Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-06 / 286. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Mai számunkból j'iMrt »>» ^ ^ ■ i^i i y t1 Mumm Csak tanuljon a gyerek? Nemeth Károly fogadta az etióp pártkiildöttség vezet*:.. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtö­kön fogadta dr. Asagere Jigletut, az Etióp Dolgozók Pártja Központi Bizottságá­nak titkárát, aki pártkül­döttség élén tartózkodott ha­zánkban. A két párt képviselői a szívélyes, baráti légkörű ta­lálkozókon véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet né­hány fontos kérdéséről, tá­jékoztatták egymást hazá­juk belső helyzetéről, át­tekintették a két párt <p- csolatait. Megállapí. . ált, hogy az MSZMP és az Etióp Dolgozók Pártja között most aláírt együttműködési meg­állapodás és munkaterv to­vábbi lehetőségeket nyit meg a pártjaik közötti kapcsola­tok erősítésére. Az etióp pártküldöttség csütörtökön elutazott Buda­pestről. Ötéves terveink Ülést tartott a képviselőcsoport Tegnap a megyei tanács új, végrehajtó bizottsági tár­gyalótermében (a falakat Szász Endre porcelánba fes­tett, égetett művei díszítik) tartotta meg ülését megyénk országgyűlési képviselőcso­portja. A képviselők előtt Ladányi József, a megyei ta­nács elnöke ismertette a VI. ötéves terv néhány fonto­sabb mutatóját, szólt az öt év alatt elvégzett munkáról, majd a VII. ötéves terv el­képzeléseiről adott tájékoz­tatást. A fenti témáról lapunkban már többször is írtunk, még­is érdemes ismételten idézni néhány tényt, melyekkel kapcsolatosan a képviselők is sokat kérdeztek. Az elmúlt tervidőszakban megyénk ta­nácsai 45 milliárd forinttal gazdálkodtak. Ebből 13 mil­liárd jutott a fejlesztésre, a többi a fenntartást szolgál­ta. Ismeretes, hogy a taná­csi intézmények — kórhá­zak, iskolák, óvodák stb. — az elmúlt tervidőszakban za­vartalanul fejthették ki te­vékenységüket, munkájukat pénzhiány nem akadályozta. Némely vonatkozásban a színvonalat is sikerült emel­ni. Fennakadás a sokat emle­getett — nagyon is igaz — gazdasági beszűkülés ellené­re sem volt. Miskolc a terv­időszak első négy évében mintegy 120 millió forinttal kevesebbel rendelkezett a vállalatok rossz évei miatt, de ennek az összegnek 97 szá­zalékát központi alapból pó­tolták. A hiányzó 3 százalék is sok, ez a hátrány elsősor­ban a lakóházak javításánál, tatarozásánál érződött. A pénzügyi szabályozók következtében viszont me­gyénkbe mintegy kétmilliárd forinttal jutott kevesebb a tervezettnél. Ez a pénz hi­ányzott például a lakásépí­tésnél. összesen 24,5 ezer la­kás épül meg, 3500-zal ke­vesebb a tervezettnél. Igaz az is, hogy körülbelül a hi­ányzó mennyiségnek megfe­lelő számú lakást adtak vissza a lakók a tanácsoknak az ismert akciók eredménye­ként, de ezek a lakások nem a kívánt helyeken állnak rendelkezésre. A miskolci helyzetet nehezíti az is, hogy mintegy 7000 lakás elavult. Előbb-utóbb ezeknek bérlői is az igénylők között lesz­nek, pedig Miskolcon most is több mint 11 ezer az igénylő. (Ezek között körül­belül 4000 az egyedülálló ember.) Az egészségügyben ugyan­csak sikeres volt az elmúlt tervidőszak. Az összes eddi­gi tervidőszak közül a leg­eredményesebb. Általános is­kolai tantermet — a demog­ráfiai hullám figyelembevé­telével — ugyancsak nagy számban építettünk: össze­sen 956-ot. Igaz, ezek között nem csupán újonnan építet­tek, hanem bővítések, átala­kítások is vannak. A vízel­látásban ismét szép sikerek születtek. Megyénkben újabb százezer ember jutott egész­séges vízhez. A vízellátás lesz egyébként az egyik fontos feladat az új tervidőszakban is. Ugyan­csak az elsődleges tennivalók közé tartozik a lakásépítés, valamint az iskolák, köztük a középiskolai tantermek építése. Megyénkben jelen­leg 126 településen egészség­re káros az ivóvíz, a lakás­gond nálunk a legsúlyosabb, különösen Miskolcon. Szük­séges folytatni a kórházak rekonstrukcióját és gondos­kodni az öregekről. A tájékoztató után számos felszólalás, kérdés hangzott el. Kis falukkal, a miskolci belváros rehabilitációjával, cigánykérdéssel, idegenforga­lommal, községfejlesztéssel stb. kapcsolatosan, mely kér­dések, észrevételek az új tervidőszak elképzeléseit hi­vatottak segíteni. AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 286. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. december 6. KÖZLEMÉNY a Mip Szocialista Miiisgirt Koziionti BizMsígáili Hi. éhét 4-i isii A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1985. december 4- én ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a Budapesti Pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Mi­nisztertanács tagjai, az országos főha­tóságok vezetői, a központi sajtó kép­viselői. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta :- Kádár János elvtársnak, a párt fő­titkárának tájékoztatóját a Varsói Szer­ződés tagállamai pártvezetőinek prágai találkozójáról; — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának előterjesztésében az 1986. évi népgazdasági terv- és állami költségvetés irányelveire vonatkozó ja­vaslatot. I. A Központi Bizottság tá­jékoztatót hallgatott meg a Varsói Szerződés tagállamai pártvezetőinek 1985. novem­ber 21-i prágai találkozójá­ról, amelyen a résztvevők információt kaptak Mihail Gorbacsov elvtárstól, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitká­rától a genfi szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóról. A prágai találkozó eredménye­sen szolgálta a szocialista országok külpolitikájának összehangolását. A Központi Bizottság egyet­ért a genfi csúcstalálkozón a Mihail Gorbacsov elvtárs ál­tal képviselt szovjet állás­ponttal, amely teljes mérték­ben megfelel a Varsói Szer­ződés tagállamai egyeztetett külpolitikai törekvéseinek, s kifejezi a világ népeinek bé­keakaratát. A nemzetközi helyzet to­vábbi alakulása szempont­jából nagy jelentősége van a csúcstalálkozó létrejöt­tének és annak, hogy a lé­nyeges kérdésekben meg­levő különbségek és véle­ményeltérések ellenére a két nagyhatalom vezetői közös nyilatkozatban kinyilvánítot­ták: atomháborút sohasem szabad kirobbantani, s ab­ban nem lehet győztes. Szá­mot vetve a lehetséges sú­lyos következmény elvtel, ki­jelentették, hogy elejét kell venni az országaik közötti bármilyen fegyveres konf­liktusnak. Kifejezésre juttat­ták, hogy egymással szem­ben nem fognak katonai fö­lény elérésére törekedni, meg kell gyorsítani a tár­gyalásokat az űrfegyverke­zési hajsza megakadályozá­sáról, a nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkenté­séről. Hangoztatták kölcsö­nös készségüket a szovjet— amerikai kapcsolatok és a nemzetközi helyzet javítá­sára. A Központi Bizottság kife­jezte a magyar vezetésnek és népünknek azt a remé­nyét, hogy a csúcstalálkozó hozzájárul a szovjet—ame­rikai fegyverzetkorlátozási tárgyalások érdemi előreha­ladásához, s kedvezően hat a kelet—nyugati fórumok munkájára, mindenekelőtt az európai biztonság- és biza­lomerősítő intézkedésekkel foglalkozó stockholmi kon­ferenciára, valamint a kö­zép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési bécsi megbeszélésekre. Mindez je­lentősen elősegítené a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok békés egymás mellett élését, kapcsolataik és kölcsönösen előnyös együttműködésük fejlődését. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Népköztársaság né­pünk érdekeivel összhangban a jövőben is kiveszi részét a szocialista országok béketö­rekvéseinek valóra váltásá­ból, a fegyverkezési verseny korlátozását, a nemzetközi biztonság megszilárdítását célzó közös erőfeszítésekből. Külpolitikai tevékenységé­ben mindent megtesz a:-, enyhülés, a sokoldalú nem­zetközi együttműködés elő­mozdításáért. II. A Központi Bizottság érté­kelte a gazdasági építőmun­ka 1985. évi tapasztalatait, megvitatta és elfogadta az 1986. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irány­elveit. 4 A Központi Bizottság '■ megállapította, hogy a népgazdaság ez évi fejlődé­se elmarad a terv céljaitól, a termelés és a nemzeti jö­vedelem növekedése kisebb az előirányzatnál. Ebben sze­repet játszik, hogy a gaz­dálkodás és az irányítás nem javult kellő mértékben, a szokásosnál hidegebb tél jelentős termeléskiesést és többletkiadást okozott, az értékesítési lehetőség a kül­piacokon romlott. A külke­reskedelmi áruforgalom ak­tívuma a tervezettnél ki­sebb. A belföldi felhaszná­lás a tervnek megfelelően alakul. Az 1985. évi gazdasági fej­lődés főbb jellemzői: A nemzeti jövedelem vár­hatóan 0,5 százalékkal ha­ladja meg az 1984. évit. Az ipari termelés 1,5—2 száza­lékkal emelkedik. Az építő­ipar termelése nem éri el a tavalyit. A mezőgazdasági termékek termelése 1 száza­lékkal elmarad a tervhez ké­pest. Gabonából 15 millió tonna termett. A zöldség- és gyümölcstermés — a szőlő kivételével — megközelíti a tervezettet. Az állattenyész­tés teljesítménye az állatál­lomány csökkenése követ­keztében kisebb a számított­nál. Az energiagazdálkodási, az anyagfakarékossági, a hulla­dékhasznosítási programok végrehajtása folytatódott, a fajlagos anyag- és energia­felhasználást azonban nem sikerült tovább csökkente­ni. A munka termelékenysé­ge kismértékben emelkedett. A központi és a vállalati beruházások a terv szerint valósulnak meg. Átadtak olyan kiemelt beruházá­sokat, mint a Márkushe- gyi és a Nagyegyházi Bá­nyaüzem. A Ferihegyi repü­lőtér nagy rekonstrukciós munkája a tervezett ütem­ben halad, üzembe helyezték az új utasforgalmi épületet. (Folytatás a 2. oldalon) mmmmmmmrnrnrnrnrnrnrnrnrnrnrnrnimmmmmmmmmmmmmmmmimmimmmimiMmMmmmmmmmMmmmmmmmmmm Megyénkbe érkezeit Sarlós István Aktíva érte kéz let a megyei pártszékházban Tegnap megyénkbe érkezett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az Országgyűlés elnöke. Vendégünket Miskolcon a megyei pártszékházban Fejti György, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra és Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke köszön­tötte. Sarlós István ezután találkozott a megyei párt­végrehajtóbizottság tagjaival. Fejti György tájékoztatta az Országgyűlés elnökét Borsod- Abaúj-Zemplén megye poli­tikai és gazdasági helyzeté­ről. Egyebek között elmon­dotta, hogy megyénk lakos­sága kiegyensúlyozott, de fe­szültségektől nem mentes politikai légkörben él és dol­gozik. Szólt a megye ipará­nak eredményeiről és gond­jairól. Kiemelten foglalko­zott a bányászat,- a kohászat, valamint a mezőgazdaság problémáival. Ezután Ladá­nyi József adott tájékozta­tást megyénk VI. ötéves ter­vének teljesítéséről és a VII. IMII (Folytatás a 2. oldalon) Sarlós István a megyei pártszékházban Fejti György és Ladányi József társaságában

Next

/
Oldalképek
Tartalom