Észak-Magyarország, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-20 / 272. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. november 20., sierda Á kék madár Tyltyl és Myltyl; Fráter Kata Mesejátéknak hirdeti a Miskolci Nemzeti Színház Maurice Maeterlinck művét. A kék madarat. Az irodalomtörténet is e műfajmegjelöléssel illeti, pedig ez csak részben igaz. A kék madár azok közé a ritka irodalmi alkotások közé tartozik (elsősorban Saint-Exupéry A kis herceget említhetnénk még pél- dáüi). amelyek minden korosztály számára hordoznak mondanivalót magukban, mert a megélt élettapasztalattal a gondolat egyre mélyebb rétegeit tudja kiki felfejteni a maga. számára. Amíg a legkisebbek magának a történésnek, a klasszikus mesének fordulatait jegyzik meg maguknak. a nagyobbak már az egyes szimbólumokra is ráéreznek, a felnőtt számára pedig a filozofikus tartalom is érthetővé válik. A két gyerek. Tyltyl és Myltyl kék madár-kereső útja a miskolci színház színpadán nemcsak azért öröm, mert mindig szívesen fogadjuk a klasz- szikusan szép és értékes műveket, hanem azért is, mert Balogh Gábor rendezése (Menczel Róbert díszletei és Pilinyi Márta jelmezei segítik munkáját) széles korosztálynak szól. Azaz. éppen úgy leköti a tízen aluliak figyelmét, mint a felnőtt nézőét. A látvány (és ebben a koreográfus Veöres Boldizsár munkáját kell fenntartás nélkül dicsérnünk) feltétlenül segíti a befogadásmegértést, azt a semmivel nem pótolható színházi állapotot. amikor teljesen és Egerszegi Judit. együtt tudunk élni a színpadi történésekkel. Maeterlinck műve a. boldogságról szól. Pontosabban. arra keresi a választ, hogy mi jelentheti az igazi boldogságot. Válasza az, hogy a boldogságot — a boldogság kék madarát — mindannyian önmagunkban hordjuk. A pénz. a gazdagság, a jó ételek, habos sütemények és italok, a szép ruhák, szép bútorok adhatnak futó pillanatnyi örömöt, de nem jelenthetnek tartós boldogságot. nem adhatják a lélek békéjét. A szeretet (az Anyai Szeretet a legnagyobb érték az író szerint) az. amely lehetővé teszi, hogy ráérezzünk az élet szépségére is, a hajnal frissességére, az álom. a pihenés édességére, s a szeretet, az emlékezés képes legyőzni az emberi élet múlandóságát is. Az egymáshoz tartozás érzése adja az ember erejét, ez teszi képessé a testvérpárt is. hogy az álombéli vándorlás rettenetéit legyőzzék. Abszolút főszerep Tyltylé és Myltylé (Fráter Kata és Egerszegi Judit alakítja a testvéreket), hiszen „bennük” alakulnak, léteznek a többiek is. Ez az álombéli élet magyarázhatja, hogy a többiek (a dolgok, a gondolatok-fogalmak, a tündér) kicsit elnagyolt megfogalmazást ' kapnak, mintegy kontúrozva jelennek meg. a valóságos emberek (anya. apa. szomszédasszony) és valóságos dolgok idealizált változataként. Az anya. Tylné — Horváth Zsuzsa természetesen egyszerű alakításában — ebben az álombéli világban az Anyai Boldogság, de mert az álom lelassít, érthetően más eszközöket használ az érzés megszemélyesítéséhez. Egyénített jellemet a testvéreken kívül csak a Kutya (Somló István kelti életre rendkívül szuggesz- tíven) és a Macska (Ka- rancz Katalin) kapnak. Mindketten jól teljesítik feladatukat. De hasonlóan jót mondhatunk az előadás népes szereplőgárdájáról. Páva Ibolya Tündéréről és Berlingotnéjáról, Mucsi Sándor két szerepéről (T.yl és a Kövér Boldogságok vezére). Fehér Ildikó Fényéről, Zsolnai Júliáról, Matus Györgyről, lttes Józsefről, Bárdos Margitról, Balogh. Juditról, Gáspár Tiborról (őt nyilván a bim- íordi Kenyér szerepében nagyon szeretni fogják a gyerekek). Hídvégi Elek- ■ röl és Pintér I Iáról (ők ketten a nagyapó és a nagyanyó rövid jelenetében szereznek szép. érzelmes pillanatokat). Hallatlanul mozgalmas színpadi játéknak vagyunk (lehetünk) tanúi, amelyben a mozgás éppoly fontos szerepet kap, mint a szín. Ezért is emeltük ki ezúttal — a szokásossal ellentétben nem a színházi jegyzet végén, hanem az elején) a díszlet- és a jelmeztervező munkáját. Nemcsak a népes szereplőgárda mozgatása (a gyerekek ezúttal mint szereplők, s nem; mint közreműködők jelennek meg a színpadon), a múltban. az emlékek országában és a jövőben való utazás nem egyszerűen helyszíne a cselekménynek. Éppen ezért dramaturgiai jelentősége is van annak, hogy hogyan oldják meg ezeket a jeleneteket. A díszletek és a színpadkép nem egyszerűen lenyűgöző- ek. figyelemlekötőek, pontosan segítik a maeter- lincki mondanivaló megértését, az azzal való érzelmi kötődést is. A Nobel-díjas francia drámaíró halhatatlan mesejátéka (darabja megírása óta a boldogság egyetemes szimbóluma lett. s sok megjelenési formája közül talán az a legszebb, amely testetlen-lábatlannak mondja, hogy ne érinthesse semmi) reméljük értő szívekre s fülekre talál a miskolci színházban. Nagyon szép — s Fráter Kata megformálásában egy magával ragadó Tyltyl késztet azonosulásra — .előadást kaptak a miskolci és a borsodi gyerekek ebben a színházi szezonban. De nemcsak ők! Azoknak a felnőtteknek is nagy élmény az előadás, akik maguk vagy gyerekeik kedvéért ülnek a nézőtérre. Csak hagyják magukat „sodortatni” a játékkal és Mae- terlinckkel. Csutorás Annamária Fotó: Jármay György Tisztasági őrségek az iskolákban Most már országos mozgalommá terebélyesedett a tisztasági őrség-mozgalom, amely néhány évvel ezelőtt az avasi lakótelepen szerveződött meg elsőként. A népfront patronálásával nagyon sok helyen szerveződtek a lakóterületen hasonló közösségek. A Magyar Űttörők Szövetsége kooptálta a mozgalmat, amelynek elsődleges célja, hogy a gyermekekben felkeltse az érdeklődést és a tenni akarást a környezet védelméért. így e tanévtől kezdve az iskolákban is megalakulhatnak ezek az őrségek, s az úttörőmunkának igen színes, érdekes területét jelentik. A mozgalom szülőatyja egyébként Havasi Pál volt. s ő dolgozta ki (ezt az úttörőszövetség módszertani levélben közre is adja) az iskolákban megalakuló őrségek programját, módszertani segítésüknek formáit. Az iskola belső tisztaságának (ezen belül a személyi tisztaságnak) az ellenőrzésére, az osztály, az iskolaudvar és az iskolakörnyék rendezettségének óvására alakulnak az őrségek. Nem arról van szó (félreértések elkerülése végett), hogy a tisztasági őrségek tagjai takarítanának. de felhívhatják például szemetelő társaik figyelmét az elkövetett „vétségre”, környezetükben terjeszthetik a rend. a tisztaság iránti igényt. Tágabb értelemben olyan környezet- védő munkát végezhetnek a gyerekek, amely hasonlítható a felnőttek környezetvédelmi tevékenységéhez. Úgy gondoljuk, hogy az úttörőszövetség jó ügy mellé állt, amikor a mozgalomban lehetőséget teremtett a tisztasági őrségek megalakulására. Sok száz. sok ezer gyerek kaphat lehetőséget, hogy konkrétan részt vegyen a környezetvédelemben, s minden bizonnyal felnőttként is az ember természetes és mesterséges környezetének rendjén fognak munkálkodni. (cs. a.) Segít választani E bben at időben egyre többet bestéinek a nyolcadikos tanulók - no, meg a szülők - a pályaválasztásról. A prü- gyi Sxadai János (alsó kép) még nem döntött ebben az ügyben. A pályaválasztást igyekszik megkönnyíteni az a kiállítás, amit tegnap nyitottak meg a 100-as számú Pataki István Szakmunkásképző Intézet előcsarnokában. Az iskola a Lenin Kohászati Művek segítségévet rendezte ezt a kiállítást (felső kép). Az általános iskolák részéről nagy érdeklődésre számítanak a rendezők. Fotá: lacxó Jó ziel I Könyvböngészö Történelem és pedagógia Csorba Csaba, a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár igazgatója — a minikönyveket is beleszámítva — huszonhatodik könyvével jelentkezett. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában most jelent meg Bíró Ferencnével közösen írt és Rékassy Csaba illusztrációival gazdagított, Élet a középkori Európában és Magyarországon című kötete, amely az Évezredek hétköznapjai sorozat második darabja. (Az elsőt, amely a görögök és rómaiak életével foglalkozott, ugyanez a szerzőhármas alkotta.) — A kiadó a könyvet a kilenc éven felüli fiataloknak szánta, szerkesztése, stílusa ehhez igazodik. A 168 oldalas mű mindvégig roppant olvasmányos, figyel arra, hogy az ifjú olvasót lebilincselje, általános tájékoztatást adjon a felvállalt témáról, ami a felölelt időszakot tekintve nem kis vállalkozás. Ez a könyv elmeséli a középkor emberének örömét-bánatát, megörökíti a falu és a város életének eseményeit, ocia- ülteti az olvasót a nemesurak és a jobbágyok asztalaihoz, elkíséri fényes ünnepségekre, szertartásokra, kedvtelésekre, lovagi tornákra, a mindennapi élet szürkébb és fájdalmasabb eseményeire. — Bevezetőben arról kap képet az olvasó, miként alakult akkor, a középkor elején Európa földje, milyen országok léteztek akkoriban és milyen formában, majd megismertet a királyság intézményével, a főurak, nemesek, lovagok rendjével, az egyház helyzetével, hatalmával, irányító szerepével, a katonáskodással, a falusi és városi élettel, a kereskedelem, az utazások kialakulásával, a házasság, család, gyermeknevelés dolgaival, a kialakuló oktatás rendszerével, az étkezési szokásokkal, az öltözködéssel, az orvosok, ku- ruzslók, járványok múltjával, a korabeli sportokkal, játékokkal, szórakozással, végül pedig a temetkezési szokásokkal. Ez a felsorolás nagyjában azonos a kötet tartalomjegyzékével, s híven tükrözi, hányféle oldalról mutatja be a kötet a IX. századtól a XVI. századig terjedő időszakot, milyen rendszerezéssel közli a sokféle ismeretanyagot a gyermekolvasókkal, ismétlendő: igen olvasmányosan, köny- nyen befogadható stílusban. — A kötetet két időrendi táblázat egészíti ki: az egyik az európai, a másik a magyarországi legfontosabb, a jelzett időszakra eső történéseket jelzi. Rékassy Csaba rajzai nemcsak a szövegbefogadást segítik, hanem stílusukban is az ábrázolt korhoz alkalmazkodnak. Néhány napja adhattunk számot róla, hogy a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Társaság és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Levéltár közös kiadásában, a Kazinczy Könyvtár sorozatban közreadták Kazinczy Ferenc Tövisek és virágok című, 1811-ben megjelent kötetének hasonmás változatát. Most újabb hasonló, a régi magyar irodalom kincseit, a múzeumok, tudományos könyvtárak féltve őrzött kincseiből a szakmabeli érdé* lődök számára könnyebb: elérhető értékké tevő tőrei vés eredményéről számolh tunk be. A már említett 1 véltár, a Miskolc Várc Könyvtár és a Sárospata Comenius Tanítóképző Fői kola közös kiadásában me jelent a Gyermek-nevelés vezető Ut-mutatás a’ S. P taki Helvetica Consess i tartó Collegiumban Tani Ifjúság számára című, er detileg 1797-ben Kassá Elinger János könyv-nyoi tatónál készített könj amelynek eredetije — egykori református gimn ziumi nagykönyvtár any gából átkerülve — a mi kolci Lévay József Tudom nyos Könyvtárban leihe Erről készült most a haso más kiadás a Borsod-Abaí Zemplén Megyei Levélt,- ban. — A kereken százold las, hat fejezetből álló er deti műhöz Szabóné Feh Erzsébet írt bevezető tant mányt Tóth Pápai Mihc és pedagógiai könyve cíi mel. A hazai pedagóguské zés első magyar nyelvű f dagógiakönyve és a hozzál zött tanulmány a pedagóg: tudománnyal foglalkozókn hasznos ismeretanyagot 1 nál, de érdekes ismeretei ad a nem szakmabeli érdé lődőknek is. (bm) Fakitermelés A Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság rövidesen megkezdi erdészeteiben a karácsonyi fenyőfák kivágását. A tervek szerint, a nagy igények miatt a tavalyi 66 ezerrel szemben az idén mintegy 70 ezer folyóméter lúcfenyőt, jegenyefenyőt. duglesfenyőt, valamint ezü fenyőt vágnak ki és adn át a kereskedelemnek ér kesítésre. Az elképzelés szerint amennyiben a r gyobb vállalatokkal rr tudnak egyezni, akkor a v lalatok kapui előtt is áru tanak fenyőfát..
