyre éleződő nemzetközi probléma megoldásához. A két világrendszer szembenállása és versengése, valamint a világ államai egyre nagyobb kölcsönös függőségének növekedése; ez a mai fejlődés valóságos dialektikája. Ezt követően Mihail Gorbacsov a Szovjetunió társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsításáról' szólt, s ezt stratégiai feladatnak nevezte. Emlékeztetett azokra a hatalmas eredményekre, áínelyeket a párt harmadik programjának elfogadása óta a Szovjetunió elért, majd Rámutatott: a hetvenes években a népgazdaságban fokozódtak a nehézségek és észrevehetően lelassult a gazdasági növekedés. Természetesen minderre hatással volt egy sor külső tényező, a léA párt és az egész nép elsőrendű feladata a gazdaság fejlődésében mutatkozó Kedvezőtlen tendenciák felszámolása, s az, hogy a gazdaságnak megfelelő dinamikát adjunk, megnyissuk a teret a tömegek kezdeményezései és alkotóképessége előtt, valamint a forradalmi átalakulás számára. Ezután Mihail Gorbacsov a társadalmi-gazdasági fejlesztés 2000-ig terjedő fő irányvonalának programjára tért át. Rámutatott, hogy ez idő alatt közel kétszeresére kell növelni a nemzeti jövedelmet, meg kell kétszerezni a termelési potenciált, a munka termelékenységét 2,3—2,5-szörösére kell növelni, miközben csökkenteni kell a népgazdaság energia- és nyersanyag-felhasználását. Mindezen feladatok megvalósításában a legfontosabb szerep a tudományos-műszaki haladásnak, a társadalom termelőerői gyökeres átalakításának jut. Az eddigi anyagi-technikai bázis alapján ugyanis nem lehet megoldani a kardinális kérdéseket. A megoldást a népgazdaság mélyreható, a tudomány és a technika legújabb vívmányainak alapján álló rekonstrukciójában, a gazdaságirányítási rendszer átalakításában látjuk. Mihail Gorbacsov ezek után sorra vette az ipar és a mezőgazdaság feladatait, majd a gazdasági mechanizmus átalakításának szükségességéről szólt. Ennek lényegét abban jelölte meg, hogy az egész termelést a társadalmi szükségletek, az emberek igényei kielégítésének kell alárendelni, a vezetés tevékenységének pedig a hatékonyság és a minőség javítására, az ösztönzési rendszer fejlesztésére, a kezdeményezések és a szocialista vállalkozó szellem felkarolására kell irányulnia. A továbbiakban az előadói beszéd a pénzügyi és hitel- politika kérdéseivel foglalkonyeg azonban az volt — hangoztatta —, hogy nem értékeltük idejében a gazdasági helyzetben bekövetkezett' változásokat, nem ismertük fel, mennyire halaszthatatlan a gazdaság átállítása az intenzív fejlesztés útjára. A gazdaság a tehetetlenségi nyomaték folytán javarészt extenzív módon fejlődött. Mindebből igen komoly tanulságokat kell levonni. Az első, hogy a múlt felelős elemzése megtisztítja a jövőbe vezető utat, míg a féligazságok hangoztatása, az éles kérdések megkerülése akadályozza a haladást. A második tanulság, .hogy a gyakorlati tettekben céltudatosságot és határozottságot kell tanúsítani. A harmadik pedig az, hogy minden nagy ügy megvalósítása attól függ, mennyire tudatosan és aktívan vesznek részt benne a tömegek. zott, és kiemelte az áru- és pénzviszonyok szerepét a tervgazdálkodás körülményei között. Rámutatott, hogy ezek tagadása bénítólag hat a gazdálkodásra, ezzel szemben szocialista alapokon való egészséges érvényesülése olyan gazdálkodáshoz vezethet, amelyben annak eredményei valóban a kollektíva munkájának minőségétől, vezetőinek tudásától és kezdeményezőkészségétől függ. A párt kidolgozta a népgazdaság mélyreható átalakításának stratégiáját és megkezdte annak megvalósítását. Nem kétséges, hogy ezek a változtatások lehetővé teszik majd a gazdaság fejlődésének meggyorsítását. Ehhez azonban nem kevés időre van szükségünk. A növekedési ütem gyorsítását azonban halogatás nélkül már ma meg kell kezdenünk. A XII. ötéves