Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

1986. február 18., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 i I Válaszok az Ifjúsági Fórum kérdéseire Huszonnyolc .kérdést tet­tek tel a minap a Magyar Rádió Miskolc Körzeti Stú­diójában azon a fórumon, amelyen az ifjúság gondjai­ról beszélgetlek. A legtöbb kérdés a lakásszerzésre vo­natkozott. Ezekre igyekez­tek még az adásidő alatt vá­laszolni. Néhány kérdés azonban kimaradt, ezekre az alábbiakban válaszol Gé­pelné Tóth Rózsa, Miskolc Városi Tanács elnökhelyet­tese. — Az egyik hallgató húga most kapott garzonlakást. Tanácsi alkalmazott, óvónő. Kérdése, kaphat-e munka­helyi támogatást és meny­nyit? — A városi tanács vb szabályzatban állapította meg a munkahelyi támoga­tás feltételeit, melyek közül a legfontosabbak: 5 éves miskolci helyben lakás, vagy kétéves tanácsi, folyamatos munkaviszony. A kamat­mentes támogatás maximu­ma: 100 ezer forint, legfel­jebb Ili évre. 00 ezer forin­tig a kölcsön visszafizetés 10 év. A szabályzat tartal­mazza a benyújtás módját, a kérelem mellékleteit és az egyéb feltételeket. Megte­kinthető a városi tanács művelődési osztályán vagy a titkárságon. — Egy-két kivételtől elte­kintve, leromlott épületek­ben és nem a legjobb kö­rülmények között laknak a kollégisták Miskolcon, de di­áktársainktól tudom, hogy a megyében másutt sem. Mi­ért nem javítják a személyi és tárgyi feltételeket, hogy hasonló híre legyen más kollégiumoknak is, mint haj­dan volt a pataki kollégi­umnak? •— kérdi Bánhegyi Krisztina miskolci hallgató. — Kollégiumaink nagy többsége a felszabadulás után épített épületegyüttes­ben nyert elhelyezést. Je­lenleg a legtöbb kollégium­ban 2—4 ágyas szoba álla tanulók rendelkezésére. Mis­kolcon, de úgy gondolom, az országban máshol is van olyan kollégium, ahol — a szobák mérete miatt — 10 —12 tanuló nyer elhelye­zést. A tárgyi feltételek ja­vítására a város évente több millió forintot áldoz, termé­szetesen a pénzügyi lehető­ségek függvényében. A kol­légiumok személyi feltétele­it csak úgy tudjuk javítani, ha több pályakezdő fiatal pedagógus jelentkezik kollé­giumi nevelői álláshelyre. — Miért nem tesz lépése­ket a város vezetése, hogy ne csak a vendéglátóhelyek programja legyen vonzó a fiatalok előtt drága pénzen. hanem legyenek a délutáni órákra is olcsó, zenés, tán­cos szórakozóhelyek, olyan, mint régen mondjuk a Fó­rum presszó volt, ahol még irodalomról is lehetett hal­lani? — írja levelében egy hallgató „Nem a nosztalgia beszél belőlem” jeligével. — A város vezetése jelentős anyagi áldozatot hozott, és hoz a jövőben Is, hogy a közművelődési intézmények vonzóak legyenek a fiata­lok számára. A Diósgyőri Vasas Művelődési Központ és a Városi Művelődési Köz­pont intézményei legjobb programjaikat délután is kí­nálják a fiataloknak. A Mol­nár Béla Ifjúsági Házban változatos programot adó szórakoztató központot hoz­tunk létre a KISZ városi bizottságával együtt, ahol a fiataloknak kellemes környe­zetben, szeszmentes szóra­kozást biztosítunk. A Fórum presszót — amely egyébként a vendéglátó egysége volt — érdektelenség miatt kel­lett megszüntetni. Terve­zünk együttműködést a ven­déglátó vállalatokkal — pél­dául a Hungiar-iHotels Rorá- rius presszójában — irodal­mi műsorok bemutatására is. — Mikor lesz Miskolcon is olyan ifjúsági szórakozta­tó központ, mint amilyen néhány városban már van, és amit megérdemelne Mis­kolc ifjúsága is? — kérdezi Nemes Károly sárospataki hallgató. — Miskolcon az ifjúsági és úttörőház, nyáron ia Va­sas és a Gárdonyi Ifjúsági Park programjai a fiatalok