Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. december 23., hétfő Fejleszteni kell mindazt, amit Genfben elértek A Pravda cikke (Folytatás az 1. oldalról) Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvény- módosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Elöljáróban kiemelte: az 1986. évi költségvetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akkor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbér- színvonal megőrzésére és a szociális-kulturális körűimé • nyék további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ennek mindenekelőtt az exportképesség javulásában kell kifejezésre jutnia. Ezt az irányzatot igyekszik erősíteni a szabályozók módosításának sok eleme, de emellett állami gazdaság- szervezési intézkedéseket is teszünk az export előmozdítására. Ami a jövő évi költség- vetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restriktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezek az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! A költségvetés előirányzataiban meghatározóak a vállalatok és a költségvetés pénzügyi kapcsolatai. Ezek azt tükrözik, hogy a vállalatok termelése jövőre növekedni fog, a hatékonyság a tervezett mértékben javul és a termelési szerkezet korszerűsödik. Nem változtattuk a pénzügyi szabályozás kereteit. Ám nem lehetett eltekinteni a szabályozók mértékének változásától néhány területen —, így a többi között a nyereségadó bizonyos mértékű emelésére kényszerültünk. A módosítások egyik célja az, hogy a jövedelmek központosítása és újraelosztása a jövő évi terv Határozathozatal következett. Az Országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot követelményeihez igazodjék. Másrészt a szabályozók változása azt is célozza, hogy ösztönözzük a versenyképes termelést és jobban szolgáljuk az áremelkedést fékező politikát, amely a jövő évre hangsúlyozott gazdasági prioritásunkká vált. Hetényi István az intézkedések közül kiemelte a felhalmozási adó részben szelektív, részben általános csökkentését, valamint az exportorientált fejlesztéseket, a strukturális változásokat segítő, pályázati úton elnyerhető pénzügyi kedvezmények megnövekedését. Kitért arra, hogy egyes termelési árak az elmúlt időszakban növekvő támogatást igényeltek, s 1986-ra is igényelnek. Ilyen a szénbányászat, a vaskohászat és az élelmiszer-gazdaság néhány területe. Ezekben az ágazatokban — hangoztatta — nagyon következetes munkára van szükség ahhoz, hogy a termelés szerkezete előnyösebbé váljék, s igen szigorú költséggazdálkodással mérsékeljék a kiadásokat. Az adópolitikai törekvésekről szólva elmondotta: — 1986-ban a magántevékenység után fizetendő jövedelemadózásban kisebb korrekciót teszünk, amely az alacsonyabb jövedelmeknél némi mérséklést, a nagyobb — havi 15—20 ezer forintot elérő jövedelmeknél — némi adóemelést irányoz elő. Az intézkedések szem előtt tartják a termelési politika céljait: növeljük a kedvezményeket a szolgáltató és a falusi kisipar számára, s az ipari tanuló-neveléshez nyújtott támogatást, és így tovább. A szellemi tevékenységek után fizetendő adó is kedvezőbbé vált egy méltányosabb költségelszámolási lehetőség révén. A közteherviselés jobb érvényesítése érdekében a kormány javaslatot dolgozott ki a nem lakás céljára szolgáló, építmény jellegű ingatlanok, üdülők adóztatásának módosítására már 1986-ban. A kormányzat jelentős erőfeszítéseket tesz az árszínvonal növekedési ütemének mérséklésére. A jövő évi terv szerint a fogyasztói árak növekedése az elmúlt években tapasztalt 7—8 százalékkal szemben 5 százalék lesz. Központi árintézkedésre csak szőkébb körben kerül sor. Az év elején — az importárak növekedése miatt — emelkedik a személygépkocsik ára, és a tv-előfize- tési díjakat, amelyek 1958 óta változatlanok, havi 20 forinttal kívánjuk emelni: ezt a műsorkészítés és -sugárzás növekvő költsége és a szolgáltatások bővülése egyaránt indokolja. A jövő év közepétől az előfizetők telefonbeszélgetéseinek díját 1,50 forintról 2 forintra kívánjuk emelni, azzal, hogy az ebből származó többlet- bevételt közvetlenül a telefonhálózatnak — az itteni vitában is hangsúlyozott — fejlesztését szolgálja. A keresetek növekedése 5—5,5 százalékos lesz. A Szakszervezetek Országos Tanácsával egyeztetve a kormány központi bérpolitikai intézkedéseket határozott el a jövő évre. Január 1-től a szénbányászatban a szénfalon dolgozók, a közvetlen kisegítők és a közvetlen termelésirányítók, az uránbányászatban pedig a fizikai dolgozók és a közvetlen termelésirányítók a keresetszabályozásban biztosított 6 százalékos lehetőségen felül általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. további 4, tehát összesen 10 százalékos béremelésben részesülnek. A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vállalatok és szövetkezetek dolgozóinak bére jövőre 9 százalékkal lesz emelhető. Továbbá az első fél évben a bírák és az ügyészek, a fővárosi kerületi tanácsok dolgozói, s az ingatlankezelést végző vidéki költségvetési üzemek egyes munkaköreiben dolgozók ugyancsak központi béremelésben részesülnek. így jövőre intézkedéseket hozunk a nyugdíjak reálértékének az eddiginél szélesebb körű megőrzésére. Januártól a 70 éven felüliek nyugdíjemelkedése lépést tart az átlagos, 1986-os fogyasztói áremelkedéssel: 5 százalékos lesz. A növekedés minimuma az eddigi 100 forint helyett 150 forint lesz. Ezzel azonos mértékben emelkedik az első és a második rokkantsági fokozatba tartozók nyugellátása is. A hetven éven aluli nyugdíjasok számára a legkisebb automatikus nyugdíjemelkedés mértékét tudjuk növelni: az eddigi 100 forinttal szemben ez 120 forint lesz. A gyermekgondozási díj március 1-től a gyermek másfél éves koráig jár majd, szemben az eddigi egyéves időtartammal. Életszínvonal-politikánk, szociálpolitikánk egyik alapvető kérdése a lakásügy. Itt is — a szociális helyzethez igazodóan — növekvő támogatások lépnek életbe. Az úgynevezett szociálpolitikai kedvezmény összegét két gyermek után további 25 ezer forinttal növeljük, három gyermek után 70 ezer forinttal emeljük. A hosz- szú lejáratú kedvezményes kamatozású hitelek felső határa is — családnagyságtól függően — 20—60 ezer forinttal nagyobb lesz. Bővül a munkáltatói kölcsönnyújtás lehetősége; a 'jogcímek nagymértékben kiszélesednek. A bányászlakás-építés támogatása duplájára növekszik. A lakáscsere illetéke 7 százalékról 5 százalékra mérséklődik, és az ifjúsági takarékbetét után nyújtható különkölcsön összegét is emeljük. — Jövőre az egészségügyi kiadások 8 százalékkal emelkednek, az oktatási kiadások 9 százalékkal. Mindkét ágazatban biztosítjuk a meglevő és az újonnan üzembe lépő intézmények gazdálkodásának alapvető pénzügyi feltételeit. A költségvetés 1986-ra is biztosítja a nyugodt építőmunka belső és külső védelméhez szükséges eszközöket. Sor kerül a sorállományú katonák és határőrök illetményének emelésére is. A törvényjavaslat a tanácsoknak a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó pénzügyi tervét is tartalmazza. A tanácsok VII. ötéves tervidőszakbeli bevétele csaknem 50 százalékkal lesz nagyobb, mint a VI. ötéves tervidőszakban. Az érdekeltségi bevételek elsősorban a helyi tanácsokat illetik meg. Itt említette meg a településfejlesztési hozzájárulást, amely — az elfogadtatásával kapcsolatos gondok ellenére is — a települések igen nagy részében hasznos és a lakosságot mozgósító intézménnyé vált. A tanácsok a VII. ötéves tervidőszakra szóló kiadásaik 70 százalékát az intézmények működtetésére, fenntartására fordítják, 30 százalék jut fejlesztésre. A jövő évi költségvetés előirányzatai rendkívül nagy, de ‘ teljesíthető követelményeket támasztanak. A jövedelmek elosztására kialakított elképzeléseink ugyanis csak akkor válhatnak valóra, ha a jövedelem képzésére vonatkozó elképzeléseinket teljesíteni tudjuk — mondotta végezetül Hetényi István, s kérte a törvényjavaslat elfogadását. Ezután az ’ elfogadott napirendnek megfelelően interpellációk következtek. Vodila Barna (Borsod m., 15. vk.), a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács edelényi járási hivatalának nyugalmazott elnöke interpellált az igazságügyminiszterhez. Választókörzetének — ahol 33 településen 34 ezren élnek — kérését indokolva elmondta, hogy az Edelény- ben megszüntetett járásbíróság, ügyészség és közjegyzői hivatal Miskolcra helyezésével az állampolgárok ügyes-bajos dolgaikat csak 60—80 kilométeres utazást követően tudják elintézni. Kérte az igazságügyminisztert: vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az elkövetkezendő években az említett intézmények ismételten Edelényben működhessenek. Az interpellációra Markója Imre igazságügyminiszter válaszolt. Elmondta, hogy a kisebb létszámú, 2—4 fős bíróságokon és ügyészségeken sem a színvonalas vezetés, sem a káderutánpótlás, sem pedig a bírák és az ügyészek megfelelő szakosítása nem biztosítható. Ugyanakkor elvárható, hogy az állampolgárok ügyes-bajos dolgait minden egyes esetben jogpolitikailag helyesen, törvényesen, gyorsan és szakszerűen intézzék. Mindezt mérlegelve nem tervezik az igazságügyi szervek visszahelyezését Ede- lénybe. Arra viszont törekedni fognak, hogy az indokolt esetekben éljenek a helyszíni tárgyalások lehetőségével, s több fogadóórát tartsanak Edelényben. Az igazságügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő azzal a megjegyzéssel fogadta el, hogy a kérést továbbra is tartsák napirenden. Az Országgyűlés Markója Imre válaszát 75 ellenszavazattal, 13 tartózkodással tudomásul vette. Az Országgyűlés téli ülésszaka — amelyen Sarlós István, Cservenka Ferencné és Péter János felváltva elnökölt — Sarlós István zárszavával ért véget. Az Országgyűlés elnöke boldog, sikeres új esztendőt kívánt képviselőtársainak és választóiknak. Egy hónap telt el a genfi találkozó óta. Felelősségteljes időszak kezdődött. A gyakorlati lépésekről van szó, arról, hogy nem aláásni, hanem fejleszteni kell mindazt, amit Genfben elértek. A szovjet vezetés — mint kijelentette — kész ezen az úton haladni. Ez azonban nem egyirányú utca. A Szovjetunió joggal számít arra, hogy hasonló hozzáállást tanúsít az amerikai vezetés. Ez nemcsak a Szovjetunió és az Egyesült Államok, hanem az egész világközösség érdekeinek megfelelne. Ezt Tornász Kolesznyicsenko, a Pravda szemleírója állapította meg a lap vasárnapi nemzetközi szemléjében. Az írás is jelzi, továbbra is a szovjet moratóriumjavaslat sorsa foglalkoztatja leginkább a szovjet külpolitikai sajtót. Ehhez járul még a „csillagháborús program” változatlan lendülettel való folytatása miatti aggodalom. A Pravda ismételten emlékeztet, hogy január 1-én lejár a nukleáris robbantásokra önként és egyoldalúan vállalt szovjet moratórium határideje. Ugyanakkor ez a moratórium nem lenne egyoldalú, ha csatlakozna hozzá az Egyesült Államok. Ez esetben továbbra is érvényben maradna. A szovjet— amerikai közös moratórium Gombocz Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettes és Constantin Stanca külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együttműködési miniszterhelyettes szombaton Budapesten aláírta az 1986. évi magyar—román árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyvet. Az aláírásnál jelen volt Nicolae Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Constantin Stancát fogadta Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége a Szovjetunió miniszterelnök- helyettesévé nevezte ki Ju- rij Batalint. Az elnökség nyugdíjba vonulása miatt felmentette tisztségéből Ve- nyiamin Dimsic eddigi mi- niszterelnök-íhelyettest. Jurij Batalin 1927-ben született, eredeti foglalkozására nézve építőmérnök. Különböző olaj- és gázipari pedig mérföldkő lehetne a nukleáris veszély elhárításának talaján. Ez olyan esély, amit nem szabad elszalasztani. A továbbiakban a lap a robbantások szüneteltetése ellenőrzésével kapcsolatos amerikai aggályokkal foglalkozik. Rámutat, hogy az ellenőrzés nemzeti eszközei is teljesen megbízhatóak, ezt éppen az Egyesült Államok tapasztalhatta, amikor azonnal regisztrálták előre be nem jelentett és kiserejű kísérleti robbantását. A Szovjetunió nemzetközi ellenőrzést is javasol, azonban kész ennél is tovább menni. Amennyiben Washington is szünetelteti kísérleti robbantásait, Moszkva kész megállapodást kötni a helyszíni ellenőrzéssel kapcsolatos intézkedésekről is — emlékeztet ismételten a Pravda. A cikkíró végezetül levonja a következtetést: a lényeg természetesen nem az ellenőrzés. Az Egyesült Államok nem akar lemondani nukleáris fegyverkészleteinek növeléséről. A „technológiák kutatása” lényegében nem más, mint a csillagháborús tervek végrehajtása. Washington egyidejűleg tervezi csapásmérő fegyverek világűrbe telepítését és földi támadó fegyverkészleteinek növelését — mutat rá a Pravda. A jegyzőkönyvben előirányzott kölcsönös szállítások értéke 652 millió rubel, amely jelentősen meghaladja az előző évit. Az árucsere-forgalmi egyezmény keretében többek között szerszámgépeket, híradástechnikai berendezéseket, különféle műszereket, járműalkatrészeket, vegyi termékeket, gyógyszereket szállítunk Romániába, ahonnan Dácia és Aro gépkocsikat, sót, szódatermékeket, bútort és egyéb termékeket vásárolunk. építőipari vállalatoknál töltött be éveken keresztülvezető posztokat, majd minisztériumi apparátusba került. Volt többek között a gázipari miniszter helyettese, majd a kőolaj- és gázipari vállalatépítési miniszter első helyettese. 1983-tól egészen mostani új kinevezéséig a Szovjetunió Munka- és Szociálisügyi Állami Bizottságának elnöke volt. KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK! Törvényjavaslat a költségvetésről és a tanácsok pénzügyi tervéről Magyar-román árucsere-forgalom llj szovjet miniszterelnik-lielyettes