Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

1985. december 23., hétfő ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 I. ATAEANTA—MILAN ft Z. BARI—UDINESJB 3. FIORBNTINA—PISA i. INTERN A7JONALE—Í 1 |í ÍÍAPOU—AVEM»lNO «. ROMA—COMO 1. VERONA—TORINO K ASCOU—BOLOGNA |»,J^IAARi*»AREZZO 1«. CATANZARO—LANK CREMONESE—LAZIO ». mvou»i»iin>u Í3. TRIBSTINA—BRE8CSL lMPOORIA Zárónap Oldenburgban Női kézilabdázóink Események a sportvilágból LONDON: Az 1900-ban alapított walesi labdarúgó­csapat, a Swansea City csőd­be jutott. A másfél millió fonttal eladósodott klub nem tudott játékosainak fi­zetni és 146 ezer fontos adó­hátralék is „nyomta”, ezért egy angol bíróság fizetéskép­telennek nyilvánítottá. BERN: Az Európai Lab­darúgó Szövetség illetékes bizottsága „kegyelmet” gya­korolt. A svéd Göteborg el­leni kupatalálkozón muta­tott sportszerűtlen viselke­déséért 36 ezer dollárnak megfelelő svájci frankos bírsággal sújtott török Fe- nerbahcse büntetését felfüg­gesztette. Másik két csapat, a görög PAOK Szalonild és a török Galataseray fizeté­si kötelezettségét is csökken­tette, 6100, illetve 4800 dol­lárra. LOS ANGELES: A Track and Fields című amerikai szaklap szerint az 1985-ös esztendő legjobb női atlétá­ja az NDK-beli Marita Koch lelt, aki honfitársnőjét, Pet­ra Falke gerelyhajítót és az amerikai Mary Decker-Sla- neyt előzte meg a listán. MEXIKÓVÁROS: Egy hosszú ideje húzódó vita végére került pont a mexi­kói fővárosban. Az egyik ol­dalon a labdarúgó VB szer­vezői, valamint a Telemexi- kó televíziós konzorcium, a másikon pedig számos tévé- társaság megegyezést írt alá a világbajnokság közve­títési tarifáiról. Részletek egyelőre még nem ismertek, de az bizonyosnak tűnik, hogy az eddigi rendkívül magas árakat — ami ellen tiltakozva .az európai tudósí­tók a sorsolás alkalmával üresen hagyták kommentá­torállásaikat — mérsékelték. A megállapodást az euró­paiakon kívül az afrikai, az ázsiai és az arab államok televíziós uniói is aláírták. RÓMA: Az olasz Gazzetta Dello Sport című lap pá­rizsi „értesülései” szerint is­mét az EB-gyöztes francia válogatott kitűnőségét, Mi­chel Piatinit választják meg az év labdarúgójának Euró­pában. A Juventusban sze­replő klasszist tavaly és ta­valyelőtt is kitüntették a legjobbnak járó Aranylabdá­val. Kosárlabda MAFC—DVTK 68-67 (36-31). Miskolc, Városi Sportcsarnok, 200 néző. NB 1. női. Vezette: Szász, Balázs. Ld.: Winter (24), Aronné (13), Nagy G. (10), Ste- fánné (9). Három másodperccel a lefújás előtt még a hazaiak vezettek — igaz, mindössze egy ponttal. Aztán egy bedobás után a fővárosiak a kosárba talál­tak ... A DVTK újabb meglepe­tésszerű veresége, s legfőkép­pen mutatott játéka, gondolko­dóba ejtette a szakembereket és a közönséget egyaránt. A piros­fehérek csapatában olyan spor­tolók léptek pályára, akik öt­tíz esztendeje az NB X-ben sze­repelnek, de önmaguk árnyékai voltak. Miskolci EAFC—Debrecent Sportiskola 93-60 (38-35). Debre­cen, NB II., férfi. Ld.: Lörincz (22), Gallyas (18), Féderer, Sző­ke, Králik (11—11), Steiner (10). Miskolci EAFC—Olefin SC 82-54 (39-38). Leninváros, NB II., női. Ld.: Járdánházi (20), Rich- lik (16), Gál (14), Horváth (13), Bíró (10), Szabó (9), illetve Va- lenta (17), Kocsis (14). Nyíregyházi MGFSE—Miskolci Postás 62-52 (23-31). Miskolc, NB II. női. Ld.: Selmeczi (19), Madaras (12). Miskolci Postás—Nyíregyházi MGFSE 94-85 (51-37). Miskolc. NB II., férfi. Ld.: Házi (29), Fü- löp (17), Fodor (14), Göndör (9). A DVTK súlyemelő-szak­osztálya a sportág országos rangsorában 1983-ban és egy esztendővel ezelőtt is az élen végzett. Idei