szórakozási igényét hivatot­tak kielégíteni. A művelő­dési házak programjaiknak nagy részét fiataloknak ajánlják. Olyan létesítmény, amely csak a fiatalok szá­mára épül és szórakoztató programokat kínál, várható­an a közeli években nem épül. — Elszoknak a fiatalok a színházból. Mi ennek az oka? Az igénytelenség, vagy a műsorok témája? — kér­dezi Varga Ferenc miskolci hallgató. — Miskolcon a Nemzeti Színház 25 bérletes előadást szervez, összesen 1.3 358 né­ző vásárol bérletet. Ebből tizennégy előadást 8894-en fiatalok néznék meg. Ez a számadat évek óta stabilnak mondható. Színházunk mű- sorpolitikájál igényesség jel­lemzi, hazai, külföldi klasz- szikusok művei mellett a világirodalom színpadi re­mekművei alkotják a szín­ház éves műsorát. Mellette szórakoztató művek: zenés darabok, vígjátékok színre vitelét tervezik. — Milyen jövőt és jelent szánnak a diósgyőri várnak, a szórakoztatásban a város vezetői? — kérdezi Mohai Endre miskolci hallgató. — A diósgyőri vár Mis­kolc legfőbb idegenforgalmi objektuma. Történetének is­mertetését mind a várban, mind a múzeumban kapha­tó kiadványok tartalmazzák. Aki figyelemmel kíséri a város nyári programját, az tudja, hogy a diósgyőri vá­réhoz hasonló gazdag prog­ramot egyik vár sem kínál. Így például zenekari estek, színházi (zenés) előadások, K alá kai észt i vá 1 (nemzetkö­zi), Rockszínház. Ennek bő­vítését, változatosabbá téte­lét tervezzük a jövőben is. A kérdező fia 14 éves. Minden reggel 6-ra jár a gyárba gyakorlatra. Öt óra­kor kell kelnie ezért. Aki vidékről jár be, annak még korábban. Volna-e arra le­hetőség, hogy esetleg ezek a 14 éves fiatalok 7 órára jár­janak? — kérdezi egy mis­kolci hallgató. — A gyakorlati oktatás a nagyüzemek keretében az ott kialakult munkarendhez igazodik, mely az esetek többségében 6 órára esik. Kis- és középnagyságú üze­mekben ettől eltérő rend is kialakulhat. Mindezt a szak­munkásképző iskolák „Rend­tartás’ -a is lehetővé teszi. Indokolt esetben a bejáró tanulók részére az osztály­főnök vagy gyakorlati ok­tatásvezető fél órát meg nem haladó érkezésre, vagy korábban távozásra enge­délyt adhat. — Nincs telekigénylése, mert a vállalatától kap. Pénzügyi támogatás iránti kérelmét azzal az indokkal utasította el a tanács, hogy nem igényli a telket. Ugyan­akkor Budapesten, akik tel­ket nem igényelnek, azok is kapnak támogatást. Mis­kolcon miért tagadják ezt meg? — kérdezi egy mis­kolci hallgató. — M. L. miskolci lakos pénzügyi támogatási rend­szeren belül telekjuttatás cí­mén 20 000 forint vissza nem térítendő támogatást igé­nyelt. A fiatalok lakáshoz jutásának pénzügyi támoga­tására készült szabályzat értelmében telektámogatás­ban csak azok részesülhet­nek. akik telekjuttatási név­jegyzéken szerepelnek. M. L. nem telekjuttatási név­jegyzéken keresztül kapta építési telkét, a szabályzat értelmében ilyen címen te­hát pénzügyi támogatásban nem részesülhet. Baglyok „történelmi” környezetben Hiába egész évben a nagy forgalom: autóbuszok, gép­kocsik, kárámdulók ezrei jön­nek-mennek, hogy Sárospa­takon megtekintsék a Rá- 'kóczi-vár és a gótikus vár- temiplom szépségeit, törté­nelmű emlékéit — a bag­lyok rendületlen nyugatom­ban töltik nappalaikat a vár­negyed öreg fáinak ágain. A szeműik se rebben a gép­kocsik zúgásától és a csa­patosan érkező-távozó turis­ták hangosságától. De hogy is rebbenne? Hiszen ők fé­nyes nappal merülnek a leg­mélyebb álomba. Ilyenkor, télen különösen jól látható, ahogy a lomb- tálán fákon löbbedmaguikkal moccanatlan ülnek, közel hú­zódva a fák törzséhez, hogy eső, hó, szól ellen oltalmat találjanak. Főiképpen a fe­jüket féltik, ezért nyakukon felborzolva a tollakat, mint valami előkelő „spanyolgal­lér” alá dugják, s úgy lát­szanak, mintha fej nélkül g u b baszta n ának. Talán ösztönösen védik ennyire a fejüket, hogy meg­feleljenek az emberek által évezredek óta róluk kiala­kult véleménynek, miiszertint ők az állatvilág tudósai. Márpedig a tudomány a fej­ben fészkel, azt kell tehát félteni, óvn!i. Hogy a bagoly „tudós” madár, azt nem ki­sebb „személyiség” bizonyít­ja, mint a görög mitológiá­ban a tudományók, művé­szetek istennője, Pallas Athe­ne, akii a baglyot tette meg szent madarának. Ezért lát­ható azóta is a bagoly a könyvkiadó vállalatok, köny­vesboltok cégtábláin. De miinitha a pataki bag­lyok is „génjeikben” érez­nék ennék a tudatát. A kö­zeli erdőikben, a Bodrog- parti füzesekben, óriás nyár­fákon háborítatlan csendben verhetnének tanyát, ők még­is a hangos, zajos várnegye­det választják nappali pi­henőhelyül. Minden jel arra mutat, hogy itt, a szellemi­séget, néhéz, sűrű történel­mi levegőt árasztó falak közt érzik jól magukat. És ha kezdjük fák sze­rint számolgatni a várne­gyed nagyszemű madarait, ■még kézzelfoghatóbb bizo­nyítékát tálóljuk a tudomá­nyokkal való kapcsolatuk­nak. A legtöbb baglyot ugyanis a plébániiaihivatal előtti hársfán láthatjuk. Míg a többi fán 5—6, ezen egy­magán 15—'20 tanyázik min­dennap. Ugyan miért a különös vonzalom ez iránt a hársfa iránt? Könnyű kitalálni, ha tudjuk, hogy a középkori eredetű kolostori épület eme­letén mintegy 25—30 ezer kötetes, felbecsülhetetlen ér­tékű — könyvgyűjtemény kapott otthont... Hegyi József Kisüzem a nagyiparért Vasúti ütközők, szivattyú alumin ium öntvényházak, s zúzómalmok. Több tucat terméket gyárt a Hernádkércsi Béke Termelőszövetkezet lakatosüzeme. Az 500 négyzetméteres, korszerű csarnokban hatvanon dolgoznak. Az elmúlt évben a speciális, egyedi, vagy kis szériájú termékgyártásnak köszönhetően, több mint 25 millió forint árbevételt könyvelhettek el, mi­közben az ágazati eredményesség 80 százalékkal emelkedett. Bal oldali képünkön Pásztor Ferenc önjáró lángvágóval szabdalja az acéllemezt; a jobb oldali felvételünkön vasúti üt­közőket maróz Drótár József. Fotó: Morvay Tamás Rendeletmódosítás Az állatok tartásáról Még meg sem jelent a 'módosítóit tanácsrendelet, .máris terjedtek a különböző rémhírek az á'llaltJtartók és az állatbarátok között. Azért is szeretnénk most néhány dolgot ismertetni Miskolc Város Tanácsának az 1/4081. és a 3/4985. számú tanács­rendeleteivel módosított 3 4976. rendeletéből, hogy megnyugtassuk az állatbará­tokat, s azokat is, akiiik nem tartanák semmilyen állatot. Az állatok tartásáról szóló írendélet megtekinthető tél- jes terjedelemben a városi tanács titkárságán, Tanács­ház tér 8. szám, és kifüg­gesztve a Petőfi Sándor út 23. szám alatt, a hivatali információs irodában. A rendelet értelmezésénél figyelembe kelil venni a mel­lékletként megjelent térkép- vázlatot, mely a város köz- igazgatási területét négy ál­lattartási övezetre osztja. Nem részletezzük a kis- és nagy haszonállat tartásának feltételeit, hiszen erre egész lapfelületünk kevés volna, viszont nagyon sokan ér­deklődtek a kutyatartás új feltételeiről, és úgy gondol­juk, hogy ez többeket érintő probléma. Akik már ismerték a ré­gebbi rendeleteket, és elol­vassák a módosított válto­zatot, bizonyára észreveszik majd, hogy nem sóik az új paragrafus. Talán csak any- nyii, hogy családonként csak egy kutyát lehet tartani. Nagytestű ebek bérházakban nem tarthatók, de ez érthe­tő is, hiszen