Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-21 / 17. szám

1986. január 21., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 3. heti totónyeremények az illeték levonása után a követ­kezők: 13 plusz 1 találatos szelvény 284 darab, nyere­ményük egyenként 30 534 fo­rint, 13 találatos szelvény 189 darab, nyereményük egyen­ként 15 103 forint, 13 talála­tos szelvény 8957 darab, nye­reményük egyenként 532 fo­rint, 11 találatos szelvény 76 049 darab, nyereményük egyenként 63 forint, 10 talá­latos szelvény 375 724 darab, nyereményük egyenként 24 forint. Mielőtt még az olvasók elkezdenék for­gatni a látott képeket, gyorsan leszögez­zük: nem történt „melléfogás”, csupán fo­tóriporterünk volt leleményes és felülné- zetből kapta lencsevégre a Miskolci EAFC —MAFC férfi kosárlabda Magyar Népköz- társasági Kupa találkozó izgalmas pilla­natait. Kedvező helyzetbe került, hiszen az Egyetemi csarnokban a palánkok el­helyezkedése szinte kínálta magát, s fotó­sunk élt is a lehetőséggel. Felső ké­pünkön jól látható, hogy az egyik lepat­tanó labdáért két világos mezes sportoló ugrik. Mindketten MAFC-osok ... A meccs közben azonban nem egymásra, hanem a labdára koncentráltak! Jobbról: a labda már a kosárban ül, s ezt a játékosok tu­domásul vették, hogy a következő pilla­natban újabb akciót vezessenek. A két egyetemi gárda összecsapása egyébként remek propagandája volt a sportágnak, a szép számú közönség élvezte a gyors, len­dületes, színvonalas játékot. A MAFC — mint már megírtuk — 14 ponttal nyert, és továbbjutott. Mák József felvételei Kosárlabda - felülnézeti a magyar együttesek játsszák a prímhegedűs szerepét, elő­ször a Renova sorozata tar­totta izgalomban a nézőket (amikor hatodszor nyertek Miskolcon, már nem tapsol­tak nekik olyan sokan), mos­tanság pedig a László Kórház gárdája emelkedik ki a me­zőnyből. Tudjuk: a tervek szerint a Slavia Prága mel­lett a rendezők a nyugatné­met Nürnberg csapatát sze­rették volna elhozni Miskolc­ra. A megállapodás azonban nem jött létre, így ugrott be negyediknek a miskolci Unió Áfész együttese. Kellő felké­szülés nélkül nem is lehetett más az eredmény, mint amit kaptunk. Először 11, aztán 18 gólt vételeztek be. s teljesen alárendelt szerepre kénysze­rültek. Márpedig az ilyen egyenlőtlen küzdelem nem jelent a nézőknek maradan­dó élményt, hiszen a labda állandóan csak az egyik tér­félen pattogott, a miskolciak ténykedése jószerével az örökös középkezdésre szorít­kozott .. . Mindezeket azért tartot­tuk szükségesnek papírra vetni, mert érzésünk szériát az 1986-os küzdelmek egyér­telműen azt igazolták: elke­rülhetetlenné válik az újítás. Valamit ki kellene találniuk a szervezőknek, olyasféle dolgot. amivel meglepik, meghökkentik az érdeklődő­ket, s amiért ismét vonzónak mutatkozhat a Focifarsang. Mert az tagadhatatlan: a ja­nuári holt idényben nagyszerű szórakozást jelentenek a'mér- kőzések immár évek óta. Kö­zeleg a 15 éves jubileum is. kár lenne, ha a közös öröm­be csipetnyi üröm is vegyül­ne az elkövetkező időszak­ban. Cselgáncs Úttörő-olimpia, megyei döntő A hét végén Bükkszentke-« reszten 140 fiatal állt rajt­hoz a téli úttörő-olimpia szán­kó- és sífutó versenyének) Borsod megyei döntőjében. Ideális hóviszonyok fogadták a résztvevőket, s a rendezés is zökkenőmentes volt. Miskolcon, az MVSC csar­nokában körzeti cselgáncs rangsorversenyt rendeztek, melyen nyolc egyesület kép­viseletében 245 judós lépett, tatamira. Eredmények, felnőttek, 60 kg: 1. Kormány (Mátészal­ka). 71 kg: 1. Lovas (D. Dó-, zsa), ... 3. Flórusz (MVSC). 78 kg: 1. Vincze (D. Dózsa), 2. Nagy L. (MVSC). 86 kg: 1. Kiss (Szolnoki MÁV MTE). Juniorok, 60 kg: 1. Nyeste, 2. Gecsei, 3. Orliczky (mind­három MVSC). 65 kg: 1. Hor­váth (Eger SE), 2. Nagy, 3. Szemán (mindkettő MVSC). 71 kg: 1. Raus (D. Dózsa), ... 3. Kálmán (MVSC). 78 kg: 1. Pusztai (MVSC), ... 3. Rácz (MVSC). 86 kg: 1. Kiss, 2. Lövei (mindkettő MVSC). 95 kg: 1. Csősz (D, Dózsa), 2. Áron (MVSC). +95 kg: 1. Csorna (Eger SE), ... 3. Virág (MVSC). Ifjúsági II. kcs., 49 kg: 1. Borki (Szol­noki MÁV MTE). 53 kg: 1: Burai (D. Dózsa), 2. Szabó, 3. Czeglédi (mindkettő MVSC). 57 kg: 1. Földi (Szolnoki MÁV MTE) 2. Gyurik (MVSC). 62 kg: 1. Dóra (Szolnoki MÁV MTE). 68 kg: 1. Bodnár (MVSC). 75 kg: 1., Hoch vart (MVSC), ... 3. Orosz (MVSC). 83 kg: 1. Su-( lyok (D. Dózsa), 2. Farkasi (MVSC). +83 kg: 1. Brudács (D. Dózsa). Serdülők, 35 kg? 1. Bartók, 2. Bottyán, 3. Lá-! zár (mindhárom MVSC). 40 kg: 1. Illyés, 2. Rajdos (mind­kettő MVSC). 44 kg: 1. Szűcs (Eger SE). 48 kg: 1. Gellérfi (H. Kilián FSE). 52 kg: 1. Bodnár (DSI), 2. Hermeczi, 3. Kürti (mindkettő MVSC). 56 kg: 1. Hadházy (DSI). 60 kg: 1. Hadházi L. (DSI), ... 3. Hatvani (MVSC). 64. kg: 1. Velti, 2. Pásztor (mind­kettő MVSC). 68 kg: 1. Ko­vács (Eger SE). +68 kg: 1. Leell-Össy (DSI). Eredmények. Szánkó, II. korcsoport, fiú: 1. Polgán (Bükkszentkereszt), 2. Kurort (Alberttelep), 3. Bognár (Mis-, kolc, 34-es számú iskola). Leányok: 1. Stramszky (Mis­kolc, 26.), 2. Maros (Bükk-i szentkereszt), 3. Mályi (Sá­rospatak, Petőfi iskola). III. kcs. fiú: 1. Komiéi (Bükkszentkereszt), 2. Virágh (Putnok, 1-es iskola), 3. Nagy (Borsodnádasd). Leányok: 1. MÉH Kupa A Focifarsang keretében rendezte meg az Észak-ma­gyarországi MÉH Nyers­anyag-hasznosító Vállalat a MÉH Kupa teremlabdarúgó­tornáját a hulladékgyűjtés­ben élenjáró iskolák csapa­tai között. Az eseményen Borsod, Heves, Nógrád és a kupavédő indult. Az elsősé­get az egri 6-os számú isko­la együttese szerezte meg, a második helyen a miskolci 7-es iskola, a harmadikon Zagyvapálfalva, a negyedi­ken pedig a miskolci 40-es iskola gárdája végzett. Ma a városi sportcsarnokban B. Bányász—TFSE - a liánnál A női kézilabda Magyar Népköztársasági Kupában ma a harmadik helyért in­dul csatába a Borsodi Bá­nyász gárdája. A miskolci, városi sportcsarnokban a Testnevelési Főiskola ellen szerepelnek. A nagy érdek-t lődéssel várt mérkőzés 16 órakor kezdődik. Az első ta­lálkozón — mint tegnapi la­punkban megírtuk — a pi-r ros-feketék nyertek 30-26-ra, így a bronzérem biztos vá-i rományosai. Képünkön: Kon-* diné tör kapura (a válo­gatott sportoló Budapesten 12 gólt dobott a fővárosiak hálójába). Kozsuk (Szuhogy), 2. Szabó (Bükkszentkereszt), 3. Har- nisfégel (Miskolc, 34.). IV. kcs. fiú: 1. Antal (Bor­sodnádasd), 2. Szabó (Mak- koshotyka), 3. Bodnár (Ernőd). Leányok: 1. Tóth A. (Gönc), 2. Déri (Ózd, Bolyki főút), 3. Repka (Pálháza). Az országos döntőbe a kü­lönböző kategóriák első he­lyezettjei jutottak be. Sífutás. III. kcs. fiú: 1. Hegyközi (Miskolc, 36.), 2. Ticzkó (Miskolc), 3. Tóth G. (Miskolc, 26.). Leányok: 1. Bráz (Miskolc, 33.), 2. Tóth. Zs. (Miskolc, 42.), 3. Füredi (Bükkszentkereszt). IV. kcs. fiú: I. Serfőző (Miskolc, 39.), 2. Eszlári (Bükkszentkereszt), 3. Szalóki (Szomolya). Leányok: 1. He­gyi (Bükkszentkereszt), 2. Füredi, 3. Szűcs (Miskolc 42.). Az országos fináléba az első és második helyezettek kerültek. Goniolatok Focifarsang után „Szellös” nézőtér, lefutott mérkőzések Vasárnap délután véget ért a miskolci városi sport- csarnokban a 13. alkalommal megrendezett Focifarsang. A befejezés magyar győzelmet hozott, de a nézők közül jó néhányan keserű szájízzel távoztak. Nem, nem, a záró­mérkőzés okozta a hiányér­zetet (tagadhatatlan viszont, hogy 4-0-ás magyar vezetést követően kevesen gondoltak a csehszlovákok felzárkózá­sára), inkább az esemény összességében maradt el a várakozástól. Eleinte a Focifarsang új­szerűségével fogta meg a nézőket. Ilyet korábban se­hol az országban nem lát­tak, köszönet Menyhért Lászlónak, hogy „kitalálta” a januári szórakoztatást. Kez­detben az öregfiúk mérkőzé­sei adták a találkozók savát- borsát. A régi nagyok (Bu- zánszky, Grosics, Mátrai, Bu­dai és a többiek) szemkáp­ráztató dolgokat produkáltak a parketten (is), játékukkal valósággal lenyűgözték az érdeklődőket. Akkoriban a hölgyek jobbára csak ügyet­lenkedtek (tisztelet a kivé­telnek), de az esztendők so­rán sok mindent megtanul­tak. Ahogy teltek-múltak az évek, egyre inkább nehezebb volt őrizni a színvonalat. Először úgy próbáltak ezen változtatni, hogy új csapato­kat hívtak meg. Jöttek Svájcból, az NSZK-ból és Olaszországból, olykor Ju­goszláviából is. Ez a cserélő­dés elsősorban a női mezőnyt érintette, a serdülők többé- kevésbé ugyanazokat az együtteseket sorakoztatták fel. Az öregfiúknál még kon­zervatívabbnak bizonyultak a szervezők, a magyar, a cseh­szlovák, a szabadkai és a di­ósgyőri gárda mindig egymás ellen csatározott, Így történt ez az idén is. Arról már ko­rántsem a rendezők tehet­nek, hogy az old boy-talál- kozók színvonala elmaradt a várakozástól. Tudomásul kell venni, hogy a mai öre­gek a közelmúltban vonultak vissza, s a labdarúgás honi történetének olyan időszaká­ban sportoltak, amikor in­kább a balsikerek fémjelez­ték a menetelést. Öt-tíz évvel ezelőtt sem tudtak a kontinens képzelet­beli színpadán meghatározó szerepet eljátszani, miért változnának meg az erőviszo­nyok? Szóval, hiányoltuk já­tékukból a korábban meg­szokott trükköket, a váratlan megoldásokat, a szurkolókat tapsra ingerlő jeleneteket. Kaptunk helyette férfias „brusztolást”, távoli próbál­kozásokat. olykor valamicske játékot is. Mindez azonban alighanem kevés. Lehet, hogy most még nem tűnt ki any­nyira szemrevételezhetően, de jövőre, később, érzékelhető­vé válhat. A reagálás alighanem egy­féle lesz majd. A szurkolók számára nem jelent igazi vonzerőt a rendezvény, s másféle elfoglaltságot keres­nek. Szükséges tehát az újí­tás, a vérfrissítés. Ugyancsak nélkülözhetetlen a változtatás a női tornán. Tavaly azért sopánkodtunk, mert az olasz együttesek szinte egyetlen valamirevaló akció vezetésére sem voltak képesek, számolatlanul kap­ták a gólokat, s így kétesé­lyessé vált a torna. Évek óta (doros)

Next

/
Oldalképek
Tartalom