tervnek éppen az a sajátossága, hogy a népgazdaság új tudományos- műszaki alapokra helyezését a növekedési ütem gyorsításával párhuzamosan tűzi ki célul. Ezért szükséges, hogy a lehető legnagyobb mértékben mozgósítsuk minden tartalékunkat. Ezek közé sorolta a termelési potenciál jobb -kihasználására, a munka hatékonyabb ösztönzésére, a szervezettség'-'és a fegyelem növelésére, az ésszerűtlen gazdálkodás megszüntetésére irányuló törekvéseket. Rámutatott ugyanakkor, hogy a hatalmas tartalékok egy részének felhasználásához még nem láttak igazából hozzá. A különböző szintű vezetők jelentős részének gondolkodásmódja a források rendkívüli bőségének időszakában alakult ki. Ez a gazdagság sokakat elkényeztetett, pazarláshoz vezetett. Ám a helyzet régóta megváltozott. A korábbiaktól eltérően már nem áramlik új munkaerő a gazdaságba és drága árat kezdtünk fizetni minden tonna kőolaj, érc, szén felszínre hozásáért és szállításáért. E tények fölött nem hunyhatunk szemet. Mindennel takarékoskodni kell, elsősorban a termelésben és a háztartásokban. A következőkben Mihail Gorbacsov a szociálpolitika kérdéseivel foglalkozott. Hangsúlyozta: ez az a terület, amelyen a gazdasági tevékenység eredményei érvényesülnek, amely a dolgozók létérdekeit érinti, s amelyen testet öltenek a szocializmus legmagasabb eszményei. Ezen a területen láthatóvá válik a szocialista rendszer humanizmusa, minőségi eltérése a kapitalizmustól. Rámutatott az e téren elért eredményekre, s arra, hogy a szociális kérdéseknek nagyobb figyelmet kell szentelni. Az erre vonatkozó tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha mindenki nagy erőbevetéssel és hatékonyan dolgozik. A fizetések szorosan függjenek a végzett munka mennyiségétől és minőségétől. A szocialista állam fontos feladata, hogy kitartó harcot folytasson a munka nélkül szerzett jövedelmek ellen. Ma kénytelenek vagyunk beismerni, hogy a gyenge ellenőrzés és több más ok miatt sokakban eluralkodott a tulajdon hajszolása és a közösségi érdekek elhanyagolása. A dolgozók joggal vetik fel, hogy ezeket a jelenségeket gyökeresen fel kell számolni, és a Központi Bizottság támogatja ezt a törekvést. Eközben nem szabad árnyékot vetni azokra, akik becsületes munkával többletjövedelemhez jutnak. Az állam támogatja a lakossági szükségletek jobb kielégítésére és a szolgáltatások teljesebb megoldására irányuló törekvéseket. Az ilyen munkának teljességgel összeegyeztethető- nek kell lennie a szocialista gazdálkodás elveivel, a szövetkezeti alapokra, vagy pedig állami vállalatokkal kötött szerződésekre kell épülnie. A jövedelem elosztásának javítására vonatkozó bármilyen erőfeszítés eredménytelen marad azonban, ha nem sikerül telíteni a piacot áruval és szolgáltatásokkal. Ezt a célt szolgálja a fogyasztási cikkek termelésének és a szolgáltatásoknak a tökéletesítésére irányuló program. Gorbacsov ezek után a lakásépítésről szólt, rámutatva arra a célra, hogy az ezredfordulóig minden családnak önálló lakása, vagy háza legyen. Beszélt az oktatás helyzetéről, az egészségügy feladatairól, a környezetvédelem kérdéseiről. Az SZKP KB főtitkára ezt követően arról szólt, milyen jelentőségűek a marxista— leninista párt számára az egyes társadalmi osztályok, Az ellentmondások a fejlődés elkerülhetetlen velejárói, s fontos, hogy felismerjük azokat, majd az élet által felvetett kérdésekre keressük, és idejében megadjuk a helyes válaszokat. Az SZKP lenini hagyománya, hogy rendkívüli tapintatot alkalmaz a nemzeti és nemzetiségi politikában, miközben elvi harcot folytat a nemzeti korlátoltság és kérkedés, a nacionalizmus és a sovinizmus minden jelensége ellen. Ezt követően Mihail Gorbacsov a társadalom további demokratizálásának kérdéseiről szólt. Hangsúlyozta, hogy a társadalom fejlesztésében kitűzött feladatokat lehetetlen megvalósítani a szocialista demokrácia határozott továbbfejlesztése nélkül. Tekintettel erre, az SZKP és Központi Bizottsága lépéseket tesz a szocialista rendszer demokratizmusának elmélyítésére. A társadalom irányítása a szocializmusban, a mai körülmények között nem lehet csupán a szakemberek szűk körének feladata. A szocialista társadalom csak akkor fejlődhet, ha a nép valóban irányítja saját ügyeit, s az emberek milliói részt vesznek a politikai életben. Ezzel kapcsolatban elemezte a tanácsok munkáját, kiemelve, hogy az SZKP a helyi közigazgatási szervek önállóságának növelésére törekszik. De még ez sem elégrétegek és csoportok közötti kapcsolatok, a nemzeti és nemzetiségi kérdések. A párt biztosítja a társadalom szilárd egységét, egy olyan társadalomét, amelyben a vezető szerep a munkásosztályé. A társadalmi kérdések között foglalkozott a család szerepével, a nők és az idősek helyzetével, majd részletesebben a nemzetiségi kérdéssel. Rámutatott: a problémák megoldásának alapjait a nagy októberi szocialista forradalom rakta le. Az elért eredmények azonban nem jelentik azt, hogy a nemzetiségek, nemzetek közötti kapcsolatok probléma- mentesek. séges: egyetlen apparátus sem érhet el eredményelvet, ha nem a tömegekre támaszkodik. A választott szerveknek is igényesebbeknek kell lenniök saját munkájukkal szemben. Több példa bizonyítja, hogy ha valaki sokáig ül egy poszton, akkor elveszíti az új dolgok iránti érdeklődését, s a többieket is akadályozza a jobb munkában. Az ország igazgatásába mind aktívabban be kell vonni a társadalmi szervezeteket. A párt új szövegezésű programja célul tűzi ki a közvetlen demokrácia minden formájának fejlesztését. Ennek kapcsán megemlítette, hogy a szovjet alkotmány lehetővé teszi népszavazások megtartását az országot érintő legfontosabb kérdésök eldöntésében. Mindenkit szókimondásra, véleménye kinyilvánítására kell ösztönözni — mondotta —, mivel enélkül nem lehet demokráciáról, a tömegek alkotó politikai munkájáról beszólni. Vannak, akik óvatosságra intenek a véleménynyilvánításban azzal, hogy nem kellene ennyit hangoztatnunk hibáinkat, hiányosságainkat, gondjainkat. Erre csak egyetlen választ adhatunk: az igazságra van szükségünk, s az elmúlt egy esztendő megmutatta, milyen határozottan támogatják a tömegek a haladásunk útjában álló minden jelenség megalkuvás nélküli elítélését. A szókimondás csak azoknak kényelmetlen, akik rosszul dolgoznak. A szocialista demokratizmus szélesítése és továbbfejlesztése együtt jár a szovjet emberek társadalmi, politikai és személyi jogainak érvényesítésével. E jogok elmélyítését, szavatolásuk megerősítését a párt és az állam elsőrendű kötelességének tekinti. A szocializmus lényegéből adódóan az állampolgárok jogai nem léteznek, s nem .is létezhetnek kötelességeik nélkül, pontosan úgy, ahogy nincsenek kötelességek jogok nélkül. A demokrácia a szocialista törvényesség erősítésének egyik legfontosabb eszköze, a szilárd törvényesség pedig a demokrácia elválaszthatatlan része. A Szovjetunió alkotmányos rendjének, biztonságának védelméről szólva rámutatott^ az SZKP a mai bonyolult nemzetközi helyzetben, a reakciós imperialista körök növekvő aktivitása közepette lankadatlan figyelmet szentel az ország védelmi képessége erősítésének. A szovjet hadsereg és haditengerészet korszerű fegyverzettel és technikával, jól kiképzett személyi állománnyal rendelkezik, és felkészült, a nép iránt feltétlenül hűséges parancsnokok és politikai munkások irányítják. Ezek az erők méltóképpen teljesítik kötelezettségüket a legbonyolultabb, néha nehéz helyzetFelajánlások a kongresszusra szigorúan tartják magukat Tegnap reggel nyitották meg a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusát. A világjelentőségű esemény tiszteletére megyénk több vállalatában és üzemében különböző felajánlásokat tettek a kollektívák. Leninvá- rosban, a Tiszai Vegyi Kombinát dolgozói kongresszusi hetet indítottak, melynek során a tervezettnél ezer tonnával több etilént szállítanak a szovjet testvérüzemnek, a kalusi termelési egyesülésnek. Ugyancsak felajánlást tett a festékgyár munkáskollektívája is, melynek alapján 1200 tonnával növelik a fehér zománcfesték szállítását. A . műanyaggyárban is fokozzák a termelést. A gyors, zökkenőmentes szállítás biztosítását a kereskedelmi igazgatóság szocialista brigádjai vállalták. Kommunista műszakot szerveznek a TVK- ban épülő lineáris polieti- léngyár kivitelezői annak érdekében, hogy az építkezés befejezését a tervezettnél két hónappal előbbre hozzák. A Diósgyőri Gépgyárban munkásgyűlést tartottak. Ezen egyebek között arra vállalkoztak, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére 12 millió forinttal túlteljesítik az első negyedévi tervüket. Ugyancsak vállalták a DIGÉP dolgozói, hogy március 20- ig befejezik az első negyedév szovjet exportra készülő termékeinek gyártását. Az Özdi Kohászati Üzemek rúd-dróthengerművé- nek Jurij Gagarin szocialista brigádja kongresszusi felhívással fordult a vállalat 612 szocialista brigádjához. Ehhez a felhíváshoz valamennyi kisközösség csatlakozott, s közösen elhatározták, hogy a termelési szerkezet korszerűsítésével, az acélgyártási technológia fejlesztésével, a salak-feldolgozómű munkájának fokozásával, az öntött buga részarányának növelésével, a termelékenység javításával 1985-höz képest 27 ezer tonnával növelik a készárutermelést. A külpiaci igényekkel összhangban kielégítik a belföldi megrendeléseket. Eleget tesznek a December 4. Drótművek, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Csepel Művek megrendeléseinek, és az ezekkel a vállalatokkal kialakított kooperációs együttműködésekhez, annak érdekében, hogy teljesíteni tudják a rubelelszámolású exportot. Az ÓKÜ kollektívája biztosítja a drótművek kollektíváját, hogy megfelelő minőségben, határidőre szállítják az anyagokat annak érdekében, hogy a drót- gyáriak is teljesíteni tudják a kongresszusi felajánlásokat. Az ózdiak a belföldi igények kielégítésén túl, a szocialista exportjukat a tavalyi 72 ezer tonnáról 80 ezer tonnára növelik. Vállalták, hogy az exportkiszállításokat ez évben november 30-ig teljesítik. A minőségi munka javításával és a belső ellenőrzés fokozásával, 5 százalékkal csökkentik a reklamációkból eredő vállalati veszteséget. A BNV Nagydíjjal kitüntetett korszerű, nagy szilárdságú hegeszthető betonacél-minőségek gyártási részarányát az építőipari igényekkel összhangban növelik. Bevezetik a hidegen bordázott betonacélok és az ezekből hegesztett hálók gyártását. Tegnap megbeszélést tartottak a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerművében dolgozó Szilágyi Miklós vezette hengerész- brigád tagjai, hogy köszöntsék az SZKP XXVII. kongresszusát. A nagy létszámú kollektíva, amely egyébként munkájával kiérdemelte a Magyar Nép- köztársaság Kiváló Brigádja címet is, az elsők között csatlakozott a történelmi tanácskozás tiszteletére indított vállalati munikaversenyhez. Az első szakaszban — decembertől februárig — példamutatóan dolgoztak, hiszen termelési tervüket túlteljesítve, csökkentették a selej- tet, és maradéktalanul eleget tettek szovjet export- kötelezettségüknek is. Az eredmények további javítására még módjuk lesz, hiszen a verseny december 31-ig -tart. Mindezt azzal együtt fogalmazták meg a brigádértekezleten, hogy munka- területükön, a hengerdé- ben is azon lesznek, hogy megvalósuljanak a kongresszus központi gondolatai, vagyis a termelékenység fokozása és az elekt- ronizáció növelése. A növekedési ütem gyorsítása A szocialista demokrácia fejlesztése (Folytatás 4 3. oldalon)