teljesítmé­nye alapján (a végleges szá­mítás még nem ismeretes) a 4—5. helyre várható. A vasgyáriak majd’ minden mutató alapján visszacsúsz­tak, s ez számukra, de a klub szemszögéből nézve is, nyugtalanító tény. A mér­legkészítésre Juhász István vezető edzőt kértük fel. — Kezdjük a nemzetközi szereplésünkkel — javasolta beszélgetésünk elején a szak­ember. — Mindössze három ponthoz jutottunk ... Tud­tuk, hogy Barsi és Jacsó katonai szolgálatra vonul be, ezért terveinket is mérték­tartóan készítettük. Az em­lítettek lehetőséget kaptak a felkészülésre, eséllyel pá­lyáztak a svédországi VB-re, ahová végül csak Jacsó uta­zott. 110 kg-ban (szakítás­ban) negyedik lett, összetett eredményt — sérülése miatt — viszont nem produkált. Barsi (aki klubtársához ha­sonlóan 23 esztendős) sú­lyos fegyelmezetlenségének következtében itthon ma­radt, így a vele kapcsolatos jogos reményeink szerte­foszlottak. Az Európa-baj- nokságot májusban rendez­ték meg, kiképzésük éppen arra az időszakra esett, vagyis spanyolországi indu­lásuk eleve elképzelhetetlen volt. Jacsón és Barsin kívül Kertész Attila (24 éves) kép­viselte még a nemzetközi po­rondon színeinket. Kubában és Líbiában első, a Szovjet­unióban és Bulgáriában pe­dig egyaránt második lett. Egy esztendő alatt 17 kg-ot javított egyéni legjohbján! Sportolóink közül az eddig felsoroltak, valamint a je­lenleg katonai szolgálatot teljesítő Buda érte el a nemzetközi szintet. Ez két­ségtelenül nagy öröm, mert ilyen eredményt egyetlen ha­zai szakosztály sem tud fel­mutatni ! — Hogyan szerepeltek a magyar bajnokságokon? — A felnőttek mezőnyé­ben Jacsó első lett, úgy, hogy egyre-másra döntötte meg az országos rekordokat. Kertész ezüst-, Lakatos I. pedig bronzérmet vehetett át. Hárman 16 olimpiai pon­tot termeltek. Többet re­méltünk, mert Barsitól el­sőséget, azaz hét pontot vár­tunk. A juniorok viadalán nem vettünk részt, mert akik az indulásra jogosultak voltak (heten), angyalbőrbe öltöztek. Az ifi I-es kate­góriában egy hatodik (Ba­logh F.), az ifi II-esek kö­zött két harmadik (Csorba és Himer) hely jutott ne­künk. A serdülő korcsoport­ban egyszerűen leszerepel­A KVSE felnőtt együttesének tagja volt Oláh Katalin is. BIRKÓZÁS. Hegyalja Kupa — úttörő sza­badfogású verseny — Szerencs. A végered­mény: 1. SZÉV Munkás SE, 2. Sátoraljaúj­helyi TC, 3. Tiszalúc. RITMIKUS SPORTGIMiNASZTIKA. Csa­patbajnokság — Budapest. Eredmények, felnőttek: 3. Kazincbarcikai Vegyész (Gál, Polecskó, Mezei, Oláh, Kovács, Fuszkó). If­júságiak: 3. KVSE. Serdülők: 1. KVSE (Pál Erika, Tátrai Judit, Molnár Ágnes, Köllő Vera, Tóth Ildikó, Jancsurák Éva, edző: Mé­száros Judit). Gyerekek: 1. KVSE (Lükő Or­solya, Drótos Judit, Tóth Barbara, Andrássy Csilla, Tóth Eszter, Gombár Andrea, edző: Mártonná Pálvölgyi Dóra). VÍVÁS. Országos felnőtt csapatbajnokság — Budapest. Eredmények, férfi tőr: 1. Ü. Dózsa, ...9. DVTK. Párbajtőr: 1. Bp. Hon­véd, ...11. DVTK (a piros-fehérek ebben a fegyvernemben búcsút mondtak az OB I- től.) CSELGÁNCS. Január első felében kerül sor a jövő év egyik legrangosabb versenyé­re Tokióban. A szövetség döntése értelmé­ben tatamira lép majd Hajtós Bertalan (MVSC) is. SÚLYEMELÉS. Miskolc város nyílt baj­nokságának győztesei, felnőttek: Pátrovics (KVSE) 230, Kertész (DVTK) 350, Jedlinsz- ki (DVTK) 320. Ifjúsági I. korcsoport: Ma- jorszki (DVTK) 250, Balogh (DVTK) 260. Ifjúsági II. korcsoport: Kiss Gy. (KVSE) 190, Káló (DVTK) 145, Bán (KVSE) 247, Sze­gedi (TBSC) 262,5, Blahut (Békéscsaba) 277,5. Serdülők: Turóczi (ÓKSE) 430 pont, Bánvölgyi (DVTK) 313, Róka (Tiszavasvári) 753, Nagy (KVSE) 647, Szabó (Olefin SC) 623, Szirmai (ÓKSE) 560, Lakatos S. (DVTK) 550, Győri 432. Úttörő I. korcso­port: Kovács F. (DVTK) 295 pont. Balogh (DVTK) 411, Papp (KVSE) 366, Toplenszki (KVSE) 437, Kovács L. (DVTK) 419, Barta (KVSE) 335, Tóth (DVTK) 515, Izsvák (Ole­fin SC) 321. Úttörő II. korcsoport: Pistái (DVTK) 246 pont, Kalamár (ÓKSE) 265, Tóth (ÓKSE) 269, Czina (ÓKSE) 280, Gór (KVSE) 250, Habina (KVSE) 244, Kiss (DVTK) 318. Húsos Kupa pontszámításos gálaverseny — Szekszárd. A végeredmény: 1. Barsi L. (DVTK) 342,5, 2. Kertész (DVTK) 340, Pát­rovics (KVSE) 245. Jacsó József szerezte a DVTK három nemzetközi pontját: a svédországi VB-n szakításban negyedik lett. tünk, „jutalmunk” mindösz- sze hat pontra rúgott (ko­rábban harminc fölött telje­sítettünk). Az úttörők ver­senyében Szűcs A. révén egy első, Horváth és Galamb ré­vén pedig két harmadik „fo­kozat” a DVTK termése. Eddig évente általában öt­hat magytar bajnoki aranyat vettünk át, idén csak kettőt. — Maradjunk még a szá­moknál. Beszéljen a minő­sítésekről! — Negyvenkilencen kerül­tek ebbe a kategóriába, ke­vesebben, mint a szakosz­tály közelmúltbeli történeté­ben bármikor. A már ismer­tetett nemzetközi szinteken kívül öten harcolták ki a felnőtt I. osztályú minősí­tést (a „keretbe” beletarto­zik Jacsó, Barsi és Kertész is). Másodosztályt ketten, aranyjelvényes teljesítményt nyolcán csináltak. Az ezüst­jelvényes feltételeknek 14-en, a bronzjelvényesnek pedig 19-en feleltek meg. Persze a sportág berkeiben kicsit járatosak jól tudják, hogy az utóbbiaknak kevés az érté­kük. — A számok „látványos" visszaesést mutatnak. Fel­tárták már a várttól lénye­gesen gyengébb szereplésük okait? — Igen! Szakosztályunk­ban mindössze három edző dolgozott, a kívánatos öt­hat helyett. Szűcs Lajos és Debreceni Sándor is önálló­ságot kapott, a lehetőséggel különösen az utóbbi nem tu­dott élni. Közismert, hogy volt nálunk egy „palotafor­radalom”, mely után elhatá­roztuk : megszüntetjük a ko­rábbi felmenő rendszert. En­nek értelmében mindhár­man csak saját embereink­kel foglalkoztunk, nem dol­goztunk egymás keze alá. Most, az összeszámláláskor bebizonyosodott, hogy ez a gyakorlat csődöt mondott. Több, nagy reményekre jo­gosító sportolónkat elszívott az élet más területe, pedig megfelelő menedzselés ese­tén Európa legjobb szakosz­tályai közé emelkedhettünk volna. És itt, ezen a ponton jelentkezik a klub és „kü­lönítményünk” felelőssége. — Ne felejtse: kitűnő fel­tételek közepette dolgozhat­nak. Az egyesület — a bá­zisszerv hathatós támogatá­sával — megteremtette az eredményes munkavégzés kereteit. A szakosztály belső életének tartalommal való megtöltése az önök felada­ta ... — Ez kétségtelen. Arról viszont nem tehetünk, hogy képtelenek vagyunk megfe­lelő tudású szakembert szer­ződtetni, továbbá sportoló­inkat sem anyagilag, sem erkölcsileg nem tudjuk megbecsülni. Vitathatatlan: az ország legnagyobb súly­emelőtermével rendelke­zünk. A csarnok munkára való alkalmassága sajnos mégsem megfelelő. A ki­szolgálóhelyiségek (öltözők, fürdők) rendkívül szeré­nyek. A folyamatos munkát akadályozzák a tönkrement súlyzók, melyek pótlására két esztendeje nem vásároltunk egy darabot sem. Szomorú a kép az utánpótlás-nevelés szempontjából is. Nincs bá­zisiskolánk, toborzómunkán- kat a spontaneitás jellemzi. Most ott tartunk, hogy a 8-as számú iskolában Lukács Bé­la testnevelő tanár (volt módszertani osztályvezetőnk) visz egy csoportot — ennyi, és nem több, amit fel tu­dunk mutatni. * Juhász István őszinte, ker- .telés nélküli szavaihoz szük­séges némi kommentár. A vezető edző