Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-13 / 292. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 13., péntek Elnökök, ha találkoznak... Az osztrák sajtó, a rádió és a televízió megkülönböz­tetett figyelemmel kísérte Kádár János látogatását, ta­nácskozását Rudolf Kirch­schläger szövetségi elnökkel, s a lapok áttekintést adtak a sokrétű magyar—osztrák kapcsolatok kedvező alaku­lásáról is. A rádió, illetve a tévé szerda esti híradóműsorá­ban tudósított a két vezető politikus tanácskozásáról, nyilatkozataikról. A tévé­híradó este közvetítette Ká­dár János kijelentéseit. A Die Presse, az üzleti körök lapja csütörtöki szá­mának első oldalán közölt részletes, fényképes tudósí­tást Kádár János és Rudolf Kirchschläger találkozójáról, s részletesen beszámolt a két politikus sajtóértekezle­tén elhangzott megállapítá­sokról. A Neue Kronen-Zeitung, a legnagyobb, milliós példány- számú osztrák lap csütörtö­ki számában egyoldalas, fényképes tudósítást közölt a találkozóról, kiemelve, hogy Kádár János Burgenlandban is szívesen látott vendég. (Folytatás az 1. oldalról) ha az éves deficit meghalad­ná a jelenlegi törvényben előirányzott összeget. Ha a kongresszus nem jut ebben megegyezésre, az elnök auto­matikus csökkentéseket ren­del el, ezek egyenlő arány­ban oszlanak majd meg a szociális és a katonai jelle­gű kiadások között. Az új törvény első áldo­zatai a nyugdíjas közalkal­mazottak: számukra már nem folyósítják a január el­sején esedékes inflációs nyugdíjemelési pótlékot. A deficit csökkentése érdeké­ben már a jelenleg érvény­ben levő költségvetésből is jelentős összegeket kell le­faragni, s ezt Reagan elnök rendeli majd el januárban. A NATO tagállamainak külügyminiszterei Brüsszelben tanácskoz­tak. A képen Shultz amerikai külügyminiszter (balra) éppen ásít. Csütörtökön az összes ju­goszláv napilap vezető he­lyen, első oldalas, fényké­pekkel illusztrált jelentések­ben és tudósításokban fog­lalkozott Lázár György belg­rádi hivatalos baráti látoga­tásának eredményeivel. Az újságok beszámolóik­nak fő címeiben kiemelték: „A jugoszláv—magyar kap­csolatok szilárd alapokon állnak” (Borba), „Szomszé­dok nyitott kérdések nélkül” (Politika), „Fejlődő együtt­működés” (Magyar Szó), „Példás jószomszédi viszony” (Dnevnik). A Politika beszámolójában aláhúzta: a kapcsolatok sike­res fejlődéséhez nagymér­tékben hozzájárult az a tény, hogy egyfelől a magyaror­szági horvát, szerb és szlo­vén, másfelől a jugoszláviai magyar nemzetiség a barát­ság és együttműködés ösz- szekötő hídjának szerepét tölti be a két ország között. Rendkívül jelentős a külön­böző szinteken folytatott rendszeres politikai véle­ménycsere is. A Borba tudósításában ki­emelte, hogy Lázár György belgrádi tárgyalásai újabb ösztönzést adnak a sokolda­lú, valóban példás jugoszláv —magyar együttműködés­nek. A kapcsolatok kedvező fejlődésében meghatározó szerepe van a JKSZ és az MSZMP állandó kontaktu­sainak, gyümölcsöző együtt­működésének. A Magyar Szó hangsúlyoz­ta, hogy a magyar minisz­terelnök belgrádi tárgyalásai igen szívélyes és baráti lég­körben folytak le. Megálla­pította, hogy a nemzetiségi kérdés kedvező megoldása a két szomszédos országban hozzájárult a kapcsolatok gazdagításához, tágabb érte­lemben pedig előmozdította e térség, sőt egész földré­szünk békéjének és bizton­ságának megőrzését is. A lap végül hangoztatta: mind­két fél részéről megvan a komoly készség az együtt­működés további bővítésére. Együttműködési értekezlet A Borsod Megyei Rendőr­főkapitányság és a BM Ha­tárőrség 9. kerületi parancs­nokságának vezetői tegnap közös tanácskozáson értékel­ték a két szerv közötti együttműködés helyzetét. A megjelenteket dr. Túrós András rendőr ezredes, megyei főkapitány köszön­tötte, majd tájékoztatók hangzottak el megyénk ál­lam- és közbiztonságának, valamint határőrizetének helyzetéről. A felszólalók mindkét részről megállapí­tották, hogy a két szerv kö­zötti együttműködés jó, köl­csönösen segítik, támogatják egymás munkáját. 1985-ben a rendőrök és határőrök 400 esetben láttak el közös szol­gálatot, több közös akciót, gyakorlatot szerveztek. A közös tevékenység eredmé­nyességét bizonyítja, hogy ebben az évben a határőrök húsz körözött személyt fog­tak el, a rendőrök pedig öt esetben nyújtottak segítsé­get határsértők elfogásában. A tájékoztatókban szóltak arról, hogy a határőr őrs­parancsnokok és a határ menti községekben szolgála­tot teljesítő körzeti megbí­zottak kapcsolata jó, együtt­működésük eredményes. A felszólalásokban az önkéntes rendőrök és önkéntes határ­őrök kapcsolatát, munkáját is értékelték. Megállapítot­ták, hogy az önkéntes rend­őrök és határőrök aktívan kapcsolódtak be a határőri­zeti, illetve a közrend, a közbiztonság további szilár­dítását célzó tevékenységbe. Havonta 1—2 alkalommal teljesítettek közös szolgála­tot. Évente egy alkalommal közös továbbképzésen vesz­nek részt, amelyen értékelik tevékenységüket és megha­tározzák további feladatai­kat. Az értekezleten elemezték a közös tevékenység során felmerülő gondokat, problé­mákat, valamint meghatároz­ták az együttműködés haté­konyságának továbbbi javí­tását szolgáló feladatokat is. Íz első teíÉszeWÉi terület Szibériában A néhol két-három kilo­métert is elérő szélességű Jenyiszej folyó partja mentén megnyílt az új Közép-szibériai Természet- védelmi Terület. A Jenyiszej délről észak­ra, a szajáni hegyek me­redek lejtőitől a Jeges-ten­ger felé igyekszik. Ma már partjait védett területek egész láncolata kíséri: dé­len a Szaján-Susonszki — hegyvidéket és tajgát fel­ölelő — Természetvédelmi Terület, valamint a Krasz- nojarszk közelében talál­ható Sztotbi, ahol a víz és a szél játékaként kiala­kult bizarr formájukról hí­res sziklaoszlapok élveznek védettséget, messze észa­kon, a Tajmiri Természet- védelmi Terület tundrája, mely az azonos nevű fél­szigeten helyezkedik el. S most egy új tájvédelmi körzet csatlakozik ezekhez a Jenyiszej középső folyá­sánál, 972 ezer hektár szi­bériai tajgát átfogó szabad térrel. Itt, a több tíz kilomé­terre kiterjedő érintetlen cédrus-, lucfenyő és lom­bos erdőkben számtalan medve és coboly él. Nem ritka a farkas, a rozso- mák és az erdei rénszarvas sem. A Közép-szibériai Ter­mészetvédelmi Terület az első a Szovjetunióban, amely egy ilyen hatalmas és bővizű folyó mindkét partjára kiterjed. Maga a folyó vize is védettnek számít. Ez annál is inkább fontos, mivel a Jenyiszej- ben sok értékes halfajéi: például a kecsege, a ten­geri pisztráng, a pénzes pér. Itt telelnek a tokha­lak, és ívás idején ide ván­dorolnak a nyelma-lazacok is. A madarak vándorlási útvonala a Jenyiszejt kö­veti. A védett területen most ezer és ezer madár­csapat találhat nyugodt és veszélytelen pihenőhelyet fáradtságos útja során, mely ősszel messze délre vezet, tavasszal pedig visz- sza a megszokott fészkelő­helyre. A Közép-ázsiai Termé­szetvédelmi Területet úgy alakították ki, mint egy kísérleti telepet, ahol a szakembereknek lehetősé­gük nyílik széles körű ökológiai kísérletek elvég­zéséhez. A természetvédel­mi parkhoz egy 150 ezer hektáros területrész is tar­tozik, amelyre kevésbé szi­gorú rendszabályok vonat­koznak. Itt ugyan megen­gedett az ember beavatko­zása a természet rendjébe, de csak nagyon korláto­zott mértékben. A termé­szetvédelmi területek körü­li vidékeken a helyi lakos­ság — többek közölt két északi nép: a kelek és az evenkek — hagyományos vadászattal foglalkozik. Ily módon, ezek a terü­letek — a természeti adott­ságok tervszerű kihaszná­lásával — egy olyan bioló­giai megfigyelő bázist ké­peznek, mely a legszigo­rúbb nemzetközi feltéte­leknek is megfelel. A ter­vek szerint a park sokol­dalú ökológiai kísérletek színhelyéül szolgál majd a jövőben. A Jenyiszej hullámain (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsi tevékenységet értékelve megállapította: a járási hivatalok megszűné­sével növekedett a községek­ben folyó munka jelentősé­ge, a lakosság érdekeltsége és befolyása a tanácsi dön­tésekre. A városi tanácsok komplex felügyeleti vizsgá­latai viszont azt bizonyít­ják, a szakigazgatási szervek tevékenységének összehan­golása megoldatlan. Ennek eredménye lehet a bizalmat­lanság, a megszaporodó visz- szaélések a tanácsi intézmé­nyekben és vállalatokban, amelyek az ellenőrzés ja­vítására hívják fel a figyel­met. A tanácsi munka kor­szerűsítéséről szólva egyér­telmű kritikát kaptak a je­lenlevők: kevés a helyi öt­let, a kezdeményezés. Társadalmunk, így me­gyénk néhány égető gondjá­ról, „rozsdafoltjáról” is tá­jékoztatót hallhattak dr. La­dányi József beszámolójából tegnap a tanácselnökök. Szólt az alkoholizmusról, a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység által feltárt ri­asztó jelenségekről, megyénk cigánylakosságának a beil­leszkedéséről, a tankötele­zettség kérdéséről (megyénk helyzete e tekintetben 4 szá zalékkal rosszabb, mint a országos átlag), s a fiatalo társadalmi beilleszkedését se gítő tanácsi tevékenységről melyből a legfontosabb vál tozatlanul az önálló ottho megteremtése. A káder- és személyzet munkán, valamint a hatósá gi tevékenységen túl a be számoló végezetül isme részletesen foglalkozott a la káskérdéssel, mivel Borsoi megyében az átlagosnál i nagyobb gondot jelent a jo gos igények kielégítése, s a eltelt évek során a jelentő állami lakásépítések ellenér is újratermelődtek a feszült ségek. A helyzet javítása ér dekében itt több alternatí va is elhangzott, amelyekr nem térünk ki, de megjegv zendő, hogy e témához kap csolódott a szolgálati laká sokkal való gazdálkodás is amelynek hiányosságaira problémáira is felhívta a fi gyeimet a megyei tanács el nöke. A beszámoló végeztévé hozzászólások következtek majd az ebben felvetett kér dések megválaszolásával dr Ladányi József zárszavai va fejeződött be a tanácselnö kök tegnapi találkozója. K. G. A tömegközlekedésről Újhelyen (Folytatás az 1. oldalról) szűnt, a síneket is felszed­ték. Csakhogy a NEB-tagok nem a nosztalgia hangján szóltak a kis vicinálisról. Sokkal inkább összehasonlí­tották az akkori közlekedé­si helyzetet a mostanival. S itt e vélekedések összegzé­seként ismét egy mondat az írásos jelentésből: „Vélemé­nyünk az, hogy a kisvonat megszüntetése előtt lényege­sen kulturáltabb volt a köz­lekedés, és a vonatközleke­dés pontossága nem hason­lítható össze az autóbuszok pontatlanságával”. Hát eny- nyi. Azaz, még néhány gon­dolat ezzel kapcsolatosan, ami szintén az ülésen hang­zott el. Az ország egyik leg­drágább piaca lett a sátor­aljaújhelyi. Hogy jön ez ide? Az egyik hozzászóló kifej­tette: a környékről bejáró, s a kiskertekben megtermelt zöldséget, miegyebet a „ba­tyuzók” annak idején olcsón, kényelmesen beszállították a város piacára. Míg most? A zsúfolt buszokra fel sem fér­nek nagy csomágjaikkal. Ami ugye, azt jelenti, vagy kevesebben jönnek árulni, vagy más járművel (drágáb­ban) utaznak be, s ez az árak emelkedésével jár ... Aztán még egy sor, egyál­talán nem elhanyagolható következménye van, például a járatok késésének, neta­lán kimaradásának. Kettő ezek közül: mivel a bejárók száma magas, számottevő a menetidő eltolódása miatt ki­eső munkaidő; az iskolások szülei korábbi járattal indít­ják iskolába a gyerekeket hogy el ne késsenek. Lényeges különbség van az igények és a tényleges hely­zet között. Például a ki­használtság kérdése. A Vo­lán a járatok átlagos kihasz­náltságát 29,8 százalókbar regisztrálta, s e kis arány­nyal szemben az újhelyiek zsúfoltságról panaszkodnak Ami furcsa, még ott is hiá­nyosságok mutatkoznak, aho pedig minden feltétel adott Erre is utal egy adekvát példával az összefoglaló je­lentés. Nevezetesen: „Prob­lémát okoz például, hogy az új menetrend bevezetése óta Hollóháza község területére érkező járatok nagy része csak a porcelángyárig köz­lekedik, a község felső ré­szére, ahol megállót és kor­szerű fordulót építettek, a buszok nem mennek fel.” önkéntelenül adódik a kérdés: mindezeket nem ve­szik észre az utasok? Nem panaszkodnak? Dehogyis nem. „A panaszok igen gya­koriak, ezt jelzik is a Vo­lánnak, de intézkedést rit­kán tapasztalnak, sőt, a köz­lekedés színvonalának ten­denciáját folyamatosan rom­lónak ítélik meg” — fogal­maz a jelentés. A Sátoraljaújhelyi Népi Ellenőrzési Bizottság javas­latokat továbbított a helyi és a Borsod-Volán központ­jának, valamint a helyi ta­nácsnak. S reménykednek. Mészáros István A címzettnek figyelmesség — a postának segítség, ha idejében adja fel karácsonyi ajándékküldeményeit! Három jó tanács: # a küldeményben helyezze el a címmásolatot, # küldeményét csomagolja gondosan, # és értéknyilvánítással adja fel A biztosítási díj belföldre 1000 Ft-onként 4 Ft Osztrák víssziiang Kádár János látogatásáról Lázár György belgrádi tanácskozásairól Költségvetési vita: Reagan veresége

Next

/
Oldalképek
Tartalom