Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-11 / 290. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Magyarország és Ausztria: I mm Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának találkozója Rudolf Kirchschlägerrel, Ausztria államelnökével, a protokolláris külsőségektől mentes, szívélyes, kötetlen eszmecsere lesz. Mindkét fél úgy érzi, hogy a két ország jószomszédi, baráti kapcsolatainak légkörében mi sem természetesebb, hogy időszakonként a vezető politikusok különösebb formaságok nélkül, négyszemközt is tanácskozzanak. Ausztria az első tőkés ország, amellyel Magyarország kapcsolatai ilyen szintet értek el. Nincs olyan szakminiszter, országos intézmény vezetője, aki ne találkozna rendszeresen osztrák partnerével, a két országot nemcsak a kereskedelemben, az idegenforgalomban fűzi össze egyezmények sora, hanem gyakorlatilag az élet minden területén, a bűnüldözéstől a környezetvédelemig, a jogsegélytől a határ menti területrendezésig. Nincs hét, hogy né járnának vezető politikusok, szakemberek a másik országban, dolgozni a közös tervek megvalósításán, vagy éppen új közös elgondolásokról tárgyalni. Mindezt immár természetesnek érezzük - akárcsak azt, hogy évente (immár régen vízum nélkül) száz- és százezrek lépik át mindkét oldalról a határt. A Budapesten turistáskodó, vagy a határ menti magyar városokban szórakozó, vásárló osztrák polgár éppúgy megszokott látvány, mint magyar társa a bécsi üzletutcákon, vagy az alpesi sipályákon. Mindez már szinte közhely — pedig csak az utóbbi két évtized termése. Josef Klaus kancellár, a katolikus-konzer- vativ Osztrák Néppárt elnöke volt az első vezető osztrák politikus, aki a hatvanas évek derekán hivatalos minőségben Budapestre látogatott — miután az előző évtizedekben hűvös, néha fagyos volt Bécs és Budapest viszonya. Klaust és pártját 1970-ben a szociáldemokraták váltották a kormány élén, s ők irányítják máig az ország politikáját. Akkori vezetőjük, Bruno Kreisky kancellár kezdettől nyomatékosan hangsúlyozta: az elvi, világnézeti ellentétektől függetlenül a semleges Ausztriának létérdeke, hogy minél jobb viszonyt, együttműködést alakítson ki szocialista szomszédaival is. Bruno Kreisky nevéhez fűződik az időszak, amelyben a két ország kapcsolatai — amint kölcsönösen emlegetik — jobbak, mint a sok száz éves közös történelemben bármikor. A mindenkori bécsi kormányok (a szocialisták 1983-ig egyedül, azóta a szabadságpárttal koalícióban kormányoznak) elvi kérdésnek tekintik a Magyarországhoz fűződő jó viszonyt. Ezt hangsúlyozza Kreisky utóda, Fred Sinowatz kancellár is, aki egyébként burgenlandi, máig is ott él és, mint meséli, reggel első pillantása a soproni templom- toronyra esik - emlékeztetvén a szomszédra ... Az Osztrák Kommunista Párt természetesen eleve az együttműködés híve, s az osztrák-magyar viszony kérdésében teljes az egyetértés az ellenzékben levő Néppárttal is. Bécs és Budapest közös törekvéseinek sikerei szemmel láthatóak gazdasági területen: az osztrák közreműködéssel épített szállók, a Ferihegyi repülőtér a legismertebb példák, de jelentős ipari-kereskedelmi kooperációk százával vannak. Amint számunkra előnyös a közös munka, nem kevésbé az a másik fél számára: a Nyugat-Európában ritkán versenyképes Ausztria ipara számára például a magyar piac rendkívül fontos. A magyarországi építkezések például, a nagy gondokkal küzdő, jelentős részben kihasználatlan osztrák építőipar számára létfontosságúak. E részletkérdések mellett mindenesetre mindkét fél azt tartja a leglényegesebbnek, hogy Bécs és Budapest politikai párbeszéde, egyetértése - az elvek fenntartásával - olyan fokot ért el, amilyenre még aligha volt példa a két világrendszer kapcsolataiban. S közös elégtétellel szemlélik, hogy e megértés talaján milyen sokrétű együttműködés alakult ki a gyakorlatban, immár nemcsak az államok, vagy a gazdaság, hanem az emberek millióinak szándékát, személyes érdekeit is szolgálva. Ebben a szellemben jelképesnek is tekinthető Kádár János rövid látogatása a magyar határtól néhány kilométerre fekvő burgenlandi helységekben, ahol még magyarok is élnek, s Raidingben (Doborjánban), liszt Ferenc szülőházában, ahol megint csak a közös múltat idézik az emlékek. A találkozó végül egyfajta búcsúzás is lesz: Rudolf Kirchschläger, az egykori nemzetközi jogász, majd külügyminiszter és államfő a jövő évben nyugalomba vonul. A párton kívüli katolikus politikus, aki a szociáldemokraták jelöltjeként került tisztjeibe, búcsúzik a szomszéd ország vezető kommunista politikusától, olyan sikeres közös munka után, olyan baráti légkörben, amilyenre még másutt Európában - sajnos - nincsen példa. Annál is fontosabbnak tűnik a magyar-osztrák p^élda: lám, így is lehet. Finn nap a Hermanban A Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban hosszú — majdnem egyhónapos — kulturális rendezvénysorozatot tartanak a város felszabadulásának jubileuma jegyében. A hagyományosnak mondható önkormányzati napon kívül helyet kapott a programban ifjúsági hangverseny és diák-rajzkiállí- tásj, szavalóverseny és megemlékezés az iskola névadójáról. Tegnap finn napot tartottak a rendezvénysorozatban a hermanosok. Két harmadik osztály tanulói mutattak be háromnegyed órás válogatást a finn költészetből — a népköltészet gyöngyszemeitől, a Kalevala- részleten át a modern finn líráig. A műsort — Kovács Fe- rencné tanárnő közreműködésével — maguk a tanulók szerkesztették, válogatták. De ez csak egy része volt a napnak, amelyről azt mondta köszöntőjében az iskola igazgatónője, Kovács Marianna. hogy a barátság elmélyítését szolgálta. Ulla Hauhia-Nagy, a finn nagy- követség kulturális titkára ajánlotta a gimnazisták .figyelmébe a Finnország itt és most című filmet, emlékeztetve a gyerekeket arra. hogy az északi ország testvérnépe december 6-án ünnepelte államisága kezdetét. a köztársaság kikiáltását. (1917-ben kiáltották ki a Finn Köztársaságot.) Délután baráti beszélgetéssel folytatódott a nap programja a gimnáziumban, amelyre a magyar—finn baráti csoport helyi vezetőit is meghívták. AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 290. szám Ara: 1,80 Ft Szerda, 1985. december 11. Kádár János Ausztriába utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára Rudolf Kirchschlügernek, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökének meghívására kedden rövid látogatásra Ausztriába utazott. Kíséretében van Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Esztergályos Ferenc. külügyminiszter-helyettes. Nagy János, hazánk bécsi nagykövete a helyszínen csatlakozik a ' kísérethez. Kádár János búcsúztatására a Keleti pályaudvaron megjelent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Károly, az MSZMP KB főtitkárhelyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, Vár- konyi Péter külügyminiszter, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai, Urbán Lajos közlekedési miniszter. Jelen volt dr. Peter Wilf- ling követtanácsos, az Osztrák Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Kádár Jánost és kíséretét az esti órákban Sopronban Győr-Sopron megye, valamint Sopron város párt- és tanácsi vezetői fogadták. A vendégek az éjszakát Sopronban töltik, ahonnan reggel folytatják útjukat. Folytatódtak Moszkvában a szovjet-amerikai kereskedelmi tárt Kedden Moszkvában megkezdődött az Amerikai— Szovjet Kereskedelmi és Gazdasági Tanács (ASZKGT) 9. éves találkozójának első plenáris ülése. Az ért- kezleten a szovjet minisztériumok és külkereskedelmi vállalatok, valamint az amerikai üzleti élet több mint 400 képviselője — közöttük a legnagyobb amerikai vállalatok képviselői — vesznek részt. (Folytatás a 2. oldalon) Milka Planinc jugoszláv kormányfő meghívására Belgrádba utazott Lázár György miniszterelnök. A képen: az elutazás előtti utolsó pillanatok a Keleti pályaudvaron. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Milka Pla- nincnak, a JSZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökének meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Jugoszláviába utazott. Kíséretében van Hetényi István pénzügyminiszter, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár, Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyettes. Győrice Sándor, hazánk belgrádi nagykövete Jugoszláviában csatlakozik a delegációhoz. (Folytatás a 2. oldalon) Dicséretes akarattal Ináncsi mezőgazdasági tapasztalatok Tegnap délelőtt az Ináncsi Vörös Csillag Termelő- szövetkezet életével, munkájával ismerkedve — mégpedig kint a gyakorlatban —, bizony szükség volt az utcai cipőt gumicsizmára felcserélni. Az enyhe decemberi idő jóvoltából, no meg a mezőgazdasági munkák jellegéből adódóan a munkahelyekre vezető utak nagy többségén vendégmarasztaló sár fogadta a látogatót, Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. De ami a sétához esetleg kellemetlen, annyira hasznos — mármint ez a decemberi langyos idő — az őszi kalászosok erősödésének, fejlődésének. Sőt, ez utóbbi az egyedül fontos! Mert bár a mezőgazdászt ilyentájt a magunk mögött hagyott esztendő foglalkoztatja elsősorban, annak sikereit, kudarcait veszi számba, gondolataiban azért már ott sarjad a jövő évi siker utáni vágy, annak reménye. Négy — sok vonatkozásban lépéshátrányban levő település — problémáját, vágyát, reményét vállalta, vállalja magára évek óta e Hernád-menti — méreteiben kicsinek számító — gazdaság. Az utóbbi években — az örökölt sok-sok nehézség ellenére — dicséretes akarattal. összefogással igyekeztek megfelelni a várakozásoknak: a szám szerinti nyereséges gazdálkodásnak, a falvaikban igényként megfogalmazott népességmegtartásnak, szóval gazdasági, társadalmi, de még kulturális feladatoknak is. S bár mindezekhez sem a technikai- műszáki bázis, sem a köz- gazdasági feltételek, sem az infrastruktúra meglevő valósága nem volt elégséges, a dicséretes akarat, az összefogás vezetők, dolgozók között, pótolta a hátrányos körülményeket, mi több, realizálni tudta a földön járó vágyak jó részét. Itt, hol évelek el korábban bizony gyakorta pénzügyi gondokkal küszködtek, szerény, de mérhető léptékkel elindultak a stabilizálódás útján. Ez nemcsak 9 tonna feletti kukorica, vagy 6 tonna feletti búzatermésekben jelentkezett az elmúlt esztendők során, hanem jelentkezett helyben telepített munkahelyekben, 'az iskolás gyerekeket is ellátó üzemi konyhában, részben az új központi iskolában, az épülő szolgálati lakásokban, a most alapozandó tornateremben és még sok egyébben. Szimpátiát kiváltó tevékenységet folytat néhány éve a Simáházi György elnök vezette Vörös Csillag közösség, erről látogatása során a megyei pártbizottság első titkára is meggyőződhetett. Miként arról is, hogy mind a mai napig sok mindent áldatlan állapotok, mostoha körülmények között kell végezniük. A nullára leírt gépek, a korszerű gépműhely hiánya, a szűk tároló- kapacitás szorító gondja, a szociális létesítmények elégtelen volta, a még szabad munkaerő foglalkoztatásának megoldatlansága, az idei évben csupán a növény- termesztés területén jelentkező 14 millió forintos árbevételi kiesés — elemi károk miatt — azért azt is példázza: napjainkban még sok minden túlhaladja e kis közösség erejét. Ám úgy tűnik, ők mégsem adják fel, az esetleges kudarcok kedvüket nem szegik, a negatív tapasztalatokból is leszűrik a hasznosíthatok mintegy azt példázva; Ináncs, Pere, Hernádszentandrás, Hernádbüd népe, szövetkezete meg akar élni saját szülőföldjén. A tegnapi találkozón a tsz vezetői azt magyarázták, hogyha a közelmúltban átadott Bábolna típusú szárító megépítése után világbanki támogatással sikerül létrehozni az új gabonatárolójukat, akkor a jelenlegi tároló átalakításával a mostani gépműhelyhiány is egy csapásra megszűnik. A közös községi tanács elnöke egyebek közt azt fejtegette, hogy harminc újabb házhely kialakításával segítik helyben letelepíteni a fiatalokat, sőt a tsz-szel közösen egy (Folytatás a 2. oldalon) Huzalok A December 4. Drótművek huzalmű 11. gyáregységében többek között betonfeszítő-, rugó-, valamint vezetékhuzalok gyártása történik. A betonfeszítő-huzalokat hídelemek gyártásánál, házépítésnél, különféle előfeszített szerkezeteknél, betongerendák készítésénél használják. Fojtán László felvétele Lázi György jugoszláviai tárgyalásai
