Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-26 / 252. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 26., szombat Ronald Reagan és Eduard Sevardnadze találkozója (Folytatás az 1. oldalról) amely a komoly elhatározás bizonyítéka” — mondotta Shultz. Az amerikai külügy­miniszter értékes és konst­ruktív megbeszélésnek mi­nősítette Reagan és Sevard­nadze találkozóját. Shultz elmondotta, a fél­órás megbeszélés szinkron- tolmácsolással folyt ugyan, így a teljes időt a párbe­szédre fordították, de a rö­vid idő miatt nem került sor az egyes kérdések rész­letes elemzésére. A megbe­szélést Reagan nyitotta meg, aki kifejtette véleményét a csúcstalálkozó előkészítésé­ről, illetve azokról a té­mákról, ahol e téren még nincs kellő előrehaladás. Ezt követően Sevardnadze ismertette a szovjet állás­pontot ugyanezekről a kér­désekről. A csúcstalálkozó előkészí­téséről egyébként az ame­rikai külügyminiszter azt mondotta, hogy az nagy erő­vel folyik. Genfben az ál­lamférfiak két napon át mind délelőtt, mind délután találkoznak, a négy hiva­talos megbeszélés mellett két alkalommal ebédelnek együtt, ahol alkalom nyílik majd a kötetlenebb eszme­cserére is a napirenden sze­replő kérdésekről. Sarins István nyilatkozata Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke, az MSZMP PB tagja befejezte ötnapos franciaországi látogatását. Hazaindulása előtt nyilatko­zatot adott László Balázs­nak, az MTI párizsi tudósí­tójának s a következőket mondta: — Látogatásom célja az volt, hogy mint a magyar Országgyűlés új elnöke megismerkedjem a francia nemzetgyűlés és szenátus ve­zetőivel, s ezzel folytassuk a két törvényhozás között ki­alakult jó kapcsolatok ápo­lását. Eszmecseréink során megállapítottuk, hogy a két parlament törvényelőkészítő munkájában, a bizottságok tevékenységében, hatásköré­ben vannak megegyezések. Ugyanakkor különbség az, hogy Franciaországban a parlament és minden szerve többpártrendszer kereteiben működik, és mivel itt hóna­pokon át folyamatosan ülé­sezik a parlament, a képvi­selőknek és a szenátoroknak ez a fő foglalkozásuk. — A parlamenti életen kívül tárgyalópartnereim nagy érdeklődést tanúsítot­tak az új magyar választási rendszer és a gazdasági re­form iránt, és szóba került az Európai Kulturális Fórum is. Tájékoztattam a francia parlamenti vezetőket gazda­ságirányításunk reformjának fő céljairól, az igazgatási szervek és a vállalatok kap­csolatairól, az új vállalatve­zetési formákról. — Ami külpolitikai tárgyú eszmecseréinket illeti, abban csaknem kivétel nélkül min­den francia illetékessel egyetértettünk, hogy a ke­let—nyugati kapcsolatok javí­tása érdekében tárgyalni kell, méghozzá a kölcsönös jóhiszeműség alapján. — Elvi megállapodásra jutottunk, hogy tervszerűbbé tesszük az együttműködést a két ország törvényhozó tes­tületéi között. Rendkívüli támogatás a szőlőültetvényekre Az idei téli és tavaszi fa­gyok nagymértékű károkat okoztak a szőlőültetvények­ben. A károsodás mértéké­ről ugyan felmérés is ké­szült tavasszal, illetve nyár elején, óm a szüret, a lesze­dett termés mennyisége bi­zonyította: az említett fel­mérés messzemenően nem tükrözi a valós helyzetet. Ke­vés a szőlő és kiterjedt ül­tetvények szenvedtek teljes fagykárt. Ezért állami intéz­kedéseket dolgoztak ki a ká­rok részbeni mérséklésére, az ültetvények pótlására. Tegnap délelőtt a TESZÖV székházában Munkácsi Já­nos, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet munkatár­sa ismertette a megjelent megyei szőlőtermelő gazda­ságok vezetőivel az új fel­mérések rendjét, a hozott intézkedéseket, a támogatá­sok formáit. Elmondta: az 1984—85-ös tél fagytételét meg nem történtté nem le­het tenni. A károk sok he­lyen milliós nagyságrendű­ek. Ennek ellenére az el­szenvedett rosszban egyedü­li jó az, hogy a mostani rendkívüli és egyszeri tá­mogatás lehetővé teszi olyan kondícióban levő ül­tetvények selejtezését is, amelyeket a gazdaságok ép­pen nehezebb pénzügyi hely­zetükben, későbbi évekre ütemeznének. (bea) A MAE új szakosztálya (Folytatás az 1. oldalról) Herczeg László, a megyei tanács tanácsosa, főmunka­társ lett a szakosztály elnö­ke. Elmondta; a megye tö- megtakarmány-gazdálkodá- sában hiányosságok mutat­koznak. Nem megfelelő az előrehaladás a termelésben és a minőség javításában. Magas a takarmányok ter­melésének költsége, alacsony Í úszont a hozamszintje. Ezen úlmenően a tömegtakar- nány-termesztés és -beta- :arítás gépesítése is elma- ad a kívánatostól. A kor- zerű gépek ára magas, a azdaságok pénzügyi lehető­sége korlátozott, ezért több helyen még ma is a hagyo­mányos betakarítási és tar­tósítási módszereket alkal- ihazzák, amelynek következ­tében évek óta nincs bizto­sítva a megye állatállomá­nyának tömegtakarmány­szükséglete. Ennek megfelelően Kri- zsán József, a MAE megyei titkára jelezte: az új szak­osztály elsődleges célja te­hát, a kialakult helyzetben a továbblépés lehetőségei­nek megkeresése, segítés a választásban. Ezután Kertész István, címzetes egyetemi docens tartott előadást a gyepre alapozott szarvasmarha-te­nyésztés észtországi tapasz­talatairól, majd a szakosz­tály első rendezvényeként, a jelenlévők megismerhették a gyepre alapozott húsmar­hatartás tenyésztési és köz- gazdasági helyzetét a telki­bányai termelőszövetkezet­ben. II megyei párt-vb napiremijén • A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK HELYZETE • A KERESKEDELEM ÉS A VENDÉGLÁTÁS ELLENŐRZÉSÉNEK MEGYEI TAPASZTALATAI Napirenden az ózdi kohászok munkája Tegnap, munkatervének megfelelően, Fejti György első titkár elnökletével-ülést tartott a megyei pártbizott­ság. Első napirendként meg­tárgyalta azt a jelentést, amely a mezőgazdasági üze­mek átfogó felülvizsgálatá­nak tapasztalatairól, vala­mint az ezeken alapuló ja­vaslatokról szólt. A megye mezőgazdaságá­ban a VI. ötéves terv so­rán mutatkozó ellentmon­dások a tervidőszak végére gazdasági és pénzügyi ered­ményromláshoz vezettek. Az üzemek differenciálása fo­kozódott, a jövedelemterme­lés csökkent. A kialakult helyzet miatt a megyei párt- és tanácsi vezetés úgy döntött, hogy alapos hely­zetelemzés nyomán fel kell tárni az okokat és javasla­tokat kell kidolgozni az eredményes gazdálkodás elő­segítésére. A vizsgálatot a megyei párt-, állami és ér­dekképviseleti szervek szak­embereiből alakult bizottsá­gok végezték a mezőgazda- sági üzemek vezetőinek be­vonásával. A jelentés hite­les képet nyújt a megye mezőgazdaságáról, a problé­mákról és árnyaltan érzé­kelteti a gondok okait. Az ennek alapján készült ja­vaslatokat három csoportba rendezték: a vizsgált gaz­daságok mellett a megyei és a központi szervek számára egyaránt tartalmaznak ten­nivalókat, ajánlásokat. A téma fontosságára való te­kintettel a vb úgy határo­zott, hogy a jelenték és a javaslat későbbi időpontban kerüljön a megyei pártbi­zottság testületé elé. Sokoldalú vitára adott al­kalmat a második napirend is, amely a kereskedelem és a vendéglátás ellenőrzésé­nek megyei tapasztalatairól szólt. Megállapítást nyert, hogy a kulturált, figyelmes kereskedelmi tevékenység elismerése mellett joggal bosszantja a közvéleményt sok anomália, amelyek leg­inkább a hiánycikkek és a lánckereskedelem nyomán alakulnak ki. A testület vi­tája is tükrözte ázt a köz­óhajt, hogy a több szintű — a hatósági, a belső és a tár­sadalmi — ellenőrzés le­gyen eredményesebb. Az el­lenőrzésnek, főleg a társa­dalminak közelebb kell ke­rülnie az emberek napi gondjaihoz — állapította meg többek között a téma tárgyalása kapcsán a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság. (Folytatás az 1. oldalról) tartalékait az évek során felélte, felszaporodott az adósságállománya, évek óta nem rendelkezik fejlesztési alappal, a termelő- és kiszol­gáló eszközök állapota le­romlott, több berendezés műszaki állapota kritikus színvonalú. Az év eleji rend­kívül hideg időjárás, az energiakorlátozások, majd az oxigéngyár jelentős ter­meléskiesést okozó üzem­zavara már kivédhetetlen helyzétet teremtett, s az év felében több mint hatszáz­millió forint volt a vállalat vesztesége. A feltételek jobbra fordulósával, s nem utolsósorban a megvalósított beruházások (például salak­feldolgozó mű) jótékony ha­tásának köszönhetően a má­sodik fél évben kedvező tendenciák kezdtek kibon­takozni a termelésben, a (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi megemlékezést követően Csicsay Albin, az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesü­let főtitkára átadta Drótos Lászlónak az OMBKE Egye­sületi Emlékérmének ezüst fokozatát, majd a vezér- igazgató jubileumi emlékla­pokat nyújtott át a múze­gazdálkodásban, s egyre jobb eredményeket ért el a kollektíva, de az év első fe­lében keletkezett vesztesé­geket „ledolgozni” december 31-ig már nem lehet. A kialakult helyzetet ér­tékelve a párt-végrehajtó­bizottságok megállapították, hogy az ÖKÜ munkás- és vezető gárdája becsülettel helytállt, a lemaradásért nem terheli felelősség. A testületek állásfoglalást fo­gadtak el, amely többek kö­zött rögzíti, hogy az ÓKÜ kidolgozott elképzelésekkel rendelkezik hosszabb távra is a gazdasági stabilitás ja­vítására, működő- és ver­senyképességének biztosítá­sára, de a tervek, elképzelé­sek megvalósulása függ az állami döntésektől és csak részben oldja meg a problé­mát. A tartós rendezés kor­mányzati segítséget igényel. (t. I.) um alapításában kiemelke­dő munkát végző szakem­bereknek. A délután folyamán a vendégek ellátogattak a Központi Kohászati Múze­umba, majd az újmassai vasolvasztónól és a kancel­lária épületénél műemlék­tábla leleplezésére került sor. Cs. Gy. Jubileumi ünnepség az LKM-ben A SZOT ülése Tanácskozás Sátoraljaújhelyen A nemzetiségi lét - érték (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsülés a szakszer­vezetek ifjúsági munkájá­nak továbbfejlesztéséről szó­ló javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ezután Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, a szakszerve­zeti választások eddigi ta­pasztalatairól tájékoztatta a tanácsülést. Elmondta, hogy a bizalmiak, főbizalmiak vá­lasztása véget ért, befejezé­sükhöz közelednek az alap­szervezeti választások, s megkezdődött a középszerv­ként működő vállalati, in­tézményi, tröszti szakszerve­zeti szervek választása. Fo­lyamatban vannak a megyei és budapesti küldöttérte­kezletek- A tapasztalatok alapján már most megálla­pítható, hogy a tagság ér­deklődése a választások iránt nagymértékben emelkedett. A tagság egyetértéssel fo­gadta a szakszervezeti vá­lasztások demokratizmusát erősítő változásokat. A vá­lasztási rendszer főbb elveit érintő kritikáról nem érke­zett hír. Viták különböző eljárási kérdések körül ala­kultak ki. Előfordult, hogy egyes helyeken nem tartot­ták be a választási szabá­lyokat. Mint mondotta, a figyel­met továbbra is az alap- szervezeti és középszervi vá­lasztásokra kell fordítani, az itt elhangzó véleményeket fel kell dolgozni, a tagság által jelzett problémákra vá­laszt kell adni — mondotta a SZOT titkára. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa személyi kér­désekről is tárgyalt. A napokban tartotta meg ülését a HN1F megyei nem­zetiségi munkabizottsága, Sá­toraljaújhelyen. Áttekintet­ték a XIII. kongresszus ál­lásfoglalásából adódó nem­zetiségpolitikai feladatokat, valamint megvitatták a nem­zetiségi településeken műkö­dő közoktatási intézmények helyzetét, személyi és tárgyi feltételeit. Az ülésen elhangzott: a nemzetiségiek ugyanúgy él­nek, mint a magyarok. Be­kapcsolódnak a gazdasági, társadalmi életbe, életszín­vonaluk, életkörülményeik megegyezik a mienkkel. Ha­zánkban a nemzetiségi jo­gok érvényesítése nem függ a nemzetiségiek létszámától. Ezt bizonyítja az is, hogy kiépített iskolahálózat gon­doskodik anyanyelvi oktatá­sukról. Ahol igény van rá, már tizenöt gyermek esetén is biztosítják ezt a lehető­séget. Ugyanakkor növelték a nemzetiségi óvodák szá­mát is, ezzel is elősegítve, könnyítse az iskolai anya­nyelvi oktatást. Gond vi­szont, hogy kevés a nemze­tiségi iskolákban a nevelő, s az utánpótlás sem biztosí­tott megfelelőképpen. Felve­tődtek kisebb-nagyobb gon­dok még, melyek megoldá­sát kérték az illetékesektől. A már elért eredmények mellett tovább kell fejlesz­teni a kulturális, hagyo­mányőrző munkát. Ehhez a nemzetiségi munkabizottság a későbbiekben is minden segítséget megad. A SZERENCS ÉS VIDÉKE ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET az 1986. január 1-én kezdődő háromévi — a TÜZÉP-telepeket ötévi — időszakra szerződéses üzemeltetésre hirdeti meg az alábbi kereskedelmi és vendéglátó üzleteit; 40. sz. TÜZÉP-telep Mád, Kossuth u. 3. 45. sz. önkiszolgáló bolt Megyaszó, Tanácsház tér 2. 58. sz. húsbolt Abaújszántó, Béke u. 2. 42/A. sz. húsbolt Rátka, Kossuth u. 54. 62. sz. élelmiszerbolt Abaújszántó, Cekeházi u. 7. 73. sz. zöldségbolt Abaújszántó, Jászay tér 109. sz. húsbolt Taktakenéz, Kultúrház u. 8. 132. sz. TÜZÉP-telep Taktaharkány, Kazinczy u. 21. 208. sz. presszó Mezőzombor, Rákóczi u. 1. 226. sz. vendéglő Tállya, Bocskai u. 2. 227. sz. italbolt Baskó, Fő út 38. 228. sz. italbolt Abaújszántó, Petőfi u. 233. sz. italbolt Taktaharkány, Kazinczy u. 21. 240. sz. bisztró Tiszalúc, Széchenyi u. 12. 246. sz. bisztró Prügy, Kossuth u. 11. Központi zöldség-gyümölcs felvásárló Szerencs, Kisvásártér Tájékoztatás kérhető és a pályázati feltételek átvehetők e hirdetés megjelenésétől kezdve, a sző­vetkezet közgazdasági főosztályán (Szerencs, Kossuth tér 4.) A versenytárgyalást a szövetkezet Pince-klubjában (Szerencs, Kossuth tér 4.) tartja, 1985. novem­ber 29-én 9 órakor. Az írásbeli pályázatokat legkésőbb a versenytárgyalást megelőző 8 nappal kell benyújtani az említett főosztályon. SZERENCS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom