Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 291. sióm Ára: 1,80 Ff Csütörtök, 1985. december 12. Burgenlandi látogatás Kádár János megbeszélései Kirchschläger osztrák elnökkel Kádár János Ausztriában. Az MSZMP főtitkára és Rudolf Kirch­schläger osztrák államfő a burgenlandi Ruszt helységben foly­tatott négyszemközti megbeszélést. Kádár János, az MSZMP főtitkára Rudolf Kirchschlä- gernek, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi elnökének meghívására szerdán rövid látogatásra Ausztriába érke­zett. Kádár Jánosit a Sopron —ik'lingenibadhi ha/táráLIomá- son Klirdhsclhläger elnök kö­szöntötte. A két politikus ezután a burgenlandi Ruszt helységbe hajtatott, ahol a délelőtti órákban megkez­dődtek négyszemközti tár­gyalásaik. Kádár János, az MSZMP főtitkára és Rudolf Kirch­schläger osztrák szövetségi el­nök szerdán délelőtt hosz- szabb négyszemközti meg­beszélést folytatott. Megbe­széléseik után nyilatkoztak a magyar és az osztrák saj­tónak. Kádár János, a két ország kapcsolataira vonatkozó kér­désre válaszolva hangoztat­ta: „A magyar—osztrák kap­csolatok sajátosságának azt tartom, hogy realisztikusak és a — kölcsönös érdekek­nek megfelelően — széles körben bontakoztak ki. Két szomszédos országról • van szó, s joggal állíthatom, hogy kapcsolataink a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok között példásnak nevez­hetők. Ésszerűek, a kölcsö­nös érdekeket szolgálják és pozitívan befolyásolják az emberiség számára fontos nemzetközi folyamatokat is. Minderre gondolva, örömmel vettem Kirchschläger elnök úr meghívását, s annak készséggel tettem eleget, mert úgy gondoltam, hogy találkozónk további hozzá­járulást jelent kapcsolata­ink kibontakozásához. Meg­beszélésünkön egybehangzó­an úgy értékeltük, hogy ez a folyamat becsületes, jó (Folytatás a 2. oldalon) Lázár György befejezte belgrádi tárgyalásait Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke jugoszláviai hivatalos baráti látogatásá­nak második napján, szer­dán Vidoje Zsarkoviccsal, a JKSZ KB Elnöksége elnöké­vel, Radovan Vlajkoviccsal, a Jugoszláv Államelnökség elnökével és Dusán Cskre- biccsel, a Sze?b Szocialista Köztársaság Elnökségének el­nökével folytatott szívélyes és baráti légkörű tárgyalá­sokat. Lázár György és Vidoje Zsarkovics találkozóján a JKSZ KB Elnökségének el­nöke beszámolt a JKSZ jö­vő júniusban sorra kerülő 13. kongresszusának előkészüle­teiről. Mint mondotta, a párt stratégiája és politikai irányvonala szilárd és vál­tozatlan. A feladat a politi­kai intézményrendszer és a gazdaságirányítás tökéletesí­tése, fejlesztése. Hangoztat­ta, hogy a jugoszláv kommu­nistáik nagy fiigyeleimimel (Folytatás a 2. oldalon) Étterem Boldván iMiilként lapunkban már többször is tudősóitotbumk ró­la, BoJdvén éttereim építését kezdte meg tavaly az Ede- ■lény és Vidéke Áfész, taná­csi segítséggel. Sokféle szempontot fi­gyelembe véve, érdemes volt éppen itt, Boldván megépí­teni ezt a vendéglátó egysé­get, melytben a körzeti isko­lába járó gyerekeknek, va­lamint a völgyet egyre na­gyobb számban felkereső turistáknak is biztosítanak étkeztetést. Ismeretes az is, hogy az Aggteleikre induló autóbuszok ma már elkerü­lik a barciikai utat, sokkal inkább választják a boldvai, nyugodtabb kerülőt, annak a völgynek az útját, amelyben legrégibb összefüggő magyar nyelvemlékünk helyét is meg­találják. A műemlék temp­lom ma már rendbe hozva látható, talán egykor majd a kolostor romjai is kiásat- nak mélyükből. Tegnap Boldván szép ét­termet adtak át rendelteté­sének, mintegy 13 millió fo­rintos költséggel. Várhegyi Sándor tervei alapján épí­tette meg Pálinkás Béla kő­műves és brigádja. A tegna­pi átadáson egy asztalnál ül­tek az építők, Zseíhik Béla műszáki vezető, Máté Atti­la szobafestő, Máté János asztalos, Bodnár Sándor vil­lanyszerelő, Hegedűs Béla ács. Eperjesi András kőmű­ves és munkatársai, akik az elmúlt év augusztusában kezdték meg az építkezést, és tegnapra, december 11-re, Boldva felszabadulásának 41. évfordulójára átadták az egységet. „Vigyázzanak erre a szép épületre!” — mon­dotta megnyitó beszédében Balogh Bertalan, az Edelényi Városi Jogú Nagyközségi Pártbizottság titkára. Fodor Sándor, az edelényi áfész el­nöke, valamint Tóth Lajos, a Boldvai Községi Tanács elnöke ugyancsak ezt a vi- gyúzálst hangsúlyozta. Hiszen szép, új épület ké­szült el Boldván, melyhez hasonló elkelne megyénk számos más részében is. A korszerűen felszerelt konyhában, a helyi általános iskola ta­nulóit is ellátják ebéddel. Emellett főznek házias jellegű ételeket is. A képen: az átadás után az első ebédet készítik a szakácsok. Fotó: Csákó Kábeldzsungel A posta javító- és szerelő üzemében Orosz Andrea műszerész, a József Attila szocialista bri­gád tagja ARK központ PB X sáv kábelformájának bekötésén dolgozik. Fotó: Pásztor Károly A Teszöv küldöttközgyűlésén A fő hangsúly: a hatékonyság fokozása A Mezőgazdasági Szövet­kezetek Megyei Szövetsége, azaz a Teszöv tegnap tar­totta küldöttközgyűlését a megyei pártbizottság szék­házában. A közgyűlésen, amelyen többek között részt vett Orosz István, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Bálint Csaba, a TOT tanácsosa is, Szaniszló Sándor, a Teszöv elnöke kö­szöntötte a küldötteket, il­letve a meghívott vendége­ket. Hartman Bálint, Teszöv- titkár, az MSZMP XIII. kongresszusának határozatai­ból és a VII. ötéves terv- koncepció végrehajtásából eredő szövetkezeti és érdek- képviseleti feladatok téma­körben kiadott írásos beszá­moló mellé szóbeli kiegészí­tést fűzött. Elmondotta, a VI. ötéves terv időszaka alatt a megye mezőgazdasá­ga termelési színvonalban, valamint a gazdálkodás ered­ményességében sokat lépett előbbre. Ám a kezdeti dina­mikus fejlődés az utóbbi két évben megtorpant, sőt a szö­vetkezeti mozgalomban a depressziós állapot jelei ész­lelhetők. Az okokat kutatva, belső és külső kedvezőtlen tényezők együttes hatása fedezhető fel. Az utóbbi idők­ben gyakran változó és min­dig szigorodó közgazdasági szabályozókkal a mezőgaz­dasági üzemek termelésnö­vekedési üteme nem tudott lépést tartani, egyszerű újra­termelési gondok jelentkez­tek, következményképpen pedig jelentősen nőtt a vesz­teségesen gazdálkodó szövet­kezetek száma. A pénzügyi hiányok rendezésének mai gyakorlata csak tüneti keze­lés, a vizsgálatok és megol­dási lehetőségek mélyebb gyökereket nem érintenek. A veszteségek rendezéséből, s más kötelezettségből fakadó terhek, a szigorodó környe­zeti hatások, valamint a me­gye mezőgazdaságát érintő idei elemi károk nagysága nyomán a veszteségek újra­termelődtek. A kudarctól való félelem miatt a vezetők kezdeményezőkészsége csök­kent. Még mindig nem te­remtődött meg az alap- és kiegészítő tevékenység har­móniája több szövetkezetben. A XIII. kongresszus nagy­ra értékelte a mezőgazdaság szövetkezeti mozgalmát, en­nek megfelelően célkitűzései­nek megvalósításában számít a mozgalom további erejére. S ezekben meghatározza a szövetkezetek feladatait és segít a megvalósításban. A VII. ötéves tervet szövet­kezeteink csak akkor tudják megvalósítani, ha jól gazdál­kodnak. Ez magában hordoz­za a legfontosabb feladato­kat, vagyis a veszteséges ter­melőszövetkezetekben meg kell teremteni az eredmé­nyes gazdálkodást, ez több vezetőtől szemléletváltozta­tást, felelősségteljes gondol­kodásmódot is igénvel. Min­den termelőszövetkezetünk­ben feladat a mérsékeltebb ütemű mennyiségi fejlődés mellett, a hatékony termelés, a belső gazdasági tartalékok feltárása. Ezután a küldöttek meg­hallgatták Kollárcsik László­dé elnök beszámolóját a nő­bizottság ez évi munkájáról, majd Fábián Gyula Teszöv- titkárhelyettes ismertette a szövetség következő évi mun­katervét és költségvetési elő- tervét. Üjabb hét év és a TEHO... Soha ilyen népes falugyűléseket! Tizennégy esztendőt tud­hat magáénak a falugyűlés intézménye, de még soha ilyen érdeklődést nem ta­pasztaltak a tanácsi szervek és népfrontaktivisták, mint a közelmúltban Edelényben, és a városi jogú nagyköz­ség környékbeli településein. Edelény kilenc körzetében és a városkörnyék 42 köz­ségében novemberben hív­ták össze ezeket a fórumo­kat, megvitatandó a VII. öt­éves terv koncepcióit és a településfejlesztési hozzájá­rulást. E két téma — és kü­lönösen az utóbbi — önma­gában is magyarázatot ad a népes megjelenésre és az aktív részvételre, amit a szá­mok is bizonyítanak. Az el­múlt évi edelényi lakóterü­leti gyűléseken kétszáznál valamivel többen vettek részt, az idén ősszel 822-en, s a múlt évi 39 hozzászólás­sal szemben most 127-en nyilvánítottak véleményt. E vélemények főként a jobb ellátásra, a városfej­lesztésre és a TEHO-ra vonat­koztak. Edelény valamennyi körzetében a résztvevők he­lyeselték a közvetett és a közvetlen fejlesztési célokat, ennek rangsorát és differenci­álását is. Mindamellett újabb feladatokat is javasoltak a középtávú tervkoncepcióba, így például a belvízelveze­tést, a közvilágítás korszerű­sítését, parkosítást, kuitúr- ház építését Finkén, strand­építést, és a 3-as Számú Ál­talános Iskola fűtésének kor­szerűsítését. Valamennyi körzeti gyűlésen — néhány jelenlevő kivételével — egy­séges kézfelemeléssel szavaz­ták meg a területfejleszté­si hozzájárulást, egyetért­ve annak nagyságrendjével és évenkénti növekedésével is. Persze, elhangzottak itt a szokásos „kérdőjelek” is: egyes megyék és városok vezetőinek országos nyilat­kozatairól, arról, miért nem lehet progresszívan fizetni TEHO-t, miért kell vele any- nyit foglalkozni, amikor a tanácsi pénzeszközöknek alig egy százalékát teszi ki stb. Pozitív példaként hoz­ták fel viszont, hogy a la­kossági közteherviselés Ede­lényben évek óta folyamatos, több mint tízmillióra tehe­tő az utóbbi tíz év befize­tése az alapellátást szolgá­ló fejlesztésekre: villanyra, vízre, járdára stb. A lakos­sági felelősségérzetet mutat­ja az a tény is, hogy nem­csak a hozzájárulás fizetését vállalták egységesen, hanem sok helyen felajánlást tettek társadalmi munka végzésé­re is. Tisztázódott ezeken a kör­zeti fórumokon egy vitás kérdés is, miszerint útépítés­kor miért kell fizetni a csa­ládonkénti 8700 forint köz­műfejlesztési hozzájárulást. Nos, az intézkedések alap­ján mindezt a TEHO össze­gével csökkenteni kell! Általános tapasztalat volt a városkörnyéki falugyűlé­seken is, hogy népesebbek voltak, mint a korábbi évek­ben, megnövekedett a hoz­zászólások száma, s a he­lyeslések mellett bírálták a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom