Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-20 / 247. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. október 21., hétfő Előtérben a helyi politika (Folytatás az 1. oldalról) megsegítésüket. Sok jó kez­deményezés született a csa­ládvédelem fokozása, a csa­lád szerepének erősítése te­rén. Szintén helyi sajátos­ság a cigánylakosság nagy aránya — Ózdon 16 száza­lék. Társadalmi beilleszke­désük ebből adódóan több feladatot ad, mint másutt. A feladatok számának nö­vekedése magával hozza a közéleti tevékenység gazda­godását. Jellemző kölcsönha­tás ez. Filep Gyuláné így szólt erről: — Ha az állam­polgár érzi az érdemi bele­szólás lehetőségét, nagyobb a felelősségérzete is. Ha való­ban érdemi a beleszólás le­hetősége, és nemcsak formá­lis!... Az előrelépés vitai­hatatlan. Ezt bizonyította az ózdi népfrontérlekezlet vitá­ja is. Ebben szót kapott Szentkirályi László, a fo­gyasztók tanácsának elnöke, Kónya Sándorné. a pedagó­giai munkabizottság vezető­je, Léka Tivadar, a városi szakmaközi bizottság titkára, Szentjóbi Attiláné, a városi könyvtár igazgatója, Tárcza Kornélia, Somsály település népfronttitkára, Kiss Sunyi István szobrászművész, Zödi Imre, a népfront megyei tit­kára, Stierné Duzsilc Éva, vöröskeresztes titkár, Tóth János, a városi tanács el­nökhelyettese, Hajdú Lajos református lelkész, Petrenkó János kisiparos, Nagy Ká­roly, a népfront farkaslyuki bizottságának elnöke és Bás- ti János, a városi pártbi­zottság első titkára. Ződi Imre felszólalásában a szeptember közepe óta le­zajlott falugyűlések tapasz­talataival foglalkozott — többek között. Kiemelte, hogy a lakosság nemzeti programnak fogadja el a XIII. kongresszus határoza­tát. Az eddigi gyűlések mu­tatják, hogy az emberek ér­zékelik ugyan a gazdasági élet kedvezőtlen alakulását, kemény szavakkal szólnak a feszültségekről, a hiányossá­gokról — például a szénel­látás terén levő súlyos gon­dokról, avagy a munkaszer­vezés gyengeségeiről —, ugyanakkor magas szintű a cselekvőkészség, bíznak ab­ban, hogy a gyakorlat vál­toztatható. Ződi Imre arra is rámutatott, hogy a jelen­legi népfront-tisztújítások során generációváltás megy végbe, sok fiatal kapcsoló­dik be a munkába. Tóth Já­nos, a városi tanács elnök­helyettese joggal állapította meg, hogy az utóbbi két cik­lusban Ózd sokat lépett elő­re ü szebb, lakályosabb vá­rossá fejlődés útján. Vannak gondok, még sok a kielégí­tetlen jogos igény, de tény, hogy több évtizedes igénye­ket is sikerült kielégíteni. Többek között városi strand, autóbusz-indító állomás léte­sült, bekapcsolódtak a táv­hívóhálózatba. Básti János, a városi pártbizottság első titkára rámutatott, hogy az emberek becsületesen dol­goztak, helytálltak a munká­ban. látni kell azonban, hogy 1985-ben nem ér annyit az itt felhalmozódott szakmai kultúra, mint öt évvel ez­előtt. Sok a tennivalónk azért, hogy megfeleljünk az új követelményeknek. Az eisö titkár elismerését fejez­te ki a népfront-tisztségvi­selők és -aktivisták munká­jáért, azért, hogy az ózdiak­nak is sikerült csatlakozni­uk az országosan tapasztalt megújuláshoz. A vitát Filep Gyuláné tit­kár összegezte, majd kitün­tetéseket, jutalmakat, adott át a népfrontmunkában élen járóknak. A HNF városi bi­zottsága megalakulásának bejelentése után megválasz­tották a megyei értekezlet küldötteit. Ezt követően a bizottság zárt ülésen meg­választotta az elnökséget, a tisztségviselőket és a munka- bizottságok vezetőit. Az Ózd Városi Népfrontbizottság el­nöke Vajda István, titkára Filep Gyuláné lett. A nyu­galomba vonult dr. Náhlik Béla eddigi elnöki munká­ját meleg szavakkal köszön­ték meg. Az ózdi értekezlet is bizo­nyította, hogy a népfront- mozgalomban jól egymásra talált párttag és párlonkí- vüii, hogy különböző világ­nézetű emberek azonos fele­lősséggel viseltetnek emberi értékeinkért. Azokért az em­beri értékekért, amelyek vé­delméért és gyarapításáért nap mint nap tennünk kell, kinek-kinek a maga helyén, a munkában, a lakóhelyen, a nagyobb közösségben és a családban egyaránt. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az utóbbi években Ózdon és környékén felerősödik egy egészséges lokálpatrióta szel­lemiség, amely sok jó kez­deményezést indít útjára és valósít meg. Jó, hogy olyan elképzelések, javaslatok ke­rülnek terítékre, amelyek több embert serkentenek te­vékenységre, közös összefo­gásra, jó kedvvel vállalt tár­sadalmi munkára, hasznos időtöltésre. S ezekben im­már ott munkál a népfront­szervek, -aktívák példamu­tatása is. (n—z) Iparági verseny villanyszerelő szakmunkásoknak (Folytatás az 1. oldalról) Szombaton munkavédelmi vetélkedő következett, ame­lyen — egyebek között .— videofilmeket vetítettek le. Ezekben kellett a különböző hibákat észrevenni a fiata­loknak. Az iparági versenyben a következők bizonyultak a legjobbaknak. Első: Nagy Tivadar — Országos Villamos és Távvezeték Építő Válla­lat —, második: Mészáros Róbert — DÉDÁSZ. —, har­madik: Tóta Zoltán — ÉDÁSZ —. negyedik: Win­ner Antal — Tatabányai Hő­erőmű —, ötödik: Sáfrán Zo- árd — VERTESZ —, hato­dik: Moticska Tihamér — Pécsi Hőerőmű —. A díja­kat Lechner László, a Ma­gyar Villamos Művek Tröszt főosztályvezető-helyettese, a zsűri elnöke adta át. A po­litikai témájú kérdések meg­válaszolásában Sáfrán Zoárd jeleskedett, aki ezért kéthe­tes jutalomüdülésben része­sül. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat kü- löndíját, a serleget a VER­TESZ — Villamos Erőmű Tervező Vállalat — fiataljai vehették át, kimagasló tel­jesítményük elismeréseként. (monos) Sikeres barcikai bemutatkozás a fővárosban (Folytatás az I. oldalról) környékének történetét, s a fejlődés jelentősebb állomá­sait. Külön is méltatta a nagy ipari létesítmények gazdálkodási eredményeit, így szólt a Habselyem Kö­töttárugyár IV. számú gyá­rának termékeiről is. Ez jó bevezető volt ahhoz a divat­parádéhoz, amelyen a csi­nos manekenek a könnyű­ipari üzem kazincbarcikai gyáregységének holmijait mutatták be. A Metro Klub vendégeit dr. Nagy Károly, a Borsod- Abaúj-Zemplén megyeiek budapesti baráti körének tit­kára köszöntötte, majd Ta­kács István, Kazincbarcika Város Tanácsának elnöke nyitotta meg azt a tárlatot, amelyen barcikai képzőmű­vészek, fotósok munkáit ál­lították ki. Nagy sikere volt -az esti kulturális műsornak -Is. Táncosok, dalosok, bábo­sok adtak ízelítőt a fővárosi ^közönségnek a táj művésze­>li |jtjéből, az itt élő emberek te­vékeny művészetpártolásá­ból. Nagy sikere volt a divatbemutatónak. Őszi határkép (Folytatás az 1. oldalról) dolgozik a szárítóüzem, hiszen lemaradásunk van a kuko­ricabetakarításban, de az az igazság, hogy a betaka­rítás ütemét mindig a ter­mény szárítása határozza meg. S ha már a kukoricá­nál tartunk: párhuzamosan folyik a silózás is, ezeken a táblákon két Hesston gép dolgozott a hét végén. Szom­baton és vasárnap őszi bú­zát is vetettünk, így ma már a tervezett 1107 hektárból közel 300 hektárnyi csak a vetetlen. Sajnos, a száraz talaj mellett nekünk a ve­tőmagellátással is gondjaink voltak, mert nem kaptuk meg azt a fajtaösszeállítást, amit igényeltünk. Néhány nappal ezelőtt megkezdtük az őszi mélyszántást is ... A kukoricabetakarítás végén járnak a Dél-borsodi Állami Gazdaságban is. Kó- sik Lajos, igazgató: — A 600 hektáros kukoricából már csak 150 hektárnyi a betakarítatlan. Az eddigi át­lagtermésünk 6,4 tonna hek­táronként. Az őszi vetések­kel szintén a munkák végér járunk, hiszen már elvetet­tünk 81 hektár őszi árpát, az 1650 hektárra tervezett búzából pedig már csak 30C hektárnyit kell elvetni. Ter­mészetesen a kukoricabe­takarítás és a -vetés folyt a2 elmúlt hét végén is, de fo­lyamatos a tavaszi vetésű növények alá a talajelőké­szítés, illetve az őszi mély­szántás is. Számításaink sze­rint a héten már végzünk a betakarítással, illetve a vetéssel, és akkor a teljes gépi kapacitásunkat a tava­sziak talajelőkészítő mun­káihoz irányítjuk, hogy mi­nél jobban és gyorsabban végezzünk a talajmunkák­Bányászati gépek a sportcsarnokban Nemzetközi szakkiállítás és szeminárium Először 1982-ben rendezték meg Miskolcon a nemzet­közi bányagép-kiállítást, majd az akkori siker hatá­sára úgy döntöttek, hogy há­romévenként bemutatókon és szemináriumokon ismertetik meg a magyar szakembere­ket a legújabb gépekkel, el­járásokkal és technológiák­kal* Az október 22-től 25-ig tartó bemutatónak jó apro­pót adott, hogy ebben az esztendőben ünnepli 250 éves jubileumát a magyar bányászati és kohászati fel­sőoktatás. Ezért is döntött úgy a rendezvényt szervező Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület, va­lamint az Industrie-Export- Interessen Gesellschaft mbH, hogy 1985-ben bányászati és kohászati szakkiállításra és szemináriumra hívja a szak­embereket. A kiállításra 42 magyar és külföldi cég jelentkezett, kö­zöttük olyanok, amelyek az európai bányagépgyártás ve­zető cégei közé tartoznak. A hat országból érkezett vál­lalatok nemcsak bemutatják termékeiket a Miskolci Sport- csarnokban, hanem szeminá­riumokon megismertetik e hazai szakembereket tevé­kenységükkel, fejlesztés eredményeikkel és termé­keik használati körével. A kiállításra több külföl­di bányászcsoport is érke­zik, amelyek a bemutató megtekintése után megis­merkednek a Borsodi Szén­bányákhoz tartozó néhánj akna munkájával is. A nagy- közönség 22-én délután 5 órától tekintheti meg s szakkiállítást. Az 1986-os esztendő művészi kalendáriumai A művészeti naptár napjainkban mind szélesebb körben lesz lakások és munka­helyek, irodák értékes kiegészítője. A Kép­zőművészeti Kiadó évről évre újabb és újabb művészeti értékekkel gazdag naptá­rakat ad ki sok tízezres példányszámban, ugyanakkor ellátja a különböző vállalato­kat, intézményeket is kereskedelmi forga­lomba nem kerülő, reklámcélokat szolgáló művészi naptárakkal. A minapi budapesti sajtótájékoztatón ismertették meg az újság­írókkal az 1986-os esztendőre kibocsátott új naptárakat. A kiadó kereskedelmi forga­lomba 32-féle naptárt bocsát ki, összesen 1 millió 412 ezer 500 példányban. Ezek kö­zött 14-féle fali, 9-féle asztali-, 5-féle plakát­naptár és 4-féle határidőnapló. Mindezeken kívül még megjelenik háromféle kártyanap­tár is 600 ezer példányban. A különböző vállalati megrendelésekre 23-féle naptárt jelentet meg több mint százezer példány­ban. A reklámnaptárakat megrendelőik juttat­ják el különböző ügyfeleikhez, a kereske­delmi forgalomba kerülőkről röviden az alábbiakban szólunk. A népszerű többlapos falinaptárak között található a gyermekek játékait, foglalatosságait bemutató Gyer­meknapiár, a pécsi Janus Pannonius Mú­zeumban lelhető művek reprodukcióit tar­talmazó Vasareíj/-naptár, a japán virágkö­tészet hazai követését bemutató Ikebana, a Budapestet légifelvételeken bemutató, a hazai gyűjteményekben őrzött XIV—XVIII. századi ikonokul tartalmazó, a régi ma­gyarországi térképekei, a Munkácsy-repro- dukciákal. a régi Tisza-mentét, a népvise­leteket. bemutató, valamint a Zöldben cí­mű aktfotókat kínáló naptár. Az elöjegy- zé i mintáink fotó- és iparművészeti alko­tások. hazai török emlékek, régi katonai viseletek fotóit, illetve reprodukcióit tartal­mazzák többek között. A kisméretű aszta­linaptár Tokaj borát és a település termé­szeti szépségeit mutatja be. Ennek szöve­a Skála Füszért-napnk Matvntái Áruházban OKTÓBER 21-TÖL OKTÓBER 25-lG, a Mátra Füszért kóstolóval egybekötött ÁRUBEMUTATÓT TART, szállítóink legjobb áruválasztékából: — október 21-én a Budapesti Konzervgyár — október 22-én a DÉLKER Vállalat- október 23-án a COMPAGK Vállalat — október 24-én a Békéscsabai Konzervgyár- október 25-én a megyei egészségnevelési osztály .. Tanácsok a korszerű táplálkozáshoz” Minden kedves vásárlót szeretettel várunk. MÁTRA FŰSZERT MATYÓTÁJ ÁRUHÁZ Mezőkövesd gét Papp Miklós tokaji muzeológus írta. Változatosak a határidőnaplók, a gyermek- és plakátnaptárak. Ez utóbbiak között több aktfotós, valamint a zenei új hullám rep­rezentánsait bemutatót lap található. A kereskedelmi forgalomba kerülő naptá­rak már nagyrészt a boltokban vannak és a korábbi évek gyakorlata szerint nagy irántuk az érdeklődés, felhasználásra és ajándékozásra egyaránt kelendők. (bm) Az Ikebana naptár fedőlapja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom