Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-27 / 278. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 278. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. november 27. Hasznos eszmecserék után Befejeződött az Európai Kulturális Fórum Hat hétig tartó tanácskozássorozat után kedden, a hajnali órákban plenáris üléssel befejezte munkáját Budapesten az Európai Kulturális Fórum, összehívásáról két évvel ezelőtt határoztak Madridban a helsinki záróokmányt aláíró 33 európai és a 2 észak-amerikai állam képviselői. A tanácskozásra a helsinki folyamat részeként került sor, de sajátos új vonása volt, hogy munkájában kiemelkedő kulturális személyiségek, alkotóművészek vettek részt. A fórumon a kulturális alkotótevékenység, terjesztés és együttműködés kérdéseit vitatták meg. Az első hét plenáris üléseit követően négy munka- bizottságban folyt eszmecsere. A résztvevők a képző- és iparművészet, az építészet és a műemlékvédelem; az előadóművészetek, a film, a rádió és a televízió kulturális műsorai; az irodalom, a könyvkiadás és a műfordítás; továbbá az egymás kultúrájának ismeretével és a kulturális örökséggel összefüggő területeken vizsgálták meg az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit. A részt vevő államok kulturális életének vezető képviselői valamennyi szakmai területen hasznos és érdemi eszmecserét folytattak. A küldöttségek, a tanácskozás munkájában részt vevő kulturális személyiségek számos konstruktív javaslatot terjesztettek elő a két- és többoldalú kulturális együttműködés továbbfejlesztése érdekében. A hétfőn késő este kezdődött nyílt plenáris záróülésen sorrendben Franciaország, Nagy-Britannia, Luxemburg, Ausztria, a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, Spanyolország, Csehszlovákia, Lengyelország, Portugália, az Amerikai Egyesült Államok, Törökország, Olaszország, Bulgária, Dánia, Norvégia, Hollandia, Svédország, a Szovjetunió és Kanada képviselője szólalt fel. A delegátusok méltatták a fórum jelentőségét a helsinki folyamatban, hangoztatták azt az óhajukat, hogy a fóVégül a magyar küldöttség nevében — s házigazdaként — Köpeczi Béla művelődési miniszter, a delegáció vezetője szólalt fel. Elöljáróban utalt a fórum egyedülálló vonására, a konferencián részt vett kulturális személyiségek aktív, gyümölcsöző tevékenységére. Hangoztatta: a kulturális fórum nagy felelőssége, hogy itt elhangzott javaslataikból az államok igyekezzenek mindent megvalósítani ami megvalósítható, a rum eredményei, a kulturális együttműködést szolgáló javaslatok a tanácskozás befejeztével ne merüljenek feledésbe. Elismerésüket fejezték ki a vendéglátó ország kormányának és a magyar népnek, valamint a fórum végrehajtó titkárságának a tanácskozás megrendezéséhez nyújtott feltételekért, körülményekért, a szervező munkáért. Kifejezésre juttatták, hogy a kulturális fórum a helsinki folyamat jelentős állomása, amely hozzájárult a nemzetközi párbeszéd előmozdításához, a szakmai és baráti kapcsolatok, a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, az európai népeket összekötő közös humanista értékek tudatának erősítéséhez. két- vagy többoldalú együttműködésben. Ezután a tanácskozás vitáit idézve arról szólt, hogy a különböző társadalmi rendszerekhez és kulturális régiókhoz tartozó országok képviselőinek eltérő nézetei vannak a kultúra funkcióiról és a kulturális politikáról, annak feladatairól. A résztvevők különböző nézeteket képviseltek, egyebek (Folytatás a 2. oldalon) Köpeczi Béla záró felszólalása Moszkvában ülésezik a Legfelsőbb Tanács Kedden Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió legfelsőbb államhatalmi szerve, a Legfelsőbb Tanács ülésszaka. A napired elfogadása után Mihail Gorbacsov terterjesz- tette a küldöttek elé azt a javaslatot, hogy erősítsék meg tisztségében Nyikolaj Rizskovot. akit a Legfelsőbb Tanács Elnöksége az egészségi állapota miatt nyugdíjba vonult Nyikolaj Tyiho- nov utódjaként a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökévé nevezett ki. Beszédében Gorbacsov szólt a Szovjetunió kormánya előtt álló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a kormányzatnak az eddiginél is erőteljesebben kell törekednie az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a tudományos-műszaki haladás kibontakoztatására. Ez utóbbi a szovjet népgazdaság intenzívebbé tételének és hatékonysága növelésének fő forrása. A kormány másik feladataként említette a népgazdasági tervezés tökéletesítését. a kiegyensúlyozott és komplex, valamennyi ágazatot érintő fejlődés biztosítását. a pénzügyi rendszer erősítését. Rámutatott arra, hogy a Minisztertanács, miközben külön-külön is törődik minden egyes ágazat (Folytatás a 2. oldalon) Kedves vendégek érkeztek tegnap délután Miskolcra, Borsod-Abaúj-Zemplén testvérmegyéjéből, Vologdából. A delegáció vezetője Alek- szandr Grigorjevics Kornyi- lov, a vologdai megyei taA vologdai küldöttséget fogadta dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke. Vologdai delegáció Borsodban Jó napot, itt vagyunk... El lehetne játszani a helységnevekkel. Miskolc város- környéki községei (Sajólád- tól Bábonyig, Harsánytól Bő- csig) tegnap Diósgyőrben mutatkoztak be. Az együttélés, egymásrautaltság szimbiózisát kifejező egyhetes rendezvénysorozat premierjének az Ady Endre Művelődési Ház adott otthont. Kovács József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának titkára köszöntötte a megjelenteket, köztük Juhász Pétert, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának titkárát és dr. Heidrich Gyulát, a megyei tanács osztályvezetőjét. A nézőtéren a 39 „testvér”, a megyeszékhely vonzáskörzetébe tartozó község képviselői ültek. Ez a rendezvény nem első, de a maga nemében rendhagyó, látványos demonstrációja és dokumentuma volt, illetve lesz az egy hónap híján két éve érvényes közigazgatási változásoknak. A falu és a város viszonyának átértékelődése, a községek népesség- megtartó erejének növelése, a városokra nehezedő nyomás visszaszorítása képezi azoknak az érveknek a csokrát, amelyek új alapokra helyezték a terület- és településfejlesztést. A vélemény- csere szándékának jegyében ebből az alapállásból kiindulva tartott előadást Dud- la József, az MSZMP Miskolc Városi Bizottságának első titkára. Elmondotta, hogy nemcsak a városkörnyék községei kötődnek a városhoz, hanem Miskolc is ezer szállal kapcsolódik agglomerációs övezetéhez. A társadalmi, gazdasági felismerés és szükségszerűség egy táborba terelte a nagyvárost és a kisközségeket, de úgy lesz kerek és egész a világ, ha a lakosság, bárhol éljen is, mindenféle szempontból esélyegyenlőséget élvez. A rendezvénysorozat egy hétig tart s bemutatkozásnak igazán jó hírverője volt az a kulturális műsor, amelyet a bocsi pávakör, a kisgyőri Motolla Néptáncegyüttes, a felsőzsolcai néptáncegyüttes és a radostyáni A kiállítást dr. Kovács László nyitotta meg. A rendezvény egy hétig tart nyitva. Balogh Imre felvételei pávakör adott elő. A kiállítást, amely a városkörnyék múltjáról és jelenéről szól (egy héten át reggel 9 órától este 18 óráig tekinthető meg) dr. Kovács László, Miskolc tanácselnöke nyitotta meg. Fotók, helytörténeti dokumentumok, művészi alkotások, s a táj iparának remekei reprezentálják e táj sokoldalúságát és gazdagságát. Érdemes megnézni a kiállítást, s érdemes megjegyezni a mottót: az egymásrautaltság alkotó együttműködést szült. B. I. II lanital készíteni kell az értelmiségi szerepre A kezdő értelmiség beilleszkedési nehézségeiről, az életkezdés anyagi nehézségeiről is szólt tájékoztatójában a sárospataki Comeni- us Tanítóképző Főiskolán nács elnöke, tagjai Vlagyimir Ivanics Taranszkih, a cserepoveci városi tanács elnöke, Maria Alekszandrov- na Obszorszkaja, a munka hőse, a vologdai Lenfonó Kombinát vezető fonónője, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja. A küldöttséget tegnap fogadta dr. Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke és tájékoztatta a vendégeket a megye tanácsai előtt álló feladatokról. Testvérmegyénk delegációja ma délelőtt a borsodszi- ráki ipari mezőgazdasági termelőszövetkezetbe látogat. A szövetkezet vezetői tájékoztatják a vologdai küldöttséget a gazdaság munkájáról. A szövetkezet tevékenységével való ismerkedést követően vendégeink a Szerencsi Csokoládég.várba látogatnak el. Holnap, a tervezett program szerint, a delegáció Miskolc Város Tanácsának vezetőivel találkozik, majd városnézésen vesz részt. Fejti György, az MSZMP KB tagja, a Borsod Megyei Pártbizottság első titkára, aki a tegnap délutánt a főiskolai oktatók és hallgatók körében töltötte. A témáról szó esett azon a tájékoztatón, amelyet a főiskolaiak kérdéseire adott, és szó volt azon a szűkebb eszmecserén is, amelyet a főiskolai tanács tagjaival folytatott. Érthető, hiszen hosszú idők óta vita tárgya az értelmiség anyagi megbecsültsége. A főiskolán pedig a maga konkrétságában jelentkezik e probléma, hiszen egyrészt (mint arról a főiskolai oktatók szóltak) az értelmiségivé való nevelés igen fontos feladata a pedagógusképző intézetnek, s ugyanakkor az itt dolgozó pedagógusok közérzete, teljesítménye iránt is fokozott társadalmi elvárás mutatkozik. Egy pedagógiai jellegű felsőoktatási intézményben kettős feladatként jelentkezik az ifjúság nevelése, a fiatalokkal való törődés. A főiskolai hallgatók pedagógussá és értelmiségivé formálásában a KISZ szerepét hangsúlyozta Fejti György, hozzátéve, hogy helye van a konkrét feladatokra, érdeklődésre szerveződött köröknek, kluboknak a főiskolákon is, amelyek erősíthetik a demokratikus önkormányzatot. Pedagógus- körökben és leendő pedagógusok között jó fogadtatásra talál az a gondolat, hogy az ifjúság nevelésében kialakult „munkamegosztás” arányain változtatni kell. A családnak, de az egyénnek is nagyobb felelősséget kell vállalnia a nevelésben, a tisztességes emberi magatartásnormák kialakításában. Ugyanakkor, amikor ilyen általános gondokról volt szó a tegnapi beszélgetésen, konkrét, a főiskola munkáját érintő kérdésekről is szólt Földy Ferenc főigazgató. Arról, hogy a főiskola milyen módon próbál nyitot- tabban, ha úgy tetszik, a közösség nagyobb hasznára dolgozni. A megyei tanács kezdeményezésére induló tani tó- n épművelő-köny v.táros levelezőiképzést többek között azért is említették, mert a kistelepülések népességmegtartó erejét segíthetik a falura kerülő tanítók, de erre a munkára, erre a szerepre fel kell készíteni őket. Nyilvánvalóan az lenne jó, ha olyan pedagógusok, tanítók kerülnének ki a főiskoláról, akik készek erre. Elkötelezetten készek. Nyitottak a közéletre. A főiskolai párt- szervezeteknek — mondotta a megyei pártbizottság első titkára — rendkívül fontos szerepük és kötelességük, hogy a hallgatók párttaggá nevelésében többet vállaljanak. Hiszen a főiskolai, az egyetemi évek a legalkalmasabbak arra, hogy döntsön a (Folytatás a 2. oldalon)
