Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

1986. február 15., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 it □ ÍH I Ismerkedés a Commodore—16 számítógéppel Ígéretünkhöz híven megkezdjük a C—16 személyi számítógép uta­sításainak ismertetését. Programjaink megértéséhez — amikkel be­mutatjuk az utasításokat — a BASIC-nyelv alaputasításainak is­merete szükséges. Ilyenek pl. a PRINT, INPUT, GOTO, IF-THEN, FOR/NEXT, READ/DATA és az értékadó utasítás. Igyekeztünk egyszerűbb programokat írni, hogy a programozásban kevésbé jártas olvasóinknak se okozzon problémát egy-egy program „visz- szafejtése”. • Először ismerkedjünk meg a COLOR-utasítással, amellyel a keret, a háttér, I ill. a betűk, vonalak színét i állíthatjuk be. A COLOR után két számnak kell áll- j nia (és állhat egy harmadik is). Az első azt adja meg, hogy minek a színét akar­juk beállítani: O, — a hát­tért, 1, — a betűket, vona­lakat, 2 és 3, — a későbbi­ekben tárgyalt többszínű grafika színeit, 4, — a kere­tet jelenti. A második szám a szín kódja (1—16 közötti szám); a harmadik a világosság ér­téke (0—7 között), de az 10 SCNCLR 20 COLOR 0/1 30 FOR X=1 TO 999 40 8*INT<16#RND(0))+l 50 V=INT<8*RND<0>> 60 COLOR 1/S/V 70 PRINT CHR*a8)" 80 NEXT X 90 OOTO 90 • Második programunk­ban a képernyő közepén megjelenő pontot tudjuk a Q; A;. (pont);, (vessző) bil­lentyűk segítségével mozgat­ni. 10 COLOR 0/1.COLOR 1/2 20 GRAPHIC 1/1 30 X=160-V=100:J=1 40 GET A$ 50 X=X+(A$="/")-<R$=", ") 60 Y=Y+<fl$=,,Q")-<R*=',fi") 70 IF R$=" " THEN J=l-J 80 DRRW J,X/Y 90 GOTO 40 Figyelem! A programot a RUN/STOP-pal leállítva nem • A DRAW 1, X, Y, TO, U, V utasítással egy egye­nest rajzol. Összeköti az X, Y és az U, V koordinátájú pontokat a képernyőn. Harmadik programunk egy egyenesekből álló ábrát rajzol ki. A 70-es és a 80-as sorokat megváltoztatva, másképp módosítva a koordinátákat, próbáljunk másfajta ábrát, létrehozni! • Űjabb utasítás a LO­CATE, melynek szerepe, hogy a grafikus-kurzort át­helyezze egy adott koordi­nátájú pontba. (Mintha raj­zolás közben felemelnénk a ceruzát, hogy máshol foly­tassuk azt.) A DRAW-utasí- tásban elhagyható az első koordinátapár; s ilyenkor az aktuális grafikus-kurzor veszi át a kezdőpont szere­pét. DRAW 1, TO, X, Y, az ak­tuális grafikus-kurzor helyét köti össze az X, Y koordi­nátájú ponttal. (S egyúttal a kurzor is áthelyeződik az X, Y pontba.) Rajzoljuk le a kö­vetkező jól ismert ábrát a géppel: ^ 90, — addig várakozik a gép, amíg egy billentyűt meg nem nyomunk. utóbbi elhagyható. Első prog­ramunk a szóköz v. SPACE karakter inverzével írja tele a képernyőt. A jel színét és a szín árnyalatát (világosságát) az RND függ­vénnyel véletlenszerűen vá­lasztja. 10 — képemyőtörlés. 20, 60 — a háttér, ill. a karakter színének beállítása. A rajzolás előtt be kell kapcsolni a grafikus képer­nyőt a GRAPHIC-utasítás- sal. A GRAPHIC után két szám áll, amit kifejezéssel is megadhatunk. Az első az üzemmódot szabja meg: CD, — normál; 1, — nagy- felbontású grafika; 2, — nagyfelbontású grafika, a képernyő alján néhány nor­mál üzemmódú sorral; 3, — többszínű grafika; 4, — többszínű grafika, a képer­nyő alján néhány normál üzemmódú sorral. A második szám (j) vagy 1, attól függően, hogy aka- rom-e töröltetni a képernyőt (1) vagy sem (0). (A máso­dik számot elhagyhatjuk — ekkor sem törlődik a képer­nyő.) térünk vissza normál üzem­módba! Ezt nekünk kell a GRAPHIC d) paranccsal kér­ni, amit vakon gépelünk be. A pont és egyenes rajzolá­sa a. DRAW utasítással, tör­ténik. DRAW 1, X, Y, hatá­sára kigyújtja, DRAW (J) X, Y, hatására kioltja a képernyő egy pontját. 50, — ha a vessző billen­tyűt nyomjuk le, az A$ — ” , ” reláció értéke igaz — azaz a numerikus értéke — 1. Ekkor természetesen A$ = ” , ” értéke hamis, azaz a numerikus értéke (p. Az X értéke 1-gyel csökken, ezért balra lép a pont. A SPACE billentyű időn­kénti leütésével próbáljuk ki hatását a programunk­ban! 10 COLOR 0 /1:C0L0Rl/2 20 GRAPHIC 1/1 30 X=60: Y= 10 40 11=260 :V = 190 50 FOR 1-1 TO 10 60 DRAW 1/ X/Y TO U/V 70 X=X+5:Y“Y+15 80 U=U-5:V “V-15 90 NEXT I 60, 120, — az adatlista vé­gén szereplő 1 jelzi, hogy készen van az ábra, be le­het fejezni a rajzolást. 100, — visszaváltunk nor­mál üzemmódba. 10 COLOR 0/1:COLOR 1/2 20 GRAPHIC 1/1 30 X»110:Y=175 40 LOCRTE X/Y 50 RERD X/Y 60 IF X=-l THEN 90 70 DRAW 1 TO X/Y 80 GOTO 50 90 GETKEY A$ 100 GRAPHIC 0 110 DATA 210/175/210/75 120 DATA 160/25/110/75 130 DATA 110/175/210/75 140 DATA 110/75/210/175 150 DATA -1/-1 Kozma Ágnes tanár 1. Sz. Ipari Szakközépiskola Hóban, hidegben A február hozta meg • az igazi telet, ami addig volt, azt iga­zán nem is kellett komo­lyan venni, mert havat is csak alig láttunk, a hi­degrekordok meg rendre elmaradtak. A hajnali erős lehűlések nyomán mégis síkossá váltak az útjaink. Most februárban, hó is, hideg is van jócskán, ám a fontosabb utakon a szo­kásos téli viszonyok ural­kodnak, nem jobbak és nem rosszabbak, mint más­kor. Ez azt jelenti az au­tósok számára, hogy az elővigyázatosság kötelező, illik rendszeresen hallgat­ni az előrejelzéseket, hosz- szabb út előtt pedig in­formálódni kell az útügye- leteken. Februárban már egy kicsit mindannyian ráununk a télre, sürget­nénk a múlását, ha tehet­nénk. Kellemetlen a veze­tés a vastag, meleg ruhák­ban, merevebb cipőkben. Mindemellett lényegesen nagyobb gondozást igényel ilyenkor a jármű is, mert a sózott, hókásás utakon járva gyakoribb mosást, tisztítást követel tőlünk a tél, ha tavaszig meg akar­juk őrizni a jármű álla­gát. Köd és sár Befagyott fékek Nappal olvad, a hó- # kásás, sáros utakon egykettőre terepszí­nűvé lesz az autó. Felcsap­ja a vizet a szembejövő, beteríti a szélvédőt az elő­zés után visszahúzódó ko­csi, és ez addig ismétlő­dik, amíg ellepi jármüvün­ket a sár. Előttünk az üvegen akkora tiszta felü­let marad, amekkorát az ablaktörlő lapátok törölget- nek. Aki szereti a kocsiját, ilyen autóval nem szívesen áll be a garázsba, de ha kint hagyjuk a derék négy­kerekűt a szabad ég alatt, akkor sem tanácsos mo- satlanul leállítani. Éjszaka ugyanis mindez ráfagy a karosszériára, az üvegfe­lületekre. Csakhogy a téli időben gondot okoz a mo­sás, mert a kocsira ráfagy a mosóvíz is. Ha alkalmunk adódik, vigyük szervizbe a