Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ESUIMMVIUOIISZKG AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 27. szám Ara: 2,20 Ft Szombat, 1986. február 1. II Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom lejlődéséröl a III. ötéves tervidőszakban és 15-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lelt, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult. Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985- ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 százalékkal kevesebb, mint 1984- ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mező- gazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatok voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a' tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985- ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt, és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reál- jövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodóképesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma, részben a meglevő nagyvállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Üj típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény négyötöde az árszínvonal emelkedéséből származott. A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. A gazdasági fejlődés főbb mutatói 1985. év 1984. cv «■„-»ban 1985. év 1980. év «/,rában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96**—9? (pari termelés 101 112 Országos cpitési- szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági termékek termelése 94 112* Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101.5 107 1981-1985. 1985. év cv összesen Szocialista szervek ■ kb. 935 beruházása, milliárd Ft 190—191 Lakásépítés. 1000 db 72.5 370 > 1981—1985 évek átlag:» a* 1970—1980. évek átlagának százalékában. Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985- ben rubel viszonylatban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokban 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985- ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4. illetve 1 százalékkal nőtt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent, 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökke* nés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszám- csökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszak folyamán kb. 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egy- harmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csökkent. A gépipar termelése 1985- ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat. öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A tervidőszak folyá- mán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú (Folytatás a 2. oldalon) A neki-nekilóduló szél sepri, fényesíti 0 az ég boltozatját. A szikrázó napfényben, a tiszta levegőben nem érződik, hogy a hőmérő szerint (mínusz ötöt mutat) hideg van. Szép, vastagra hízott a bereki holtágon is a jég. Finom porhó kavarog, a szél meg-megzörgeti a bokrokat, amott a túloldalon zörög-zizeg a száraz nádas. Varjúcsapat gubbaszt a fehér törzsű nyírfa koronáján, majd felröppenve méltatlankodó káro- gással becsmérlik, szidalmazzák az alant járó embert. Egyébként csend, nyugalom van itt a Berekben, a Sárospatakról néhány percnyi járásra, a Bodrog egyik holtágán, ezen a pompás, csodás horgászvízen. Bodó Istvánnal bóklásszak végig a vízpartot, s omint szeretettel, lelkesen beszél, megállapítjuk: jobb vezetőt nem is találhattunk volna. Pista bátyánk ugyanis gyermekkorától járja a Bodrog, a Tisza partját, a szép, csendes holtágakat. Sok mindent tud a halak természetéről, a haljárásról, egyáltalán mindenről, amit az itteni vizekről egy horgásznak tudnia szükséges. Segítségével mutatjuk be a Bodrogmenti Horgász Egyesületet. (Csali című összeállításunk a 12. oldalon.) Magyar pártkiildöttség utazott a kubai párt kongresszusára Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Miniszter- tanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték. Érvényesült az az alapelv. hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani, így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakoroltak kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Befejeződtek a munkásőr egységgyűlések A Diósgyőri Vasas Művelődési Központban tegnap délután tartották meg a Munkásőrség megyei parancsnoksága és a közvetlen irányítása alá tartozó alegységek évzáró-évnyitó ünnepi egységgyűlését. Az ünnepi esemény elnökségében helyet foglaltak a megyei és miskolci párt-, állami és társadalmi szervek, tömegszervezetek, fegyveres erők és testületek képviselői, köztük Juhász Péter, a megyei pártbizottság titkára. A megyei törzs és alegységeinek elmúlt évi munkáját Soós Ottó, a iMumkásőrség megyei parancsnoka értékelte és szólt az új esztendő fontosabb feladatairól. A megyei parancsnokság tegnapi számvetésével megyénkben befejeződtek a munkásőrök értékelő és feladatmeghatározó egységgyűlései. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Ország- gyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar párt- küldöttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkárné, az MSZMP (Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez — részt vesz a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. iffSiptW Hl w: „Eri a falut én úgy ismerem, mint a saját kezemet. Cserépfalu Bogács és Bükk- zsérc között helyezkedik el. Itt, a mi falunkban van egy olyan hely, hogy olyan nincs sehol... Én nagyon szeretem a falumat, nem megyek el lakni innét, mert szép a táj és jó élni, jó a levegő”- ezeket a sorokat közel négy esztendeje vetette papírra egy negyedik osztályos tanuló. Most, hogy visszatértünk Cserépfaluba - a közösségi gyarapodás légkörében -, keresve sem tudnánk újat mondani az itt élők ragaszkodásáról. (Képes visszatérésünk az 5. oldalon található.)
