Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-30 / 281. szám
1985. november 30., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nemzeti zászló. A Hazafias Népfront magas kitüntetése azoknak a kollektíváknak, községek, városok lakóinak, akik kiemelkedően tettek lakóhelyükért. Nálunk a sályiak kapták meg legutóbb, előzőleg a mezőzom boriak, még előbb mások. Magas rang elnyerni a nemzeti zászlót. Buzdítani lehet ennek ígéretével a jóra, biztatni, szervezni együt tes munkára közös dolgainkért. A nemzeti zászló jegyében szólít, hív valamennyiünket a népfront, akár konkrétan jelenlévő, akár nem ez a zászló. Nemzeti egységre feladataink megvalósításáért, előbbre lépésünkért. Gyakorta említettük: az idei év a számvetések, mérlegelések, önvizsgálódások éve is. Nagy súllyal bíró belpolitikai események vannak mögöttünk, előttünk. Megválasztottuk az országgyűlési képviselőket, a tanácstagokat, ezekkel kapcsolatosan a párbeszédekre alkalmas fórumok sokasága teremtődött meg, javaslatok, közérdekű észrevételek hangzottak el, nemrégiben zajlottak le a szakszervezeti helyi választások, friss még a falugyűlések emléke is, azoké az ünnepségeké is, melyeken egy-egy város, község áj létesítményét adták át, mely létesítmény megvalósulását a lakók, a szocialista brigádok, más kollektívák társadalmi munkája segítette. A népfront mindenben jelen van. Szervezésben, agitációban, tájékoztatásban, párbeszédben, vélemények összegyűjtésében, továbbításában, a javaslatok nyomon követésében. Ott vannak — szerencsére — a legkisebb falucskákban is, melyekben már sem tanács, sem iskola, sem tsz nem található, figyelik az áruellátás, a közlekedés mikéntjét, ismerik a magányos öregeket, tesznek lehetőségeik szerint az egészségügyért, munkálkodnak a falu legkisebb gondjától kezdve az egész megyénkre kiható feladatok sikeres végrehajtásáig. Most éppen ennek a sajátos, minden jószándékú embert tömöríteni, a jó ügyért egyesíteni tudó mozgalomnak a munkájáról van szó. Milyen is volt ez a munka az elmúlt években, a tisztségviselők, az aktívák megfelelő módon éltek-e a mozgalom nyújtotta lehetőségekkel, megfelelően érzékelték-e a legfontosabb tennivalókot, rezonáltak-e a legszélesebb tömegek, rétegek keltette észrevételekre, meghallották-e mindazt, amit hallani kellett, meglátták-e mindazt, mit látni kellett. És persze: milyen legyen ez a munka a jövőben, hogyan lehet majd még jobban végezni? Mindezekről szó volt már a helyi népfrontos tanácskozásokon, feltehetően szó lesz a mai értekezleten és később a kongresszuson is. Mindahányunk dolga mindez. Hiszen közös dolgainkért továbbra is közösen tehetünk. Népfrontos munka Mezőkeresztesen Járdoépités Tiszalodányban, társadalmi munkában Aprófalu titkára Mezőkeresztes múltjában tallózva, jelenét és jövőjét vizsgálva, támpontokért, kapaszkodókért mindig vissznyúIhatunk az október első felében lezajlott falugyűléshez. A rendezvényen, telt ház volt, több mint 130-an vettek részt az ösz- szejövetelen. Az aktív részvételt bizonyítja az a 11 hozzászólás, amelyben közérdekű kérdéseket vetettek fel, tárgyilagosan, segítő ” szándékkal a felszólalók. Mindezeket a nagyközségi népfrontbizottság újraválasztott vezetőitől, Mezei Gáspár elnöktől és Kuzmi István titkártól tudtam meg, amikor a nagyközség életéről ültünk le beszélgetni. — A lakossági véleményekből kitűnt, hogy településünkön növekedett a népfront politikai befolyása — mondja Kuzmi István. — Érezzük a testület iránti bizalmat, amely nem egy esetben személyhez is kötődik. Mindez azt is bizonyítja, hogy megfelelő embereknek szavaztak bizalmat akkor, amikor a népfrontbizottság tagjai közé választották őket. Nem vállalunk fel minden apró-cseprő ügyet, de mindig kiállunk a település lakóinak érdekében. Az érdeklődés és a figyelem középpontjában most a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése áll. Mezőkeresztesen a lakosság heterogén összetételű, sok az idős ember is. Éppen ezért nem mindegy. hogy milyen célok megvalósításához kérik támogatásukat, és mekkora összeget jeleni ez. — A tanács évente ezer forintot javasolt a településfejlesztési hozzájárulás összegének — veszi át ismét a szót az elnök. — A lakosság éppen a falugyűlésen vetette fel, hogy az öt év alatt 700 forinttól indulva, 1100 forintig emelkedjen a hozzájárulás. Most éppen ennek megvitatása, szervezése folyik. Természetesen közérdekű, vonzó célok megvalósításához kérjük a támogatást. Általános iskolánkban — ahol 800 diák tanul — nincs tornaterem, és tanterem- hiánnyal küszködnek. A nagyközségben szétszórva több mint tíz helyen oktatnak. ezt mindenképpen meg kell szüntetni. így első helyen szerepel az iskola bővítése, hogy az oktató-nevelő munka egy helyen lehessen. Mezőkeresztesen már megvalósult az intézményes szemétszállítás. Egy újabb szállítógépkocsi vásárlásával zökkenőmentessé válhatna ez a tevékenység, és mód nyílna a társközségek bekapcsolására is. A településfejlesztési hozzájárulásról a hónap végén szavaznak a lakók, akik a jövőben is mindent megtesznek településükért. Hiszen elegendő az elmúlt ciklus alatt elért eredményekre gondolni, amelyek széles körű társadalmi ösz- szefogással valósultak meg. A tanács már évek óta nem épít járdát Mezőkeresztesen, csupán az építési anyagot biztosítja. A többit az utca lakói végzik társadalmi munkában. Ezzel is szebbé teszik a települést, ám az utcák parkosítása, új játszóterek építése hasznosságukon túl látványnak sem utolsó. Mezőkeresztesen már évek óta több mint ezer forint az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. De igényes, környezetüket ápoló emberek élnek itt, amit bizonyít, hogy a nagyközség kategóriában a tisztasági versenyben mindig valamelyik dobogós helyen végeznek. Nagyszerűek ezek az eredmények, melyet joggal vallhat magáénak a település valamennyi lakója. De a jövőben sem lehet a babérokon pihenni. Az újjáválasztott népfrontbizottságnak is lesznek bőséggel feladatai. Meg kell találni a kapcsolatot a dolgozni eljáró lakosokkal, hiszen ők is ennek a településnek a lakói. Tovább kell fokozni az öregekkel való foglalkozást, gondoskodást. A tervek közölt szerepel a már jól bevált kezdeményezések folytatása, köztük a hulladékgyűjtési és az egv nap az iskoláért társadalmi munkaakció. Ezzel nyitnak a fiatalok felé is, hiszen alapvető az a cél, hogy valamennyi generáció valóban otthon érezze magát ebben a szép és fejlődő nagyközségben. Megyénkben ötszáznál több az olyan települések száma, ahol a lélekszám nem éri el a félezret. Különösen sok az abaúji területen. arányuk itt az ösz- szes településhez képest több. mint- ötven százalék. Ezekben az aprócska falvakban meghatározó szerep jut a népfrontbizottságoknak. Miben? A falu lakosainak összefogásában, a célok meghatározásában s azok végrehajtásában. Hogyan tevékenykedik egy ilyen kis településen a népfront? E kérdéssel kerestük fel az abaúji részen található Detek község népfronttitkárát. Mikes Zoltánt. Ö egyébként pedagógus. a falu kis iskolájában (ahol már csak a negyedikesek tanulnak) okítja. neveli a gyerekeket. Lakása is az iskola épületében van. — Mikor idekerültem — 1969-ben — felkértek a népfrontmunkára. Azóta mint nepfronttitkár tevékenykedem. Deteken. — Mit tudna mondani a kezdeti időkről? — A kezdeti idők? — kérdez vissza. — Tudja, volt itt egy jó kis termelőszövetkezet. A hetvenes évek elején egyesítették más szövetkezetekkel. Még ezt megelőzően — amikor a tsz különállt — férfikórust, színjátszó csoportot Miskolctól mintegy 20 kilométerre, a dombok lábánál fekvő kis település Kisgyőr. Az általános iskola igazgatóját, Jurecskó Lászlót — aki a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára volt — éppen irodájában találom. — Miskolcon születtem 1925-ben. Tanulmányaimat befejezve kerültem el Nóg- rádba, ahol 19 évig dolgoztam, ebből 17-et mint iskolaigazgató. 196ti-ban tértem vissza Borsodba, előbb Kesznyétenbe. majd Miskolcra. Itt népművelési felügyelő voltam, jártam az akkori járás területét, településeit. Ezt a munkát nagyon szerettem, hiszen sokat tehettem ezáltal a közművelődésért. Jelentős változást hozott életemben az az esemény, hogy 1975 szeptemberében kineveztek iskolaigazgatónak Kisgyőr- be. Nem a községben lakom, immár 11 éve utazom nap mint nap munkahelyemre. — Fiatalon, 1947-ben kerültem kapcsolatba a tanácsi és népfrontmunkával, egyik terület sem idegen számomra. Mindig volt közéleti megbízatásom, szeretszerveztem. Akkor még volt ember, a traktorosokat a földekről hívtuk próbálni. Több műsort adtunk ünnepségeken, meg jeles ünnepeken, mint például karácsonykor. Jöttek is az emberek, szívvel-lé- lekkel csinálták. Ám a tsz-egyesítést követően messzebbre mentek dolgozni, emiatt már a próbákat sem tudtuk megtartani. Megkezdődött az elvándorlás ... Itt megtorpan mondandójában. megigazítja szemüvegét. majd folytatja: — Érdekes módon, az utóbbi időkben megállt ez a folyamat. Már nem mennek úgy el az emberek, mint régebben ... Sőt, még sokan vissza is jönnek. — Hallottam, hogy né- hányan Miskolcról költöztek ide ... — Igen, három házat miskolciak vásároltak Deteken. Én úgy gondolom, most már „talpon maradnak” ezek a kis községek ... Ami ezt látszik igazolni: a faluban az elmúlt években több új ház is épült, többnyire fiatalok keze nyomán. Detek, Batotakék hat társközségének egyike. Jelenleg 419 lakosa van. — Népfrontbizottságunk kilenctagú. Az összetételről: ketten nyugdíjasok, négyen harmincöt éven aluliak. Szóval, többségben a fiatalok vannak. lem az emberekkel foglalkozni, segíteni gondjaikon. Itt Kisgyőrben nyolc évig elláttam a népfronttitkár teendőit, azelőtt pedig tagja voltam a HNF járási bizottságának is. A faluban a közelmúltban zajlott le a falugyűlés, ahol már nem jelöltettem magam a titkári posztra, mert a tanév végén nyugdíjba vonulok. De továbbra is érzem az irántam megnyilvánuló bizalmat, hiszen a község küldöttének választottak. — Legnagyobb eredménynek az elmúlt ciklus alatt a közművelődés fejlődését tartom. Iskolánk 220 tanulójának oktatására a korábbi négy helyett már kilenc tanterem áll rendelkezésünkre. A napközi éttermében közel háromszázan étkeznek rendszeresen. Felépült egy szép, új óvoda, ahol 50 gyermek gondozását, nevelését tudják biztosítani. Ezek az eredmények nem válhattak volna valóra az ittlakók támogatása, társadalmi munkája nélkül. Könnyen lehetett az embereket mozgósítani, mert ha látták, hogy valaki közös célokért dolgozik, melléálltak, és segitet— Milyen munkákat végeznek népfrontszervezésben a faluban? — Túlságosan nagy dolgokba nem vágunk, de amit közösen elhatározunk a lakosokkal, azt megcsináljuk. A helyi népfront szervezésében a tanáccsal közösen most két ravatalozót építünk. Ehhez az itt élők pénzzel is és kétkezi munkával is hozzájárulnak. Volt olyan, aki 15 napot is dolgozott társadalmi munkában. Persze itt fontos a jó szervezés is, hiszen hiába mennek oda az emberek önként dolgozni, ha éppen csak két-három munkásra van szükség. Szóval, jól — ahogy a munkafolyamat kívánja — kell megszervezni az embereket a munkára. S itt a népfrontnak fontos szerep jut. Amit most kezdtünk el: egy sportpálya építése. A KISZ-esekkel, akik egyébként nagyon aktívan részt vesznek a társadalmi munkákban, közösen építjük. Már mintegy százötven méter árkot el is készítettek, ami a kezdeti lépéseket jelenti. — Hány ember vesz részt egy-egy. akció során ezekben a munkákban? — Sokan. A lélekszám- hoz képest persze. Van, amikor hetven-nyolcvan segítő jelentkezik. Még megemlítem, hogy évente két alkalommal szervezünk a községet szépítő munikaak- ciókat. Ezeken megtisztítjuk a vízelvezető árkokat, rendbe tesszük az utcák zöldterületeit. A faluban bolt, posta, klubkönyvtár van. Az ellátást javítandó, a mozgó buszbolt is rendszeresen érkezik a deteki központba. Azokat, akik megbetegednek, mikrobusz szállítja — hetente kétszer — a baktakéki rendelőbe. — Tudja, könnyen lehet itt az embereket társadalmi munkára szervezni. Mert szeretnek dolgozni. Csak megfelelőképpen, jó célkitűzésekkel kell feléjük fordulni. Nem elég egy sokszorosított meghívót kiküldeni — ha társadalmi munkáról van szó —. hanem személyesen kell megkeresni őket, elbeszélgetni velük, mert ezt igénylik... tek neki. De szükség lesz a jövőben is erre a támogatásra, segítésre, hiszen megalakult a víztársulás, és így 1987-re várhatóan megvalósul a vezetékes ivóvíz a településen. Ez közel 50 milliós beruházás lesz, melyet társadalmi összefogás nélkül nem lehet megvalósítani. Az áfész és a tanács támogatásával 1986-ra tervezik egy új ABC-áruház kialakítását is. — Eddigi tevékenységemet már többször elismerték, így megkaptam a Szocialista Kultúráért, a Kiváló Dolgozó kitüntetéseket, és ez év április 4-én a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A nyugdíjba vonulás után sem akarok elzárkózni a közszerepléstől. Kedves terület számomra a közművelődés, ezt is folytatni szeretném. De a népfrontos munkámat sem akarom abbahagyni, a HNF megyei bizottságánál szeretnék tevékenykedni, amennyiben igényt tartanak munkámra. Egész életemet meghatározta a köz- szereplés, és ez nem lesz másképpen a jövőben sem. P. Zs. Papp Zsolt A tibolddaróci új iskolo elkészültéhez a népfront is hozzájárult szervező erejével, a társadalmi munka előteremtésével (mészáros)
