Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-07 / 287. szám
1985. december 7., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 13 IDOMÁN ÍNY - TECHNIKA * ;hí TUDOMAf Az élet fenntartásához, # az anyagcsere-folyamatok lebonyolításához oxigén szükséges. A szervezet a számára szükséges oxigénmennyiséget légzés útján biztosítja. A felnőtt ember percenként általában Ifi be- és kilégzést végez, és az egy belégzés alatt felvett, illetve kilégzés alatt leadott levegő mennyisége 500 milliliter (de a maximális erőlködéssel végzett kilégzés után akár 4—4,5 liter levegő is belélegezhető.) A belég- zett levegő a tüdőbe kerül, a tüdőhólyagocskák faiiában megy végbe az oxigén felvétele és a széndioxid leadása. A gázcserét az teszi lehetővé, hogy a vénás vér oxigéntartalma kisebb, széndioxid-tartalma nagyobb, mint a belégzett levegőé, és így a gázok fizikai törvénye alapján a vér és a levegő között gázegyensú'ly alakul ki, s ennek eredménye a CO_> leadása és az 02 felvétele. A belégzett levegő oxigéntartalma egyébként 20,9 százalék, széndioxid-tartalma pedig 0,04 százalék. A kilég- zett (elhasznált) levegő ezzel szemben 16,2 százalék oxigént és 4,13 százalék széndioxidot tartalmaz. Az orvostudomány számára fontos támpontot jelentenek a légzésfunkciós vizsgálatok eredményei. E vizsgálatok a tüdő működéséről adnak áttekintő felvilágosítást. Az egyes betegségek felderítésén, előrehaladottsági fokának megállapításán fáradozó orvosok gyakran kíváncsiak rá, hogy a terheléseket mennyire bírja a beteg szervezete, a légzőrendszere, tüdeje, szív- és érrendszere. A gázcsere ellenőrzése, a kilégzett levegő összetételének pontos műszeres vizsgálata, az ún. vérgáz- analízis és még néhány más vizsgálati mód lehetővé teszi a minél pontosabb diagnózist. Képünkön: egy hazai gyártmányú légzésanalizátort láthatunk. A vizsgált személy változtatható terhelésű kerékpáron ülve kényszerül egyre nagyobb erőfeszítésre, miközben szájából és orrából egy maszkon és gégecsövön át jut el a kilégzett levegő az elektronizált analizátorba, amely kijelző és kiíróegységgel egyaránt rendelkezik. Gyorsabban, mágasabb- # ra, messzebbre — amióta az ember védekezni próbál a tűzvészek és katasztrófák ellen, mindig ez yolt a jelszó. Ma e jelszavak megvalósításának a műszaki feltételei is egyre határozottabb körvonalat kapnak. Különösen a repülőtereken szolgálatot teljesítő tűzoltóberendezésektől követelik meg az egyre nagyobb teljesítőképességet, s ez főleg az utóbbi évek során valóban minden korábbit felülmúlóan megnőtt. Ez vonatkozik a jármű gyorsulására, á víz- és habágyúk szórási magasságára, amelyek együtt a tűzoltás technikájának változását is magukkal hozzák. A tűzhöz száguldó monstrumok — amelyeknek súlya sokszor már az 50 tonnát is meghaladja — ma már képesek rá, hogy 0-ról 80 km/óra sebességre 40 másodperc alatt gyorsuljanak fel, amihez természetesen hatalmas motorteljesítmény szükséges. A követelmények azonban nemcsak itt, hanem a tűzoltás klasszikus területein, például az épülettü- zek oltásában is egyre nagyobbak. A teljesítmény növekedésével együtt a járművek megbízható működésének biztosítása sem szorul háttérbe. A tűzoltóanyagot továbbító centrifugáilszivattyú kezelése is egyre egyszerűbbé válik, elsősorban a szinte teljes automatizálás révén. A fecskendők — vagy monitorok, ahogy néhány országban nevezik — általában távvezérlésnek, hidraulikus vagy elektromechanikus hajtással. De vannak olyanok is, amelyeket rádióval lehet irányítani. Újdonságnak számítanak a tűz elleni védekezésben az ún. oltókarok, amelyeket általában hidraulikus rendszerekkel mozgatnak, maximális hosz- szúságuk 20 méter körül van, és különleges kombinált mozgásokra is képesek. Képünkön: egy nyugatnémet gyártmányú kétéltű tűzoltóóriást láthatunk. A jármű hossza több mint 10 méter, 3,5 méter széles, 3,5 méter magas, a súlya 18,5 tonna. Ennek ellenére meglepően fürgén mozog, mivel motorja 220 kW-os. Sebessége szárazföldön óránként 85 km. vízben 9 km. Hajótüzek, kikötői tüzek oltására használják elsősorban, de segíthet a tengeri olajtüzek oltásánál, a gázkitörések elfojtásánál és sok más esetben is. Főzőedény-fogódzó Jóllehet, a hazai háztartások többségében — igény, pénz- és helyhiány miatt — feleannyi féle főzőedény sincs, mint amennyire szükség volna, mégis előfordul, hogy hirtelenjében bizonytalanokká válunk, milyen ételt, milyen edényben 'készítsünk; melyik fajtában marad a legtartalmasabb a hozzávaló, melyikben gazdagodik vagy csökken az étek színe, zamat®? A „fogódzó” ebben segít eligazodni. A viszonylag olcsó és nagy tömegben használatban levő alumíniumedényeleben gyorsan forralandó, gyorsan fövő, hirtelen sülő ételeket, illetve italokat készítsünk. Tojásfőzésre, tea-, tejforna- lásra, rósejbnisütésre, rántás készítésére remek, mert az edény, illetve a benne for- rósítandó zsiradék hamar eléri a magas hőfokot. Ügyeljünk rá, hogy savas ételhez ne használjuk, mert az alumínium nem saválló, emellett az étel íze is megváltozik. A fűszeres, savas, lédús párolnivalót vékonyabb falú, röv.idebb levű, vastagabb ételt dupla falú zománclábosban készítsük. (Egyébként zamáncos edényben bármilyen étel készülhet. A le- kozmálás elilen részint úgy lehet védekezni, hogy az edényt platni ra rakjuk, és jól záródó fedővel gondoskodunk róla, hogy a főzést takaréklángra állított sütőben végezzük.) A jól lefedett öntöttvas lábosban nagyszerű pörkölt, sólet — általában mindenféle savmentes, hosszan puhu- ló étel — készülhet. Káposzta nem! A fémedényeknél maradva: a kukta gyorsfőzőfazék alumíniumötvözetből készül. Savas étel is főzhető benne, de azt ajánlatos utóbb zo- máncos vagy tűzálló edénybe áttölteni, abban tárolni. Előnye az összes többi főzőedénnyel szemben, hogy kb. ötödannyi idő alatt puhít. Légmentes zárása folytán — a betét alá töltött vízzel — az ásványi sók, vitaminok kilúgozása nélkül megpuhul benne a zöldféle. Ugyancsak betéttel percek alatt felmelegíthető benne a kisebb lábosban levő ételmaradék. Könnyen kifutó, habzással fövő étkek készítésére viszont — például főtt tésztához, száraz borsó puhításá- na — alkalmatlan. A rézedények néhány csepp citromlétől is mérgező rozsdát kaipnák. Következésképp, csakis egyértelműen semleges, leginkább édestészta készítésére alkalmasak. Miután karbantartásuk, fényesítésük vegyszerrel történik, ezért használat előtt ajánlatos meleg vízzel, mosogatószerrel elmosni. A „gépesített napszámos” A kertbarátmozgalom, a kiskert-hobbi egyre népszerűbb hazánkban. A legkülönbözőbb foglalkozási ágakban tevékenykedők szívesen töltik a kertekben szabad idejüket. Népgazdasági jelentőségét az adja, hogy a kiskerttulajdonosok egy része önellátó, nem szorul a piacra, egy része pedig értékesíti a termelt gyümölcsöt, zöldségfélét. A ház körüli termelésből minden korosztály kiveszi a részét. Ám az emberi szorgalom egymagában nem elég a tervek, célok megvalósításához. Az időjárás szeszélyeit nem lehet „kijátszani”, de a 'korszerű gépek, berendezések használatával előbbre lehet jutni, hamarabb el lehet végezni a munkát. Más termelőeszközt igényelnek azonban a fejlettebb technikát ismerő fiatalok, mint a nyugdíjas korosztály. Az utóbbiak számára egészségileg előnyös a „pepecselő” tevékenység, leköti idejüket, és jó közérzetei teremt. Az erejük teljében levők azonban a gépek segítségével rö- vidébb idő alatt kívánják elvégezni a munkát. E meggondolások vezették a kerti kisgépek tervezőit, amikor konstrukcióikkal előálltak. Az elképzeléseik alapján készülő gépék a nagygazdaságokban pótolják a fogyó munkaerőt, a háztájiban, a kiskertekben pedig alkalmazásuk egyre jobban jövedelmez. Kaliforniai vizsgálatok szerint az ember napi fólsav- szükségletének negyedét kielégítheti öt csésze zöld teával. De a meleg vízben azonnal oldódó, gyógy- vagy fekete teát kedvelők ne számítsanak ekkora mennyiségű fólsavra, mert csupán a zöld tea gazdag ebben a B-vita- mliniban, s az is csak akkor, ha a teát megfelelően készítik el. A kutatók receptje: a zöld tea leveleit a teáskannába öntött, s a lehető leggyorsabban felforralt vízben húsz percig kell áztatni. Miinél kevesebb levegő éri a kannában a teát, annál több fólsav marad benne. A fólsav egyébként az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen B-vitamin egyike. A vörös- és fehérvérsejtek képzésében van fontos szerepe. A zöld növények leveleiben fordul elő nagyobb mennyiségben, a nevét is innen kapta: fólium levelet jelent. Forgácsolási rizst A hazai forgácsoló- • szerszám-felhasználás és ennek megfelelően a szerszámanyagigény a leforgácsolt anyagmennyiséghez viszonyítva jelentősen nagyobb, mint a fejlett iparú országoké, illetve a Szovjetunióé. Ennek legfőbb okai a szerszám, illetve a szerszámanyagok nem kielégítő mennyisége, a szerszámgépek elhasználódott állapota, a szerszámök utánélezésé- nek és karbantartásának megoldatlansága. A fejlesztés feladata, hogy korszerű műszerekkel és módszerekkel komplexen vizsgálja az egyes anyagokat abból a szempontból, hogy alkalmasságukat egy- egy szerszámhoz, mely tulajdonságuk és milyen mértékben befolyásolja. Az egyik legfontosabb vizsgálat a for- gácsolóképesség megállapítása. A forgácsolóképesség, mint anyagtulajdonság a szerszám élettartamában jelentkezik. Valamennyi forgácsolási vizsgálat közös jellemzője a nagy anyag- és munkaigényesség. Ugyanakkor mindenfajta forgácsolási vizsgálat szórása nagy, mivel a mérési eredményeket számos, nehezen kézben tartható tényező befolyásolja. Élettartam-kritériumként rendszerint az ún. katasztrofális kopást (azaz a szerszám leégését) szokás választani, mivel a tapasztalatok alapján folyamatos hosszesztergálásnál ez a legjellemzőbb. Képünk: egy svájci gyártmányú műszert mutat, amellyel elsősorban esztergákon lehet a fellépő forgácsolóerői mérni három, egymásra merőleges irányban. A műszer késtartójába 32x32 milliméter szárméretű esztergakést lehet befogni. A 100x150 milliméter nagyságú, 60 mm magas mérőlap (A) maximálisan 5000 N nagyságú erők mérésére alkalmas. A légzés elemzése * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * TUDOMÁNY - TECHNIKA * Tudományos teázás
