Észak-Magyarország, 1986. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-15 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 12. sióm Ára: 1,80 Ft Szerda, 1986. január 15. Ünnepi tanácsülés Tokajban Elutazott a Piti kiiittsége A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa meghívására január 11—14. között Jerzy Jaskiemia főtitkár vezetésé­vel Budapesten tartózkodott a Lengyel Hazafias Nem­zeti Üjjászületési Mozgalom (PRON) küldöttsége, amely a HNF Pozsgay Imre főtit­kár vezette tárgyalócsoport­jával megbeszélést folytatott a két mozgalom tevékenysé­géről, soron lévő feladatai­ról és a kétoldalú együtt­működés kérdéseiről. Láto­gatását befejezve, a küldött­ség kedden elutazott Buda­pestről. Hóbon, fagybon, szabod ég olott jól halad o téli gépjavítás a múísonyi Új Elet Termelőszövetkezetben. Mint a megye üzemeinek többségeben, fedett csarnok csak a fetújitásro váró erő­gépeknek, kombájnoknak jut, a kisebb meghibásodásokat, mint a képünkön látható MTZ traktorét, csak a gép­udvaron háríthatják el. Foto: Csákó Gyula A Borsodi Szénbányák megbízásából most, ezekben a téli napokban sem szüne­telnek a szén utáni kutató­fúrások megyénkben. Az Or­szágos Földtani Kutató és Fúró Vállalat Észak-magyar­országi Üzemvezetősége foly­tatja a nagy kiterjedésű du-, bicsányi szénmező részletes megismerését szolgáló fúrá­sokat. A terület kiterjedése mellett ezek a fúrások arról adnak tájékoztatást, hogy az egyes széntelepek hogyan helyezkednek el, milyen vastagságúak, milyen a szén fűtőértéke, de tájékoztatnak arról is, hogy a fejtéseket hogyan alakítsák ki, a gaz­daságos termelés, a minél rövidebb szállítás érdeké­ben. A tervek szerint a szén­mező megismerésére mint­egy 200 méter mélységbe a már meglévőkön kívül to­vábbi 15 fúrást mélyítenek, a termeléshez szükséges in­formációk megszerzésére. Felderítő alapkutatást vé­geznek a vállalat megbízásá­ból a kutató és fúró válla­lat szakemberei a megye határán lévő Balaton köz­ség térségében. A kutatófú­rásokkal arról akarnak meg­győződni, hogy a területén lévő szénelőfordulások mi­lyen kiterjedésűek, hogyan helyezkednek el a telepek. Az oklevél átadásának pillanata Átadták a várossá E mlékezetes napra ébredtek tegnap a toka jiak; a település tanácselnöke ünnepé­lyes, kibővített tanácsülésen átvette az El­nöki Tanács varossá nyilvánító oklevelét. A Zal­ka Máté Kereskedelmi Szakmunkásképző Inté­zet nagytermében megrendezett tanácsülésen a testületi tagokon kívül számos érdeklődő is részt vett, s forró hangulatban ünnepelte a mái nyilvánító oklevelet régen várt eseményt. Az egész világban híres boráról, gazdag történelmi múltjáról ismert te­lepülés egy évszázad után ismét városi rangra emelkedett. Az ünnepségen jelen volt Papp La­jos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnöke, Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, La­dányi József, a megyei tanács elnöke. Tokaj tanácselnöke, Zbo- ray Gábor megnyitójában emlékeztetett rá, hogy a te­lepülés fejlődése a hatvanas évek második felében indult meg erőteljesen. A fejlesz­tésben elért eredmények alapján a nagyközségi ta­nács 1983 szeptemberében nyújtotta be pályázatát a vá­rosi címre. Ezután újult erővel láttak hozzá a köz­ség építéséhez, az életkörül­mények javításához. Célcso­portos, tanácsi lakásokat emeltek, árvízvédelmi töl­tést építettek, átadtak két, egyenként ötszáz köbméteres ivóvíztárolót, a kislakásépí­tőknek 61 közművesített házhelyet mértek ki. A je­lentős társadalmi munka se­gítségével megvalósult fej­lesztés eredményeként a la­kosság ellátása olyan szín­vonalra emelkedett, amely lehetővé tette, hogy 1986. ja­nuár elsejétől Tokaj elnyer­je a városi címet. Papp Lajos államtitkár ünnepi köszöntőjének első részében Tokaj történelmi múltját, annak jelentőségét méltatta. — A céltudatos település­fejlesztési politika — mon­dotta a későbbiekben — az utóbbi évek dinamikus fej­lődése nyomán váll Tokaj várossá. További fejlődésé­nek legfőbb biztosítéka az a tenni akarás, közösségi szel­lem, egészséges lokálpatrio­tizmus, amely a lakosság és a helyi államigazgatási, va­lamint más szervezetek ré­széről a helyi fejlesztési cé­lok kijelölésében és megva­lósításában megnyilvánul. Az idelátogatók — muta­tott rá az államtitkár — el­sősorban ízes, zamatos borá­ért, műemlékeiért, gyönyörű fekvéséért, mind pezsgőbb kulturális életéért jönnek el Tokajba. Határozottan he­lyeselhető az a tudatos he­lyi és megyei törekvés, amely a város idegenforgalmi vonz­erejének, szerepének növe­lésére irányul. Tokaj múltja és jelene megkívánja, hogy a jövőben is őrizze meg kis­városi, kedves hangulatát, harmóniáját a lakóhely, az ember és a természet kö­zött. Ahogy mindenütt az országban, Tokajban is el­sőrendű feladat, hogy a ta­nács folytasson még kezde­ményezőbb, a helyi öntevé­kenységre még bátrabban építő településpolitikát. — Most — hallottuk vé­gezetül —, amikor ünnepé­lyesen átnyújtom a város tanácselnökének, és általa jelképesen az új város egész lakosságának a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának városalapító okleve­lét, őszinte szívvel kívánom, hogy e napot kövessék a vá­ros felvirágzását szolgáló si­keres évek, gazdag évtize­dek. A köszöntő befejező sza­vai után az oklevelet át­nyújtotta a város tanácsel­nökének. A jeles eseményt hosszú ideig tartó taps kö­vette. Az ünnepi tanácsülés fel­szólalásokkal folytatódott. Fejti György többek között arról beszélt, hogy örömmel osztozik a tokajiak ünnepé­ben. A taps hőfoka — hal­lottuk a megyei pártbizott­ság első titkárát — kifejez­te a már városlakó toka­(Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődtek a magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Lázár György és Havasi Ferenc fogadta Alekszej Antonovot Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások Budapesten Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke kedden a Par­lamentben fogadta Alekszej Antonov miniszterelnök-he­lyettest, a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság szovjet társelnökét aki küldöttség élén részt vesz a bizottság 34. ülésszakán. Havasi Fe­renc, az MSZMP Központi Bizottságánk titkára a nap folyamán ugyancsak fogadta Alekszej Antonovot. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Marjai József, jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. * * Kedden a Parlamentben plenáris üléssel megkezdő­dött a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság 34. ülés­szaka. A küldöttségeket Mar­jai József és Alekszej Anto­nov miniszterelnök-helyette­sek, a bizottság társelnökei vezetik. * A tárgyaláson áttekintették a két ország párt- és állami vezetőinek találkozóin, vala­mint a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági érte­kezletén született megállapo­dásokban célul tűzött felada­tok megvalósítását. Megvi­tatták a Magyar Népköztár­(Folytatás a 2. oldalon) Borsodi kerámia exportra Új termékek bevezetése, a választék bővítése, foko­zottabb alkalmazkodás a piaci igényekhez és nem utolsósorban a piackutatás kiterjesztése, az üzletkötő­hálózat kialakítása tette le­hetővé, hogy a megneheze­dett viszonyok ellenére is tel­jesítse termelési és nyereség- tervét a Borsod Megyei Ta­nácsi Építőanyag-ipari Vál­lalat, 1985-ben. A gyorsmér­leg adatai szerint ehhez je­lentős mértékben hozzájá­rult az exporttervek túltel­jesítése. Nagyobbrészt a sá­rospataki üzemben gyártott kerámia járult hozzá, hogy a már márkának számító népművészeti cikkek mellett a korszerű lakásberendezési, valamint, étkezési garnitúrák révén el tudták helyezni áruikat a tőkés piacon. A hejőszalontai üzem eddig nem készített új termékkel járult hozzá az exportmér­leg javításához. Ebből a fo­lyadékok tárolására, szállí­tására használt edényből 5 kamionnal szállítottak az NSZK-beli megrendelőnek. Gondot okozott azonban a hazai értékesítés. A vállalat ezért szinte rákényszerült a közvetlen értékesítésre. En­nek érdekében alakította ki piackutató tevékenységét, nemkülönben pedig üzletkö­tői hálózatát. A közvetlen, kisebb tételű értékesítésével sikerült a raktáron lévő készleteket csökkenteni, a tervezett szintet elérni. A múlt évi értékesítési tapasztalatokat az idei gyár­tásnál már figyelembe ve­szik. Mintegy 60 százalékban továbbra is a népművészeti tárgyak készítését végzik majd mind Sárospatakon, mind pedig Hejőszalontán, negyven százalékban azon­ban már az építészeti, vala­mint a mai igényekhez iga­zodó lakásokban használatos kerámiák, továbbá étkészle­tek szerepelnek az értékesí­tési cikklistán. Szénkutatások meovénkben

Next

/
Oldalképek
Tartalom