kocsit és mosassuk le, alul és fe­lül is. Az alsó részeinek ugyanis nem használ a föl­csapódott sós hóié. Miután a szervizben történő mo­sást minden alkalommal nem engedhetjük meg ma­gunknak, néha elvégezhet­jük a kocsi mosását ma­gunk is. Legyen a víz lan­gyos és ügyeljünk arra, hogy mielőtt megfagyna, gyorsan töröljük utána szá­raz ruhával, szarvasbőrrel, így kisebb felületek meg­tisztításával csak lassan haladhatunk, ám megéri a fáradságot. A téli utakhoz hozzá­tartozik a köd is, ami lé­nyegesen lecsökkenti a lá­tási távolságot. Ezért köd­ben mindig óvatosan ha­ladjunk, ne csak a szem­bejövők fényszórójára fi­gyeljünk. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem mindegyik autós kapcsolja be a világítást a nehezü­lő látási viszonyok elle­nére sem. Az ily módon közlekedő fantomok ellen viszont csak fokozott óva­tossággal lehet védekezni. Sok autónak nem jut # hely garázsokban, így az éjszakát a sza­badban kénytelenek tölte­ni. Ez pedig egyetlen már­kának sincs előnyére, mert ilyenkor télen az éjszakai, hajnali órákban olyannyi­ra lehűl a levegő, hogy az indulás gyakran bizonyta­lanná lesz. Az akkumulá­tor erős lehűlése következ­tében, ha ráadásul nincs kellően feltöltve, hiányzik a dermedt motor indításá­hoz szükséges erő. Nehéz megtörni az olaj sűrűsé­gét is a téli reggeleken. Aztán, ha mégis sikerül megforgatni a motort, ak­kor még mindig akadhat más bosszantó apróság, mint például a kézifék be­fagyása. Ha jó szorosan felhúztuk előző este a ké­zifékkart, előfordulhat, hogy reggel nem tudunk elindulni. Óvjuk az autó­sokat attól, hogy ilyenkor égő papírral, ronggyal, olajos, benzines ruhadara­bokkal próbálkozzanak. A tűzveszély igen nagy a benzines vezetékek, a tar­tály közvetlen közelében, így ezt kerüljük. Helyette az enyhe mozdítással pró­bálkozhatunk. Ha a fék érezhetően beragadt, és folyamatosan fog, semmi­esetre se erőltessük az in­dulást. Csak úgy szabad, ha a jármű tolásra isköny- nyen elmozdítható a he­lyéről. Elkerülhető a fagyás, ha a kéziféket éjszakára nem húzzuk be, helyette a se­bességváltót első fokozat­ba kapcsoljuk. Ha a terep egy kicsit lejtős, akkor hátramenetbe kapcsolva, ha emelkedőn állunk meg, egyes fokozatban hagyjuk a sebességváltót. Mindez erős lejtők, emelkedők ese­tében nem alkalmazható. A magasabb járdaszegélynek kormányozott kerekek is csak úgy akadályozzák meg a jármű elgurulását, ha a lejtő nem túlságosan erős, és a járda széle meg­lehetősen magas. Ne pörgessük a kerekeket! Száraz út és nedves padka — Nem hoztam ki # ma az autómat — mondja az egyik szomszédom — mert a garázs előtt nagy a hó, a friss hó alatt meg magas jégbordák húzódnak meg. Pörgettem a kerekeket, az aszfaltig marattam a ha­vat, de nem tudtam ki­jönni a kocsival. A kere­kek nem jutottak túl a fa­gyos havon. Elég lett volna egy jól fogható lapát, és a téli akadály már nem is szá­mított volna akadálynak. Ez a legkevesebb, amire bármelyik autós vállalkoz­hat anélkül, hogy bármi­féle tekintélye csorbulna. Sokan mégsem teszik ezt, inkább próbálkoznak, gyöt­rik az autót. Pörög a ke­rék, zúg, kínlódik a mo­tor, eredmény azonban semmi. Legfeljebb a gu­miból sikerül jó egyné­hány millimétert leradí­rozni. Hasonló módon járnak el sokan akkor is, ha a ha­vas hegyi utakon bizton­ságosan szeretnének előbb­re jutni. Pedig ezzel nem sok remény van a felju­tásra. Sőt. Attól, hogy a kerekek túlpörögnek, a kormányzás is bizonytala­nabbá válik, nagyon sok üzemanyag fogy. Gyakorlat és sok kísérletezés vezet el a jó megoldásra, hogy csak annyira „tapossuk” a gáz­pedált, ami a folyamatos, ám lassúbb előrejutáshoz kell. Ez az érzék senki­nél sem alakul ki önma­gától. Érdemes éppen ezért időt, fáradságot áldozni rá. Eltekintve néhány kivé­teles esettől, a téli utak általában járhatók, ha leg­alább egy hó ekés, illetve szóróval ellátott kocsi el­ment már előttünk. Mégis, mihelyt leesik egy har­minccentis hó, kocsik so­kasága marad az utakon, ami elsősorban kellő ve­zetési gyakorlat hiányának tudható be. Ha érzékenyen, óvatosan igyekszünk haladni a ha­vas utakon, az esetek többségében biztonságosan célba érhetünk. Azoknak, akik viszont erre kellő gyakorlat hiányában nem vállalkoznak, csak azt le­het ajánlani, hóesésben ne induljanak el hazulról, mert könnyen kint marad­hatnak az utakon, és ezzel még másokat is akadályoz­nak a haladásban. Miért írunk minderről február derekán? A Du­nántúlról érkező havas hí­rekről ilyenek jutnak az ember eszébe. A főútvonalakon köz- # vétlenül a havazás után (olykor már a havazás alatt) megkezdik munkájukat a hóekés jár­művek, nyomukban pedig a szórókocsik. így aztán egykettőre tisztul az asz­falt, a járművek sokasága félrecsapja a fellazult, só­tól olvadó havat. Nyomá­ban, ha nincs csapadék­utánpótlás, egykettőre ki­alakul a száraz úttest, ami a többi évszakhoz hason­lóan most is kellő bizton­ságot ad a haladáshoz. Csakhogy ezt a száraz út­test nyújtotta biztonságot mégsem ajánlatos ugyan­úgy kihasználni, mint nyá­ron, mert az utat szegé­lyező padka többnyire ha­vas, hókásás, nedves, vagy­is igencsak csúszós ma­rad. Az pedig bármikor előadódhat, hogy a szem­bejövő, vagy egy rosszul előzi jármű miatt hirte­len a padkára kényszerü­lünk, hogy elkerüljük az ütközést. Márpedig a ha­vas, jeges, síkos útszélén könnyen megcsúszik a jár­mű, kormányozhatatlanná, fékezhetetlenné válhat. Sokkal nagyobb mérték­ben, mint azt tapasztala­tok nélkül hinné az em­ber. Balesetek után hány autós mondja, hogy nem történt semmi, tudtával nem is gyorsított, nem is fékezett és mégis önálló­sította magát a jármű, teljes mértékben irányít­hatatlanná vált. Nincs eb­ben a magyarázatban sem­mi hihetetlen és ördöngös, mert az előzésre igénybe­vett padkán a kerekek úgyszólván tovább korcso­lyáztak, a fizika nagyon egyszerű törvényei alapján — kellő súrlódás híján — az oldalirányba haladtak tovább. Ilyenkor nem se­gít a kapkodás, a gyors kormánymozdulat, a féke­zés, a kocsi tehetetlenül sodródik, csapódik. Mindezt úgy lehet elke­rülni, ha a téli autózás so­rán folyamatosan számo­lunk azzal, hogy a padka többnyire megbízhatatlan, síkos. Ennek megfelelően kerüljük a nagy sebesség­gel való ráhajtásf. Összeállította: Nagy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom