Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-20 / 247. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1985. október 21., hétfő Nebáncsvirág Nebáncsvirág kisasszony — bizony, az ember hajlamos elfeledkezni róla — már iga­zán matuzsálemi korban van, hiszen kettővel több, mint száz esztendeje született meg Florimond Ronger, azaz Hervé agyában. Négy eszten­dővel később már magyar színpadon is bemutatták, s azóta is — akárcsak szerte a világon, ahol szeretik a szellemes, könnyed, elegáns és pikáns zenés története­ket — be-befészkeli magát valamelyik otthonába Thá- liának, hogy néhány röpke órára vidáman kellemes szó­rakozást adjon híveinek. Most éppen a miskolci szín­ház kamaraszínpadán buk­kant fel, mint az évad egyik sokat ígérő, közönségcsaloga­tó játéka. Mert a Nebáncs- virágot talán még azok is szeretik, akik a nagyoperet­tek világától kényeskedve fordulnak el, librettóját, si­kerszámait azok is dudo- rásszák önfeledt pillanatok­ban, akik nyilvánosan talán sohasem fakadnának dalra. Igazán fülbemászó dallamai vannak, hangulatosak, szel­lemesek, talán azért, mert a Hervé-operett még magán őrzi a műfaj eredendő gyö­kereit is, a zenés népi játé­két, nemcsak a kottafejek­ben, hanem egész valóságá­ban. Ezért tudta megőrizni hamvasan pikáns báját, no­ha hol vagyunk már a zár­danövendékek szemtelen kí- váncsiskodásától, ártatlan kacérságaitól, attól, amikor már abba is belepirultak a kislányok, amikor egy ba­juszos, nadrágos ember szólt hozzájuk. Hervé operettjét igazán a közönség kedvére vette elő a Miskolci Nemzeti Színház, s a bohózatos operettet min­den bizonnyal sokan nézik majd meg, noha sajnos, né­mi hiányérzetünk van, ami­kor a happy end, a fiatalok egymásra találása, a zárda- főnökasszony és az őrnagy cinkos egymásrahunyorítása után felállunk a székünkről. A játék bizony nem mindig szökell könnyedén, megle­hetősen vontatottan, majd­hogynem unalmasan indul. Solymosi Ottó (meghívott vendégként rendezte) nem tisztázta magában eléggé pontosan, hogy minek is ren­dezi meg a kamaraszínpa­don a Nebáncsvirágot, így azután az egyes jelenetek nem illeszkednek egymáshoz, nem adják azt a folytonos­ságot, amit maga a játék megkívánna. (Bántóan kirí például a színházi jelenet, amelynek görbe tükör jelle­gével nem tud mit kezdeni sem a néző, sem a kritikus.) Egy-egy jó jelenet, ötletes megoldás persze kiváltja a tapsot is, a nevetést is, de ez bizony édeskevés ahhoz, hogy a zenén túl is ébren tartsa az érdeklődést és a figyelmet. Ebben a folytonosan rit­must váltó, zökkengető (időn­ként teljesen ellaposodó) já­tékban a színészek sem tud­nak igazán mit kezdeni ma­gukkal, vergődnek benne, noha érezhetően szeretnének lubickolni. Különösen áll ez Denise-Nebáncsvirágra, hi­szen Oláh Bódi Évának még arra is lehetősége nyílna (a szerepe szerint), hogy a női lélek ezer rejtelmét is fel­villantsa. Dehát csak egy szemtelen-bájos kis fruskára futja így, aki mulatságos ka­landokba keveredik ugyan, de nem nő fel előttünk sze­relmes leánnyá, nővé. A gé­gékre futtatja ki a játékát (nyilván rendezői koncepció) és azok be is jönnek — pél­dául a nagydobbal —, de ez csak az egyik, s nem az egyetlen lehetősége lett vol­na. Ezt a belső bizonytalan­ságot olykor megérezzük az énekszámaiban is, de az el­következő előadásokra nyil­ván javít majd ezen. Flori- dor-Celestinként Ábrahám István mutatkozott be. Kul­turáltan, de rendkívül visz- szafogottként formálja a kettős életet élő figurát, ez a rendezés bizony leporelló­feladatra kárhoztatta. Így azután neki is inkább csak jó felvillanásai vannak, Ce- lestinnek nem elég szent, Floridornak nem elég frivol. Akiket viszont fenntartás nélkül dicsérhetünk, az Csa­pó János (Chateau Gibis őr­nagy) és Várhegyi Márta (a zárda fejedelemasszonya). Ök ketten minden lehetőséget kihasználnak, azt is, amit a helyzet, a szituáció diktál (Csapónak annak a jeleneté­re gondolunk, amikor a lak­tanyában végre egy nálánál is kisebb katonát talál, Vár­hegyinek pedig arra az örök női mozdulatára, ahogyan felemeli a szoknyáját, s a cipőjéből kihalássza az omi­nózus kottát), de figurafor­málásukban nemcsak a gesztusokra hagyatkoznak. Dóczy Péter (Fernand de Champlatreux) korrektül ol­dotta meg a feladatát, de­hát maga az eredeti operett sem igen szánt neki kulcs­szerepet. Fess, fiatal katona­tiszt, aki megdobogtatja a lányok szívét. Dóczy érdeme, hogy ennél többet mutat, akar. Mint ahogyan igyekez­nek a többiek is, de vala­hogyan magukra maradnak, mintha külön-külön élnének, mozognának a színpadon. Loriot őrmesterként Polgár Géza igazi magánszámot ad elő, de elmarad a jelenet le­reagálása, hogy ezt a csúnya szót, használjuk. A maga persziflázs mivoltában egysé­ges viszont a színházi jele­net. Várkonyi Szilvia (Corin­na, a primadonna) az, aki a karikírozott figurában még mértéket tart, M. Szilágyi Lajos (a Színigazgató) oly­kor már túlhajszolja a per- sziflázst. A sokszereplős elő­adásban Papp Györgyi, Te- száry László, Balogh Kata­lin, Dutkon Mária, Csabai János, Mátyás Jenő és Kriv- jánszky István kap kisebb- nagyobb feladatot. A díszletek (Gergely Ist­ván munkái) és a jelmezek (Fekete Mária készítette) tu­lajdonképpen tetszettek. Nem rajtuk múlt, hogy Hervé mu­zsikája ezen az estén nem tündökölhetett a maga ked­ves-bolondos fényében. He- rédy Éva és muzsikus segítői mindent megtettek, de a színház bizony szolgálólány szerepre kárhoztatódott. Fáj­dalom, de nem történt meg a Hamupipőke-csoda. Csutorás Annamária Rádió mellett Amiről a világ vitatkozik Az Európai Kulturális Fó­rumon csaknem minden megszólaló küldött hangsú­lyozta, hogy a népeknek (embereknek) meg kell is­merniük egymást. Gyönyörű és hasznos gondolat, elég­szer is hallottuk már, de hogyan? — vetődik fel a kérdés. A legjobb lenne vo­natra, repülőgépre, vagy au­tóba ülni, kerékpárra pat­tanni és sorra járni Európa országait Norvégiától a Gibraltárig, Törökországtól Skóciáig. Meg is teszi, aki teheti, ám az utazás soha nem volt olcsó mulatság, mostanában meg inkább szo­rítjuk, mintsem tágítjuk ama nadrágszíjat. Nincs jobb a személyes ta­pasztalatnál — milyen ta­nulságos hazajőve összeha­sonlítani az itthonit a lá­tottakkal ! —, okos ember azonban mások elbeszélései­ből is okulhat. Mondjuk úgy, hogy rádiót hallgat, a sok­szor érdekes Amiről a világ vitatkozik című műsort. ISzerda, Kossuth 21.30— 22.00). Szécsi Éva vezette, közreműködött a Magyar Rádió New York-i, bonni, berlini és londoni tudósítója. Maga a műsorvezető párizsi tapasztalatait mondta el. A téma ezúttal (is) a vi­selkedéskultúra volt. Az a mód, ahogyan az emberek elviselik egymást, ahogyan a különböző helyzeteket meg­élik. Nagyon is árulkodó ez egy ország, nép közállapo­tairól, kultúrájáról, beleért­ve' a történelmét is. Anél­kül, hogy kritikátlanul ámul- doznánk-ájuldoznánk, min­dig érdemes odafigyelni, meglesni, hogyan is csinál­ják mások. A fentebb már említett fórumon azt a kér­dést is körbejárják, hogy egyáltalán mit jelent az eu­rópaiság. Fegyelmet — mondja a német; udvarias­ságot, elegenciát — mondja a francia; türelmet és tole­ranciát — mondja az angol; nagyvonalúságot — mondja az amerikai. Helyesebben ezeket a fogalmakat, sztereo­típiákat mi tulajdonítjuk ne­kik, mintegy aggatjuk rá ezekre a népekre. Igazunk van-e? Az említett újság­írók sok meglepő dolgot nem mondtak (fél óra alatt nem lehet bemutatni ennyi országot), de néhány elgon­dolkodtató, megszívlelendő, sőt követendő példát igen! Nagyon tetszett például az, hogy ezekben az országok­ban valamilyen címen tan­tárgy az iskolában a visel­kedés, ,.mint olyan”. Az NSZK-ban „politikának” ne­vezik, Amerikában „keres­kedelmi órának”, stb. Miért éppen politika? — kapjuk fel a fejünket itt. Közép- Európában. Azért, mert. a politika az érdekek egyez­tetésének, ütköztetésének, képviseletének a tudománya és művészete. Ezt pedig már a zsenge gyermekkorban meg kell tanítani. Minden­esetre el kell kezdeni. Mire is kell gondolnunk? Arra, hogy el kell viselnünk a má­sik embert nemétől, bőrszí­nétől, mentalitásától függet­lenül. Nem kis próba ez! Tiszteletben kell tartani a személyiségét még akkor is, ha nem értünk vele egyet. Ez még nehezebb, mert a mi vitakultúránkban bunkó­val akarjuk meggyőzni a partnert. Holott az ellenség­ellenfél fogalma messze nem azonos. De még az ellen­ségben is tisztelni lehet, sőt kell az embert. Jaj a legyő- zöttnek! — szoktuk idézni a latin mondást, s éppen Kö- zép-Európa történelme taní­tott meg minket keservesen arra, hogy ez mennyire bar­bár szemlélet. Az élethez csak annak van joga, aki élni hagyja a másikat. Félórás csevelyben csak a felületet lehet érinteni. Hi­szen, ha minden olyan szép lenne, ahogyan ezek a kül­politikai újságírók elmond­ták, akkor nem kerül sor a brüsszeli katasztrófára, ahol bizony a „hidegvérű” ango­lok randalíroztak, s vannak szomorú tapasztalataink a német fegyelemről is ... Egy azonban tény: a mindenna­pokban, az egyes emberek egymással való érintkezésé­ben van mit ellesni ezektől a népektől. A londoni tudó­sító például elmondta, hogy ott nincsenek „buzgómócsin- gok”, akik mindent jobban tudnak, mindenbe beleütik az orrukat. Csúnya betegsé­günk ez, mert nem azonos a segítőkészséggel, bajtársias- sággal, humánummal. Be­szélhetnénk a fegyelmezett­ségünkről is. „Veszekedős nép vagyunk” — mondták a műsorban. Nem tűrünk el semmi jogos és vélt sérel­met, s azonnal meg akar­juk torolni. Holott lehet, hogy a másiknak van iga­za, vagy csak jóhiszeműen téved. Ezért még nem kell kivörösödve üvöltözni vele. Az amerikai a pszicholó­gushoz megy tanácsot kér­ni. Az a felismerés rejlik emögött, hogy van valaki, aki bölcsebb, mint én, aki szorult helyzetemben okosat tud mondani. Mi soha nem kérünk tanácsot, mert „min­dent jobban tudunk”, s az íté­leteinkben megfellebbezhe­tetlenek vagyunk. Krahácsi- ság ez, szamár beszéd, mert aki (a másikra) figyelni tud, annak gondolata is több tá­mad. Ezer éve tanulgatjuk az európaiságot. Hol hőzöng- ve, hol meg kisebbrendűsé­gi komplexusainkkal küsz­ködve. Legyünk inkább nyi­tottak és szerények! (horpácsi) MŰSOROK rádió KOSSUTH: 8.20; Hogy te iszik lenni? — y.uu: A hél zenemüve. — 9.30: Az én múzsám. Telekes Béla versei. — 9.41: Ki kopog? — 10.05: Nyitnikék. — 10.35: Az Állami Népi Együttes zenekara,- nak felvételeiből. — 11.05: Lelet­mentés a Kis-Balatonnál.— 11.25: Lóránd István müveiből. —11.38: Ádámcsutka. Nykolas Sluckis regénye folytatásokban. — 12.30: Ki nyer ma? — 12.45: Utak, ös­vények .. . — 13.05; Magyar elő­adóművészek albuma. — 14.10: Népi dallamok nagy mesterek kezében. — 14.41: Petőfi Sán­dorka. Kosztolányi Dezső novel­lája. — 14.55: Édes anyanyel­vűnk. — 15.00: Irodalmi évfor­dulónaptár. — 15.30: Kóruspó­dium. — 16.05: Eszkerék. Isme­retterjesztő magazin. — 17.00: Eco-mix. — 17.30: Dénes Vera gordonkázik. — 18.00: Van úja nap alatt. — 19.15: Húszas stú­dió. — 20.15: Hétfő esti beszélge­tés Molnár Andrással. — 21.30: Csajkovszkij: Hattyúk tava. Ba­lettszvit. — 22.20: Tíz perc kül­politika. — 22.30: Rádiószínház: Meghívás teára. — 23.34: Üj le­mezeinkből. — 0.10: Himnusz.— 0.15: Ejfél után. Zenés műsor hajnalig. PETŐFI: 8.05: Verbunkosok, nóták. — 8.50: Délelőtti torna. — 9.05; Napközben. Zenés dél­előtt. — 12.10: A Budapesti Kon­cert-fúvószenekar játszik. — 12.25: Kis magyar néprajz. — 12.30: Nótamuzsika. — 13.05: Slágermúzeum. — 14.00: Kettőtől ötig ... — 17.05: Újdonságaink­ból. — 17.30; ötödik sebesség.— 18.30: Tip-top parádé. — 19.05: Béres János válogat felvételei­ből. — 19.30: Sportvilág. — 20.05: Rockújság. — 21.05: Es nálunk? — Információtovábbítás. — 21.35: Mondtam a magamét. Köszönt­jük a 75 éves Tabi Lászlót. — 22.35: Tomsits Rudolf szerzemé­nyeiből. — 23.20: Zenés játékok­ból. — 0.15: Ejfél után. Zenés műsor hajnalig. 3. MŰSOR: 9.08: Lew Tabackin bigband-felvételeiből. — 9.34: Kamarazene. — 10.44: James McCracken énekel. — 11.23: A Prágai Kamarazenekar hangver­senye. — 13.05: Fiatalok stúdió­ja. — 13.34; Zenekari muzsika. — 14.30: Negyvenéves az ENSZ. — 15.00: Lazar Berman zongo­rázik. — 16.00: Európai Kulturá­lis Fórum 1985. — 16.40: A Vi­sage együttes felvételeiből. — 17.00: Iskolarádió. — 17.30: Hol­nap közvetítjük... — 18.10: Don Carlos. Operarészletek. — 18.50: Egészségünkért! — 19.05: Két hangon. — 19.35: Zenekari mu­zsika. — 21.00: A Poptarisznya dalainak különkiadása. — 21.58: A zeneirodalom remekműveiből. — 23.00: A hét zenemüve. MISKOLCI STUDIO (a 261,8 m-es közép-, a SC,S, a 72,11, valamint a 72,77 URN-on) 17.00: Műsorismertetés. Hírek, időjárás. — 17.05: Hétről hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Te­lefonügyelet: 35r510. Szerkesztő: Horváth Kálmán. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) —18.00: Eszak-magyarországi krónika. (Borsodi csillagászati hetek kez­dődnek.) — Sport. — 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hírlap, a Heves megyei Népújság, valamint a Nógrád keddi számából. mozi BÉKE: Végre, vasárnap! Mb. francia bűnügyi film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! II. helyar! Kezdés: 13 és 8 órakor. — Vassza 1—II. Mb. színes szov­jet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Dupla heiyár! Kezdés: o órakor. — BLKh KAMAhi\. Szaffi. Színes jnagyar rajz-já- tekíilm. II. Heiyár! Kezdés: 4 órakor. — Excalibur I—II. Mb. ír film. 16 éven felülieknek! Dupla es II. helyár! Kezdés: 6 érakor. — KOSSUTH: Az utolsó szökés. Mb. színes szovjet film. Kezdés: 9 és 11 órakor. — Szir­mok, virágok, koszorúk. Színes magyar film. 16 éven felüliek­nek ! Kezdés: 13 órakor. — Ádáz hajsza. Mb. színes japán krimi. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: hn5 és 7 órakor. — HE- VESY IVAN FILMKLUB: Film- múzeumi előadás. Lila ákác. Magyar film. Kezdés: f3 (nyil­vános), 15 és 17 órakor (bérle­tes). — TÁNCSICS: Süsü, a sár­kány. Színes magyar bábfilm. Kezdés: f4 órakor. — Ben Húr I—II. Színes amerikai történelmi film. Dupla és III. helyár! Kez­dés: f6 órakor. — TÁNCSICS KAMARA: Kéjnö Kaliforniába készül. Mb. színes amerikai víg­játék. 16 éven felülieknek! II. helyár! Kezdés: 6 órakor. — SZIKRA; Kelly hősei I—II. Mb. színes amerikai vígjáték. Dupla és III. helyár! Kezdés: 5 óra­kor. — FÁKLYA: Éljen D’Ar- tagnan! Mb. színes angol—olasz rajzfilm. Kezdés: f5 és f7 óra­kor. — FÁKLYA KAMARA: Hatholdas rózsakert. Színes ma­gyar film. Kezdés: f5 órakor. — TOKAJ DISCO MOZI: Szent- ivánéji szexkomédia. Színes amerikai vígjáték. 16 éven fe­lülieknek! Kezdés: f8 órakor. — PETŐFI: Bombajó bokszoló. Mb. színes olasz kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 4, 6 és 8 órakor. — KRÜDY: Jézus Krisztus szupersztár. Szí­nes amerikai zenés film. III. helyár! Kezdés: f7 órakor. — TAPOLCA, ADY: Androidok lá­zadása. Mb. színes amerikai tu­dományos-fantasztikus film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! in. helyár! Kezdés: 7 órakor. — NEHÉZIPARI lyiÜSZy' EGYETEM: Törekvő tanerő. Mb. színes francia vígjáték. Kezdés; 5 és 7 órakor. — MTSKOLC- HAMOR: Csak egy mozi. Színes magyar film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-SZIRMA: Egy zse­ni, két haver, egy balek. Mb. olasz—francia—NSZK film. III. helyár! Kezdés: f6 órakor. — MISKOLC-PERECES: öld meg a Sogunt! Mb. japán film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kez­dés: 6 órakor. — KAZINCBAR­CIKA, BÉKE: önbíráskodás. Színes francia bűnügyi film. 16 éven felülieknek! III. helyár! Kezdés: 4. 6 és f9 órakor. — LENIN VAROS, DERKOVITS; A legyőzJi etet len Vutang. Mb. szí­nes kínai kalandfilm. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! III. helyár! Kezdés: f6 és f8 órakor. _ MEZŐKÖVESD, PETŐFI: Az élet muzsikája. Színes magyar- szovjet zenés film. II. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SÁ­ROSPATAK. RÁKÓCZI: Szép­lány ajándékba. Mb. színes fran­cia-olasz vígjáték. 14 éven alu­liaknak nem ajánlott! in. hely- ár! Kezdés: hn4, 6 és n9 óra­kor. — SÁTORAU ^ BÉKE; Kék hegyek. Mb. színes szovjet film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Kezdés: 4 órakor. — Üzenet az űrből. Mb. színes iapán túdományos-fantasztikus film. III. helyár! Kezdés: 6 és 8 órakor. — ÓZD. BÉKE: Étet. könnyek, szerelem. Színes szov­jet film. 14 éven aluliaknak nem aiánlott! Kezdés: 5 és 7 órakor. — SZERENCS. RÁKÓ­CZI : Fantom az éjszakában. Mb. színes amerikai krimi. 16 éven felülieknek! Kiemelt és III. helyár! Kezdés: 5 és 7 órakor. A műsorváltoztatás jogát fenn­tartjuk! Dolgozókat alkalmaznak H6- és Hidrotechnikai Közös Vállalat kiemelt kereieti lehető­séggel, kivitelezési munkákban jártas villanyszerelőket, elektro- lakatosokat alkalmaz. Jelentke­zés: a vállalat munkaügyi osz­tályán, Miskolc, II. Szputnyik u. 5. Telefonon érdeklődni: a 62-264 vagy a 60-522 17-es melléken. Felvételre keresünk húsipari technikusokat kötetlen munka­időben történő foglalkoztatásra. Nyugdíjasok jelentkezését is várjuk. Jelentkezésüket a Deb­receni Hirdetőbe „Külkereskede­lem 260 373” jeligére várjuk. A Miskolci Közúti Építő Vál­lalat felvételt hirdet lakatos-he­gesztő szakmunkások részére ál­landó miskolci munkahelyre, vi­dékieknek korszerű munkásszál­lást biztosítunk. Bérezés meg­egyezés szerint. Jelentkezni sze­mélyesen, a javítóüzem vezető­jénél (Miskolc, Besenyői út 26. sz. alatt) lehet. A Tiszapalkonyai November 7. Mgtsz. (A-kategóriás) átalány- elszámolásos építőipari ágazatá­nak irányítására 1986. január 1- től építésvezetőt keres. Követel­mény: felsőfokú szakmai vég­zettségnél 3 éves szakmai gya­korlat, középfokú szakmai vég­zettségnél 5 éves szakmai gya­korlat. Fizetés: a 25/1983. (XII. 29.) MÉM számú rendeletben foglaltak szerint. Jelentkezés le­vélben, vagy személyesen a ter­melőszövetkezet személyzeti ve­zetőjénél. Cím; November 7. Mgtsz. 3587 Tiszapalkonya. Pályázati felhívás! A Tiszapal­konyai November 7. Mgtsz ve­zetősége pályázatot hirdet a ter­melőszövetkezet főkönyvelői munkakörének betöltésére. A termelőszövetkezet „a** kategó­riás, 4182 ha összterületen gaz­dálkodik. Állóeszközeinek brut­tó értéke 1£3 292 eFt. Átlagos állományi létszáma 993 fő. Jöve­delem-színvonal 57 180 Ft/fő/év. A főkönyvelőt a termelőszövet­kezet vezetősége nevezi ki ha­tározatlan időre. Bérezés a 25/ 1983. (XII. 29.) MÉM számú ren­delet szerint. Pályázhatnak azok, akik: közgazdasági egyetemi végzettséggel, középfokú politi­kai végzettséggel, legalább 10 éves szakmai gyakorlattal, bün­tetlen előélettel, megfelelő egész­ségi állapottal rendelkeznek. A pályázathoz mellékelni kell: kézzel írott önéletrajzot, amely tartalmazza a pályázó eddigi szakmai, társadalmi, vezetői te­vékenységét, szakképzettséget ta­núsító oklevelek hiteles másola­tát, három hónapnál nem régeb­bi erkölcsi bizonyítványt, orvosi igazolást arról, hogy a munka­kör ellátására alkalmas. A pá­lyázatot ajánlott levélben „Pá­lyázat” felirattal a pályázat megjelenését követő 30 napon belül kell benyújtani a Novem­ber 7. Mgtsz. vezetőségéhez, Vincze Erzsébet személyzeti ve­zető címére. (3587 Tiszapalkomya, November 7. Mgtsz.) A pályá­zattal kapcsolatban felvilágosí­tást ad: Vincze Erzsébet sze­mélyzeti vezető.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom