Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XLL évfolyam, 231. szám Ára: 1,80 Ft Szerda, 1985. október 2. Ma utazik Párizsba az SZKP KB főtitkára Gorbacsov fraocia tv-nyilatkozata Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára francia- országi hivatalos látogatása előtt nyilatkozatot adott a TF—1 francia televíziós tár­saság munkatársainak. Az SZKP KB főtitkára nagy jelentőségűnek nevez­te a küszöbönálló francia- országi tárgyalásait, ame­lyekre — mint mondta — a Szovjetunió nagy felelős­ségtudattal készül és min­den lehetségest elkövet an­nak érdekében, hogy ered­ményes legyen. Az SZKP KB főtitkára annak a meggyőződésének adott hangolt, hogy a szov­jet—francia együttműködés fejlődése megfelel a két nép létérdekeinek. Folytatni kell a párbeszédet, és elmélyí­teni azt, csakúgy, mint az egyetértést és az együttmű­ködést a Szovjetunió és Franciaország között — ál­lapította meg Mihail Gor­bacsov. A szovjet—francia kap­csolatok egészüket tekintve jók. Az elmúlt tíz évben négyszeresére nőtt a két ország közti árucsere-forga­lom. Ugyanakkor a gazda­sági kapcsolatok, a tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés aktívabb és sokolda­lúbb lehetne. A nemzetközi helyzet romlása szintén oka annak, hogy halaszthatatlanná vált a Mitterrand elnökkel való találkozó — mondta az SZKP KB főtitkára. — A fegyverekkel, katonai tá­maszpontokkal telizsúfolt Európában rendkívül robba­násveszélyes helyzet alakult ki, ennek ellenére lázas ütemben folyik újabb fegy­verkezési programok, mér­hetetlenül veszélyes straté­giai koncepciók kidolgozása és megvalósítása. „Ügy vé­lem: ma senkinek nincs jo­ga arra, hogy csak kívül­álló szemlélője legyen mind­annak, ami történik” — mondta Mihail Gorbacsov. Nagy erőfeszítésekre és sok időre van szükség a bi­zalmatlanság és a gyanak­vás kialakult légkörének megváltoztatására. Megfele­lő politikai akarat nélkül nagyon nehéz a helyzet ja­vítása. A jövő biztosításához az esztelenség, a háború és a militarizmus erőinek meg­fékezésére van szükség — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. Hozzátette: az enyhü­lés sikerei olyan kedvező ta­pasztalatot jelentenek, ame­lyek okot adnak a bizako­dásra; a Helsinkiben elfoga­dott záródokumentum ren­delkezéseinek következetes betartása ismét javítaná a légkört Európában. A Szovjetunió mindent megtesz és meg fog tenni azért, hogy békében éljen a világ más társadalmi rend­szerű országaival. Ez vezér­li külpolitikáját, a nemzet­közi problémák megoldásá­val kapcsolatos álláspontját. Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően részletesen beszélt a Szovjetunió jelenlegi belpo­litikai és gazdasági helyze­téről, az elért sikerekről, az országot foglalkoztató gon­dokról. Leszögezte: a szov­jet emberek a gazdaság, a társadalmi viszonyok, á de­mokrácia fejlesztését tartják legfontosabbnak. Ez hatá­rozza meg a Szovjetunió kül­politikai érdekeit: az or­szágnak békére, szilárd nem­zetközi helyzetre van szűk sége ahhoz, hogy a békés építőinunkára összpontosít­hassa figyelmét, erőforrása­it. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a Szovjetunió határozottan ellenzi a fegy­verkezési hajszát a Földön és annak kiterjesztését a vi­lágűrre. Meg kell állítani ezt a veszélyes folyamatot és azonnal a leszereléssel kell foglalkozni. A Szovjet­unió ilyen értelemben cse­lekszik is. Gorbacsov ismer­tette a legutóbbi egyoldalú szovjet kezdeményezéseket és leszögezte: a Szovjetunió kész további radikális dön­téseket elfogadni a leszere­lés terén. Ugyanakkor meg­állapította, hogy a szovjet kezdeményezések nem talál­tak viszonzásra. Az SZKP KB főtitkára végezetül kijelentette: bízik abban, hogy a francia ál­lamfővel sorra kerülő pár­beszéde gyümölcsöző lesz. A Szovjetuniónak és Fran­ciaországnak lehetősége van arra, hogy jelentős mérték­ben hozzájáruljon, a népek kölcsönös megértéséhez és együttműködéséhez. * Kiemelkedően fontos po­litikai eseménynek tekintik Moszkvában Mihail Gorba­csov szerdán kezdődő pári­zsi látogatását. Franciaor­szág lesz az első tőkés ál­lam, ahova az SZKP KB főtitkára megválasztása óta ellátogat. Losonczi Pál Zimbabwéban A The Herald című hara- rei napilap keddi száma kö­zölte a hétfő esti díszvacso­rán elhangzott pohárköszön­tőket. Banana államfőnek azt a kijelentését idézte a címben, hogy Zimbabwének a szocialista, az egyenlősé­gen alapuló átalakulásra irá­nyuló erőfeszítéseit meg akarja torpedózni a dél-af­rikai rendszer és az általa támogatott fegyveres ban­dák. Ez a fenyegetés, az el­lenséges akciókból származó károk nagy áldozatot köve­telnek a fiatal zimbabwei nemzettől, mind emberélet­ben, mind anyagiakban. A zimbabwei államfő kije­lentette: a kontinens feszült­ségtől terhes, s ez teljes mér­tékben a dél-afrikai rend­szer műve, a térség destabi- lizálására irányuló politiká­val és az apartheid-rendszer megvédésével. A zimbabwei államfő ki­jelentette: — Nagyon boldo­gok vagyunk és bátorítva érezzük magunkat, mert lát­juk, hogy Magyarországon és más haladó országokban van­nak barátaink és igazi szö­vetségeseink ebben a közös harcban. Az ön látogatása Zimbabwéban és a mi térsé­günkben gyakorlati demonst­rálása annak, hogy Magyar- ország támogat minket és szolidáris velünk. Canaan Banana a pohár­köszöntőben pozitívnak ne­vezte a zimbabwei—magyar kapcsolatok alakulását. Mél­tatta Magyarország nemzet­közi tekintélyét és érzékel­tette, hogy az eltérő körül­mények ellenére Zimbabwé- nak van mit hasznosítania hazánk gazdasági fejlődésé­nek tapasztalataiból, tanulsá­gaiból. Losonczi Pál pohárköszön­tőjében köszönetét mondott a szívélyes meghívásért és a meleg fogadtatásért. Átadta a ZANU (HF) Központi Bi­zottságának, a zimbabwei kormánynak és népnek az MSZMP KB. az Elnöki Ta­nács és az egész magyar nép (Folytatás a 2. oldalon) (F6ly tatás a 2. oldalon) Zsebbevágó kérdés Hunka a földeken Molnár Mihály, a szerencsi cukorgyár dolgozója öt társá­val 10 hektár földet bérel a Bekecsi Hegyalja Tsz-töl. Ezen a területen cukorrépát termesztettek. Az úgynevezett Csil­lagtanyán jónak ígérkezik a termés. Képünkön a betaka­rítás látható, CB-1-es répakombájnnal. Egy kis technikai szünet szántás közben. Kondor István, a Bodrogolaszi Bázakalász Tsz dolgozója ekevasat cserél. Kondor, Rába 180-as erőgéppel középmélyszántást végez vetés alá. A szántás után ... .. . Sikorszki István egy MTZ—50-es típusú erőgéppel - no, meg boronával - készíti elő a talajt az őszi vetéshez. Ebbe a magágyba őszi búza kerül majd. Laczó József felvételei Megnyílt a múzeumi hónap Átadták az Istvánffy Gyula-pályázat díjait Meghalt a 'Kofa, éljen a Tefal A dolog persze, nem ilyen egyszerű, ezt bizonyít­ja, hogy Miskolc Város Ta­nácsának tegnapi ülésén szo­katlanul sok kérdés és fel­szólalás hangzott el. Dr. Ko­vács László tanácselnök jog­gal mondhatta, hogy zseb - bevágó kérdésről Van szó, hiszen a területfejlesztési hozzájárulást (amely a terü­letfejlesztési alapba, a Te- fába kerül) a lakosság állja. Az Elnöki Tanács elmúlt évi törvényerejű rendelete ismerteti a településfejlesz­tési hozzájárulás bevezetésé­ről . szóló jogszabályt. A cél az, hogy a helyi tanács a lakosság saját erőforrásai­nak nagyobb mértékű be­vonásával egészítse ki pénz­eszközeit, a település fej­lesztése és az ellátás szín­vonalának javítása érdeké­ben. Az általános rendelke­zés kerettervet ad, s ezeket a különböző fórumokon már ismertették. Ügy tűnik azon­ban, hogy a lakosság erről a témáról még nem tájéko­zódott kellően. (Ez derült ki egyébként a Magyar Rádió Miskolci Körzeti Stúdiójá­nak hétfői Fórum műsorá­ból is.) Hosszas vita után Mis­kolc Város Tanácsa úgy döntött, hogy útjára indítja a Tefa-programot. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó bizottság ajánlása alapján a leslülel elfogadta — némi módosítással — a település- fejlesztési hozzájárulás be­vezetésével kapcsolatos cso­magtervet. E terv szerint a fizetendő összeg nagyságát és ütemességét két variáció­ban szavazhatja meg a la­kosság. Az első verzió sze­rint a VII. ötéves tervben minden lakásbérlettel, lakás- tulajdonnal, illetve tartós használatban levő, üdülővel, műhellyel, üzlettel, műte­remmel, lakó- és üdülőte­lekkel rendelkező miskolci család 4100 forintot fizet. A hivatalos szóhasználat sze­rint, „objektumonként” fi­zetendő összeg első tétele 1986-ban 500 forint, a kö­vetkező esztendőben 600 fo­rint, aztán 800, 1000, 1200 forint. A második verzió azt a lehetőséget kínálja a mis­kolciaknak, hogy öt éven át egyenlő részletekben 4000 forintot fizessenek be a Te- fába. Az előzetes felmérések szerint a fizetésre kötelez­hetnek létszáma (ingatlannal, lakással rendelkező csalá­dokról van szó) a megye- székhelyen mintegy 64 ezer­re tehető. A becslések alap­ján a hozzájárulás összege öt esztendő alatt 180 millió forintra rúghat. Azaz, eny- nyivel gazdagítható és gya­rapítható Miskolc. A testü­let ajánlása szerint a hoz­zájárulásból befolyt összeget fele-fele arányban lenne cél­szerű megosztani a városi kiemelt és a lokális prog­ramok finanszírozása között. A miskolci Tefa feléből (megtoldva más forrásokkal is) épülhetne egy 150 férő­helyes szociális otthon. Az új létesítmény a Vasgyári Kórház melletti Kerekdomb­ra kerülne, mivel a kórház közelsége szakorvosi és szol­gáltatói hátteret tudna biz­tosítani. Hosszan lehetne so­rolni az érveket, ami miatt a testület a szociális ott­hon megépítését javasolja. Elég legyen annyi: Miskolc nemcsak az országos, ha­nem a megyei átlagban is alatta marad az idős embe­rek szociális otthoni ellátá­sának. A jelenleg működő 460 férőhelyes szociális ott­hon a jelentkező (s várha­tóan növekvő) igényeket ki­elégíteni már nem tudja. Állandósult a beutalásra vá­rók magas száma. A témá­hoz tartozik, hogy az idős, csak gondozást igénylő be­tegek miatt, nagy számú, szakkezelést lehetővé tevő kórházi ágyat foglalnak el. A fele-fele alapon össze­állított terv lehetséges cél­kitűzéseit itt és most nincs módunkban ismertetni. La­punkban erre még vissza­térünk. de számtalan vita­lehetőséget kínálnak a he­lyi és az üzemi fórumok. (Folytatás a 3. oldalon) A múzeum nemcsak önma­gát ünnepli ilyenkor, októ­berben, a múzeumi és mű­emléki hónapban, de a tudo­mányt, a kutatást, a hon­ismeretet, néprajzi hagyo­mányainkat is. A figyelem ilyenkor már csak azért is élénkebb, mert maguk a múzeumok, tájházak is „ké­szültek” : kiállításokkal, tár­latvezetésekkel, tudományos szimpóziumokkal és ismeret- terjesztő előadásokkal vár­ják a látogatókat. így történt ez tegnap dél­előtt is a Herman Ottó Mú­zeumban, ahol Üjváry Zol­tán, a Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem tanára köszön­tötte a szép számban össze­gyűlt vendégeket, az István­ffy Gyula néprajzi és hely- történeti gyűjtőpályázat dí­jazottjait, majd ezt követő­en megtekintették a képki­állítást. Az előadó ismertet­te a múzeumi és műemléki hónap múltját, méltatta je­lentőségét a tudományos élet­ben, valamint a helytörté­net-honismeret szervezésé­ben. Megyénk különösen gazdag művészettörténeti leg is értékes, de sajnálatosan elhanyagolt-leromlott kasté­lyokban, udvarházakban. Le­hetőségeink szerint fokoza­tosan megkezdtük ezek hely­reállítását — több célú — hasznosítását, örvendetesen gyarapodott maga a múzeu­mi hálózat is tájházakkal, új gyűjteményekkel (Forró, To­kaj, Sátoraljaújhely). Orszá­gos hire és tekintélye van a Herman Ottó Múzeum tudo­mányos tevékenységének, tudományszervező erejének is. Példaadó és kisugárzó ereje van, mint szellemi műhelynek is. Igen fontos, mert nagy tömegeket mozgósít, az Ist­vánffy Gyula helytörténeti és néprajzi gyűjtőpályázat. A tudományos kutatótól a tanulóifjúságig igen széles tömegeket von be a hely- történeti kutatásba, a népi hagyományok és szokások megismerésébe. Az idén me­gyénkbe 78 pályamunka ér­kezett be. Ezek közül 43 helytörténeti, 35 pedig nép­rajzi. Felnőtt kategóriában 45-en, az ifjúságiban 35-en pályáztak. Üjváry professzor miközben méltatta a pályá­zók erőfeszítéseit, hangsú­lyozta az igényesség, a tu­dományosság fontosságát. Sokkal jobb pályamunkák készülhetnek, ha már az elő­készület fázisában konzul­tálnak a szakemberekkel. Üjváry professzor előadása után került sor a díjak át­adására. Mindenekelőtt a Szo­cialista Kultúráért Érdem­érmet adta át Csáki Imre a megyei tanács nevében Tóth Józsefnénak, a Herman Ot- tó-emlékház gondnokának, Zelina Miklósáénak, a szép­halmi Kazinczy-mauzóleurn gondnokának, valamint E. Kovács Lászlónak, a Kele- mér-Gömörszőlősön működő Tompa Mihály-emlékbizott- ság titkárának. Istvánffy-díjat és -plaket­tet kapott az Ózdi Honis­mereti Kör. I. díjat nyert Dobosy László: Negyven éve történt Ózdon és környékén, Szedettes szőttesek a Han- gony völgyében; Siska Jó­zsef: Egy bodrogközi falu népmozgalma; II. díjat ka­pott Viktor Gyula: Rudabá- nya történeti és művészeti emlékei; dr. Varga Gábor: (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom