Észak-Magyarország, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-19 / 297. szám

1985. december 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 II páimemokrácia _____ t örténeti fejlődéséhez (II.) A mozdonyjavítóban A MÁV miskolci körzeti üzemfönökség vontatási üzemegy­ségének villamosmozdony-javitó műhelyében a csarnokba begördült masinákon a szükséges karbantartási, javítási munkákat végzik el a szakemberek. A képen egy Ward- Leonard villamosmozdony forgóvázjavitását végzik. Fojtán László felvétele Befejezték a VI. ötéves tervet A pártdemokrácia vizsgá­latában érdekes elem lehet, hogy bemutassuk a párttag­ság eszmei-politikai felké­szültségének alakulását, a mindenkori szintjét és en­nek közvetlen vagy közve­tett hatását a demokrácia szélesedésében. Ennek elem­zése azért is tanulságos le­het, mert — megítélésem szerint — miközben az em­berek és ezen belül a párt­tagok általános és politikai műveltsége az elmúlt évtize­dekben jelentősen nőtt, ma még tisztázatlan okokból adódóan ezzel arányosan nem emelkedett a politikai kultúra, pontosabban a vi­takultúra, a tolerancia, a politikai reagálókészség. Va­jon mi lehet ennek az oka? Ezzel összefüggésben arra is gondolni kellene, hogyan befolyásolja a pártdemokrá­cia érvényesülését (termé­szetesen ez igaz á társadalmi .demokráciára is) a szakér­tői elem, illetve a laikus elem, s mennyire lehet fel­oldani a szakapparátus fel- készültsége és a testületi ta­gok nem egy kérdésben szakmai hozzá nem értése között feszülő ellentmondást, s milyen eszközökkel, .mód­szerekkel lehet (hiszen e té­ren már vannak jó tapasz­talatok) ezt elősegíteni. Nem kerülheti el figyel­münket a párttagság részvé­tele a döntések meghozata­lában. Mind a történeti meg­közelítés. mind a továbbfej­lesztés lehetőségeinek a lei- tárása miatt is fontos, hogy mindhárom döntési elemre kiterjedjen a vizsgálat: a döntéselőkészítésre — az elő­zetes vélemények, javasla­tok kikérésére; a döntési .mechanizmusra — ebben az .alternatívák szerepére; vala- .mint a végrehajtás megszer­vezésében, ellenőrzésében a ..demokratikus vonások erő­sítésére. Mindhárom térülő­jén sok feltáratlan lebető- rSégünk van még, de politi- .kánk leggyengébb eleme a Végrehajtás megszervezése és -ellenőrzése. Az itt meglevő .jó tapasztalatok közreadá- ,sát halaszthatatlan feladal- . nak vélem. c Izgalmas kutatási téma a 'párttagok egyenjogúsága és az egyenjogúsítás szervezeti- politikai biztosítéka. Elmé­letben, a szervezeti szabály­zat szerint minden párttag egyenlő, egyenlő szavazattal rendelkezik, de ha mélyeb­ben betekintünk e folyamat­ba, sakkal bonyolultabbnak tűnik a valóságos, gyakorlat. A vezető súlya, tekintélye, véleménye nem mindig azo­nos mércével esik latba egy- egy kérdés megvitatásában, eldöntésében. Véleményem szerint a pú rtdemokrácia alakú luxá­ban és természetesen általá­ban a szocialista demokrá­cia alakulásában sem kö­zömbös a vezetők (párt-, ál­lami és egyéb vezetők) sze­mélyisége. egyénisége. Isme­retes, mennyire károsan ha­tott a személyi kultusz a demokrácia alakulására is. Nyilván világos az összefüg­gés a durva, diktatórikus, öntelt, illetve a demokra­tikus. nyitott, toleráns ve­zetői magatartás és a de­mokrácia érvényesülésének lehetősége között. A pártdemokrácia tovább­fejlesztésével összefüggésben megoldandónak tartom a különvélemény intézményesí­tett kezelését. Olyan fórum­ra lenne szükség, esetleg a pártvezetőségek is alkalma­sak lőhetnek erre, amely gondozná, figyelemmel kí­sérné az ilyen vélemények sorsát. A különvélemény fenntartásához a párttagnak napjainkban is joga van, bírálhat, javaslattal, bead­vánnyal fordulhat az alap- szervezetétől egészen a kong­resszusig. Ezt a szervezeti szabályzat is rögzíti. Jelen­leg azonban kizárólag a fel­vető személyén múlik, az ő ambíciójától függ, hogy mi lesz a különvéleményé­nek sorsa. Márpedig — meg­ítélésem szerint — előrevi­vő gondolatok nemegyszer ilyen különvéleményekben is megfogalmazódnak, vagy megfogalmazódhatnak. Nem kellene lehat ezeket a fel­vetéseket (még ha az adott döntés esetén nem is érvé­nyesülhetett) sorsukra hagy­ni, hanem számon kellene tartani, s megfelelő időkö­zönként vagy a változó kö­rülmények között vissza kel­lene térni hozzájuk. Az utóbbi években a ko­rábban megszokott nyugodt, konszolidált időszakot fel­váltó összetettebb, elleni- mondásokat, konfliktusokat ■magában hordozó, nehezeb­ben érthető folyamatok so­kasága megyénk párttagsá­gának jelentős részénél el­bizonytalanodást eredménye­zett, az új jelenségek a ko­rábban megszerzett ismere­teket, elméleti, politikai ala­pokat is kikezdték. E fo­lyamatot az információs jel­zésekben főleg az informá­ciók hiányára, elégtelenségé­re való hivatkozásban fo­galmazták meg. Nem telje­sen értettünk ezzel egyet. Noha kétségtelen, hogy né­hány esetben valóban késve, vagy egyáltalán alig kap­tunk érveket egy-egy várat­lan intézkedés megmagyará­zásához. de egészében még soha nem állt rendelkezé­sünkre annyi információ a sajtó, folyóiratok, könyvek, országos elméleti konferen­ciák, a rádió és a televízió jóvoltából, mint éppen az utóbbi években. Készítet­tünk egy felmérést, s azt ta­pasztaltuk. hogy a pártalap- ,szervezetek által az utóbbi három évben tárgyalt lé­niák között messze az első helyen álltak a gazdasági élettel összefüggő napiren­dek. Háttérbe szorultak, sok alnpszervezet tevékenységé­ből pedig hiányoztak az idő­szerű ideológiai, politikai kérdések. Pedig a sok új je­lenség éppen azt igényelte volna, hogy azokról, megfe­lelő vitában, közös vélemény A VI. ötéves tervidőszak­ban a juhászat ellentmondá­sosan fejlődött. Az ellent­mondás okait kutatva vizs­gálta a juhászat helyzetét a Borsod Megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság, s legutóbbi ülésén megtárgyalta a vizs­gálat tapasztalatait. A magyar juhtenyésztés népgazdasági súlyát elsősor­ban a külkereskedelemben elfoglalt szerepe határozza meg. A vágójuh és a juhtej több mint 80 százalékát tő­kés piacon értékesítik, ugyanakkor pedig a gyap- júíermeléssel importot vál­tunk ki. Megyénk mezőgaz­dasági adottsága, a termé­szetes gyepek aránya kedve­ző feltételeket biztosít a ju­hászat számára. A Népi Ellenőrzési Bizott­ság jelentése megállapítja, hogy az adottságokon és a népgazdasági igényekkel összhangban az elmúlt 12 év alatt a 95 ezer darabos anyaállomány Hit) ezerre nőtt. Az állományfejlesztés azonban csak mennyiségi növekedést hozott. A juhtar- tás műszaki és technikai színvonala általában válto­zatlanul alacsony szintű ma­radt, és lényegében a terme­lési mutatók sem tükröznek minőségi előrelépést. A me­gye VI. ötéves tervében a juhállomány 24 százalékos formálódjon párttagságunk körében, segítve a politikai, eszmei, cselekvési egységet. Nem csodálkozhatunk, ha ennek hiányában is fokozó­dott a bizonytalanság, a vá­laszokat lentről várták min­denre. csökkent a párt po­litikája melletti kiállás. E tapasztalatok alapján több feladatot határoztunk el. Először is fölhívtuk alap­szervezeteink figyelmét az aktuális ideológiái kérdések megtárgyalására, ehhez a közbülső pártszervek segít­ségét igényelhették. Tudni­illik a kongresszus határo­zatában megfogalmazottak­kal egyezően valljuk mi. is: „az íilapszervezetekben fo­lyó ideológiai munka készít­se fel a kommunistákat, hogy környezetükben ered­ményesen terjesszék eszmé­inket . . . Minden kommunis­ta .. . meggyőző érveléssel lépjen Jel eszméink és a párt politikája mellett, a szocia­lizmustól idegen nézetekkel szemben.” A propagandamunkában kértük, hogy bátran foglal­kozzanak az új kérdésekkel, a korszerű ismeretek foko­zottabb mértékben párosul­janak a nevelő munka ha­tékonyságával. Továbbá azt, hogy a marxizmust—leni- nizmust élő. változó, a tör­ténelmi valóság szembesíté­se alapján állandóan meg­újuló, fejlődő eszmerend­szerként tanítsák propagan­distáink. Végül arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a nevelő munkában erősíte­ni kell a felkészítést a vá­ratlan helyzetek megoldásá­ra, a küzdőszellem elmélyí­tésére. a politika melletti kiállásra. Hiszen párttagsá­gunk többségének már nem volt része küzdelmekben, nincs e téren történelmi él­ménye. Márpedig a mar­xizmus—len inizmus lényegé­hez tartozik, hogy a cselek­vésre. a gondolkodásra, a kutatásra, a kiút megkere­séséi e ösztönöz. Az aktívabb, tartalmasabb alapszervezeti élet elősegíte­né a tisztánlátást, fokozná a tagság kiállását politikánk mellett. Dr. Vancza János növelése szerepel. A vágó- juh-termelés 84 százalékos növelését is tartalmazza a terv. A tervidőszak elején a ju­hászától* fejlődése a felada­tokkal összhangban alakult, ám később lelassult, sőt az utóbbi két évben visszaesés. létszámleépítés, az áruterme­lés csökkenése következett be. A vizsgálat megállapítása szerint gondot Okoz. hogy a juhállománnyal rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek döntő többsége az úgyneve­zett kedvezőtlen adottságú üzemek kategóriájába tarto­zik. ebből adódóan gazdál­kodásuk alacsony hatékony­ságú, eredményük gyakran veszteséges. A pénzügyi problémák következtében az anyaállomány a vizsgált üzemek döntő többségében elöregedett. A tenyészután- pótlás helyett ugyanis a jobb minőségű növendékjer­kéket értékesítik az árbevé­tel növelése érdekében. To­vábbi gond, hogy az évek óta szűkített önköltségen A diósgyőri kohászatban 1981-ben, a VI. ötéves terv első esztendejében 49 500 tonna csavar- és húzottáru termelését tervezték, de több, mint kétezer tonnával túl­teljesítették a tervet. Már ekkor látszott, a gyárrész­legnél megvan a lehetőség a termelés növelésére, ezért évről évre fokozatosan ma­gasabbra állították a mér­cét. az idén már 57 és fél ezer tonna volt a tervük, így a VI. ötéves terv során 269 597 tonna csavar- és hú­zott árut gyártottak, ami közel 200 tonnával több a tervezettnél. Ugyanennyivel több a kiszállított mennyiség is. történő értékelés, a termő­helyi adottságokból fakadó alacsony növénytermelési ho­zamok, valamint az évről évre dráguló egyéb ráfordí­tások olyan magas nyilván­tartási árakat okoznak, hogy selejtezéskor — az alacsony vágóárak miatt — jelentős veszteség keletkezik. A nagy­üzemek ezért selejtezés he­lyett inkább megvárják, amíg az állal elhullik, mert így az Állami Biztosítótól lé- nvegesen nagyobb összegű térítést kapnak. A szükséges selejtezés és az anyaután­pótlás elmaradása következ­tében feszültségek keletkez­nek a takarmányértékesítés- ben, valamint a szaporodás­ban. Ez utóbbi a báránysza­porulatot, az előbbi pedig a bárányíelnevelő képességet, illetve fejés esetén a több tejtermelést kérdőjelezi meg. S ha már a szaporulatnál tartunk, a vizsgálat megál­lapítja, hogy a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek a juhhizlalásban rejlő lehető­ségeket sem használják ki kellően. Annak ellenére sem. Az eredményt nem volt könnyű elérni, hiszen gyak­ran akadályozta a tervszerű munkát a nem megfelelő anyagellátás, a gépek lerom­lott állapota és a létszám- hiány. A bajokat azonban nem nézték tétlenül a kohá­szok. mindig időben és új megoldásokkal igyekeztek úrrá lenni a nehézségeken. Ilyen új megoldás volt töb­bek között az is. hogy már 1982-ben megalakították a vállalati gazdasági munkakö­zösséget. ami náluk kitűnő­en bevált. Ez a vállalkozási forma tette lehetővé, hogy a csökkenő létszám ellenére, évről évre növelni tudják teljesítményüket. hogy a juhászaiban a hiz­lalás biztosítja a nyereséget. Szép János, a vizsgálat vezetője, az ellenőrzési bi­zottság ülésén elmondta, hogy a megye juhászataiban az elmúlt öt évben nem si­került növelni a gyapjúter­melést. - A vizsgált időszak­ban ugyanakkor a tejterme­lés növekedett, de a lehető­ségek e területen sincsenek megfelelően kihasználva. A juhtej, illetve az ebből ké­szített juhsajt ugyanis ke­resett exporttermék. A kézi juhfejés azonban a juhtartá- son belül a legnehezebb munka. Sajnos, még sok üzem nem rendelkezik fejő­géppel, s ezekben a gazda­ságokban a juhászok nagy része ezt a nehéz munkát nem vállalja. A juhászat a sokat han­goztatott igénytelenség mel­lett is megkívánja a jó mi­nőségű takarmányt. Ám a vizsgálat szerint a gyepek termésátlaga megyénkben az utóbbi négy év alatt rom­lott. Ennek az is oka. hogy a gyepek telepítésének és felújításának állami támoga­tása megszűnt, ugyanakkor az üzemekben a fenntartási munka is elmarad. A szak­szerű legelőhasználat drága, ezért a nagyüzemek a vesz­teséges, vagy csak a mini­mális jövedelmet biztosító ágazatba — ilyen a juhászai Sugárzással csíráztatott sörárpa Üj, az ionizáló sugárzáson alapuló technológia kialakí­tásával nyertek díjat a kö­zelmúltban a Központi Élel­miszerkutató Intézet (KÉKI) és a Kőbányai Sör­gyár szakemberei egy nem­zetközi innovációs pályáza­ton. A pályázatra — amely­nek kiírója az EDICOIN Nemzetközi Műszaki Fejlesz­tési és Kereskedelmi Kiadó, valamint a magyar Delta újság szerkesztősége volt — a világ sok tájáról érkeztek pályamunkák. A KÉKI és a sörgyár közös szabadalma alapján kifejlesztett, a ko­rábbinál sokkal gazdaságo­sabb eljárás lényege, hogy meghatározott dózisú sugár­zással közvetlenül befolyá­solják az árpa csírázását (malátázásit), meggyorsítva ezzel a folyamatot, és je- tősen növelve a gyártási alapanyagnak számító malá- tázott száraz árpaanyag mennyiségét. A hagyományos technoló­giával. amikor beáztatva csíráztatják az árpát, mint­egy hét napig tart a sör gyártásának ez a szakasza. Besugárzással ez az idő — kihasználva, hogy adott dó­zis mellett az ionizáló su­gárzás meggyorsítja a növé­nyek fejlődését — kedvező esetben két nappal is lerö­vidül Fontos szempont, hogy az újfajta gyártás nem vál­toztatja meg az ital megszo­kott ízét. Számítások szerint ha az új módszert minde­nütt bevezetnék, népgazda­sági szinten évente húsz­ezer tonnával több malátát és 200 ezer hektoliterrel több sört lehetne előállítani a már adott technikai felté­telek mellett. Az egyedüli beruházás a besugárzáshoz szükséges berendezés üzem­be állítása, ennek költsége pedig alig-alig több mint fél év alatt megtérül. Eddig próbaként ötezer hektoliter sör gyártásánál használtak sugárzással malá- tázott árpát. A tervek sze­rint az MTA Izotópintézeté­ben a jövő év közepéig el­készül az első olyan besu­gárzó berendezés, amely mo­dellül szolgál majd az új tí­pusú malátázás nagyüzemi alkalmazásához. Az eljárás iránt külföld­ről is egyre több gyártó ér­deklődik; többek között bol­gár, japán és spanyol cégek jelezték, hogy szívesen át­vennék az új technológiát. is — nem fektetik pénzüket, következésképpen az állat- állomány a természetes ge­netikai képessége alatt ter­mel. Nem beszélve a jó gon­dozói feltételről, mindezek pedig messze elmaradnak a kívánatostól. A tartástech­nológia. vagy az eszközellá­tottság korszerűtlen. A gon­dozói hálózat feszítő gond­ja. hogy kevés a szakmun­kás. A tanyasi lakások fel­számolása is rontott a mun­kaerő-ellátottságon. mert akik beköltöztek a községek­be, azok igyekeznek ott el­helyezkedni. és nem vállal­ják a kijárást. A juhászok már az öregebb korosztály­hoz tartoznak, sajnos kevés fiatal tekinti élethivatásnak ezt a szakmát. Végezetül Szép János hangsúlyozta: az üzemekben a kedvezőtlen feltételek és a külső közgazdasági sza­bályozók hatására a juhá­szat jövedelmezősége sehol nem megfelelő. A fellendü­lés csak úgy képzelhető el, ha a mezőgazdasági nagy­üzemek az ágazatban rejlő lehetőségeket jobban kihasz­nálják, hatékony munkára törekednek, de emellett fel­tétlenül szükséges enyhíteni a közgazdasági szabályzókat is. Balogh Andrea

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom