Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-06 / 4. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1986. január 6., hétfő Örömmel tudatjuk, hogy papír- és fel dolgozóipari tevékenységünk 1986. ja nuár 1-től nyomdai munkával bővül. Ax új esztendőben is várjuk megrendeléseiket Minden szerdán, a korábbi gyakorlatnak meg­felelően, kísvoiumenű értékesítést tartunk. A hét végén lehullott • hó vasarnap is mun­kát adott a köztiszta- sági vállalat dolgozóinak, a miskolci főutcát a kora reg­geli óráktól egy hétfős al­kalmi brigád „szabadította“ meg a fehér csapadéktól. Csákó Gyula felvétele A vietnami háború izmos veteránja, a különlegesen kiképzett „szuperkatona” visszatér az egykori har­cok színterére, és kiszabadítja a gonosz kommu­nisták fogságában sínylődő amerikai hadifoglyokat. Köz­ben lelő ez ezrednyi ellenséges katonát, megsebesül, de összeszorított foggal kitart és leszámol egykori megkín- zójávál, egy sötét képű politikai tiszttel. Ezt a nem túl humánus és minden realitást nélkülöző forgatókönyvet Silvester Stallone találta ki Rambo II. — az első vér cí­mű filmjéhez. Természetesen a közkedvelt Rocky-filmek hőse játszotta a főszerepet is. Később lekoppintotta a történetet Chuck Norris, a Bruce Lee-pótlék is, aki nem annyira testi erejével, mint inkább rendkívüli karate­technikájával öli halomra az ádáz viet-kongokat. Pél­dájukat azóta már többen követték és se szeri, se száma a bárgyú hazugságot feldolgozó videofilmeknek. A többnyire az NSZK-ból behozott kazettákat nyilván sok ezren látták már Magyarországon, így tehát nem hiá­bavaló szót emelni a valóság otrojmba eltorzítása ellen. Az Egyesült Államokban „újra felfedezett” hazafias ér­zés — nevezhetjük sovinizmusnak — egyik sajátos mel­lékterméke a Vietnamban elkövetett kegyetlenkedések eme utólagos ideológiai igazolása. A filmek Reagan el­nöknek is tetszenek — erről ő maga nyilatkozott a Rambo II. megtekintése után. A gyűlölet lángját pedig sokkal könnyebb felszítani, mint később kioltani. Az amerikaiak egész nemzedéke nő fel úgy, hogy eszmény­képe Rambo, vélt ellenségei pedig „a vörösök”. Pedig Vietnam nem bombázta tönkre az Egyesült Ál­lamok nagyvárosait, nem pusztította a rizsföldeket, a dzsungelt, nem gyilkolta százezerszám a békés polgári lakosságot, nem szállta meg az amerikai falvakat, kon­centrációs táborba terelve a parasztokat. Ezt mind az amerikaiak csinálták. Most aztán „kiderül”, hogy nem is bánják, sőt hőstettnek tartják. Ami az állítólagos foglyokat illeti, ilyenek nincsenek. Sőt! Az elesett amerikaiak földi maradványait is kiszol­gáltatják, felkutatásukban is segítséget nyújtanak a viet­nami hatóságok. Hétfőn éppen erről kezdődnek magas szintű tárgyalások Hanoiban a két ország illetékesei kö­zött. Biztosra vehető, hogy miképp a múltban, Vietnam most sem fog akadályokat támasztani a humanitárius erőfeszítések útjába, hiszen már eddig is hozzájárult a maradványok elszállításához. Rambo helyett tehát küldöttség, megkínzott hadifog­lyok helyett egy dicstelen agresszió halottai. A valóság prózaibb a filmek világánál. De valóság. Vulkánkitörés A kolumbiai Névadó del Ruiz vulkán körül alacso­nyabban fekvő területek azonnali elhagyására szólí­tott fel szombaton a bogotai kormány, mivel a tűzhányó erősödött szeizmikus tevé­kenysége alapján újabb ki­törésre lehet számítani. A vulkán tevékenységét figyelő tudósok attól félnek, hogy az 5400 méteres hegy csúcsát borító hótakaró meg­olvad, s ez újabb sárlavinát zúdít a környező lakott te­lepülésekre. A vulkán a no­vemberi, mintegy 23 ezer em­ber halálát okozó katasztró­fa óta szüntelenül „mozgo­lódik”, ám kiürítési utasí­tást a kormány most adott ki először. Július első felében II. Já­nos Pál pápa „A Remény Nemzeti Parkját” avatja föl azon a helyen, ahol egykor Armero városa állt, s amely a novemberi katasztrófa al­kalmával eltűnt a föld fel­színéről. Interjú Arafattal Uj tadzsik miniszterelnök Izatullo Hajojevet nevez­ték ki Tádzsikisztán Közép­ázsiai Szovjet Köztársaság miniszterelnökévé, miután elődjét, Kahor Mahkamovot korábban megválasztották a köztársaság kommunista pártja KB főtitkárának. Hajojev eddig egy tadzsik területi pártbizottság élén állt. Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke egy tuniszi lap­nak adott interjújában visz- szautasította azokat az állí­tásokat, amelyek szerint a palesztin mozgalmat gyengí­tette az a tény, hogy veze­tői különböző arab íőváro- ■ sokban tevékenykednek. Arafat szerint a palesztin ellenállási akciókat tekint­ve, a tavalyi év a „legerő­sebb” volt az elmúlt évti­zedben. Az as-Sabahban pénteken közzétett nyilatko­zatban Arafat hozzáfűzte, hogy „sem Izrael, sem ügy­nökei, sem pedig amerikai mesterei nem tudják meg­semmisíteni a palesztin for­radalmat". Arafat a továbbiakban bírálta a legutóbbi szíriai— jordán közeledést, amelynek — szerinte — az volt a cél­ja, hogy Damaszkusz „repe­déseket idézzen elő" Am- mannak a PFSZ-hez, Egyip­tomhoz és Irakhoz fűződő viszonyában. Arafat egyben cáfolta, hogy megtorpantak volna a jordán—palesztin „közös kezdeményezések”. Ami a PFSZ és Szíria fe­szült viszonyát illeti, Arafat közölte, hogy kész „új feje­zetet nyitni a Damaszkusz- szal való kapcsolatokban”. Ennek azonban a kölcsönös tiszteleten, s azon kell ala­pulnia, hogy Damaszkusz el­ismeri a palesztin nemzeti döntések függetlenségét, to­vábbá közösen helyezkednek szembe azokkal a próbálko­zásokkal, amelyek Libanon megosztását és szuverenitá­sának aláásását célozzák — mondta Arafat. Líbia Az Izvesztyija cikke (Folytatás az 1. oldalról) miatt csúszóssá vált útfelü­let viszont nehezítette a közlekedést. A hőmérséklet a délelőtt folyamán elérte, helyenként meg is haladta a plusz 1 fokot, így az utak hókásássá, latyakossá vál­tak. Dobos Zsolt ügyeletes szerint a megye minden fő közlekedési útvonala járha­tó volt már a kora reggeli órákban is. A mellékútvo­nalakon folyamatosan folyt a hóekézés. A biztonságo­sabb közlekedés érdekében szombat estétől vasárnap hajnalig 149 tonna sót és 42 tonna salakot szórtak a ne­hezebben járható utakra. A miskolci főutcán... (Folytatás az 1. oldalról) afgán ellenforradalmárok amerikai támogatását) és a nyílt katonai beavatkozás. Ez egyébként bőven kime­ríti az állami terrorizmus fogalmát. Az Izvesztyija befejezésül így ír: „tavaly év végén, a Genfben tartott szovjet— amerikai csúcstalálkozón Reagan elnök váratlanul nagy érdeklődést mutatott a regionális viszályok kérdése iránt, és elmondta: a helyi viszályok rendezetlensége közvetlenül fenyegeti a né­pek békéjét és biztonságát. De mi történik a valóság­ban? Nem más, mint az, hogy az Egyesült Államok, miközben igyekszik megaka­dályozni a már meglevő vál­sággócok oldódását, teljes erejével újak kialakításán dolgozik”. * Az olasz kormány határo­zottan ellenzi, hogy NATO- országok részéről bármiféle katonai akció induljon a Földközi-tenger térségében Líbia ellen. Ezt a római ka­binethez közel álló források szombatra virradóra közöl­ték, miután Bettino Craxi miniszterelnök pénteken je­lentést terjesztett a kormány elé a római és bécsi repülő­téri merénylet nyomán ki­alakult helyzetről. A kor­mányülésen Craxi azt is mondta, hogy Olaszország „kényszerítve érezné magát Líbiával fenntartott kapcso­latai felülvizsgálására, ha kiderülne, hogy a líbiai kormánynak köze van a ter­rorcselekményekhez". „Egy Líbia ellen intézett, esetleges katonai támadás évtizedekre kioltaná a közel- keleti béke utolsó remény­sugarát is, és sok ezer nyu­gat-európai és amerikai ál­lampolgárt sodorna halálos veszedelembe” — jelentette ki egy lapnak adott interjú­ban Helmut Kohl, nyugat­német kancellár külpoliti­kai szóvivője. A szóvivő azt mondta, nem tart valószí­nűnek ilyen katonai akciót, és a bonni vezetés reméli, hogy ilyesmire nem kerül sor. Repülő karácsonyfák Leginkább kényelmi • szempontból, manapság egyre-másra „szárnya­kat" növesztenek a felesle­gessé vált tűlevelűek, s így távoznak az emeleti ottho­nokból. A házigazda kirepí­ti az ablakon, nem törődvén azzal, hogy esetleg súlyos kö­vetkezménye lehet cseleke­detének. Az még csak a job­bik eset, ha a repülő alkal­matosság egy ponyvagarázs­ba fúródik; rágondolni is rossz azonban arra, hogy mondjuk tíz emelet magasból az éppen ott játszadozó gyer­mekre esik a fenyőfa. A sza­naszét heverő karácsonyfák összegyűjtése kissé körülmé­nyes, így aztán a hetekig el­szállításra váró roncsok ugyancsak rontják a város­képet. Kép és szöveg: Csákó Utólag megállapítható, hogy korántsem volt „holtszezon" az év vége, illetve az új esztendő eleje. A hírek sajnos zömükben rosszak voltak - ter­rortámadások, helyi háborúk, atomkísérlet, erőszakkal való fenyegetőzés —, de talán mégsem ez lesz jellemző 1986-ban. Az év első teljes hete minden­esetre szép számmal ígér tárgyalásokat, két- és többoldalú megbeszéléseket. Pillantás a hétre. Válogatás a hét külpolitikai eseményeiből HÉTFŐ: Marokkóban megkezdő­dik az iszlám konferencia szervezetének 16. külügy­miniszteri értekezlete. Az ötnaposra tervezett tanács­kozáson várhatóan több regionális és világméretű problémát vitatnak meg. KEDD: A Kambodzsai Népköz- társaság kikiáltásénak év­fordulóján a nemzetközi közvélemény megemlékezik a Kambodzsa népével való szolidaritás napjáról. A sokat szenvedett ország lakossága sajnos még mindig nem élhet békében. Az ellenforradalmi erőik — miközben egymás ellen is szüntelenül harcolnak — még jelentősen hátráltatni tudják az ópitömunkát. SZERDA: Sok minden eldőlhet az olimpiai mozgalom sorsát illetően ezen a napon. Lausanne-ban ülést tart a NOB a szöuli játékok le­bonyolításáról, míg a KNDK és Dél-Korea nem­zeti olimpiai bizottságai­nak képviselői ugyanerről a témáról tartanak kétol­dalú megbeszéléseket. Dél- Korea korábban már bele­egyezett abba az elvi le­hetőségbe, hogy egyes ver- senyszáimokat a KNDK-ban rendezzenek, de Phenjan kifejezetten közösen szer­vezett játékokat szeretne. Várhatóan szó lesz a kö­zös koreai csapatról is. CSÜTÖRTÖK: Abe Sinbaro japán kül­ügyminiszter háromnapos látogatásra az Egyesült Ál­lamokba utazik. A két or­szág viszonyában a keres­kedelmi kérdések és a ja­pán katonai kiadások ügye okoz feszültségeket. Érde­kesség, hogy vasárnap vi­szont Nakaszone japán kormányfő utazik hivatalos látogatásra — Kanadába. PÉNTEK: A spanyol külügyminisz­ter hatnapos latin-amerikai körútra indul. Francisco Fernandez Ordonez való­színűleg közvetítőként igyekszik fellépni a hosz- szan tartó, súlyos válság­ban. A spanyol politika hagyományosan nagy tekin­télynek örvend a térség­ben. SZOMBAT: Oaracasban kétnapos ta­nácskozásra gyűlnek össze a Contadora-csoport tagál­lama i n alk kül ügym in iszte- rei. A válság gyors meg­oldására nincs sok remény, de az is fontos eredmény lenne, ha legalább egy jot­tányit elmozdulna a hely­zet a holtpontról. VASÁRNAP: Belgiumiban megkezdődik a Reforger—86 gyakorlat. A manőver alkalmával ál­talában az amerikai csapa­tok Európába történő át­szállítását gyakorolják, s az évek során kialakult szokás szerint ilyenkor je­lentősen felduzzadnak az öreg kontinensen állomá­sozó NATO-erök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom