Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-08 / 236. szám

Betakarítás A kedvező időt kihasználva megyénk minden termelőszövetke­zetében nagy erővel halad a silózás. Bár a kukorica érése két hetet késett, a vénasszonyok nyarának melege elősegítette a növény érését, s igy mindenütt kedvező minőségben takarítják bf. az állattenyésztés legfontosabb növényét. Fotó: Morvay Tamás A fejlődő, erősödő kapcsolatok jegyében Szovjet kulturális napok hazánkban A magyar—szovjet kap­csolatok jelentős eseménye­ként értékeli a hazánkban kedden kezdődő szovjet kul­turális napokat Vaszilij Sze­röv kulturális miniszterhe­lyettes a Szovjetszkaja Kul­túra című lapban. Hangsú­lyozza egyúttal, hogy a szov­jet művészek és társulatok fellépésére közvetlenül a bu­dapesti Kulturális Fórum előtt kerül sor. A Szovjetszkaja Kultúra hétfői számában megjelent nyilatkozatában Szeröv rá­mutat, hogy a mostani szov­jet kulturális napokat két fontos dátum — a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 68. és a fasizmus fe­lett aratott győzelem 40. évfordulója — jegyében tart­ják meg. Utal arra, hogy ez év áprilisában magyar kul­turális napokat rendeztek a Szovjetunióban, és megálla­pítja: a kulturális élet leg­újabb eredményeinek, érté­keinek kölcsönös bemutatá­sa erősíti a két ország kö­zötti kapcsolatokat, s előse­gíti a szocialista közösség szellemi gazdagodását. A kulturális napok kere­tében a magyar nézők előtt világhírű társulatok és mű­vészek lépnek fel, köztük a Moszkvai Nagy Színház ba­lettkara, a ,,Moszkvai virtu­ózok” elnevezésű szimfoni­kus zenekar, a lenini Kom- szomolról elnevezett színház társulata, Jevgenyij Nyesz- tyerenko operaénekes. Nagy érdeklődésre számíthat a szkíták aranykincseit, vagy az ősi és modern orosz és szovjet művészetet bemutató kiállítás. Ezek anyagait az Ermitázs, a Tretyakov kép­tár és más múzeumok adták. Kiállításon mutatják még be az elmúlt négy évtized szov­jet építészetét, észtországi grafikusok műveit és Szov­jet-Azerbajdzsán népművé­szetét. Végezetül a szovjet kul­turális miniszterhelyettes hangsúlyozza: „A Magyar- országon megrendezendő szovjet kulturális napok újabb ösztönzést adnak a kétoldalú alkotói kapcsola­tok szélesedéséhez, s meg­győzően fogják bizonyítani a két testvéri nép eszmei és szellemi közelségét.” VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 236. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1985. október 8. Tegnap nyitották meg A szovjet javaslatok nyugati visszhangja A Szovjetunió legújabb, le­szerelési javaslatai érdeme­sek arra, hogy a Nyugat tel­jes nyitottsággal vizsgálja meg őket, mivel céljuk a tö­megpusztító fegyverek nagy­arányú csökkentése — jelen­tette ki Willy Brandt, az el­lenzéki Német Szociáldemok­rata Párt elnöke a Bild-Zei- tung hétfői számában meg­jelent interjújában. Brandt felszólította a Rea- gan-kormányt: minél előbb terjessze elő saját javasla­tait a fegyverkezés megféke­zése érdekében. Jürgen Möllemann, az NSZK szabaddemokrata pár­ti külügyi államminisztere ugyancsak a hétfői Bild-Zei- tungnak nyilatkozva, „érde­keseknek" nevezte a Szovjet­unió legújabb leszerelési kez­deményezéseit, amelyek „egy­aránt előirányozzák a hagyo­mányos, a nukleáris és az űrfegyverek csökkentését”. Möllemann ugyanakkor ki­fogásolta, hogy a szovjet ja­vaslatok — úgymond — csak az Egyesült Államok és a Szovjetunió biztonsági érde­keit veszik figyelembe, s — szerinte — elhanyagolják Nyugat-Európa ilyen érde­keit. Az MTESZ megyei szerve­zetének miskolci székházá­ban tegnap, a kora délutá­ni órákban műszaki és köz- gazdasági szakemberek gyűltek össze, hogy részt vegyenek a szakmájuk ez évi könyvújdonságait felvo­nultató, bemutató rendez­vénysorozat megnyitóján. A köszöntő szavakat kö­vetően Nagy Aladár egyete­mi tanár több oldalról vi­lágította meg a műszaki és közgazdasági tudományok számos összefüggését és azokat a kapcsolódási pon­tokat, melyekkel e két tu­dományterület a társada­lomtudományok széles kö- reinez illeszkedik. A könyvnapokra megje­lent kiadványok közül több példázza azt a szemléletbe­li, módszertani és tartalmi változást, melyek fellelhetők a közgazdasági szakiroda- lomban, a közgazdasági problémák közelítésében, elemzésében. Ez annál is inkább törvényszerű, mivel a közgazdasági kérdések .nem tárgyalhatok azok mű­szaki és társadalmi össze­függéseiből kiragadtan. azoktól elvonatkoztatva. Ez­zel összefüggésben, ezen a fórumon is elhangzott, hogy az egyes nemzetgazdaságok és világgazdaság egésze kö­zött kölcsönös összefüggési, nem egy esetben valóságos függési viszonyok alakultak ki, melyeknek nemcsak gaz­dasági következményei vol­tak és lesznek. Éppen ezért valamennyi gazdaságpoliti­kai döntést és az azokat követő konkrét gazdasági intézkedéseket a világot át­fogó nemzetközi gazdasági struktúrába illesztve kell meghozni és végrehajtani. Ezen a területen a magyar gazdaságnak sincs más jár­ható útja, tehát a közgaz­dasági kutatások, elméletek -irányát is ehhez kell mér­ni. A mai közgazdasági gond­jainknak szövevényes elő­történetük van. Talán ezzel is magyarázható, hogy az elmúlt években sorra-rend- re láttak napvilágot a ki­váló szerzők tollából szár­mazó gazdaságtörténeti munkák — gondoljunk csak Berend T. Iván munkássá­gára. Ez a ma már feltárt gazdaságtörténeti háttér ala­pot ad a jelen és a jöven­dő feladataiban való minél jobb eligazodáshoz, amiből következik számos területen a módszertani megújulás szükségessége és figyelmez­tetése. A tudományos mun­ka tartalmi és formális ele­mei máris számos hasznos ismerettel gazdagították a mindennapi gyakorlatot, de vannak még területek, me­lyek tárgyalása, elemzése nem ismert a szélesebb szakmai körök előtt. Egyik példaként a gazdasági le­épülés folyamatainak vizs­gálatával foglalkozó kutatá­sokat említette az előadó. Mivel a mai gazdaságpo­litika egyik sarkalatos kér­dése, hogy: melyek egy nemzetgazdaság cselekvési lehetőségei?, ezért az eddi­ginél is több információra van szükségünk a jövőben. Ennek érdekében gyorsítani szükséges a kiadói, fordítói munkákat, nagyobb mére­tekben kell publikussá ten­ni a külföldi eredményeket, elemzéseket és fokozni kell a szakemberek érdeklődését is. Ehhez kapcsolódott Far­kas József egyetemi tanár előadásában az a vélemény is, miszerint — bár a mű­szaki-közgazdasági könyvek száma örvendetesen gyarap­szik — de az eddiginél jó­val intenzívebben kell a szakembereknek az idegen nyelvekkel megismerked­niük. A megnyitón kis kiállítást is rendezett a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, me­lyen már kézbe vehették az érdeklődők az elkövetkező napok műszaki és közgaz­dasági könyvslágereit. Ülést tartott a KISZ KB A VII. ötéves tervet vitatta meg a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának elnöksége hétfőn ülést tartott. A kor­mány felkérésére megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervről szóló törvényjavasla­tot. Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke részletesen indokolta a terv- javaslatot, ezt követően Ba­ranyai Tibor, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának főtitkára ismertette, hogy a szakszervezetek miként vet­tek részt a törvénytervezet előkészítésében, és ennek so­rán milyen javaslatokat tet­tek. A vitában az elnökség további észrevételeket fogal­mazott meg. majd kialakí­totta véleményét. A SZOT elnöksége álláspontját és ja­vaslatait eljuttatja a Minisz­tertanácsnak. A továbbiakban az elnök­ség meghallgatta Gáspár Sándornak, a SZOT elnöké­nek tájékoztatóját a Szak- szervezeti Világszövetség Fő­tanácsának jubileumi ülésé­ről, valamint a magyar de­legációnak az ülésen végzett munkájáról. Hétfőn Hámori Csaba el­ső titkár elnökletével ülést tartott a KISZ Központi Bi­zottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Kótai Gé­za, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a KB osztályvezetője. A testület Ernőd Péter tit­kár előterjesztésében meg­vitatta és elfogadta a XII. Világifjúsági és Diáktalál­kozóról, valamint a magyar delegáció munkájáról szóló jelentést. Megállapította, hogy a VIT jól szolgálta a világ haladó ifjúságának összefogását az antiimperia- lista szolidaritásért, a béké­ért, a barátságért jelszó je­gyében. Köszönetét fejezte ki a párt-, állami és társa­dalmi szerveknek, a XII. VIT Magyar Nemzeti Előké­szítő Bizottságának, mind­azoknak a KlSZ-szerveze- teknek, intézményeknek, munkahelyi kollektíváknak, amelyek hozzájárultak a XII. VIT hazai előkészítésé­hez és a magyar delegáció eredményes tevékenységé­hez. A testület a továbbiakban Nyitrai István titkár előter­jesztésében szervezeti kérdé­seket tárgyalt. Döntött az új tagsági könyv bevezetéséről. Egyetértett azzal, hogy a tagdíj kérdését a KISZ so­ron következő kongresszusa tűzze napirendre. Ősz a határban Az egyik növénynek az eső, a másiknak a további me­leg, száraz idő kedvezne. Az augusztus közepe óta tartó meleg elösegiti a bur­gonya gyors betakarítását. Az utóbbi évek egyik leg­jobb hozamát takarítják be megyénkben. (Jobb oldali képünk.) Viszont a vetést hátráltatja a csontszáraz ta­laj, hiszen megfelelő előké­szítést a talajművelő eszkö­zök nem tudnak végezni. A bal oldali képen FIAT-erő- géppel vontatott vetögéppel biztosítják a káposztarepce talajba juttatását. Fotó: M. T. Műszaki és közgazdasági kinyvnapok

Next

/
Oldalképek
Tartalom