Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 20. szám Ara: 1,80 Ft Péntek, 1986. január 24. Nehéz év után biztatóbb A gazdálkodásról tárgyalt a megyei Tegnap volt a tenderbontás Külszíni fejtés nyílik Vadna térségében A decemberi és januári enyhe idő lehetővé >tte az egyenletes termelést a radostyáni külszíni fejtésnél, ahonnét tavaly 110 ezei tonna szenet bányásztak ki. Fotó: Csákó Gyula Tegnap a pártszékházban Fejti Györgynek, az MSZMP KB tagjának, a megyei párt­bizottság első titkárának el­nökletével ülést tartott a me­gyei pártbizottság. Első napi­rendként Kovács Zoltán me­gyei titkár előterjesztésében megtárgyalta a megyébe te­lepült vállalatok 1985. évi gazdálkodásáról, az életkörül­mények alakulásáról szóló je­lentést, valamint az 1986. évi gazdasági és tömegpolitikai munkára vonatkozó javasla­tot. A testület elé került jelen­tés többek között megállapí­totta, hogy 1985-ben több, már korábban is meglevő gazdasági feszültség kiélezett formában jelentkezett a me­gye gazdálkodó szerveinél. Az 1984-ben kibontakozott ked­vező folyamatok megtorpan­tak. A gazdálkodás tendenci­ái azonosak voltak az orszá­gossal, de a kedvezőtlen irá­nyú változások mértéke — a sajátos gazdasági szerkezet­ből, a természetföldrajzi adottságokból, valamint saját munkánk gyengeségeiből ere­dően — nagyobb volt annál. Az év első felében az ener­giakorlátozás miatt keletke­zett termelés- és árbevétel­kieséseket nagyobbrészt sike­rült pótolni, az éves előirány­zatok azonban — néhány vállalat kivételével — nem teljesültek. A megyei pártbizottság nagyra értékeli a dolgozó kollektívák és a vezetők erő­feszítéseit, amelyekkel a ked­vezőtlen hatásokat mérsékel­ték. Követésre méltónak tart­ja a Tiszai és a Borsodi Ve­gyi Kombinát, az Északma­gyarországi Vegyiművek, a Diósgyőri Gépgyár és a Bor­sodi Sörgyár közösségének, vezetőinek teljesítményét. Gyors és hatékony intézkedé­sekkel, a karbantartások át­ütemezésével, a hatékonysá­got hosszú távon is javító, első érdekeltségi és ösztön­zési rendszerek alkalmazásá­val jelentősen mérsékelték a kedvezőtlen hatásokat, rugal­masan alkalmazkodtak a megváltozott feltételekhez. Mindezzel együtt, a termelés volumene a legtöbb termelő- egységnél kisebb, mint egy évvel korábban. A teljesít­ménycsökkenés elsősorban azokban az ágazatokban je­lentkezett, amelyek termelé­se népgazdasági szinten is az 1984. évi alatt maradt. Így a szénbányászatban, a kohá­szatban, és az építőiparban. Kovács Zoltán szóbeli ki­egészítője után a pártbizott­ság több tagja mondta el véleményét. Monos János, a Borsodi Szénbányák Vállalat kilátások pártbizottság nyugdíjas vezérigazgatója a szabályozók változása okozta problémákkal és a tovább­lépés megalapozásának fel­adataival foglalkozott. Illés-' né Kovács Magdolna, a Bor­sod Volán igazgatóhelyettese vállalata helyzetéről szólva kiemelte, hogy bár a múlt évet 200 millió forint nyere­séggel zárják, ez kevesebb, mint a korábbi éveké. A jár­műpark romlását, a követ­kező években előrelátható­lag nem sikerül megállítani, erre majd a VIII. ötéves terv időszakában nyílik le­hetőség. Énekes Sándor, a Diósgyőri Gépgyár vezér- igazgatója .beszámolt arról, hogy a VI. ötéves tervben 64 százalékkal növelték a gyár termelékenységét, évről évre növekedett a nyereség és a dolgozók keresete. Hang­súlyozta az alapanyaggyártó és -feldolgozó vállalatok szo­rosabb együttműködésének fontosságát, a kölcsönös ér­dekeltség alapján. Ladányi József, a tanácsok gazdálko­dásának eredményeiről és a következő tervciklus felada­tairól szólt. Bár az elmúlt öt évben 3 milliárd forinttal csökkentek a lehetőségek a célkitűzésekhez viszonyítva — a lakosság életkörülmé­nyei, szerényebb mértékben (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap, január 23-án bontották fel azokat a ten­dereket, pályázatokat, ame­lyekből kiderül, hogy ki fog­hat hozzá ez év tavaszán a Vadna térségében nyíló kül­színi fejtés munkálataihoz. Mint azt Magyari Nándor­tól, a Borsodi Szénbányák Vállalat beruházási osztály- vezetőjétől megtudtuk, a ra­dostyáni külfejtés jó tapasz­talatai és sikere alapján ha­tározta el a vállalat, hogy új külfejtést nyit, ezzel is enyhítve a szénelíátási ne­hézségeket. A szakemberek már a hetvenes években el­végzett kutatások után tud­ták, hogy közel félmillió ton­nás szénvagyon rejlik a fel­szín alatt, de akkor még semrrti nem indokolta, hogy kitermeljék ezt a .mennyisé­get. Az elmúlt évek szénel­látási gondjai gyorsították meg azt a döntést, hogy a radostyáni fejtés folytatá­saként meginduljon a terme­lés ezen a területen is. A pontosító fúrások már a befejezéshez közelednek, megerősítve a közel tíz év­vel ezelőtt elvégzett kutatá­sok eredményeit. A vállalat hitelkérelemmel fordult az Állami Fejlesztési Bankhoz, 95 millió forintot kér a beru­házás megvalósításához. A válasz valószínűleg pozitív lesz, hiszen a Vadna és a Bánhorváti út közötti tér­ségben 22 méter mélységig 500 ezer tonna, a lignittől jobb minőségű szén találha­tó, amely egyaránt alkalmas lakossági és erőművi hasz­nosításra is. A pályázatok felbontása után derült ki, hogy három vállalat is jelentkezett a fel­hívásra. Magyari Nándor még nem számolhatott be arról, hogy végül is melyik cég kapja a megbízatást, annyit azonban elmondott, hogy a Földmunkát Gépesí­tő Vállalat, a 21. Számú Vo­lán Vállalat és a Betonút­építő Vállalat közül annak a cégnek van a legnagyobb esélye, amelyik a legnagyobb tapasztalatokkal rendelkezik, gazdaságosan és gyorsan ké­pes termelni. Az eredmény­ihirdetésre január 30-án ke­rül sor. A fejtés területén már ja­vában folyik a közművek át­helyezése, így a megbízott cég dolgozói április—május táján megkezdhetik a felvo­nulást, a munkálatok előké­szítését. Az év végére el .kell készülnie a nyitóároknak, hogy jövő év elején, a ra­dostyáni külfejtés kimerülé­se után, folyamatosan szál­lítható legyen az erőművek­be és a Tüzép-telepekre a szén. Borisz Sztukalin sajtótájékoztatója F. i. II népi ellenőrzés tapasztalatai A Miskolci Postaigazgatóság területén lévő postahivataloknál használt kezelési kisgépek javítását a posta javító- és szerelőüzemének szakemberei végzik. Felvételünkön Ivanics Kálmán műszerész csopoi tvezetö egy ADDÓ—X könyvelőgép kocsiszerkezetét javítja. Fotó: Pásztor Károly Á mezőgazdasági könyvhónap előtt A január 31-én Nádudva­ron megnyíló 29. mezőgaz­dasági könyvhónap esemény- sorozatáról, valamint a me­zőgazdasági könyveket gon­dozó kiadó terveiről tájékoz­tatták az újságírókat csütör­tökön a népfront Belgrad rakparti klubtermében. A könyvhónapra hét kiadó 43 művet jelentet meg mint­egy 600 ezer példányban, ez csaknem kétszerese a ta­valy ilyenkorra kibocsátott­nak. A legtöbb könyvújdon­sággal a Mezőgazdasági Ki­adó jelentkezik: harminc­eggyel gazdagítja a szak­könyvek választékát. A Sta­tisztikai Kiadó 5, az Akadé­miai Kiadó, valamint a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó 2-2 művet jelentet meg, a Kos­suth, a Medicina és a Mű­szaki Könyvkiadó pedig 1-1 újdonsággal szolgál. A ki­adók együttműködésének is köszönhető, hogy a könyv­hónapi kínálat az élelmiszer- gazdaság valamennyi ágaza­tához kapcsolódik. Figyelemre méltó, hogy bár az elmúlt években a mezőgazdasági könyvek ára is emelkedett, a most meg­jelenő művek közül csupán hatnak az ára több 100 fo­rintnál. A népszerű Biofüze­tek nevet viselő sorozat egy- egy példánya csupán 16 fo­rintba kerül. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja közelgő XXVII. kongresszusának előkészü­leteiről, a plénum elé kerü­lő dokumentumokról, vala­mint más aktuális kérdések­ről tájékoztatta az újságíró­kat, a sajtó vezető képvise­lőit Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön Bu­dapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az intézményben működő Üj- ságíróklub rendezvényén megjelent Bányász Rezső ál­lamtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályve­zetője is. A jelenlevőket Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója, az Üjságíróklub elnöke kö­szöntötte. Borisz Sztukalin részlete­sen szólt az SZKP KB új szerkesztésű programjának tavaly októberben közzétett tervezetéről, a dokumentum­ban megfogalmazott felada­tokról. A kétoldalú kapcso­latok fejlődését méltatva ki­emelte országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének jelentő­ségét. Emlékeztetett arra, hogy a napokban fontos egyezmény született többek között a mikroelektroniká­ban, az agráripari komple­xumok terén és a közfo­gyasztási cikkek gyártásában való együttműködésről. A nagykövet kérdésekre válaszolva szólt a Szovjet­unió társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális éle­téről, valamint Mihail Gor­bacsov január 15-i nyilatko­zatának nemzetközi fogadta­tásáról. Tegnap a Borsod Megyei Népi Ellenőrzé­si Bizottság sajtótájékoztatót tartott az el­lenőrzések múlt év.i tapasztalatairól, az idei tervekről. Jelen voltak a városi bizottságok elnökei is. Szarka János, a megyei NEB el­nökhelyettese szólt részletesen a múlt évi tapasztalatokról, az idei tennivalókról. A népi ellenőrök felelősségteljes, mind nagyobb bizalmat élvező munkájáról la­punkban rendszeresen tudósítunk, szükséges mégis néhány tényre utalnunk. Tavaly a megyei bizottság 11 alapvizsgálatot végzett el, ebből 9 országos jellegű volt. Ezenkívül úgynevezett célvizsgálatok, beszámoltatás, tájékoztatás is a munkához tartozott. A vá­rosi bizottságok 77 vizsgálatot végeztek el. Tavaly megyénkben több, mint 1400 ember vállalt feladatot a népi ellenőrzés munká­jában, mintegy 800 gazdálkodó egységet vizsgáltak meg. Ismeretes, hogy foglalkoz­tak egyebek között az építőanyag-ellátással, sportegyesületek gazdálkodásával, a lakos­ság szénellátásával, az építőiparban a tár­sadalmi tulajdon védelmének kérdésével és még számos, gyakorlatilag valamennyiünket közvetlenül érintő témával. Az általános tapasztalatok közé tartozik, hogy a gazdálkodó egységekben érződik a törekvés a hatékonyabb módszerek kidol­gozására, az eredményesebb munkavégzés­re, de ismeretes az is, hogy ennek ellenére nem következett be a várt fellendülés. Ta­pasztalható volt nálunk is az a jelenség, mely a hiánycikkek esetében mindig is vár­ható. A hiányos tüzelőellátás kapcsán spe­kulációk, tisztességtelen haszonszerzés, lo­pás. A tapasztalatok közé tartozik az is, hogy a belső ellenőrzést szigorítani szüksé­ges általában minden területen. Érdemes felfigyelni, illetve továbbra is fi­gyelemmel kísérni a közérdekű bejelenté­sek, panaszok tartalmát. Ezekből tavaly együttesen négyszáznál több érkezett az el­lenőrökhöz. Ezeknek több, mint 60 százalé­ka megalapozott volt, mintegy 30 százalé­kuk tájékozatlanság miatt íródott meg, kis részük pedig rosszindulatból, áskálódásból. Mivel foglalkoztak ezek a bejelentések, panaszok? Túlnyomó részük gazdálkodó egységekkel, az ott tapasztalható visszaélésekkel, csalá­sokkal, sikkasztásokkal, a pénzügyi fegye­lem megsértésével. Következő csoportjuk a kereskedelem új üzemeltetési formában te­vékenykedő egységei ellen szólt. Árdrágítás­ról, súlycsonkításról, tehát a vásárlói meg­károsításról. A harmadik rész az építőipart érinti, elsősorban gazdasági vonatkozásban, különös tekintettel a szakcsoportokra. Ezt követik az államigazgatási szervek elleni közérdekű bejelentések, panaszok, főként építkezésekkel, lakásgazdálkodásokkal kap­csolatosan. majd végül az egészségügyi ellá­tásról. az oktató-nevelő munkáról szóló köz­érdekű bejelentések, panaszok. Ez a témakör egyébként az idei munká­nak is fontos részét képezi. A tervek kö­zött szerepel a dollár exportbővítési lehető­ségének vizsgálata, a tankötelezettségi tör­vény végrehajtásának mikéntje, a lakásépí­tés, a lakásgazdálkodás, a fiatalok elhelyez­kedésének lehetőségei, a mezőgazdasági te­rületek haszonbérbe adásának, részesműve­lésének tapasztalatai, a kereskedelem, a vendéglátás, elsősorban az új üzemelési for­mák, a műszaki értelmiség helyzete, ezeken kívül mindennapjainknak számos kérdése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom