Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. november 14., csütörtök Közlemény az MSZMP KB üléséről ii. A Központi Bizottság át­tekintette a VI. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait, és megállapította: A terv fő céljainak meg­felelően. népünk odaadó munkájának eredményeként a nehéz viszonyok között is gyarapodott az ország, meg­őriztük a népgazdaság sta­bilitását. alapvető szociális vívmányainkat. A tapaszta­latokból azonban kitűnik az is, hogy a termelés szerke­zetének és a gazdálkodás ha­tékonyságának lassú ütemű javulása miatt az egyensúlyt főleg a belső felhasználás visszafogásával teremtettük meg. és a nemzeti jövede­lem a tervezettnél mérsékel­tebben növekedett. A Központi Bizottság, ki­indulva a XIII. kongresszus határozatából, mérlegelve az ország lehetőségeit, a VII. ötéves terv legfőbb gazda­ságpolitikai céljául a gazda­sági növekedés élénkítését, a külső és a belső egyensúly megszilárdítását, az életszín­vonal és az életkörülmények érzékelhető javítását tűzi ki. Ennek megvalósításához el­engedhetetlen a hatékonyság fokozásának, a műszaki ha­ladásnak és a termelési szer­kezet korszerűsítésének a meggyorsítása. 4 A Központi Bizottság *• rámutatott, hogy az in­tenzív fejlődés kibontakozta­tásának alapvető feltétele szellemi és anyagi erőforrá­saink jobb hasznosítása. A teljes foglalkoztatottság fenntartása mellett jobban kell érvényesíteni a haté­kony foglalkoztatást. Ez megköveteli a céltudatos, fe­gyelmezett munkát, a jobb munkaszervezést, a vállala­tok és a dolgozók érdekelt­ségének növelését a teljesít­mények fokozásában. A ter­melő ágazatokban nagy fi­gyelmet kell fordítani a korszerű, versenyképes, jö­vedelmező termékek gyártá­sának bővítésére, a gazda­ságtalan termelés gazdasá­gossá tételére, illetve visz- szaszorítására. A termelés fejlesztésének a gazdaságos kivitel bővítését és a belföl­di kereslet megfelelő kielé­gítését kell szolgálnia. A nemzeti jövedelem hazai fel- használásában növekedjen a felhalmozás aránya. A beru­házásokban nagyobb súllyal szerepeljenek a termelő ága­zatok. főleg a feldolgozóipar és az élelmiszer-gazdaság. Az irányítás további 'kor­szerűsítése. valamint a nép­gazdaság fejlődésére lénye­ges hatást gyakorló közpon­ti programok megvalósítása járuljon hozzá a gazdaság hatékonyabb működéséhez. A tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés segítse jobban a népgazdaság kor­szerűsítését. a nemzetközi versenyképesség erősítését. Meg kell gyorsítani a gyárt­mányfejlesztést. a fajlagos anyag- és energiafelhaszná­lást csökkentő korszerű tech­nológiák elterjesztését. Ma­gasabb színvonalra kell emel­ni termelési kultúránkat. O A Központi Bizottság egyetért azzal, hogy az 1986—90-es évekre szóló VII. ötéves népgazdasági terv fő előirányzatai a következők legyenek: Az 1990. évre tervezett növekedés az 1985. évi szint százalékában Összesen Évi átlagban Nemzeti jövedelem 15—17 kb. 3 Ipari termelés 14—16 2,5—3 Építés-szerelés 12—15 kb. 2,5 Mezőgazdasági termékek termelése (1986—90 között az 1981—85-höz viszonyítva) 7—10 Belföldi felhasználás 13—16 2,5—3 Lakosság^fogyasztása 8—10 1,5—1,8 Egy főre jutó reáljövedelem 9—11 1,7—2 Egy keresőre jutó reálbér kb. 5 kb. 1 Kivitel összesen 16—18 3—3,5 Behozatal összesen 16—18 3—3,5 . A szocialista szektor be­ruházásaira 1200—1250 mil­liárd forint fordítható. O Az ipar vállaljon na- gyobb részt a népgaz­daság jövedelmezőségének fokozásában. exportjának bővítésében. Korszerű, jó minőségű gyártmányokkal segítse elő a népgazdaság más területein is a színvo­nalas tevékenységet, a jöve­delmezőbb termékértékesí­tést. Folytatódjon az ipari vál­lalatok szervezeti rendszeré­nek. belső érdekeltségi vi­szonyainak korszerűsítése. A vállalatok és a szövetkeze­tek gazdálkodjanak jobban a rendelkezésre álló eszkö­zökkel és a munkaerővel. A piaci szükségletekhez iga­zodva újítsák meg termék- szerkezetüket, fordítsanak nagyobb figyelmet az export­ra. Javítani kell az ipari szol­gáltatásokat. Az igények ki­elégítéséhez növekvő mér­tékben járuljon hozzá a kis­üzemi. kisegítő tevékenység, valamint a magánkisipar. Az építőipari termelés iga­zodjon jobban a kereslet­hez. Javítani kell az építke­zések minőségét, a termelé­kenységet. az eszközök gaz­daságos kihasználását; csök­kenteni a kivitelezési időt és az építkezési költségek nö­vekedését. Az új lakások építése mellett nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a la­kásállomány felújítására. A mezőgazdaság, az erdő- gazdaság és az élelmiszer- ipar termelése az exportle­hetőségekkel és a hazai igé­nyekkel összhangban bővül­jön. csökkenjenek a ráfordí­tások. A gabonatermés a tervidőszak végére érje el a 17,5—18 millió tonnát. Az ál­lattenyésztés fejlesztését a jól értékesíthető, versenyké­pes áruk bővítésére kell ala­pozni. Javuljon a termékek minősége, választéka, feldol­gozottsága. A háztáji és a ki­segítő gazdaságok termelését továbbra is támogatni kell. A mezőgazdasági nagyüzemek a termelésben és az értéke­sítésben egyaránt szervezet­tebb együttműködést való­sítsanak meg a háztáji, a kisegítő gazdaságokkal, a kistermelőkkel. A közlekedési ágazat a szállítási igényeket a szerve­zettség javításával, a kapaci­tások egyenletesebb és foko­zottabb kihasználásával elé­gítse ki. Kiemelt figyelmet kell fordítani a vasút kor­szerűsítésére. az országos út­hálózat bővítésére. Folytatódjon a budapesti metróhálózat építése. A hír­közlésben a legfontosabb fel­adat a telefonhálózat re­konstrukciója és bővítése. A A beruházások szol- gálják a gazdaság ha­tékonyságának növelését, mindenekelőtt a feldolgozó- ipar korszerűsítését, a nem­zetközi versenyképesség ja­vítását, a nem termelő ága­zatokban pedig a legfonto­sabb társadalmi igények ki­elégítését. A vállalati beru­házások állami támogatása ösztönözze a kiemelt nép- gazdasági feladatok megol­dását. A Paksi Atomerőmű ki­vitelezés alatt álló egységei lépjenek üzembe, kezdődjön el a további bővítés. Az ál­lamközi szerződésnek megfe­lelően épüljön a Bős—Nagy­marosi Vízlépcsőrendszer. A külgazdasági kap- • csolatok járuljanak hozzá a gazdaság jövedel­mezőségének fokozásához, a külső egyensúly megszilár­dításához. A kivitel a terv­időszak egészében haladja meg a behozatalt, javuljon gazdaságossága. A behoza­talnak főként a versenyké­pes áruk termelését és a műszaki haladást kell szol­gálnia. A Szovjetunióval, a szo­cialista országokkal folyta­tott együttműködés tovább­ra is meghatározó nemzet­közi gazdasági kapcsolata­inkban. A közös fejlesztések távlati energia- és nyers­anyag-beszerzési céljajnkat szolgálják. A KGST kereté­ben aktívan részt veszünk az integráció kibontakozta­tásában, a hosszú távra szóló együttműködési programok megvalósításában, a műsza­ki-tudományos haladás meg­gyorsításában. Szorgalmaz­zuk a vállalatok, intézmé­nyek közvetlen kapcsolatai­nak bővítését. A fejlett tőkés és a fejlő­dő országokkal szélesíteni kell a kölcsönösen előnyös gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat, a más orszá­gok piacain való közös fel­lépést. C A VII. ötéves terv ter- melési előirányzatai­nak teljesítésével megalapo­zottan emelni kell az élet- színvonalat, javítani az élet- körülményeket. Az elosztási folyamatokban jobban ér­vényre kell juttatni a telje­sítmények elismerését, a tár­sadalmi igazságosságot és az arányos közteherviselés el­vét. A jövedelmekben na­gyobb súllyal szerepeljenek a bérek és a keresetek, s ezek jobban függjenek az egyéni teljesítménytől, a vállalati munka eredményei­től. A szociálpolitika fő fel­adata változatlanul az, hogy a szociális jellegű egyenlőt­lenségek mérséklésével erő­sítse a létbiztonságot. A jut­tatásokban kapjon nagyobb szerepet a rászorultság. Nö­vekedjen a gyermeknevelés • költségeihez való állami hozzájárulás. Meg kell őriz­ni a családi pótlék és az ösztöndíj reálértékét. A gyermekgondozási segély he­lyett a gyermekgondozási dí­jat kell fokozatosan általá­nossá tenni. A nyugdíjak reálértékét egyre bővülő körben kell megőrizni. Az életkörülmények javí­tását elsősorban a szolgálta­tások, az infrastruktúra fej­lesztésével kell megalapoz­ni. — A tervidőszakban 320— 340 ezer új lakás épüljön fel. Folytatni kell a felújí­tásokat, korszerűsíteni a la­kásgazdálkodást, jobban meg­szervezni a területelőkészí­tést és a telekellátást. A la­kásépítésen belül növelni kell az állami bérlakások arányát, de a lakások több­sége — állami, vállalati és tanácsi támogatással — sze­mélyi tulajdonú lakásként épül fel. A tanácsok a la­káselosztásnál és a lakásépí­tés támogatásánál elsősorban a fiatal házasokat és a kis jövedelmű többgyerekes csa­ládokat segítsék. — Törekedni kell a böl­csődei és óvodai igények mi­nél teljesebb kielégítésére. Az iskolaügy kiemelt fel­adata a nagy létszámú kor­osztályok oktatási feltételei­nek javítása. Folytatódjon az általános iskolák fejlesz­tése, a középfokú iskolaháló­zat bővítése, az egyetemek rekonstrukciója. A közműve­lődés támogatásával elő kell segíteni az általános kultu­ráltság növelését. — Javítani kell az egész­ségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnikai feltételek, a műszerezettség fejlesztésére. Az idős korúak ellátását szolgáló intézményhálózatot bővíteni kell. — Az áruellátás jobban igazodjon a kereslethez. A fogyasztói árszínvonal emel­kedése a korábbinál mérsé­keltebb legyen. Javítani kell az árak ellenőrzését, erősí­teni a fogyasztók érdekvé­delmét. ~1 A terület- és telepü- ' • lésfejlesztés segítse elő a helyi adottságok és erő­források jobb hasznosítását, mérsékelje a gazdasági fej­lettségben és az életkörül­ményekben levő indokolat­lan különbségeket. A telepü­lések arányosabb fejlesztése érdekében bővüljön a váro­sok és környezetük közötti termelési, ellátási és igazga­tási együttműködés. Nagyobb figyelmet kell fordítani a községek népességmegtartó képességének erősítésére. O Tovább kell folytatni a gazdaságirányítási rendszer, a kormányzati munka fejlesztését; a dönté­si rendszer váljon hatéko­nyabbá, legyen összhangban a vállalati önállóság növelé­sét szolgáló új vállalatveze­tési formákkal. Növekedjen a tanácsok gazdasági, pénzügyi, döntési önállósága, felelőssége. A községek, a kisvárosok a ko­rábbinál nagyobb arányban részesedjenek a központi pénzalapokból. A tanácsok munkájukban — a tervezés­November 15-től 23-ig! Modern és hagyományos lakásvilágítási cikkekből kiállítás és vásár a Borsod Domus lakberendezési áruházban _ Miskolc, Nagyváthy utca 2. szám alatt. Magy választékban kaphatók: kristály- és műanyag csillárok, álló- és asztali lámpák ben, a végrehajtásban és az ellenőrzésben egyaránt — támaszkodjanak nagyobb mértékben a lakosságra. * A Központi Bizottság a VII. ötéves terv irányelveit megvitatva és elfogadva, ajánlja a Minisztertanács­nak, hogy a tervet véglege­sítse. és az erről szóló tör­vényjavaslatot jóváhagyásra terjessze az Országgyűlés elé. A VII. ötéves népgazdasá­gi terv megvalósítása nagy követelményeket támaszt a politikai munkával szemben. A pártszervezetek fejlesz- szék a gazdasági munkát se­gítő és ellenőrző tevékeny­ségüket, szerezzenek érvénvt gazdaságpolitikai elveink­nek. Politikai eszközökkel mozdítsák elő a terv cél­jainak elérését, a helyi fel­adatok helyes meghatározá­sát és megoldását, a társa­dalmi aktivitás és kezdemé­nyezőképesség széles körű kibontakozását. A Központi Bizottság fel­hívja a szakszervezeteket, a Kommunista Ifjúsági Sző­vétségét, a Hazafias Né] frontot, az összes tömegsze vezetet. tömegmozgalm; hogy segítsék a VII. ötév népgazdasági tervben fogla tak valóra váltását. Karolj; fel a jó kezdeményezések; mozgósítsanak az ország* és a helyi gazdasági, társ; dalompolitikai feladati megoldására. A szociális munkaversenyt igazítsák változó körülményekhez i követelményekhez. A tömegpolitikai műnk a televízió, a sajtó, a rád mutassa be a VII. ötévi népgazdasági terv célja propagálja országépítő proi ramunkat. mozgósítson meí valósítására, támogassa a k bontakozást szolgáló tőrei véseket. A Központi Bizottság fe hívja a párt tagságát, mii den honfitársunkat, szocú lista hazánk valamennyi á lampolgárát, hogy ereje, ti dása és képességei legjavÉ nyújtva dolgozzon az anys gi és szellemi javakban egy aránt gazdagabb élet feite teleit megteremtő VII. ö' éves terv végrehajtásáért. Szovjetunióbeli testvérme­gyénk, a vologdai terület pártbizottsága és a megyei pártbizottság közötti együtt­működési megállapodás alap­ján tegnap, megyei pártde­legáció utazott Vologdába. A delegáció vezetője Fejti György, az MSZMP KB tag­ja, a megyei pártbizottság első titkára, tagjai Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gép­gyár köszörűse, Újlaki Mii lós, a Borsodi Szénbányá Vállalat vájára, a megyi pártbizottság tagjai és Mi szaros László, a megyi pártbizottság munkatárs Megyénk pártdelegációj megbeszéléseket folytat testvérmegyei kapcsolato eddigi eredményeiről és te vábbfejlesztésének lehetős; geiről. Nemzetközi elismerés az LKM-nek Magas fokú nemzetközi el­ismerésben részesült a Le­nin Kohászati Művek több mint 16 ezer fős kollektívá­ja. A nyugat-németországi Ma.ina-Frankfurtban Drótos László, a vállalat vezérigaz­gatója a gyár kiemelkedő kutatási-technológiai fejlesz­tési eredményeiért, az ötvö­zött acélok exportjának te­rületén elért kimagasló tel jesítményéért átvette „Nemzetközi technologic trófeát". A magas fokú elií mérés értékét növeli, hog erre öt kontinens 42 orszá gának 134 vállalata pályá zott és ezekből mindössze há rom kohászati vállalat — kö2 tűk a Lenin Kohászati Mű vek — kapta a kitüntetés Kedvező légkörben folyik a vita az Európai Kulturális Fórum munkabizottságaiban, annak ellenére, hogy számos kérdésben ideológiai és po­litikai véleménykülönbségek is felszínre kerültek, s éles viták színhelye volt a ta­nácskozó terem. Eddig több mint 200 együttműködési ja­vaslatot nyújtottak be a de­legációk, amelyek értékelését és feldolgozását mielőbb el kell kezdeni. A cél az. hogy közösen elfogadott ajánlások szülessenek a résztvevő ál­lamok közötti kulturális cse­rék és együttműködés elő-! mozdítása érdekében — így összegezte a Fórum tanács­kozásának eddigi tapasztala­tait Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője szerdán a Budapest Kongresszusi Központban tartott sajtóér­tekezletén. A magyar küldöttségnek — a résztvevők többségével egyet­értésben — az az álláspont­ja, hogy nagyon időszerű megkezdeni a konkrét el­képzelések értékelését, fel­dolgozását; s ugyancsak meggyőződésünk, hogy a ta nácskozások következtetései eredményeit írásos doku mentumban célszerű össze foglalni. A Kulturális Fórur akkor tölti be igazán külde tését a helsinki folyamatbar ha közösen elfogadott aján lásokkal segíti az érintet államok közötti együttműkö dést. Az ezeket rögzítő doku mentum kidolgozásáho ugyan már rövid a rendel kezésre álló idő, de a fel adat elvégezhető, ha az er re irányuló politikai akara mind a harmincöt állan képviselői részéről megnyil vánul — szögezte le Drexle Gábor. A szóvivő hozzáfűzte; i budapesti találkozót ugyan akkor önmagában is jelen tős eseménynek értékeljük amely már eddig is bevál tóttá a hozzá fűzött rémé nyékét, mert elősegítette i párbeszédet, egymás jobl megismerését, a szakmai é baráti kapcsolatok elmélyí tését. IMSVILL KERESKEDELMI Borsodi Iparcikk Kereskedelmi Vállalat I A Kulturális Fórum magyar szóvivőjének tájékoztatója Megyei pártdelegáció utazott Vologda

Next

/
Oldalképek
Tartalom