Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-02 / 231. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLL évfolyam, 231. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. október 2. Ma utazik Párizsba az SZKP KB főtitkára Gorbacsov fraocia tv-nyilatkozata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára francia- országi hivatalos látogatása előtt nyilatkozatot adott a TF—1 francia televíziós társaság munkatársainak. Az SZKP KB főtitkára nagy jelentőségűnek nevezte a küszöbönálló francia- országi tárgyalásait, amelyekre — mint mondta — a Szovjetunió nagy felelősségtudattal készül és minden lehetségest elkövet annak érdekében, hogy eredményes legyen. Az SZKP KB főtitkára annak a meggyőződésének adott hangolt, hogy a szovjet—francia együttműködés fejlődése megfelel a két nép létérdekeinek. Folytatni kell a párbeszédet, és elmélyíteni azt, csakúgy, mint az egyetértést és az együttműködést a Szovjetunió és Franciaország között — állapította meg Mihail Gorbacsov. A szovjet—francia kapcsolatok egészüket tekintve jók. Az elmúlt tíz évben négyszeresére nőtt a két ország közti árucsere-forgalom. Ugyanakkor a gazdasági kapcsolatok, a tudományos és műszaki együttműködés aktívabb és sokoldalúbb lehetne. A nemzetközi helyzet romlása szintén oka annak, hogy halaszthatatlanná vált a Mitterrand elnökkel való találkozó — mondta az SZKP KB főtitkára. — A fegyverekkel, katonai támaszpontokkal telizsúfolt Európában rendkívül robbanásveszélyes helyzet alakult ki, ennek ellenére lázas ütemben folyik újabb fegyverkezési programok, mérhetetlenül veszélyes stratégiai koncepciók kidolgozása és megvalósítása. „Ügy vélem: ma senkinek nincs joga arra, hogy csak kívülálló szemlélője legyen mindannak, ami történik” — mondta Mihail Gorbacsov. Nagy erőfeszítésekre és sok időre van szükség a bizalmatlanság és a gyanakvás kialakult légkörének megváltoztatására. Megfelelő politikai akarat nélkül nagyon nehéz a helyzet javítása. A jövő biztosításához az esztelenség, a háború és a militarizmus erőinek megfékezésére van szükség — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Hozzátette: az enyhülés sikerei olyan kedvező tapasztalatot jelentenek, amelyek okot adnak a bizakodásra; a Helsinkiben elfogadott záródokumentum rendelkezéseinek következetes betartása ismét javítaná a légkört Európában. A Szovjetunió mindent megtesz és meg fog tenni azért, hogy békében éljen a világ más társadalmi rendszerű országaival. Ez vezérli külpolitikáját, a nemzetközi problémák megoldásával kapcsolatos álláspontját. Mihail Gorbacsov ezt követően részletesen beszélt a Szovjetunió jelenlegi belpolitikai és gazdasági helyzetéről, az elért sikerekről, az országot foglalkoztató gondokról. Leszögezte: a szovjet emberek a gazdaság, a társadalmi viszonyok, á demokrácia fejlesztését tartják legfontosabbnak. Ez határozza meg a Szovjetunió külpolitikai érdekeit: az országnak békére, szilárd nemzetközi helyzetre van szűk sége ahhoz, hogy a békés építőinunkára összpontosíthassa figyelmét, erőforrásait. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a Szovjetunió határozottan ellenzi a fegyverkezési hajszát a Földön és annak kiterjesztését a világűrre. Meg kell állítani ezt a veszélyes folyamatot és azonnal a leszereléssel kell foglalkozni. A Szovjetunió ilyen értelemben cselekszik is. Gorbacsov ismertette a legutóbbi egyoldalú szovjet kezdeményezéseket és leszögezte: a Szovjetunió kész további radikális döntéseket elfogadni a leszerelés terén. Ugyanakkor megállapította, hogy a szovjet kezdeményezések nem találtak viszonzásra. Az SZKP KB főtitkára végezetül kijelentette: bízik abban, hogy a francia államfővel sorra kerülő párbeszéde gyümölcsöző lesz. A Szovjetuniónak és Franciaországnak lehetősége van arra, hogy jelentős mértékben hozzájáruljon, a népek kölcsönös megértéséhez és együttműködéséhez. * Kiemelkedően fontos politikai eseménynek tekintik Moszkvában Mihail Gorbacsov szerdán kezdődő párizsi látogatását. Franciaország lesz az első tőkés állam, ahova az SZKP KB főtitkára megválasztása óta ellátogat. Losonczi Pál Zimbabwéban A The Herald című hara- rei napilap keddi száma közölte a hétfő esti díszvacsorán elhangzott pohárköszöntőket. Banana államfőnek azt a kijelentését idézte a címben, hogy Zimbabwének a szocialista, az egyenlőségen alapuló átalakulásra irányuló erőfeszítéseit meg akarja torpedózni a dél-afrikai rendszer és az általa támogatott fegyveres bandák. Ez a fenyegetés, az ellenséges akciókból származó károk nagy áldozatot követelnek a fiatal zimbabwei nemzettől, mind emberéletben, mind anyagiakban. A zimbabwei államfő kijelentette: a kontinens feszültségtől terhes, s ez teljes mértékben a dél-afrikai rendszer műve, a térség destabi- lizálására irányuló politikával és az apartheid-rendszer megvédésével. A zimbabwei államfő kijelentette: — Nagyon boldogok vagyunk és bátorítva érezzük magunkat, mert látjuk, hogy Magyarországon és más haladó országokban vannak barátaink és igazi szövetségeseink ebben a közös harcban. Az ön látogatása Zimbabwéban és a mi térségünkben gyakorlati demonstrálása annak, hogy Magyar- ország támogat minket és szolidáris velünk. Canaan Banana a pohárköszöntőben pozitívnak nevezte a zimbabwei—magyar kapcsolatok alakulását. Méltatta Magyarország nemzetközi tekintélyét és érzékeltette, hogy az eltérő körülmények ellenére Zimbabwé- nak van mit hasznosítania hazánk gazdasági fejlődésének tapasztalataiból, tanulságaiból. Losonczi Pál pohárköszöntőjében köszönetét mondott a szívélyes meghívásért és a meleg fogadtatásért. Átadta a ZANU (HF) Központi Bizottságának, a zimbabwei kormánynak és népnek az MSZMP KB. az Elnöki Tanács és az egész magyar nép (Folytatás a 2. oldalon) (F6ly tatás a 2. oldalon) Zsebbevágó kérdés Hunka a földeken Molnár Mihály, a szerencsi cukorgyár dolgozója öt társával 10 hektár földet bérel a Bekecsi Hegyalja Tsz-töl. Ezen a területen cukorrépát termesztettek. Az úgynevezett Csillagtanyán jónak ígérkezik a termés. Képünkön a betakarítás látható, CB-1-es répakombájnnal. Egy kis technikai szünet szántás közben. Kondor István, a Bodrogolaszi Bázakalász Tsz dolgozója ekevasat cserél. Kondor, Rába 180-as erőgéppel középmélyszántást végez vetés alá. A szántás után ... .. . Sikorszki István egy MTZ—50-es típusú erőgéppel - no, meg boronával - készíti elő a talajt az őszi vetéshez. Ebbe a magágyba őszi búza kerül majd. Laczó József felvételei Megnyílt a múzeumi hónap Átadták az Istvánffy Gyula-pályázat díjait Meghalt a 'Kofa, éljen a Tefal A dolog persze, nem ilyen egyszerű, ezt bizonyítja, hogy Miskolc Város Tanácsának tegnapi ülésén szokatlanul sok kérdés és felszólalás hangzott el. Dr. Kovács László tanácselnök joggal mondhatta, hogy zseb - bevágó kérdésről Van szó, hiszen a területfejlesztési hozzájárulást (amely a területfejlesztési alapba, a Te- fába kerül) a lakosság állja. Az Elnöki Tanács elmúlt évi törvényerejű rendelete ismerteti a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről . szóló jogszabályt. A cél az, hogy a helyi tanács a lakosság saját erőforrásainak nagyobb mértékű bevonásával egészítse ki pénzeszközeit, a település fejlesztése és az ellátás színvonalának javítása érdekében. Az általános rendelkezés kerettervet ad, s ezeket a különböző fórumokon már ismertették. Ügy tűnik azonban, hogy a lakosság erről a témáról még nem tájékozódott kellően. (Ez derült ki egyébként a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójának hétfői Fórum műsorából is.) Hosszas vita után Miskolc Város Tanácsa úgy döntött, hogy útjára indítja a Tefa-programot. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó bizottság ajánlása alapján a leslülel elfogadta — némi módosítással — a település- fejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos csomagtervet. E terv szerint a fizetendő összeg nagyságát és ütemességét két variációban szavazhatja meg a lakosság. Az első verzió szerint a VII. ötéves tervben minden lakásbérlettel, lakás- tulajdonnal, illetve tartós használatban levő, üdülővel, műhellyel, üzlettel, műteremmel, lakó- és üdülőtelekkel rendelkező miskolci család 4100 forintot fizet. A hivatalos szóhasználat szerint, „objektumonként” fizetendő összeg első tétele 1986-ban 500 forint, a következő esztendőben 600 forint, aztán 800, 1000, 1200 forint. A második verzió azt a lehetőséget kínálja a miskolciaknak, hogy öt éven át egyenlő részletekben 4000 forintot fizessenek be a Te- fába. Az előzetes felmérések szerint a fizetésre kötelezhetnek létszáma (ingatlannal, lakással rendelkező családokról van szó) a megye- székhelyen mintegy 64 ezerre tehető. A becslések alapján a hozzájárulás összege öt esztendő alatt 180 millió forintra rúghat. Azaz, eny- nyivel gazdagítható és gyarapítható Miskolc. A testület ajánlása szerint a hozzájárulásból befolyt összeget fele-fele arányban lenne célszerű megosztani a városi kiemelt és a lokális programok finanszírozása között. A miskolci Tefa feléből (megtoldva más forrásokkal is) épülhetne egy 150 férőhelyes szociális otthon. Az új létesítmény a Vasgyári Kórház melletti Kerekdombra kerülne, mivel a kórház közelsége szakorvosi és szolgáltatói hátteret tudna biztosítani. Hosszan lehetne sorolni az érveket, ami miatt a testület a szociális otthon megépítését javasolja. Elég legyen annyi: Miskolc nemcsak az országos, hanem a megyei átlagban is alatta marad az idős emberek szociális otthoni ellátásának. A jelenleg működő 460 férőhelyes szociális otthon a jelentkező (s várhatóan növekvő) igényeket kielégíteni már nem tudja. Állandósult a beutalásra várók magas száma. A témához tartozik, hogy az idős, csak gondozást igénylő betegek miatt, nagy számú, szakkezelést lehetővé tevő kórházi ágyat foglalnak el. A fele-fele alapon összeállított terv lehetséges célkitűzéseit itt és most nincs módunkban ismertetni. Lapunkban erre még visszatérünk. de számtalan vitalehetőséget kínálnak a helyi és az üzemi fórumok. (Folytatás a 3. oldalon) A múzeum nemcsak önmagát ünnepli ilyenkor, októberben, a múzeumi és műemléki hónapban, de a tudományt, a kutatást, a honismeretet, néprajzi hagyományainkat is. A figyelem ilyenkor már csak azért is élénkebb, mert maguk a múzeumok, tájházak is „készültek” : kiállításokkal, tárlatvezetésekkel, tudományos szimpóziumokkal és ismeret- terjesztő előadásokkal várják a látogatókat. így történt ez tegnap délelőtt is a Herman Ottó Múzeumban, ahol Üjváry Zoltán, a Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára köszöntötte a szép számban összegyűlt vendégeket, az Istvánffy Gyula néprajzi és hely- történeti gyűjtőpályázat díjazottjait, majd ezt követően megtekintették a képkiállítást. Az előadó ismertette a múzeumi és műemléki hónap múltját, méltatta jelentőségét a tudományos életben, valamint a helytörténet-honismeret szervezésében. Megyénk különösen gazdag művészettörténeti leg is értékes, de sajnálatosan elhanyagolt-leromlott kastélyokban, udvarházakban. Lehetőségeink szerint fokozatosan megkezdtük ezek helyreállítását — több célú — hasznosítását, örvendetesen gyarapodott maga a múzeumi hálózat is tájházakkal, új gyűjteményekkel (Forró, Tokaj, Sátoraljaújhely). Országos hire és tekintélye van a Herman Ottó Múzeum tudományos tevékenységének, tudományszervező erejének is. Példaadó és kisugárzó ereje van, mint szellemi műhelynek is. Igen fontos, mert nagy tömegeket mozgósít, az Istvánffy Gyula helytörténeti és néprajzi gyűjtőpályázat. A tudományos kutatótól a tanulóifjúságig igen széles tömegeket von be a hely- történeti kutatásba, a népi hagyományok és szokások megismerésébe. Az idén megyénkbe 78 pályamunka érkezett be. Ezek közül 43 helytörténeti, 35 pedig néprajzi. Felnőtt kategóriában 45-en, az ifjúságiban 35-en pályáztak. Üjváry professzor miközben méltatta a pályázók erőfeszítéseit, hangsúlyozta az igényesség, a tudományosság fontosságát. Sokkal jobb pályamunkák készülhetnek, ha már az előkészület fázisában konzultálnak a szakemberekkel. Üjváry professzor előadása után került sor a díjak átadására. Mindenekelőtt a Szocialista Kultúráért Érdemérmet adta át Csáki Imre a megyei tanács nevében Tóth Józsefnénak, a Herman Ot- tó-emlékház gondnokának, Zelina Miklósáénak, a széphalmi Kazinczy-mauzóleurn gondnokának, valamint E. Kovács Lászlónak, a Kele- mér-Gömörszőlősön működő Tompa Mihály-emlékbizott- ság titkárának. Istvánffy-díjat és -plakettet kapott az Ózdi Honismereti Kör. I. díjat nyert Dobosy László: Negyven éve történt Ózdon és környékén, Szedettes szőttesek a Han- gony völgyében; Siska József: Egy bodrogközi falu népmozgalma; II. díjat kapott Viktor Gyula: Rudabá- nya történeti és művészeti emlékei; dr. Varga Gábor: (Folytatás a 2. oldalon)