a kutyának is kínzás a tizedik emeleten egy 33 négyzetméteres la­kásban élni. Ebtartáshoz az ingatlan tulajdonosának, il­letve kezelőjének hozzájáru­lása szükséges, ennek hiá­nyában a kutyát el kell tá­volítani. A rendelet egy má­sik pontja kimondja, hogy a városi hivatal mezőgazda- sági szakigazgatási szerve egyes lakóházakban — a táróhatóságok és az érdekel­tek meghallgatátsa után — az ebtartást közérdekből kor­látozhatja vagy megtilthatja. Ez nem terjed ki a vakve­zető és jelzőebekre. (Vakve­zető az az eb, melyet erre a célra speciálisan kiképez­tek, s a Vakok és Gyengén- látók Országos Szövetsége igazolvánnyal lát el. Jelző­ebet csak halláskárosodásban szenvedő állampolgár tart­hat, melyhez szakorvosi Iga­zolás szükséges.) Természetesen az eb tulaj­donos köteles kutyáját úgy tartant, hogy a lakók nyu­galmát ne zavarja, anyagi kárt ne okozzon, és a testi épséget ne veszélyeztesse. Nagyon fontos az, hogy aki már nem akarja kutyáját tovább tartani, ne engedje szábadon, hanem értesítse az állategészségügyi telepet (36-303), és ők elszállítják. Aikii olyan területen fut­tatja, sétáltatja kutyáját, ahol ez tilos, a közterület­felügyelet dolgozói helyszí­nig bírsággal büntethetik. Póráz nélküli futtatásra van lehetőség, a kijelölt terüle­teken. A rendelet betartását a városi hivatali mezőgazdasá­gi és szakigazgatási szerve ellenőrzi, társadalmi akti­visták bevonásával. Az ál­lattartási etika betartását a Herman Ottó Magyar Állat­barát és Természetvédő Egyesület megyei szervezete ellenőrzi. Ügy gondoljuk, hogy ez a rendelet szigorúsága ellené­re, az állattartók, az állat­barátók érdekeit védi, és ha valóban mindenki betartja, kevesebb ellenkezés, beje­lentés lesz a nem állattar­tók részéről. (obc) A LEGFONTOSABB CÉL: A JOBB ACÉL! Pályaválasztás előtt álló fiatalok FIGYELEM! A LENIN KOHÁSZATI MÜVEK hazánk egyik legnagyobb ipari vállalata. A technika rohamos fejlődése következté­ben egyre nagyobb szükség van jól képzett, sokoldalú szak­emberekre. A vállalat részére szakmunkásképző intézetek és szakközép- iskolák képeznek szakembereket. Az általános iskola elvégzése után jelentkezni lehet az alábbi szakmákra: 100. Sz. Pataki István Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola:- olvasztár - hengerész-forrasztár - öntő - kovács- gépszerelő és karbantartó - mintakészítö- hegesztő - marós - vas- és fémszerkezeti lakatos- gépi forgácsoló — épületasztalos — bútorasztalos- fényező-mázoló 101. Sz. Szemere Bertalan Ipari Szakmunkásképző Intézet:- villanyszerelő - karosszérialakatos — dizel- mozdony-szerelö — autóvillamossági szerelő — autó­szerelő — erősáramú berendezés szerelő 104. Sz. Debreczeni Márton Ipari Szakmunkás- képző Intézet:- autószerelő - gépszerelő és karbantartó — villany- szerelő - háztartásigép-szerelő - villamosgép-kezelő 114. Sz. Eötvös József Ipari Szakmunkásképző Intézet:- vízvezeték- és készülékszerelő - központifütés- és csőhálózat-szerelő - szobafestő-mázoló - ács­állványozó — épületburkoló — kőműves — bádogos- padlóburkoló A tanulmányi idő minden szakmunkásképző intézetben 3 év. A GABOR ARON KOHÓ- ÉS ONTÖIPARI SZAKKÖZÉP- ISKOLA középfokú végzettséget biztosit általános kohász és öntő tagozaton. A 100. SZ. PATAKI ISTVÁN IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA 4 éves képzési formában érettségit és szakmunkás-képesítést nyújt esztergályos, gép­lakatos, irányítástechnikai műszerész szakmákban. Felvilágosítást ad a LENIN KOHÁSZATI MÜVEK személyzeti és oktatási főosztálya Miskolc. Pf. 567. 3540 - Tel.: 52-402

Next

/
Oldalképek
Tartalom