Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 27., szerda KÖNYVESPOLC Irószemmel, 1984 A balek Bárczy János újabb regénye Nehéz eldönteni — ízlés dolga —. hogy az évente megjelenő antológiák közt (Körkép, Szép versek, író- szemmel. Rivalda), melyik a legizgalmasabb. Ráadásul ezeknek a köteteknek a színvonala évről évre változik is. attól függően, hogy az adott év vers. novella, dráma vagy riport termése volt-e a legjobb. Felnőtt irodalmak nem rangsorolják az egyes műfajokat, a miénk azonban igen. A versnek. novellának még mindig nagyobb „respektje” van, mint a riportnak. Oka lehet ennek talán az is. hogy az írók sajnálatosan kiszorultak a napi újságírásból, a napilapokból, holott jelenlétükre (friss) szemléletükre igen nagy szükség lenne. így áll elő az a helyzet, hogy az író- szemmel-nek nevezett antológia 1985-ös kötetében a 25 megjelent írásnak csak a töredékét írta „profi” író! Ez önmagában még nem minősítés kíván lenni, csupán annak a ténynek a megállapítása. hogy a korábbi kötetekben több író nevével találkozhatunk. Igen tanulságos az is. hogy Ratzky Rita mely lapokból válogatta (válogathatta) ezeket az írásokat, mert ez valahogyan minősíti is ezeket a lapokat, illetve indirekt módon azokat, amelyek nem szerepelnek ebben a válogatásban. A legtöbb írást. 5—5-öt az Űj Tükörből, a Magyar Nemzetből és az Élet- és Irodalomból, kettőt a Forrásból és a Nők Lapjából. 1—1-et az Adómból. a Mozgó Világból, az Ifjúsági Szemléből, a Valóságból. a Palócföldből és a Jelenkorból. Tanulságos lesz a majdani sajtótörténésznek, irodaimárnak megfejteni, hogy egyrészt ez a lista mennyiben reprezentálja 1984 magyar sajtóját: másrészt, mi lehet az oka. hogy a többiben nem „termett” kiemelésre méltó riport. A jelen olvasóját azonban jobban érdeklik a tartalmi kérdések. Az. hogy a magyar valóságból mit éreztek fontosnak kiemelni, fürge tollal megörökíteni a kor írástudói, mert ez a kép is igen tanulságos. Megtudjuk, hogy az 1984-es év aszályos volt. de ennél is súlyosabb gond volt a „zöldségfronton” a termelő-kereskedő (felvásárló), valamint a vásárló közti feloldatlan érdekellentét. Három írás is foglalkozik ezzel (Császár Nagy László—Horváth L. István—Bedő Ildikó). Igazolják a mi „empirikus”, azaz vásárlói tapasztalatainkat, ugyanakkor megkísérlik feltárni az okokat. A riportok óta szigorú rendeletek születtek, ám a piacon alig érezhető az eredmény. Igaz, a nyáron is aszály volt. de ingyenessé kellett tenni az öntözővizet, hogy a gazdaságok hajlandóak legyenek igénybe venni. Hol hát a hiba? Mert súlyosak a gondok a termelésben más téren is. Ez derül ki Kun István (Alma. almás) és Laczkó András (Szőlővessző és nektár) írásaiból is. Egy energia- és tőkeszegény országban megengedhetetlen. hogy termőre fordult almáskerteket vágjanak ki. klasszikus, nemzetközi hírű borvidékünkön elgazosodjanak — mert nem érdemes művelni — a hegyoldalak. Érdekes, hogy most kevesebb írás foglalkozik „di- rektben” a közélettel, ám közvetve több riport is felvet súlyos kérdéseket. Itt van rögtön az egészségügy, amely legalább annyira „lerágott csont”, mint a zöldség. ám sehogy se bírja elveszteni az aktualitását. Már a parasolventia sem segít a betegen, döbben meg Serfőző Simon (Amíg beáll a halál). Egyszerűen nem lehet szorongás nélkül olvasni az idős (rákos) beteg történetét. aki az „egészségügy”, azaz néhány lelkiismeretlen orvos packázása miatt idejekorán és rettenetes kínokat kiállva halt meg. Ehhez az íráshoz képest kedélyes fecsegés Sulyok Kataliné (Éjszakás nővérek) és Tanács Istváné (Öngyógyszerezés), mert csak a felszínt karis- toliák. A Serfőző Simonéhoz hasonló megdöbbenést és elkeseredést vált ki a Kubinyi Ferencé (Megkésett requiem 27 fiatal ravatala felett). A demokrácia, illetve az információ-szolgáltatás sajátosan torz értelmezése miatt évekig tabu volt a fiatalok narkomániá- ia. Azóta — az idén — feloldották ezt a tilalmat, mivel a baj. a jelenség olyan méreteket öltött, hogy a sajtó hallgatása ellenére is mindenki tudott, beszélt róla. Kubinyi riportcíme azonban nem drámai túlzás. Sok fiatal életét megmenthettük volna, ha felnőttként bánunk a lakossággal és nyíltan beszélünk a tünetekről, esetekről. Ez a példa egyszersmind más tanulságokkal is szolgál. Mindenekelőtt a sajtó és a tájékoztatás felelősségére. feladataira és lehetőségeire. Mindenről lehet és kell beszélni, ami a közösségre tartozik, mert a hallgatás, a dolgok elbagatellizálása — legyen szó a szipózásról. a tehetségek elkallódásáról (Tóth Tibor: Elkallódó tehetségeink). a gyermekélelmezés lehetetlen torzulásairól (Megyesi Gusztáv: Tálalva van), az óvodák anti- pedagógiai tendenciáiról (Vekerdy Tamás: Óvodák), vagy a már említett vezetőkiválasztásról, egyszóval a közélet gondjairól —. csak súlyosbítja a bajt. Lehet packázni az állampolgárral (Ónody Éva: Púderhintés), ki lehet fosztani' a vidéket a főváros javára (Nemere István: Egy ország — két világ), ha az érdekek képviselete nem elég erős. illetve nyilvános. Nem új gondolatok ezek. s a riportokban kétségtelenül fellelhető olykor némi sirámjelleg, didaktikus íz is. Összegzésül idézhetnénk az egyik operett szlogenjét is ..a jó riport felveri a port”, csakhogy ez ma már kevés. Mert mi marad, ha leülepszik a por. amivel tele lett a szánk, a szemünk? A tett több. mint a szó. Kevés író mondhatja el magáról azt, amivel a miskolci Bárczy János dicsekedhet: 1979 novemberétől, tehát hat esztendő alatt hat kötete jelent meg, köztük kettő két kiadást is megért. Igaz, ez a szépen ívelő írói pálya eléggé későn kezdődött, nem mindennapi életútja miatt a szerző meglehetősen érett életkorban jutott el az első kötetéig. Igaz az is, hogy sok elbeszélés, pályadíjnyertes rövidebb írás előzte meg az 1979-ben először megjelent, sajátos szerkezetű Vádindítvány című pszeudódokumentarista regényét, amelyből tévéfilm is készült és második kiadásban is nagy siker lett. Ugyancsak két kiadást ért meg a Zuhanóugrás című emlékezéskötete a Tények és tanúk sorozatban. E két könyve egyébként nemcsak az író életútját tárja fel, hanem számos olyan történelmi adalékkal is gazdagítja az olvasót a második világháborús magyar hadirepülős és ejtőernyős alakulatok életének témaköréből, amelyről más forrásból mindeddig nem kaphatott tájékoztatást. Ezt a két önéletrajzi jellegű művét azért szükséges felemlíteni most. a hatodik kötete megjelenésekor, mert az első két kötetben megismert Bárczy János életútja töredékeiben, epizódjaiban vissza-visszaköszön későbbi négy — immár nem életrajzi — regényében is, azoknak hősei sok vonásukban rokonok vele, alapvetően abban, hogy Magyarország 40 év előtti felszabadulásával, a Horthy-világ és hadserege szertej oszlásával valameny- nyien egy új, számukra ismeretlen világban találják magukat és igyekeznek abban megkeresni és megtalálni a maguk új helyét. Nem könnyű dolog Horthy Miklós egykori tisztjeinek a merőben megváltozott társadalmi körülmények között helytállni, egyáltalán egyenes gerinccel állva maradni. Nem, mert neveltetésük, a beléjük vert ideológiák megnehezítik, vagy meggátolják az új rend elfogadását. esetleg éppen ellenségesen állnak is az ügy mellé, vagy éppen vele szembe, másrészt az új rend is — nem mindig ok nélkül — meglehetősen bizalmatlan velük szemben és rossz általánosítások következtében igen sokszor nehezül meg az életük. Ezeknek az embereknek az életútját, az új világban való életét, beilleszkedését, illetve kívülállását járja körül Bárczy János négy regényében: az Egy m. kir. százados bizalmas feljegyzései címűben, amelyben egy téesz-udvarossá lett volt tiszt szemével láttatja a megváltozott világot A magyar Möldersben, amelyben egy magát a híres német pilóta magyar megfelelőjének álmodó embert rajzolja meg, s a Varázscsőben, amely a paraszti származékból lett, az oktalan háborúzástól megcsömörlött és egész világának hátat fordító, az új világban nagyon sajátos utat megjáró ember pályaképe. Ezt a sort folytatja a most — a Magvető Kiadó Ra-Re sorozatában — megjelent A balek című kisregény. A balek hősének még neve sincsen, ö is Horthy tisztje volt, noha inkább a mérnöki pálya Vonzotta mindig. A háború esztelensége döbbentette rá őt is, hogy rossz ügyet szolgál, sok-sok töprengés után lesz a németekkel szembeforduló új magyar demokratikus hadsereg katonája, tisztje. Életének további fordulatai, az oktalan megvádoltatások, a leszerelés, a munkahelyről munkahelyre vándoroltatás ismerős folyamat állomásai. Azonban szemben a korábbi regények tisztalakjaival, ennek a főszereplőnek van egy tulajdonsága, ami a regény címét is adja: ő a balek. Ö az, aki tiszta hittel fog mindenhez, szinte a naivitásig őszinte és felvértezetten a spekuláns elemek manipulációival. meg a kor egyes túlzásaiból adódó rossz intézkedésekkel szemben egyaránt. Ráadásul egy szép nő szerelméért mindent képes feláldozni, nem akarja észrevenni, hogy rászedték, e ha észre is veszi, önmagát is illúziókba ringatja, önmagának is hazudik. Szinte hihetetlen, hogy egy egykori tiszt, aki frontot is járt, aki annyi műszaki felkészültséggel, konstrukciós készséggel rendelkezik, mint amilyennek Bárczy ezt az embert ábrázolja, ennyire balek lehessen, ennyire naiv legyen További életútja is a már említett ismerős nyomvonalon halad; kazánfűtő, temetői segédmunkás lesz, nyomorultul pusztul el, senkinek sem hiányzik, senki sere keresi. Tulajdonképpen tragikus ennek az embernek az életútja, mert attól a perctől. amikor megfogant benne a gondolat, hogy hátat fordít a magyar királyi hadseregnek és vállalja a harcot is a felszabadítók oldalán mindig jót akart, de a sokféle körülmény szerencsétler összejátszása sose engedte jó szándékú terveinek megvalósulását. Bárczy János új kisregénye igen olvasmányos, fordulatos. jó értelemben izgalmas. Egyhuzamban olvastatja magát és az olvasót arra kényszeríti, gondolja át az ábrázolt időszakot maga is és vizsgálja: vajón mennyin hiteles a korkép ennek s balekségre ítélt, nevesincs elkallódott ember egyes szárr első személyében írt önvallomásának a tükrében? A kortársat helyenként vitán sarkallja, mert egy vitatható részletekkel is terhes korszakot kizárólag szerencsétlen hőse szemével láttat, s így a balekké lett embei életútja nem általánosíthat képet ad. De ilyen is volt S ezt Bárczy János nagyor értékes regényben mutatj, be. A korábbi regények tisztszereplői után — íme — itl egy újabb variáns, a tragikus sorsú balek, (benedek) Horpácsi Sándor Keresik a könyveket ■"* könyvvásár kezdeti »»piaiban vágyónk ;még, -de a kőzőnség érdeklődése márts magasra ívéli. Misko*- Ve«. a Kazifceáy könyvesboltban naponta mintegy máz* ezer forint érték« könyv utál gazdára. Naponta érkezik Budapestről a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat rak- (árákul a túraautó, amely hozza a friss kiadványokat. A vasár ajánlőjegyzékében hirdetett műveknek mintegy a fele már megérkezett a boltba, sőt nem egy kiadvány már cl is fogyott a jelzettek közül. 4's, Sok-sok böngészd található a boltban, szinte a-pyítya- tartás minden órájában. Igaz. eddig a vevők nem jegyzék alapján válogattak, kanem a polcon levő kötetek közül, de most már rendelkezésre áll a/, ajánló jegyzék, meg sokan tájékozódtak korábban más forrásokból is, és igy keresnek olykor még meg nem jelent műveket Is. Például igen nagy érdeklődés előzi meg Bruck Edit Ki téged úgy szeret dm« könyvét, amelyből néhány éve a látogatás című dokumentum film készült. Sok a gyer8 és ifjúsági mü, nagy is irántuk az érdeklődés, tgy«, v : iránt. Ezekből is van bőven .kínálat.. Sokan keresik "#* vásárolják a Hazafias Népfront gondozásában meg* ■/Ment.Ezer év elmii albumot.:-valamint.« Magyar film- kaiaa* elmú kötetet. ó A Miskolci Nemzeti Színház 1985. december havi játékrendje 1. vasárnap A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. fél 3 órakor Három a kislány Szigligeti bérlet Kezdés: este 7 orakor 2. hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Téli bérlet Kezdés: este fél 8 órakor 3. kedd Kegyenc Kossuth ifjúsági bérlet Kezdés: du. 5 órakor 4. szerda Kegyenc Radnóti ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor 5. csütörtök Két úr szolgája Bérletszünet Kezdés: du. 3 órakor Három a kislány Huszka bérlet Kezdés: este 7 órakor 6. péntek A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. fél 3 órakor Három a kislány Vörösmarty bérlet Kezdés: este 7 órakor 7. szombat A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. fél 3 órakor Három a kislány Katona bérlet Kezdés: este 7 órakor 8. vasárnap A kék madár Gyermekelőadás Kezdés • du. fél 3 órakor Három a kislány Déryné bérlet Kezdés: este 7 órakor 9. hétfő A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye Népszerű bérlet Kezdés: este fél 8 órakor 10. kedd Kegyenc Gárdonyi ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor 11. szerda Kegyenc Shakespeare ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor 12. csütörtök Kegyenc Bérletszünet Kezdés: du. 3 órakor Diákszerelem Schiller ifjúsági bérlet Kezdés: este 7 órakor 13. péntek Diákszerelem Ady ifjúsági bérlet Kezdés: du. 4 órakor 14. szombat Diákszerelem Csehov ifjúsági bérlet Kezdés: délután 3 órakor 15. vasárnap A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. fél 3 órakor Három a kislány Bérletszünet Kezdés- este 7 órakor 16. hétfő Nincs előadás 17. kedd Három a kislány Csortos bérlet Kezdés: este 7 órakor 18. szerda Három a kislány Lehár bérlet Este 7 órakor 19. csütörtök Három a kislány Madách bérlet Kezdés: este 7 órakor 20. péntek Három a kislány Upor bérlet Kezdés: este 7 órakor 21. szombat Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 7 órakor 22. vasárnap A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. fél 3 órakor Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 7 órakor 23. hétfő A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: de. 10 órakor A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. 3 órakor 24. kedd Nincs előadás 25. szerda A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: de. 10 órakor A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. 3 órakor 26. csütörtök A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: de. 10 órakor A kék madár Gyermekelőadás Kezdés: du. 3 órakor 27. péntek Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 7 órakor 28. szombat Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 7 órakor 29. vasárnap Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 7 órakor 30. hétfő Nincs előadás 31. kedd Három a kislány Bérletszünet Kezdés: este 6 órakor JÁTÉKSZÍN: 1. vasárnap Ének Phaedráért Kezdés- este 7 órakor 4. szerda Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 7. szombat Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 8. vasárnap Ének Phaedráért Kezdés- este 7 órakor 10. kedd Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 11. szerda Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 17. kedd Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 25. szerda. Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor 26. csütörtök Ének Phaedráért Kezdés- este 7 órakor 27. péntek Ének Phaedráért Kezdés- este 7 órakor 28. szombat Ének Phaedráért Kezdés- este 7 órakor 29. vasárnap Ének Phaedráért Kezdés: este 7 órakor KAMARA SZÍNHÁZ: 5. csütörtök Tóték Kezdés: este 7 órakor 6. péntek Tóték Kezdés: este 7 órakor 23. hétfő Nebánc9virág Kezdés: este 7 órakor 25. szerda Nebáncsvirág Kezdés: este 7 órakor 26. csütörtök Nebáncsvirág Kezdés: este 7 órakor VENDÉGJÁTÉK: 2. hétfő Ének Phaedráért Vigadó — Budapest Kezdés: este 7 órakor 3. kedd Ének Phaedráért Vigadó — Budapest Kezdés • este 7 órakor Nebáncsvirág Kazincbarcika Kezdés: este 7 órakor 4. szerda Nebáncsvirág Leninváros Kezdés: este 7 órakor 10. kedd Nebáncsvirág Ózd. Kun Béla Müv. Ház Kezdés: du. fél 4 órakor 11. szerda Nebáncsvirág Ózd. Liszt Ferenc Művelődési Központ Kezdés: este 7 órakor 19. csütörtök Ének Phaedráért Vigadó — Budapest Kezdés: este 7 órakor 20. péntek Ének Phaedráért Vigadó — Budapest Kezdés: este 7 órakor
