Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A szovjet—francia tárgyalások összegzése Gorbacsov és Mitterrand sajtóértekezlete Párizsban sajtóértekezletet tartottak a szovjet-francia csúcstalálkozó résztvevői, Mihail Gorbacsov és Francois Mitterrand. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Francois Mitterrand köztársasági elnök pénteki sajtóértekezletükön egyaránt hangsúlyozták, hogy megbeszéléseik konstruktívak, tartalmasak és hasznosak voltak. Az SZKP KB főtitkára kiemelte, hogy az új szovjet javaslatok új helyzetet teremtettek, s arra hívta fel a francia, az angol vezetőket, hogy ennek fényében ők is újszerű módon közelítsék meg a nukleáris erőikről folytatandó tárgyalások kérdését. Pénteken délelőtt került sor a harmadik négyszemközti megbeszélésre a köz- társasági elnök és az SZKP KB főtitkára között, majd ezt követően közös sajtóértekezletet tartottak. Mitterrand elnök bevezető nyilatkozatában elmondotta, hogy a megbeszélések középpontjában a leszerelés, s az európai és nemzetközi biztonság kérdései álltak. Nagyon komoly és beható eszmecserét folytattak, s ha voltak is egyes kérdésekben nézeteltéréseik, a tárgyalások befejeztével az az érzése, hogy jó munkát végeztek. A szovjet javaslatokról szólva az elnök rámutatott: azok egy része az Egyesült Államoknak szól. Francia- ország azt óhajtja, hogy az erről folytatandó szovjet— amerikai tárgyalások eredményre vezessenek, s olyan ésszerű kompromisszum jöjjön létre, amely elfogadható mindkét fél számára, és javára válik az egész világnak. Az elnök hangsúlyozta, hogy Franciaország nem kíván részt venni az űrfegyverkezésben, s az a véleménye, hogy a nukleáris fegyverzetek lényeges csökkentésében csak akkor lehet megállapodni, ha lemondanak a világűr militarizálásá- ra irányuló tervekről. Ami azt a kérdést illeti, hogy Franciaország közvetlenül tárgyaljon a Szovjetunióval a francia nukleáris fegyverekről, az elnök kijelentette: „Nem lenne ésszerű azt gondolni, hogy ilyen tárgyalás lehetséges." Az elnök azzal indokolta ezt az állásfoglalását, hogy a francia nukleáris fegyverzet nem mérhető össze a nagyhatalmak fegyverzetével, így Franciaországnak egy ilyen tárgyaláson „nem lenne alkudozási tere”. Franciaországnak arra kell ügyelnie, hogy nukleáris fegyverzete „a hitelesség küszöbén felül maradjon". Összességükben nagyra értékelve és tartalmasnak, fontosnak nevezve Francois Mit- terrand-nál és más francia vezetőkkel folytatott tárgyalásait, Mihail Gorbacsov a pénteki sajtóértekezleten kijelentette : a Szovjetunió fontos partnerének tekinti Franciaországot a nemzetközi élet (Folytatás a 2. oldalon) Az építők ígérete • MEGNYÍLIK A FUTÓ UTCAI ABC • HOGYAN HALADNAK A SZÉCHENYI ÚTON? • LAKÁSÁTADÁSOK Ebben az évben fejlesztésre. beruházásra 1 milliárd 295,3 millió forintot költhet Miskolc Város Tanácsa. Az összegből augusztus végéig több mint 605 millió forintot fizettek ki a különböző építőipari és egyéb vállalatoknak. A pénzügyi teljesítés tehát 46,8 százalékos, de ebből az arányból nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Mint Lipták Balázs, a tanács tervosztályvezetője elmondta, ha a városnak volna rá pénze, a terven felül még ötvenmillió forintot el lehetne költeni — az építőipari vállalatoknál még mindig van szabad kapacitás. A város középítkezésein egyébként általában a terveknek megfelelően halad a munka. Csak azért általában, mert néhány területen, például a lakásépítést illetően lemaradások tapasztalhatók. Az építők megígérték, hogy az év végéig teljesítik vállalásaikat. Az idei terv összesen 666 lakás műszaki átadását tartalmazza. Az új lakásokat a Korvin Ottó és a Szemere utcában, a Szentpéteri kapuban, az Avason, valamint a Komlóstetőn emelik az építők, főként a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat emberei. Jó hír a hejőcsabaiak számára: rövidesen — október 8-án — megnyílik a Futó utcai élelmiszerbolt. A Jókai utcában korábban már átadtak egy üzletet, így 1985- ben két, új élelmiszerbolttal gyarapodott a város- Az építők ezenkívül befejezték a Nagyváthy utcai iskola bővítését, az Avason egy 120 férőhelyes bölcsőde, a Jókai utcában pedig az orvosi rendelő munkáit. Ugyancsak elkészült a kelet—nyugati ivó- vízvezeték több mint másfél kilométeres szakasza. (Folytatás a 2. oldalon) Silózás — új szemlélettel Új megoldást vezettek be a tömegtakarmány-betakaritás- ban a Mezökeresztesi Aranykalász Termelőszövetkezetben. A hagyományoktól eltérően, nem növénytermesztő, hanem állattenyésztő szakemberek irányításával folyik a silózás, igy télen már semmit nem vethetnek - ami nem volt ritka - a növénytermesztők szemére, hiszen állományuk azt a minőséget eszi, amelyet most takarítanak be. A tervezett 4000 tonnányi silóból, amely fedezi a szarvas- marha- és juhállomány téli takarmányszükségletét, a jó időt kihasználva, már több mint 3600 tonnát takarítottak be. A kombájntól négy szállító jármű hordja az istállók közelében kialakított szérüs- kertbe a szecskázott terményt. Itt két nagy teljesítményű erőgép tömöríti azt, vagy - mint képünkön is látható - segít a termény felhordásában. Fotó: Morvay Tamás Fűszerpaprika Boldogról A zöldségtermesztéséről közismert Heves megyei Boldog községben régi hagyománya van a fűszerpaprika termesztésének. Az idén jó volt a termés: több száz ház tornácán szárítják a magyaros ételek fűszerét. A képen: száradás után őrlésre készítik elő a Bugyi Andrásék földjén termesztett fűszerpaprikát. A szakszervezetek szerepe a tudományos-technikai forradalomban Tegnap reggel folytatódott Tapolcán a felsőoktatási szakszervezeti szeminárium. Ezúttal a vitaindító előadást Kósáné dr. Kovács Magda, a Pedagógusok Szakszervezete KV-titkára tartotta. Az előadás gondolatmenete kapcsolódott Kun László csütörtöki előadásához. Á szakszervezet legfőbb feladata — mondotta az előadó — az emberi élet védelme. A tudományostechnikai forradalomnak a . következő évtizedekben le kell küzdeni az éhínséget, meg kell oldani az energiaproblémákat, valamint az egyre veszélyesebb méreteket öltő környezetszennyezést. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az egyes országok fejlődése nem azonos ütemű. A szakszervezeteknek itt és most az emberi tényezőket kell javítania. A számítások szerint az ezredfordulóra a munkaerő 10—12 százaléka dolgozik az iparban, 2—3 százaléka ai mezőgazdaságban, 65—70 százalék a tájékoztatás területén, a fennmaradó rész a szolgáltatásokban. Erre a változásra már most fel kell készülnie az oktatásnak és a felső- oktatásnak, valamint a szak- szervezetnek is. Várhatóan nőni fog — mert nőnie kell — a magasabb iskolai végzettségű munkavállalók száma. aránya. Erre azért van szükség, mert a magyar gazdaság szerkezetével a nemzeti vagyonunk 45 százalékát a munka teremti meg. s korántsem mindegy, hogy ez a munka milyen minőségű, mennyi szellemi érték realizálódik benne- Ma már nemcsak arról van szó, hogy az egyre bonyolultabb termelőberendezéseket működtetni kell, mert ez elképzelhetetlen a dolgozó állandó szellemi készenléte, s naprakész felkészültsége nélkül. Nagy gond ma még az, hogy a bérezés ezt nem tükrözi, illetve nem ösztönöz az állandó önképzésre, a tudás megújítására. A jövőben maguknak az üzemeknek is többet kell tenniük a munkások képzéséért. Nem várható el az iskolától, hogy felkészült specialistákat adjanak a termelésnek. Olyan munkaerőkre van szükség, akik alapos és széles körű (beleértve a humán tárgyakat is) képzést kapnak, amely az üzem igényei szerint továbbfejleszthető. A magyar iskolarendszer igyekszik behozni a lemaradást. Egyelőre a számítógépprogrammal zárkózunk fel az európai élvonalhoz. Európában Magyarországot csak Franciaország és Anglia előzi meg a statisztikák szerint az iskolai számítógép-ellátás terén. Nagyon fontos a matematika, tévedés lenne azonban azt hinni, hogy ez mindent megold. Olyan technikai, műszaki hátteret és bázist feltételez a számítógép, amelyben még jócskán van lemaradásunk. s nemcsak a fejlett országokhoz képest. Fel kell készülnünk arra, hogy az oktatás nem fejeződik be a szakmunkás-bizonyítvány- nyal, vagy a diplomával, éppen ezért a szakszervezeteknek igen komoly feladatot kell vállalni a felnőttoktatásban, amelynek jellege nyilván meg fog változni a korábbiakhoz képest. A szeminárium résztvevői tegnap délután, összekapcsolva a kellemest a hasznossal. megyénk szép tájaival ismerkedtek. h. s. Várkonyi Péter az ENSZ főtitkárával találkozott Az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán New Yorkban tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter találkozott Javier de Cuellarral, az ENSZ főtitkárával és Jaime de Pinies-szel, a közgyűlés ülésszakának elnökével, akikkel eszmecserét folytatott hazánk és az ENSZ együttműködésének kérdéseiről. A találkozón áttekintették az ülésszak napirendjén szereplő legfontosabb kérdéseket is.
