Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-05 / 260. szám

1985. november 5., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Válasz cikkünkre liléd Lillafüred az ország egyik legnépszerűbb kirándulóhelye. Autóbusszal» kisvonatta! és gépkocsival egyaránt könyv nyen megközelíthető. Egyik nevezetessége a Palota- szálló. Sokan keresik fel a vízesést, amely télen valósá­gos jégfűggönnyel kápráz­tatja el a kirándulókat. A Szinva-patak vize ezen a ponton 20 méter magosból zúdul alá. Csákó Gyula felvételei Földgázüzemű gépkocsik A népfront munkásai A pedagógus Mi történt ... az Észak-Magyarország október 30-i számában meg­jelent ,,Gondolkodtak Önök már azon, hogy mi történ­ne, ha...” című cikk szer­zője, cikke megírása előtt megkereste volna vállala­tunk valamelyik, témában illetékes vezetőjét. Valószí­nű megtudhatta volna, hogy díjbeszedőink kötetlen mun­karendben dolgoznak, éppen azért, hogy leginkább akkor menjenek inkasszálni, ami­kor a fogyasztók otthon tar­tózkodnak. Meggyőzhettük volna egy­mást arról is, hogy eZ az igény a fogyasztók többsé­gére lehet csak reális, teljes körükre kiterjedően irreali­tás. El tudtuk volna monda­ni, hogy a díjbeszedés em­lített formáját, annak haté­konyságát már 1979-ben kri­tika alá vettük, és 1980-ban a megye egy részén, 1983- tól az országban elsőnek tel­jes működési területünkön — külföldön is korszerűnek mi­nősített — számlázási rend­szert vezettünk be. Ennek eredményeként lehetőség nyílt arra, hogy a fogyasz­tóval együttműködve, a fo­gyasztók kötelező rendelke­zésre állását egyhatodára csökkentsük. E rendszer bevezetése ré­vén van megoldás a felve­tett problémára, melyet me­gyei lapunk, az Észak-Ma- gyarország már több cikké­ben ismertetett, illetve ezen túlmenően szórólapokon mi is több ízben adtunk tájé­koztatást. A megoldás az OTP, illet­ve vidéken a takarékszövet­kezeti átutalási betétszámlá­ról történő díjfizetés. E fi­zetési forma felszámol min­den eddigi kötöttséget és hatékonysági problémát. A fogyasztó egy utalványon fi­zetheti be valamennyi díjfi­A közelmúltban nem min­dennapos közlekedési bal­esethez kellett kivonulnia a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság baleseti helyszíne­lőinek. Az I. kerületben, a Hegyalja út és az Avar ut­ca kereszteződésében a for­galomirányító jelzőlámpa ti­los jelzésénél álló Lada gép­kocsinak hátulról nekiment egy Mercedes, amelynek ve­zetőjét a mentők kézsérülés­sel szállították a Tétényi úti kórház sebészetére. A baleset nappal történt, az útburkolat száraz volt, a forgalom a megszokottnál nem erősebb, így a hely­színre érkező rendőrök mél­tán voltak kíváncsiak arra, mi lehetett az ütközés oka. Már a helyszíni vizsgála­tok is egyértelmű bizonysá­got adtak arról, hogy a Mer­cedesnek nem volt műszaki hibája, fékberendezése kifo­gástalan, valamennyi bizton­sági berendezése üzemképes, az abroncsok levegőnyomása előírásos volt, a gumik pro­filmélysége is meghaladta a három millimétert. A hátulról összetört Lada műszaki jellemzői is hason­lóan kifogástalanok voltak, így a helyszíni vizsgálat so­rán szakértők bevonása nem vált szükségessé. Szemtanúkat nem sikerült felkutatni. A gépjárműveze­tőkkel szemben alkalma­zott alkoholszonda nem szí- neződött el. vagyis az ese­mény részesei nem álltak szeszes ital hatása alatt. A Lada gépkocsi vezetője el­mondta, hogy a Hegyalja úton közlekedett, az Avar utca irányába, majd a ke­reszteződésben a forgalom- irányító fényjelző tilos jel­zésére állította meg kocsi­ját. Ekkor hátulról egy nagy csattanást észlelt, és az ál­tala vezetett személygépko­csi néhány métert előrere- repült a gyalogátkelőhelyre, amelyen szerencsére senki nem tartózkodott. volna, ha... zetési kötelezettségét, sőt a befizetés gyakoriságát is sza­badon választhatja meg. Csekély bonyolítási díj elle­nében szükségtelenné válik a pénzbeszedőre történő vára­kozás, az esetleges sorban állás és elkerülhetők a fize­tés elmulasztásával járó esetleges kellemetlenségek. Az is természetes, hogy nem tehetjük kötelezővé e fizetési mód kizárólagos al­kalmazását. Mindenki maga dönti el, hogy mennyit ér szabad ideje, s ebben nem vagyunk egyformák. Ezért, bár nem tartjuk legkorsze­rűbbnek a díjbeszedők útján történő inkasszálási, e fize­tési módot mégis fenntarta­ni kényszerülünk mindaddig, amíg az említett átutalási betétszámla, vagy ennek szolgáltatásait legalább azo­nos szinten biztosító más fizetési forma társadalmi igénye teljessé nem válik. E program célja vállala­tunknak, melynek megvaló­sulásához anyagi, technikai és propagandaeszközökkel kívánunk hozzájárulni. Az udvariatlan hangvéte­lért ezúton kérünk elnézést, az ilyen ügyintézői magatar­tást soha sem tartottuk meg­engedhetőnek, s ha ilyen tu­domásunkra jutott, azt szankcionáltuk, annak elle­nére, hogy ügyintézőink is gyakran az erkölcsi normát sértő fogyasztói magatartás­nak vannak kitéve. Több százezer fogyasztóval fennálló napi kapcsolatunk­ban, ha elvétve tapasztal­hatók is ilyen hibák, kol­lektívánkra ez nem jellem­ző. Dolgozóink nagy része sokszor önfeláldozó munká­val biztosítja az áramszol­gáltatás folyamatosságát. Holló Vilmos gazdasági vezérigazgató-helyettes A másik gépkocsi vezető­je a mentőkocsiban, az el­szállítása előtti percekben a mentőkocsi személyzete és az ügyeletes rendőrtiszt jelen­létében elmondotta, hogy a balesetre nem emlékszik, csupán töredékekre. Elmon­dotta azt is, hogy korábban a Hegyalja úton gépkocsival már nekiütközött a szalag­korlátnak. A balesetért nem érezte magát felelősnek. A személyi sérüléssel együtt járó baleset körül­ményei elgondolkoztatok, hi­szen a véletlenen múlt, hogy a gyalogátkelőhelyen nem történt jóvá nem tehető sze­rencsétlenség. A Mercedes vezetője nem fiatal ember, csupán egy esztendő választja eí a 80. életévétől, a baleset időpont­jában már gépjárművezetői jogosítvánnyal sem rendelke­zett. Felesége, akit a közle­kedésrendészet beosztottjai felkerestek, elmondotta, hogy férje 18 éves kora óta vezet gépkocsit, és valóságos meg­szállottja az autózásnak. Je­lenleg is három kocsija van. Súlyos beleg, többfajta gyógyszert szed rendszere­sen. Ezek a gyógyszerek ká­bul tságot okoznak, vagyis kizárják a biztonságos gép­járművezetést. A továbbiak során kiderült az is, hogy vezetői engedé­lyét már több ízben ideig­lenesen, majd véglegesen be­vonták. Környezetében el­mondották, autózási szenve­délyét meggátolandó, szinte mindennap elrontják a jobb sorsra érdemes autókat, kü­lönféle alkatrészeket kisze­relve. Ez azonban csak idő­legesen akadályozza a férfit az autózásban, mert felelőt­len autószerelők mindig ren­delkezésére állnak, jó pén­zért soron kívül elindítható- vá teszik a Mercedest, a BMW't, vagy éppen a Hon­dát. (A belügyi cikk­gyűjteményből) Első pillantásra semmi kü­lönös nincs az új szovjet kí­sérleti gépkocsin. Minden a szokott helyén van, így a benzintartály is. Ha azon­ban felnyitjuk a motorház tetejét, láthatóvá válnak a gáztartályok is. A tartályok­ban földgázt tárolnak. Éz a kocsi tehát kétféle üzem­anyaggal működik: benzin­nel és földgázzal. A motort a benzin indítja be, a gáz pedig a hajtóanyag. A világ országútjain persze már sok­sok gázüzemű autó közleke­dik. Ám túlnyomó többsé­güket kőolajból előállított gáz hajtja. A szovjet kocsit viszont ugyanolyan földgáz táplálja, mint amilyennel a teavizet forralják, vagy a húst sütik a gáztűzhelyen. Ebből a közönséges üzem­anyagból pedig óriási kész­letek állnak rendelkezésre a Szovjetunióban. A szakem­berek már azt is kiszámí­tották, hogy a földgázzal hajtott teherautók kocsin­ként évente legalább 500 rubel megtakarítást ered­ményeznének. A földgáz a benzinnél jobban keveredik a levegő­vel, ezért tökéletesebb az égés is. Így tehát a kipufo­gógáz is kevesebb káros szennyezőanyagot tartalmaz. Emellett a gáz magas ok­tánszámú : 105—110 egység, (A 100 feletti oktánszám úgy lehetséges, hogy az izo-ok- tán tartalmat nem az álta­lánosan megszokott heptón- hez viszonyítják. A triptán oktánszáma például 120.) Ezzel szemben az általáno­san használt extrabenzin csak 98 oktános. A sok előnnyel szemben a földgáznak, mint üzem­anyagnak sajnos, van egy hátránya is: mivel gáz, leg­alább 200 bar nyomás alatt kell tartani. Méghozzá elég helyigényes tartályokban. Egy tankolással csak a „ben­zines távolság” fele tehető meg. A tervezők ezért üze­meltetik a kétféle üzem­anyaggal működtethető vál­tozatot. A Szovjetunióban meg­kezdték a mintegy három­ezer földgáztöltő üzem­anyag-állomásból álló há­lózat kiépítését. Moszkvában jelenleg három állomás lát­ja el a benzin-földgáz üze­mű teher- és személyautó­kat. Október közepén tartották Mezőcsáton azt a falugyű­lést, amelyen megújították a Hazafias Népfront nagyköz­ségi bizottságát is. Roszkos Lajost, a helyi általános iskola tanárát immár máso­dik alkalommal választották az elnökség tagjainak sorá­ba. — Nem helybéli vagyok, Felsőábrányban születtem, 1944-ben. Az egyetemi ta­nulmányaimat Debrecenben végeztem matematika—fizika szakon. Mint tanár és mint bejáró kerültem Mezőcsátra 19G7-ben, ugyanis Hejőke- resztúrban csak feleségem­nek tudtak munkát biztosí­tani az iskolában. Két évig utazgattam mindennap, amíg lakást kaptunk a nagyköz­ségben, és így véglegesen le­telepedtünk itt. — Már az elmúlt öt év­ben is tagja voltam a HNF bizottságának, valamint el­nökségének. Népfrontos munkám során elsősorban a közoktatással, közművelődés­sel foglalkoztam, de a tár­sadalmi munkák szervezésé­ben és irányításában is részt vettem. Nagyon fontos fel­adatnak tartom a szülők, a gyerekek és az iskola kap­csolatát. Napi munkánk so­rán azért dolgozunk, hogy tanulóink személyisége fej­lődjön, és minél jobban be­illeszkedjenek a közösségbe. Ez alatt értem a családot, az osztályt, de a társadal­mat is. Fontos feladat a gye­rekek munkára nevelése, amiért a szülők nagyon so­kat tehetnek. Legyen min­den gyereknek otthon is meghatározott tennivalója, de a gyerekek magukkal ra­gadhatják a felnőtteket olyankor, amikor a község érdekében társadalmi mun­kában kell dolgozni. Ilyen összefogással hoztuk létre például a KRESZ-parkot. Sajnos a park nincs meg­felelően kihasználva. Nép­szerű ugyan a gyerekek kö­rében, de egyedül mégsem mennek ki a parkba. Egy edzőpályával kiegészítve, be­kerítve mód nyílna a célsze­rűbb, jobb kihasználásra. Községünkben társadalmi munkában épültek járdák, de az a gerincvezeték is, amellyel egy utcát bekötöt­tek az ivóvízhálózatba. — Lassan tíz éve dolgo­zom mór társadalmi munká­ban a helyi önkéntes tűzoltó egyesületnél, ahol 1982 óta tűzoltó parancsnok vagyok. Negyvennégy felnőtt vesz részt a közös munkában, ki­képzésekben, és mellettük 35 fiatallal is foglalkozom. El­méleti és gyakorlati felada­tokkal készülünk a különbö­ző versenyekre. 1979-ben or­szágos 3. helyezést értünk el kismotorfecskendő-szerelés- ben, de a megyei versenye­ken is helyezettek vagyunk. E munka elismeréseként ki­tüntetést is kaptam, két év­vel ezelőtt a Tűzbiztonsági érem bronz fokozatát, 1985- ben pedig országos parancs­noki dicséretet. — Milyen feladataink lesznek a jövőben? A leg­fontosabb az ivóvízhálózat bővítésének befejezése. Szük­ség van a veszélyeztetett gyerekekkel, valamint idős emberekkel való fokozottabb törődésre. Meg kell végre oldani a konyha ügyét az öregek napközijében. A fel­adatok felsorolását csak ab­ba lehet hagyni, de befejez­ni nem. Ami persze azt je­lenti, hogy bőséggel lesz tennivalónk ... — papp zs. — Korszerű berendezésekkel történik a gyógykezelés a Vasgyári Kórház új sebészeti épületében. Képünk a kórház intenzív osztályán készült. Fojtán László felvétele Elrontották autóit, mégis... Veszélyes szenvedély

Next

/
Oldalképek
Tartalom