Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-27 / 302. szám

1985. december 27., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 A vásárlók védelmében Harmincezer a KM — Ha ezt a KERMI tud­ná ! Ki ne hallott volna ilyen vagy hasonló felkiáltást va­lamelyik boltban, vendéglő­ben. ha ugyan nem saját maga sóhajtott fel így. Ami egyrészt azt mutatja, hogy vannak még kívánnivalók a kereskedelemben, másrészt viszont azt, hogy a nagykö­zönség is tudja: van egy olyan intézel, amely megvé­di a vásárlókat, kiszűri a hibás, használhatatlan ter­mékeket. Nem szolgál sem az ipar. sem a kereskedelem, de még a külkereskedelem dicsősé­gére sem, hogy évente több mint harmincezer reklamá­ció érkezik a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Pedig — amint dr. Morvay Anna, a KERMI osztályve­zetője mondja — a csaló­dott vásárlók nem is min­den esetben fordulnak az in­tézethez panaszukkal. Min­denesetre a minőségjavítás szükségességét is mulatja, hogy az idén még a sokéves átlagnál is több a reklamá­ció: az első fél évben 19(177 esetben emeltek panaszt a KERMI-nél. A kifogásolt áruk zöme ruházati cikk. be­leértve a cipőket. A KERMI a fogyasztó (vá­sárló, használó) szempontjá­ból vizsgál, de korántsem csak a fogyasztó bejelentése alapján. Kap jelzést a Kö­jál-tói, a Fogyasztók Orszá­gos Tanácsától, a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézettől (MEI), és más olyan intézménytől, amely­nek nincs hatósági jogköre, de munkája közben egy-egy hibás, forgalomba hozatalra alkalmatlannak látszó ter­mékre bukkan. Ilyen volt például a bol­gár villanyírógép vagy a lengyel főzőlap esete, hogy csupán idei ügyeket idéz­zünk. Mindkettőnél alapvető hiba volt, hogy — rázott. Márpedig sem írni, sem főz­ni nem lehet olyan alkal­matosságon, amelynél nincs megfelelő érintésvédelem. Az már ilyen esetben teljesen mindegy, hogy külföldi vagy hazai termékről van-e szó, éppúgy fennakadt a szűrőn a Ganz Műszer Művek uni­verzális (amper—volt) mé­rőműszere. vagy az Iparmű­vészeli Vállalat rafiaburával árusított csillárja, mint az említett kél importcikk. Va­lamennyinél a MEI végezte a szakirányú ellenőrzést, de hatósági jogkör hiányában az intézkedési átengedte a KERMl-nek. Széles a vizsgált termékek skálája, és ennek megfele­lően szélsőségesek a példák is a forgalomba nem hoz­ható árucikkekről. Itt volt például nem is olyan régen, mindössze néhány hqnapja a taktaszadai Új Barázda Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet melléküzemágban ké­szített tökgyaluja. Ilyen egy­szerű szerkentyűben milyen hiba lehet egyáltalán? — kérdi a laikus vásárló. Nos, olyan primitíven állították össze, hogy nem lehetett ve­le tököt gyalulni. Műszaki leírást sem mellékeltek hoz­zá, talán nem is készült ilyen. A KERMI nem enged­te a forgalomba hozatalt. Ellenkező szélsőség a ja­pán autórádió kazettás mag­nóval. Ennek mindössze any- nyi hibája volt, hogy nem lehetett fogni rajta a ma­gyar URH-adást, pedig erre kellett volna áthangolni, mi­előtt a boltokba kerül. Nem minden készülékre állt ez, csak a szállítmányok egy ré­szére, azokat csak a hiba kijavítása után volt szabad átadni eladásra a boltháló­zatnak. Forgács Katalin egy presszóból lenörzését végzi. technológiai fegyelem meg­sértése, egy alkatrész vagy komponens kifelejtése a gyártási eljárás során — és így tovább. Nem volt panasz például a Csillag cipőkrém­re, hosszú éveken át. Aztán mégis: két gyártási tételnél olyan minőségi kifogások merültek fel, hogy a KERMI kivonatta a forgalomból e szállítmányokat. Hasonló eset volt a Sylvia naptejé is: új termékként jónak ta­lálta a KERMI, később vi­szont két olyan tételre ta­lállak, amelynek nem volt fényelnyelő képessége. Mi­vel pedig a naptejnek éppen ez kell. hogy legyen a fő jó tulajdonsága, a minőség- ellenőrző intézet nem hagy­ta forgalomban a hibás té­teleket. Minden panaszt kivizsgál­nak. s ha valamilyen ter­mék ellen sok bejelentés szól, átfogó ellenőrzéseket végeznek. Évenként négy komplex felmérésre szállnak ki a KERMI munkatársai, egyszerre két budapesti ke­rületbe és két megyébe. Ilyenkor azon a területen, minden fontosabb kiskeres­kedelmi egységben — pél­dául az áruházakban, ABC-kben — és a nagyke­reskedelmi vállalatok leraka- ,latban a teljes áruválaszté­kot ellenőrzik. Egy-egy nagyobb szakmai terület vizsgálata általában három napig tart a helyszí­nen. Előtte már felkészül­nek: átnézik a beérkezeti reklamációkat, az addig végzett vizsgálatok anyagát, és azzal indulnak el, hogy ellenőrzik: eleget tettek-e a korábbi határozatnak, ki­vonták-e a hibás termékeket vagy tételeket. Előírja az öt éve hozott belkereskedelmi miniszteri rendelkezés, hogy minden, lakossági forgalomba kerülő árucikket meg kell vizsgál­ni. Ezen belül is különös gonddal az élelmiszereket és a ruházati cikkeket, ame­lyek a KERMI engedélye nélkül nem is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Mégis: a helyszíni ellenőrzé­sek során a legtöbb sza­bálytalanságot az élelmiszer­kereskedelemben és a ven­déglátóiparban találják a KERMI ellenőrei. Találkoz­nak súlycsonkítással, a mi­nőségi előírások megszegé­sével, a szavatossági idő le­járta után árusított termé­kekkel. az anyagnorma- be nem tartásával. Az utóbbi­ra gyakori példa: kevesebb kávét tesznek némely ven­déglátóhelyeken a duplába. hozott alkoholminta minőségi el­tékben igazolta az intézke­dést: a fázisceruza balese­tek előidézője lehetett vol­na. Egy másik eset: a Köjál vizsgált meg egy gyermekjá­tékot és megállapította, hogy színezése könnyen oldódik, ártalmas az egészségre. Gyorsan értesítette erről a KERMI-.1, amely éppolyan sürgősen intézkedett, kivo­natta a boltokból a vesze­delmessé válható játékot. S közben végzik a KER- MI-ben a mindennapi műm kát, az új gyártmányok és az import előminták terv­szerű vizsgálatát. Az ered­mény : hatósági utasítás, amelyet pontosan és szigo­rúan meg kell tartani, s amelyet időről időre ellen­őriznek az intézet munka­társai. S talán éppen ezért van nagy tekintélye a KER- MI-nek a kereskedelem minden ágában. Az emberek látják: az el­lenőrök a fogyasztók, vá­sárlók érdekeit védik. Várkonyi Endre Megesik aztán az is, hogy valami eleinte jó, nincs kifogás ellene, aztán egyszer- csak valami történik vele: a Igyekeznek a lehető leg­gyorsabban intézkedni — már csak azért is, hogy mi­nél kevesebb fogyjon el a boltokban a fogyasztásra al­kalmatlan termékből. Meg­történik azonban, hogy a szokásos néhány nap is sok lenne, azonnal kell intézked­ni. Tavaly karácsony előtt ez történt azzal a fázisceru­zával, amelynek árusítását a KERMI műszaki igazgatója soron kívül letiltatta. A rész­letes vizsgálat teljes mér­Még a laikusok előtt # is nyilvánvaló, hogy a rengeteg energiát felemésztő, úgynevezett me- légüzemek leállítása, majd újrafűtése, mozgásba ho­zása tetemesen megnövel­né a felhasznált ener­giák mennyiségét és költsé­geit. Éppen ezért soha nem szüntették be a munkákat a legnehezebb munkaterülete­ken. A kohászat, a kohók kemencék, hengerállványok nem hűlnek ki a legnagyobb ünnepeken sem, miként ezen a karácsonyon is zajlott a munka az üzemcsarnokok­ban. Diósgyőrben és Özdon, a nagyolvasztó, az acélmű dol­gozói közül sokan a fenyő­ág illatát megőrizve indul­tak munkába, amikor a leg­több ember a karácsonyi bejgli és a gyöngyöző fehér bor izeit, illatait élvezte az otthonok csöndjében, békéjé­ben. Ha azt gondoljuk, hogy a munkába induló kohászok kisebb kedvvel, lendülettel álltak a kemencék, kohók mellé, tévedünk. A kohász — persze, hogy érzi ő is az ünnepi hangulatot —, mégis elsősorban a feladatait tart­ja szem előtt, hiszen tűzzel, tüzes, forró anyagokkal dol­gozni, mindig, minden nap különleges felelősség. Fele­lősség önmagukkal, a tár­saikkal és berendezésekkel szemben, felelősség, mert ün­nep után csak akkor lehet zökkenőmentesen dolgozni, ha megállás nélkül forog, lo­bog a tüzes anyag, a láng. Karácsonykor persze a legjobb otthon lenni, össze­ülni a családtagokkal, koc­cintani egészségre, örömökre, békére, a holnapra ... arra a holnapra, amiért egyesek­nek, még az ünnepeken is munkába kell állni. Felvételeink a diósgyőri nemesacél-hengerműben ké­szültek, ahol az acél mellett természetesen ott díszlett a fenyőág is. (szendrei—laczó) A jövőre készül az ÉMV A vegyiparnak az ötve­nes években megkezdődött fejlődése a kisebb-nagyobb megtorpanások ellenére ma is tart. A fejlett ipari or­szágokban elsőként a petrol­kémiai iparágak, benne a műanyaggyártás futott fel meredeken, majd azt köve­tően a meglevő technológi­ákra települve, szinte ezek­hez kapcsolódva a finom­kémia gyorsított fejlődésé­nek lehettünk tanúi. Ez a folyamat játszódott és ját­szódik le a magyar vegy­iparban is. Az Északmagyarországi Vegyiművekben a VI. ötéves terv időszakában megkülön­böztetett figyelmet, gon­dot fordítottak a termék- szerkezet korszerűsítésére. A gyárban ez elsősorban a kü­lönböző növényvédő szerek gyártásának meghonosítását és kifejlesztését eredményez­te. és ez a termékcsalád ma már az ÉMV teljes termék­skálájának mintegy 60 szá­zalékát teszi ki. A fejlesztés során az előállítást és fel­dolgozást nagyrészt saját in­termedierek alapján szervez­ték meg. A növényvédőszer- gyártás fejlesztése mellett je­lentős műanyagkészítést, -fel­dolgozást. továbbá a hazai gyógyszeripar részére a gyógyszergyárakkal karöltve különböző gyógyszer-inter­medierek előállítását is megvalósították. E folyamat eredményeképpen fejlesz­tették ki Sajóbábonyban több, a korábbi években csak importból beszerezhető köz­beeső anyag, például a fosz- génbázison alapuló klórhan- gyasavas tiol-észterek, vagy a hazai gyógyszeripar számára a szulfamidok gyártását is. — A legnagyobb ered­ménynek a magyar—szovjet agrokémiai egyezmény ke­retében megvalósult Alirox 84 C előállítását tekintjük — mondja Koppány Enikő fej­lesztési főosztályvezető. — Ennek a terméknek a gyár­tásához az idén 8100 tonna teljesítményű új üzemet épí­tettünk, így az 1982-ben át­adott, évente 3000 tonna tel­jesítményű üzemmel együtt a két technológiai vonal együttesen évenként több mint 10 ezer tonna gyomir­tó szer előállítására képes. A VI. ötéves terv során az ÉMV-ben több mint 2 milliárd forint értékű fej­lesztés történt, amelynek eredményeként a már emlí­tett üzemeken kívül a tíol- karbamátok gyártására való­sult meg új technológia, megépült továbbá a foszgén- fogadóállomás, valamint a klórhangyasavas metilész- tergyártó üzem és a klór­hangyasavas eti.'-tiolészter üzem is. Az ezekből gyártha­tó késztermékek Importot pótolnak, illetve ezek a köz­beeső termékek jól értéke­síthetők az exportpiacon is, A sajóbábonyi üzemben a jövőben is szeretnék tovább korszerűsíteni a termékszer­kezetet. Ezért tovább foly­tatják a növényvédőszer-fej- lesztést. Már kiépültek a liolkarbamátokat előállító üzemrészek, ahol a gyártás- technológiákat. úgy alakítot­ták ki, hogy az adott nö- vényvédőszer-családon be­lül eltérő hatású termékeket is készíthessenek. Erre azért van szükség, hogy a külön­böző növényi kártevők vál­tozásait, alkalmazkodását is „átfedjék”. — A másik ilyen nagy nö- vényvédőszer-család az aro­más izocianátok intermedier­bázisára épülő, karbamid tí­pusú növényvédő szerek cso­portja — mondja a főosz­tályvezető. — A kísérleti üzemben ezeknek a gyártá­sát már elvégeztük, és fel­készültünk az üzemszerű termelésre. Ezeknek a nö­vényvédő szereknek az elő­állítása azért igen gazdasá­gos nálunk, mert a gyártás­hoz szükséges alapanyagok is gyárunkban készülnek. Ezeket eddig importból le­hetett csak beszerezni. A VII. ötéves terv fej­lesztései során is figyelembe veszik, hogyan változtak a mezőgazdaság igényei és milyen termékekkel jelen­nek meg más cégek is a pia­con, Az ÉMV-ben arra gon­dolnak. hogy a hazai igé­nyek kielégítésére a követ­kező tervidőszakban egy új, évente 1500 tonna kapacitá­sú üzemet építenek' az aro­más izocianátok gyártására. Foglalkoznak még olyan új originális növényvédő szerrel, például atkaölő kifejlesztésével, amely tel­jesen új készítmény lesz a piacon. Emellett a termék- szerkezet változása során, külön hangsúlyt kapnak azok a készítmények, ame­lyek a gyár fontosabb ter­mékei lesznek az elkövetke­zendő években. Ezek kö­zött szerepelnek a oropa- klór-készítmények, a Satecid, a Satoklór és ezeknek a kombinációi. Ezekből eddig is nagyobb mennyiség ké­szült és a jövőben is több ezer tonnát gyártanak majd belőle. Lehetőség van a termést fokozó szerek, úgynevezett regulátorok előállítására is. Jelenleg két ilyen készít­mény van, és a VII. ötéves terv során mindkettő nagy­bani előállítását megkezdik az ÉMV-ben. Foglalkoznak a növényvé­dő szerek alkalmazhatóságá­nak a kérdésével is. Eddig ezek elsősorban por alakban kerültek forgalomba, a jö­vőben az alkalmazhatóság megkönnyítésére folyadék, szuszpenzió, granulátum és mikrokapszulák formájában is gyártják, s ezek alkalma­zása gazdaságosabbá teszi a kemikáliák kiszórását. Ez a módosítás, mint a főosztály- vezető elmondta, jelentősen javítja majd az alkalmazott kemikáliák hatásfokát és így csökkenti a költségeket is. Fontos terület a gyárban a műanyagfejlesztés is. Az ÉMV-ben eddig csak lágy­habokat és kemény szigete­lőlemezeket készítettek. A jövőben speciális habok gyártására is készülnek, amelyhez egy függőleges ha- bosító gépet szereztek be. Tervezik a szigetelőlemezek gyártásának bővítését is, a kísérleti üzemben már ki­dolgozták a fenol-formalde­hid műanyag habok gyártá­si eljárását, amelyet az al­kalmazhatóság részletes ki­dolgozása után a VII. öt­éves terv időszakában ugyan­csak formázni szeretnének Emellett megkezdik majd az építőipar számára a kiváló hangszigetelő tulajdonságok­kal rendelkező polikarbamid habok gyártását is, amelyek az eddigieknél jobb hang- szigetelést tesznek lehetővé az épületek belső terében. Hajdú Gábor ■W * V g&g |1 KSiunniPTil

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom