Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

1986. január 23., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A hernádkércsi méregbank Hát szó, ami szó, sok min­denről hallani, hogy miként hasznosítják mezőgazdasági nagyüzemeinkben a kihasz­nálatlanul álló állattartó épületeket, de a Hernádkér­csi Béke Termelőszövetkezet vezetőinek ötlete első hallás­ra meglehetősen hátborzon­gató. A „békés” lakatos­üzem, varroda, vagy humu­szon termő gombák helyett életveszélyes hulladékokat fognak őrizni a falak, ame­lyektől mindenki annyira igyekszik szabadulni, hogy őrzéséért nagy árat hajlana dó fizetni. Nem véletlen, hogy Csákány Béla, a sző-, vetkezet elnöke sietve a té­ma közepébe vág: — Bár mérgeket fogunk; tárolni, de az a környezetre teljesen veszélytelen lesz. Hogy őszinte legyek, először én sem lelkesedtem ipari fő-, mérnökömnek, Papp Ferenc­nek az ötletéért, de be tudta bizonyítani, hogy kellő oda-* figyeléssel a tárolást minden veszélyforrás nélkül meg tudjuk oldani. De természe-t tesen nem bízunk semmit a véletlenre, az Országos Kör­nyezet- és Természetvédelmi Hivatal munkatársait kértük fel, hogy a kezelés minden fázisát nézzék át, s adjanak útmutatást. — De egyáltalán miért van szüksége a szövetkezetnek ilyen tárolóra? Itt az első könnyelműségért nagy árat kell fizetni. Nem találtak semmi más megoldást? — Próbálkoztunk mi is a telep hasznosításával. Elkép­zeléseink nem váltak be, bár sok mindennel próbálkoz­tunk, nem tudtunk nyereség ges termelést megvalósítani. Így a telep már több hónap­ja üresen állt. És ez nagy luxus, hiszen 4000 négyzet- méter fedett terület haszno­sítása több millió forintos nyereséget is eredményezhet. Természetesen megfelelő gyártmányszerkezet esetén. Sajnos szövetkezetünk nem tartozik a legjobbak közé, idén sem fogjuk nyereséggel zárni az évet, így hát érthe­tően ragaszkodunk minden megoldáshoz, amivel ered­ményességünket javítani tud­juk. Ha méreggel lehet, hát jegyen méreggel... Áz igazsághoz hozzátarto­zik, hogy ezt a korszerűnek mondható, Mezőpanel-rend- szerű telepet más célokra jobban el lehetne képzelni. De szegény ember vízzel főz, a hernádkércsiek sem válo­gathattak az ajánlatokban. Ezért várhatóan a megyénk ipari üzemeiben keletkező veszélyes hulladékok tárolói lesznek a hajdani istállók, amolyan méregbankfélét hoz­nak létre, hiszen a növény­védőszer-maradványoktól kezdve, megtalálható lesz itt minden az akkumulátorsava­kig, szennyezett göngyölege­kig, avagy a galvániszapig. — Természetesen a táro­lás első lépcsőjét valósítjuk csak meg, vagyis átmeneti­leg lesznek nálunk ezek a veszélyes anyagok. Három évig tároljuk, s innen kerül­nek majd a végleges lerakó­helyre, vagy az égetőbe. A megyében az előzetes számí­tások szerint évente 10-20 ezer tonna ilyen anyag hal­mozódik fel, veszélyt jelent­ve a környezetre. Ebből a mennyiségből mi évente 3000 tonnát fogadhatunk, vagyis összesen 9-10 ezer tonna az, amit biztonsággal tudunk tá­rolni. Egy biztos, az előírá­sok szigorúak, a raktározás nem lesz könnyű feladat. Az ipari üzemekből a hul­ladékokat csak szilárd álla­potban, konténerben, hordó­ban hozzák el. A szövetkezet saját brigádja végzi ezt a munkát, ki akarnak szűrni minden elővigyázatlanságot. Ezekben a napokban kezdő­dik meg a munkások képzé­se, a dolgozók folyamatosan sajátítják el azokat a spe­ciális munkavédelmi, vegy- szerkezelési ismereteket, amelyeket a környezetvéde­lem megkövetel. Az elnök még hozzáfűzi: — Mintegy hétmillió fo­rintos hitelt kell felvennünk, hogy a telep átalakítását má­jusra befejezzük. Alapvető, követelmény a jó szigetelés, így az aljzatbetonozást, s nyílászárókat meg kell erő­sítenünk. A korszerű anyag- mozgatás, s hogy emberi kéz ne érintkezzen vegyszerek­kel, megköveteli az anyag- mozgató gépek vásárlását is. Viszont az is igaz, hogy a raktár jövedelme sem kicsi, hiszen évente két-három millió forintos nyereséggel számolhatunk. — kármán — Megkérdeztük: Változott-e a gépjárművek műszaki állapota? A téli hónapokban is hosz- szú autósorok várakoznak Miskolcon, a Közlekedési Fel­ügyelet vizsgabázisa előtt. A felügyelet osztályvezetőjét, Puskás Jánost arról kérdez­tük, hogy milyen állapotú gépjárműveket hoznak most vizsgára tulajdonosaik? — Sajnos azt kell monda­nom, hogy nem javult a hely­zet az elmúlt évekhez, hóna­pokhoz képest. A gépjármű- állomány évről évre örege­dik. Ez látszik a karosszériá­kon. amelyet leghamarabb támad meg a korrózió. Sok­szor találkozunk szakszerűt­len javítással is, amikor a hegesztett varratok minősége nem megfelelő. De volt már dolgunk olyan autóval, amely­nél a tartóelemeket csere helyett bekenték autójavító kittel, majd lefestették. Ez a javítás életveszélyes, veszé­lyezteti a közlekedés bizton­ságát, ezért nem érvényesí­tettük a forgalmi engedélyt. — Még mindig sok gond van a világító- és jelzőbe­rendezésekkel, pedig ezeknek állandóan üzemképesnek kell lenniük. Hasonlóképpen a fé­keknek, a kormányműnek! és a futóműveknek. Jellemző hi­ba a kerekeknél mért eltérő fékhatás, amely síkos úton az autó megperdülését okozhat­ja. A motornál különösebb problémák nem fordulnak elő, itt a szénmonoxid- és koromtartalomnak kell az előírt határon belül lenni. — Az okmányok ellenőrzé­sekor előfordul, hogy nem egyezik az alváz- vagy mo­torszám a forgalmi engedély­ben szereplő számmal, de ezek házi beütésével is ta­lálkozunk. Ez arra utal, hogy a motor vagy az alváz tulaj­donjogilag nem rendezett. Ilyen esetben az üzemeltető­nek a rendőrségen kell tisz­táznia ezt. a problémát. Amennyiben valaki új motort vásárol autójához, ezt nyolc napon belül jelentenie kell. ekkor számlával, vagy adás­vételi szerződéssel igazolhat­ja tulajdonjogát. — Az elmúlt években fo­lyamatosan emelkedett a bu­kások száma. 1985-ben a vizsgára hozott autók 7,4 százaléka alkalmatlannak bi­zonyult. Sokan csak 1—2 hó­napi érvényességet kaptak, és ez idő alatt ki kell javítani a hiányosságokat. Ügy gondol­hatnánk, hogy ilyenkor, télen, a járművezetők kevesebbet autóznak, így több idő jut a vizsgára való gondosabb fel­készítésre. Sajnos, a statisz­tikák és vizsgaeredmények nem ezt bizonyítják. P. Zs. Cikkünkre Az Észak-Magyarország múlt év december 5-i szá-. mában megjelent „Kábítás expressz módra” című cikk­ben foglaltakat kivizsgáltuk. Az expresszvonat késését, mint a cikk írója is megál­lapítja, valóban a peronépí­tési (Vámosgyörk), állomás vágányépítési (Hatvan}, és nyíltvonal-pályaépítési (Pé- cel—Rákosi munkálatok okozzák. Tény, hogy az utast az érdekli, hogy a menet­rendben az indulási-érkezési idő pontos legyen. Az építési munkák az utazóközönség személyi biztonságát szolgál­ják, elkészültük után. Ezek a munkálatok gyakran kés­leltetik a vonatot, ezt a leg­körültekintőbb munkavégzés­sel sem tudjuk elkerülni. Az építés idejére kérjük az uta­zóközönség szíves megérté­sét és türelmét. Gál Sándor MÁV-igazgatóhelyettes Községünk legidősebb pol­gára múlt év december 19- én ünnepelte 100. születés­napját. Faggyas Lajos bácsit jó fizikai és szellemi erőben köszöntötték a helyi községi tanács és a népfrontbizottság vezetői. A helyi úttörőcsapat pajtásai és az óvodások kis műsorral kedveskedtek az ünnepeltnek. A műsor végén kötetlen beszélgetés kezdő­dött. Lajos bácsi anekdotá­kat mesélt, és korát megha­Vatta községben 1985. ok­tóber elsején megnyílt az öregek napközi otthona. A községi tanács egy régi szol­gálati lakásból alakította ki. Sok megyei segítséget is ka­pott hozzá. A szép, kényel­mes otthonban 20 öreg talál­hatja meg a helyét. Az ál­talános iskola napközi ott­honából kapjuk az ennivalót. Jelenleg 17-en vagyunk. Nap­közben olvasunk, tévézünk, varrunk, igyekszünk haszno­san tölteni a napot. — írja Kovács Pálné, Vattáról. * Vanczák László írja He- jőpapiból: Nagy öröm a nyugdíjasoknak, hogy min­den évben megrendezik szá­munkra a kedvezményes vá­sárt. Több száz kisnyugdíjas ilyenkor igyekszik megvásá­rolni a neki szükséges ru­hákat. Ezzel kapcsolatos a kérésem, ami azt hiszem, sokunk gondját megoldaná. Arra szeretném kérni a ke­reskedelmet, hogy a vásárt a nyugdíjfizetés után, azaz 20-a után rendezzék. Talán ennek a megvalósítása nem jelent nagy gondot, de ne­künk, nyugdíjasoknak min­denképpen könnyebbséget. * Zavarkó Bertalanná írja, Nagycsécsről: A Tiszai Erő­mű Vállalat dolgozója vol­tam, 2 éve mentem nyugdíj­ba. Azóta a vállalat figye­lemmel kíséri életem alaku­lását. Minden karácsonyra jókívánsággal, és a nyugdí­jamhoz képest, magas ösz- szeggel járultak hozzá az új év megkezdéséhez, önzetlen segítségüket ezúton is szeret­ném megköszönni. * Halmos Gyula írja, Mis­kolcról: A Mátra Füszérttől mentem nyugdíjba. 1984-ben. A vállalattal szinte minden kapcsolatom megszakadt. Ezért lepődtem meg, amikor levelet hozott tőlük a pos­tás. Nyugdíjastalálkozóra hí­Az Észak-Magyarország 1985. december 12-i számá­ban „Közlekedünk” című cikkre az alábbi választ ad­juk: A Kun Béla utca és Vö­rösmarty utca kereszteződé­sében, a csomópont áteresz­tőképessége nem volt megfe­lelő. Gyakoriak voltak a tor­lódások, sokszor két-három lámpafázist is meg kellett várni a járművek áthaladásá­hoz. A Gömöri felüljáró el­készülte után a forgalmi ren­det véglegesítettük. A 4-es, és 31-es járatoknál 40 mé­terrel nőtt mindössze az át­szállási távolság, míg a 21, 121, 101/B, 1/D-s járatokról az eddigi mintegy 220 méter távolság helyett, csak 80 mé­tert kell megtenni az átszál­láshoz. Scholtz László MKV forgalmi csoportvezető zudtoló módon elevenítette fel a régi eseményeket. Rózsa László HNF-titkár, Onga E levéllel egy időben kap­tunk egy kedves verset is, melyet a 100 éves Lajos bá­csihoz írt Búzás Kálmánná, aki szintén Ongán lakik. Sok erőt, jó egészséget kíván az ünnepeltnek, aki bizonyára hallotta már a köszöntőt. vott a borítékban levő meg­hívó. Ügy készültem erre a napra, mint a gyermek a karácsonyra. A találkozó el­kezdődött, és a szakszerve­zeti bizalmi köszöntött ben­nünket. Megemlékezett azok­ról, akik már nem lehettek velünk. Megvendégeltek ben­nünket. és még ajándékcso­magot is kaptunk. Késő es­tig tartó, kötetlen beszélge­téssel folytatódott a találko­zó. Leírhatatlan az az öröm. hogy nem felejtettek el ben­nünket, és hogy találkozhat­tunk volt munkatársainkkal. Gilányi Adrienn másfél éves kisleány Nyékládházáról Szabó Sanyika miskolci kisfiú Lajos bácsi százéves Nyugdíjasok írják Kedves levelet kapott ro­vatunk a minap. Sietünk közzétenni a levélíró kérése szerint. Január 13-án, Tapol­cán egy kislány, fekete, drót­szőrű kölyökkutyát talált. Sajnos, a megtalálója nem tudja hosszabb időre befo­Molmár Gyuláné, Miskolc: Köszönjük levelét, de saj­nos a cikk írója nem olvas­hatta véleményét, mert nem lapunknál dolgozik. Az anya­got a központi sajtószolgálat­tól kaptuk. Tudjuk, ez hely­zetén nem változtat, de fe­lelőtlenség lenne egy intéz­mény munkáját felülbírálni, egy egyéni — sajnos rossz — tapasztalat alapján. * Antal Ödön, Izsófalva: Kö­szönjük, hogy névvel és cím­mel írta meg véleményét. Azt azonban, ha forgatja a napilapokat, bizonyára ész­revette, hogy sokan használ­ják csak monogramjukat, az újságírók közül, amit ter­mészetesen nem azért tesz­nek. mert nem merik vállal­gadni, mert macskái vannak. Lehet, hogy valakinek hi- ányzik, csak nem tudja, hol keresse. Igazolt tulajdonosa átveheti Vass-Andrási Brigit­tánál, Miskolc-Tapolcán, a Fenyő u. 20. szám alatt, dél­után 5—7 óráig. ni, amit leírtak, hanem mert az írás jellege így kí­vánja meg. * Kertesi Istvánná: Sajnos, munkához juttatni mi sem tudjuk, hiszen nekünk is csak a hirdetések és a Mun­kaügyi Szolgáltató Iroda adatai, állásajánlatai állnak rendelkezésünkre, amit egyébként Ön is ismer. Csak itt próbálkozhat, vagy, ha személyesen keres fel egy­két vállalatot. * Horváth Istvánné, Bocs: Bizonyára az év végi ünnepi nyitva tartás miatt volt zár­va a fürdő. Elhisszük, hogy bosszúságot okozott önöknek és másoknak is. Talán egy táblát kitehettek volna, a zárva tartás okáról. Szerkesztőt üzenetek ü * s PMIIPI A kazincbarcikai telefondoktor programja Több olvasónk kérésére közöljük a kazincbarcikai, városi telefondoktor-szolgá­lat programját. I. 24.: A búzakorpa fel- használásának lehetőségei. I. 31.: Mit tudunk a Par- kinson-kórról ? II. 7.: A szívinfarktus ri­zikófaktorai. A dohányzás. II. 14.: Az AIDS-ről min­denkinek. II. 21.: Az agyi katasztró­fákról. Az agyvérzés. II. 28.: A kötőihártya gyul­ladása és annak megelőzése. III. 7.: A gyógyszeres fo­gyókúráról. III. 14.: Az orrcseppek és orrkenőcsök veszélyeiről. III. 21.: A gyógytestneve- lésről. III. 28.: A doppingszerek használatáról. A kazincbarcikai telefon­doktor-szolgálat a hétvége­ken hívható a 10-340-es te- lefanszámon, péntek reggel­től hétfő reggelig. Az adá­sokban a hívók előre rög­zített műsort hallgathatnak végig. A kazincbarcikai telefon­doktor-szolgálat az elmúlt esztendő végén megkapta az egészségnevelésért adomá­nyozható legmagasabb elis­merést, az Egészségnevelési Szövetség kitüntető Okleve­lét. Ez is bizonyítja tehát, hogy érdemes számukat tár­csázni. Összeállította: Orosz B. Erika GYERMEKALBUM Az Ambrus ikrek Miskolcról: Zsuzsanna és Andrea A Fodor ikrek Miskolcról: Júlia és Nikolett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom