Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
1986. január 18., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Miskolc és környéke gazdálkodása J I ó alapokon, szerény optimizmusra okot adó külgazdasági kilátásokkal. növekvő követelményeket jelentő, szigorodó belső teltételrendszerben, de bizakodó hangulatban és a fellendülés fokozatos kibontakoztatásának igényével indult az 1985-ös év — állapította meg a Miskolc Városi Párt-végrehajtóbizottság a megye- székhely és környéke üzemeinek, tanácsainak elmúlt évi gazdálkodásáról. De a sorozatosan jelentkező nehézségekkel — kemény tél, hosszú tavaszi esőzés, a világpiaci helyzet további romlása — végül is nem tudtak megbirkózni. Mindezek mellett rosszabbul dolgoztak volna? Nem, hiszen a fegyelmezettebb, racionálisabb munka sok jele volt tapasztalható. Azonban a lényegben: a hatékonyság és az értékteremtő képesség javításában nem tudtak olyan mértékben előrelépni, amellyel a nehezebb körülmények között is helytálltak volna. A termelőmunka gondjait a közhangulat is tükrözte. Az év elején tapasztalható magabiztosságot tovább erősítette a pártkongresszus és a választások felpezsdült politikai légköre. De a termelési lemaradások vártnál nehezebb pótlása, a sokasodó gondok, a költségek növekedése az év végére már érzékelhető nyugtalanságot, türelmetlenséget okozott, amelyet súlyosbítottak az ellátás, elsősorban a szénellátás hiányosságai. Mit tettek ebben a helyzetben a pártszervezetek? A korábbitól nehezebb helyzetben, feszültebb közhangulatban. a szokott gondossággal és felelősséggel foglalkoztak a gazdasági feladatok végrehajtásának segítésével, ellenőrzésével. A gazdaságpolitikai pártmunka jól bevált módszereivel. agitációval, gyakori helyszíni tájékozódással és tájékoztatással igyekeztek segíteni. Jelentős részük volt a kongresszusi munkaverseny sikerében, és a rendkívüli körülmények okozta helyzetet meg tudták értetni. A dolgozók többsége vállalta a több munkát, a kommunista műszakokat, sokat javult a munkahelyek légköre, az emberek munkára, cselekvésre készek. politikai agitáció, az információs munka hiányosságát is jelzi, hogy a párt- szervezetek még ma is inkább a keletkező negatív tendenciák korrigálásával foglalkoznak. Persze, mit tudnak tenni, hiszen a mai gyorsan, szinte naponta változó körülmények közepette nagyon nehéz a „jövőbe látni”. Mit mutat a város és környéke vállalata gazdálkodásának elemzése? (A tanácsoktól most eltekintünk, csak az ipari üzemek néhány jellemzőjét ismertetjük.) Az ipari üzemek gazdálkodásának feltételei tovább romlottak, így a Lenin Kohászati Müvek sem volt képes az 1984. évi fellendülést tartósítani. A gépipari üzemek közül a DIGÉP piaci lehetőségei is lényegesen megváltoztak, jelentősen visszaesett a tőkés exportja. Teljesítette tervét a Medicor, nőtt a termelés értéke és árbevétele. és sikeres az Északmagyarországi Vegyiművek gazdálkodása. Tovább csökkent az építőipari vállalatok teljesítménye, így a kereslet csökkenése miatt kisebb volt az építőanyagipari üzemek termelése is. Nehezebb körülmények között gazdálkodtak a mezőgazdasági üzemek is. A kedvezőtlen időjárás, az elemi károk miatt jelentősen csökkent a növénytermesztés, de az állattenyésztésben is tovább tartott az állomány és a termelés csökkenése. Az alaptevékenységen kívüli ágazatokban tovább erősödött a piaci bizonytalanság, jelentősen változott a melléküzemágak struktúrája, a veszteséges ágazatokat sorozatosan felszámolták. Mindezek együttes hatására a mezőgazdasági üzemek nyeresége csak 60 százaléka lesz a tavalyinak. Megélénkült a piacszervező tevékenység, erősödött a vállalkozói magatartás. jó néhány üzemben rugalmasabb a termelés szervezése, több kis- és középüzemben bővült az alaptevékenység. A Mező- panelnél például tetőszerkezet-gyártásba fogtak, a fodrász szövetkezet pedig egészen újszerű módon kereskedelmi tevékenységbe kezdett. Az árbevételek növekedése igazolta ezeknek a törekvéseknek a helyességét. Tehát a termék- és termelési struktúra változása nagyobb mértékű, de ez még nem hozott átütő sikert a piacon, inkább arra jó, hogy talpon maradjanak a vállalatok. Viszont az is igaz, hogy az ország helyzetére, az életszínvonalra, az életkörülményekre negatívan ható tényezők magyarázata, elfogadtatása már kevésbé sikerült. Növekedett az aggodalom a jövő miatt, kételkedés és türelmetlenség is tapasztalható a párt- kongresszus határozatainak realitását és végrehajtásának sikereit illetően. Mindezek azt is érzékeltetik, hogy a dolgozóknak a gazdálkodásáról alkotott képe, az eredmények forrásaira, a gondok okaira vonatkozó elképzelései, ismeretei nem elég reálisak. A gazdaságEnyhültek a munkaerőgondok, az ipari üzemek létszámcsökkenése gyakorlatilag megállt. A spontán elvándorlásban új tendencia, hogy megindult a munkaerő visszavándortása az új vállalkozási formákból. A vb-ülésen szóba került, hogy néhány városkörnyéki községben már foglalkoztatási gondok vannak. A termelés színvonalának stagnálása és a foglalkoztatottak számának minimális csökkentése miatt a termelékenység színvonala csak szerény, mértékben javult. Az új vállalatirányítási formák bevezetésének folyamata a második fél évben felgyorsult, decemberben sűrűsödött, de a vállalati tanácsok működéséről még nincsenek érdemi tapasztalatok. A végrehajtó bizottság jelentése szerint a keresetek általában 7—8 százalékkal, de volt, ahol 10 százalékkal, vagy ezt is meghaladóan növekedtek. Tehát a több munkát több pénzzel fizették meg. De további vizsgálódást igényel, hogy ezeken a helyeken a magas keresetnövekedésnek milyen mértékben alapja a hatékonyság. De érdemes elemezni a régi és új termékek arányát, és alapos elemzési igényel a gazdaságos export problematikája is. Miskolc és környéke üzemei gazdálkodásának egyik tapasztalata, hogy céljaikat a jelenlegi helyzetből való érzékelhető elmozdulás szándéka jellemzi. Keresik az ehhez szükséges, megfelelő partnereket és a korábbiaktól gondosabban elemzik a felhasználható erőforrásokat. Készülnek a vállalati ötéves tervek, amelyeket széles körű munkahelyi viták után az év közepén véglegesítenek. Mi várható az új esztendőtől? Az idén a piaci feltételek csak kismértékben változnak, a belföldi igények várhatóan nem, vagy csak minimális mértékben növekednek, az exporton belül pedig differenciáltan, de várhatóan a szocialista reláció lehetőségei bővülnek. A szabályozás tovább szigorodik, de színvonalasabb gazdálkodás esetén növekvő nyereségre és keresetekre lehet számítani. A párt-végrehajtóbizoltság szerény optimizmust sugalló feladatterve gyakorlati megvalósításához sokféle, már régen szorgalmazott feladatot kell eredményesebben végrehajtani. Többek között dinamikusabb termékváltásra, jobb kereskedésre, rugalmasabb gazdálkodásra van szükség. Mit tehetnek mindezek érdekében a pártszervezetek? — tették fel a kérdést a vb-ülésen. Erre végleges választ a pártbizottsági ülés határozata fog adni. Politikai munkájuk középpontjában természetesen továbbra is a gazdaságpolitikai tevékenységnek kell állnia. Az elmúlt nehéz esztendőben számos helyen nem sikerült megvalósítani a kitűzött célokat, de a kommunistáknak fel kell lépni az ezek miatt jelentkező pesszimizmus ellen. Szerény eredményeink, a lassan kibontakozó kedvező tendenciák azt is érzékeltetik. hogy nem dolgozunk hiába. A pártszervezeteknek jobban kell segíteni a kezdeményező, a munkafegyelmet megkövetelő gazdasági vezetőket. Persze, mindehhez a politikai munka jól bevált formái mellett keresni kell az új, eredményesebb eszközöket is. A pártmunka tartalmának, stílusának igazodnia kell például az új vállalatirányítási formákhoz, hiszen az ezekben dolgozó kommunisták is igénylik a segítséget. Jelentős tartalékok vannak a tervkészítésben, hiszen a nagyobb demokrácia, a dolgozók széles körű bevonása, a gazdasági és társadalmi szervek tevékenységének összehangolása jelentős tartalékokat rejt magában. Petra József A Diósgyőri Gépgyár sieren- esi gyáregységében- különféle típusú es teljesítményű szí - vattyúkat gyártónak. Ai ország minden részéből érkezik megrendelés a gyáregységbe. ahol oz elkészült termékeket gondos próbatermi járatások alá vetik. A felvétel az összeszerelő-csarnokban készült. Fojtán L. felvétele — Ha valamit egész életemben nem fogok elfelejteni, az a múlt év június 29- én, este hat órakor történt — mondja Nyeső István, a Hernádvölgye Termelőszövetkezet elnöke. Harangod felől érkezett a felhő. Mindenki érezte a közelgő bajt, a feketébe burkolózott égbolt gonoszságot sugárzott. Az utcák elnéptelenedtek, aki tehette, fedél alá húzódott. Az érkező szél felkorbácsolta a port, de a vihar csak néhány cseppet izzadott ki magából. Megkönnyebbülten lélegzett fel Hernádnémetiben mindenki: ezt megúszták. Akkor még nem tudhatták, hogy ez a vasárnapi alkonyat kritikus helyzetbe hozta megyénk egyik legjobb termelőszövetkezetét. Nyeső István a mai napig a látvány hatása alatt van: — Ha behunyom a szemem, már látom ... Borzasztó éi-zés volt. Az irodában voltam, s örültem, hogy elkerült bennünket a vihar, amikor megszólalt a CB. A helyettesem jelentkezett, rádión szólt be, azonnal menjek ki a határba ... A terület szíve — Ami ott fogadott, a legrosszabb elképzeléseinket is felülmúlta. Földbe gyökerezett a lábam, azután elöntött a düh, legszívesebben én is felkaptam volna egy szőlőkarót, mint az egyszeri gazda, hogy nekiessek annak a maradéknak, amit a jégverés meghagyott. A kalászokból kiperegtek a szemek, a kukoricatáblák egy részén nem maradt levél, csak a csupasz kórók mere- deztek. Egy turistabusz állt. meg mellettünk, nem tudom miért, ez a kép maradt meg legélesebben bennem, néma csendben sorjáztak ki az utasai, egyikük jó kétkilós összeolvadt jégszilánkot emelt ki az árokból. (A tények: több napos felmérés után derült ki, hogy közel 26 millió forintos árbevétel-kiesést okozott a jég támadása a szövetkezetnek. Az elnök huszonhárom éve van a közös gazdaságban. Kiszámolta, hogy több mint két évtized alatt a nagyüzem összes jégkára a fele volt annak, amit a fekete vasárnap harminc perce okozott. Az Állami Biztosító tízmillió forintot fizetett. A több mint háromezer hektáros kalászos területen, a búza 1,7 tonnás terméskiesése alapjában rengette meg a növénytermesztés jövedelmezőségét, hiszen akkor még senki nem mert a másik kulcsnövény, a kukorica sorsára fogadni.) — A szár elkezdett szürkülni, ami semmi jót nerp ígért. A jég pont a terüle-' tünk szívén haladt keresztül, így a kukoricák is alaposan megkapták a magukét. Ró sem merek gondolni, hogy ha az abraknövény is befuccsol, akkor hol tartana a szövetkezet. De jött a meleg, a langyos eső, s a címerhányás előtt álló növény megtáltosodott, egy métert nyúlt, új leveleket növesztett. Ha annyit nem is tudott hozni mint a terv, de héttonás hektáronkénti hozama már nemcsak reményt jelentett... A másnapi értekezlet — Természetesen már másnap összeültünk megbeszélni, hogy ebben a kritikus helyzetben mit tudunk tenni. Világos volt, hogy ezt a nagy árbevétel-kiesést mór nem tudjuk pótolni, így ösz- szes törekvésünk arra irányulhat, hogy mértékét csökkentsük. Vagyis a többi ágazat termelését kellett, növelni, ami a mi termelési szintünkön nem könnyű feladat. Kezdtük az állat- tenyésztéssel. Az ezer férőhelyes hízómarhatelepen a telítettség ellenére kétszáz bikával hizlaltak fel többet, mert kihasználták, hogy az üszők nyári szálláson voltak, a négy hónapig üresen álló istállókat így hasznosították. Ezt csak az tette lehetővé, hogy a gazdaság takarmány- gazdálkodása kiváló, évről évre jelentős tartalékokat képeznek. Kilogrammonként harminc dekagrammal sikerült mérsékelniük az abrak- felhasználást, s bár a felhizlalt állatokat kilencvenöt százalékban exportra sikerült értékesíteni, a jövedelmezőség sajnos nem javult. A jelenlegi szabályozó rendszer menetrendszerű szigorításaival elvonja a hatékonyság emelkedéséből származó nyereséget. Az elnök gyorsan hozzá is tette: — A baromfitenyésztésben is jelentős megtakarítást sikerült elérni, annak ellenére, hogy eredményeink mái: eddig is jobbak voltak az országos átlagnál. Kilogrammonként két forint ötver» feliérrel sikerült javítanunk az abrakfelhasználás mutatóját, s mivel 49 napra 1.5 kilogrammra hizlaltuk fel g csirkéket, sikerült javítanunk a rotáción is. Hasonlóan kedvezőbbé alakult a költségszint tejtermelésünkben. De rá kellett jönnünk, hiába javítjuk az állattenyésztés mutatóit, a jövedelmezőség nem növekszik. Hatmillió forinttal nagyobb árbevételt értünk el. de a költségek ugyanilyen arányban növekedtek. Kétezer- háromszáz szarvasmarhát tartunk, nyereség nélkül. Ki kell mondani itt. már tartalékok nincsenek, a hozamokat olyan ráadás költséggel tudjuk növelni, ami még jobban ráfizetésessé tenné az ágazatot. Nyeső István: — Az embernek. főleg ha vezető, el kell ismernie, ha valamiben hibázik, ha valaminek a gosságát nem ismeri iei. lg bár önkritikát napjainkban JOIgv már nem szokás gyakorolni, el kell ismernem: annak idején azoknak volt igazuk, akik szövetkezetünkben az iparépitést erőltették. És nem nekem. Mindvégig bíztam abban, hogy egy jó adottságú gazdaság alaptevékenységéből előteremtheti azokat a milliókat, ami a gazdaság fejlődéséhez elég. Természetesen üzemeinket csak kiegészítőként indítottuk be, szereltük fel. Sok tevékenység csődöt is mondott. Példaként: bíztam a kotrógyártásban, hiszen alacsony összegért nagy teljesítményű gépet tudtunk volna gyártani. Egy valamiről feledkeztünk el: pont azok a gazdaságok a szegények, ahol kavics van. Az üzlet megmaradt az érdeklődés szintjén, de nem követte üzletkötés. Hasonlóképpen póruljártunk a forgácsolásban. Amikorra sikerült kiépítenünk üzemünket. s szakembereket felvennünk, rriár nem volt piac. Ezért érthetően óvatossá válik az ember, amíg rá nem jön, a csekélyebb árbevételű ipari tevékenységek sorát bátran felmondhatjuk, de az évente egyszer vetett 2000 hektár búzát az időjárás kegyetlen játéka megpecsételheti. — Vagyis? — Ipar nélkül nem zárhatnánk mintegy 11 millió forintos nyereséggel. Jövedelmünk 60 százalékát ezek az üzemek adják. A bizonyos másnapi értekezleten éppen ezektől az üzemágaktól kértük a termelés növelését, s lényegében teljesítették is ezeket a ráadás követeléseket. Elsősorban a Sieling-üzemet dicsérhetjük. Annak idején ezzel a nyugatnémet céggel kötöttünk szerződést ékszíjak gyártására, hazai forgalmazására. Az alapanyag természetesen külföldről érkezik. (A vámosok éppen beszélgetésünk ideje alatt érdeklődtek a beérkezett tételekről.) Ezekből készülnek azok a meghajtó- szalagok, amelyek élettartama többszöröse a hazai gyártmányokénak. Áruk meglehetősen borsos, de ez nem rettenti vissza a vásárlókat. hiszen a kiváló minőség önmagában garancia. Követik a kisüzemek legfontosabb szabályait, hogy azonnal, a (meghatározott minőségben és mennyiségben, a vállalt határidőre szállítják az igényelt terméket, Vonatkozik ez a munkavédelmi kesztyűgyártásra, a házgyári vasalkatrészek készítésére, avagy az új vállalkozásként induló szállító- szalagok gyártására. Idén meg kellett elégedniük a 11 millió forintos nyereséggel, de a fehér télben már az idei évet tervezik, amelyben hektáronként 9,2 tonna kukoricát, 45 tonna cukorrépát. O' tonna búzát akarnak betakarítani. Vagyis szó sincs arról, hogy Hernádnémetiben feladták volna azt az elképzelést, amelynek eredménye a növénytermesztés hozamain alapul. — kármán —