nyilvánvalóan a jobbítás szándékával mond­ta el gondjaikat, nehézsé­geiket, mert azok elhallga­tásával, „asztal alá” sepré­sével jottányit sem halad­hatnak előbbre. A kialakult helyzetért ő éppen úgy fele­lős, mint beosztott kollégái, továbbá az egész szakosz­tály és végső soron az egye­sület vezetése. Ahhoz, hogy szénájukat rendbe tegyék, edzőkre, anyagi és erkölcsi támogatásra van szükségük. Az utóbbiakat érdemes len­ne folyósítani számukra, mert nemzetközi klasszisokkal ren­delkeznek, akik az ország­határokon túl is hírnevet szerezhetnek a DVTK-nak. Juhász István mondanivaló­jából kitűnt: önerőből kép­telenek kilábalni abból a kátyúból, amelybe beleke­rültek. Hogy kinek a hibá­jából ? Ennek eldöntésére nem ez az írás hivatott. Kolodzey Tamás sport ezüstérmesek Az ifjúság téli sportolási lehe­tőségeinek bővítése érdekében, Jégpályát a korcsolyázóknak pá­lyázatot hirdet hét szerv; Felhívással fordulunk a sport­egyesületekhez, az iskolákhoz, a KISZ- és úttörőszervezetekhez, a tanácsokhoz, üzemekhez és intézményekhez, termelőszövet­kezetekhez, a szakszervezeti szervekhez, szakmaközi bizott­ságokhoz, a lakóközösségekhez, hogy minél több helyen létesít­senek társadalmi összefogással, az arra alkalmas oktatási, sport- és lakóterületi létesítményeken jégpályát. Ezzel is segítsék elő az ifjúság és az érdeklődő la­kosság aktív pihenését, a téli tanítási szünetben a szabadidő hasznos eltöltését. A jégpályák készítésére vonat­kozó szándékukat az üzemelte­tők írásban jelezzék a területi­leg illetékes sportszakigazgatási szerveknél. 198G. március 15-ig ugyanide közöljék, hogy a jég­pályát hány napon használták. E feltételek teljesítése esetén vehetnek részt a pályázaton. A pályázók között 65 db 5000 Ft értékű utalványt sorsolunk ki. Oldenburgban véget ért a női kézilabda B-csoportos világbajnokság. A magyar válogatott nagyszerűen sze­repelt, hiszen csoportjában az utolsó mérkőzésen legyőz­te a Szovjetuniót, és így a döntőbe került, ahol az NDK várta a mieinket. NDK—MAGYARORSZÁG 25:18 (10:11). A magyar gár­da ragyogóan kezdett, 5:2-re, majd 7:3-ra vezetett. A fél­idő hajrája azonban nem úgy sikerült, ahogyan azt Csík János vezető edző ter­vezte, hiszen az ellenfél egy gólra csökkentette hátrá­nyát. A második játékrész ele­jén még a magyarok vezet­tek 12:ll-re, ekkor azonban Sulyok hétméteres hibázott. Fej fej mellett haladtak a csapatok, s döntőnek bizo­nyult, hogy 14:13-as NDK- vezetésnél Sulyok újabb büntetőt hagyott ki... A csapat „leült”, teljesítménye ugyancsak visszaesett. 20:15- re már az ellenfél vezetett, s esély sem volt arra, hogy a hátrányt csökkentse. Igaz, ebben az időszakban is ha­dilábon állt az együttes a büntetők értékesítésével. A világbajnokság végered­ménye: 1. NDK, 2. Magyar- ország, 3. NSZK, 4. Cseh­szlovákia, 5. Szovjetunió, 6. Norvégia. Ez a hat csapat, valamint a hetedik és nyol­cadik helyezett került be a jövő évi hollandiai A-cso- portos világbajnokságra. Horváth László, az MKSZ titkára így értékelte a ma­gyar válogatott szereplését: — A csapat felülmúlta az előzetes várakozásokat, hi­szen a célkitűzésben a 3—5. hely megszerzése szerepelt. A gárda helytállt, bravúros győzelmet aratott a világ­bajnok Szovjetunió ellen, így lehetősége adódott, hogy az első helyért mérkőzzön. A válogatott számára az ezüstérem is kedvező, mert ez egyben azt jelenti, hogy a hollandiai VB sorsolásánál egy urnába kerül az NSZK- val, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval, igy ezekkel az együttesekkel nem jut­hat egy csoportba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom