Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-18 / 245. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ének (4. oldal) Szerényen, reálisan Az ember számol. Számolgatásra kényszerül. Vagy az ujjún, vagy a nyári nyugati túráról hozott mini-komputeren. ügyre megy. Az alapadatok egyformák. S a végeredmény ...?! Képzettsége, társadalmi és vagyoni állása, vérmérséklete szerint ki-ki egyes szám első személyben értékelte, értékelhette az országgyűlés őszi ülésszakán elhangzott miniszterelnöki expozét, mely országunk ötéves tervét, reményét vázolta. Józan, reális elemzés és prognózis volt ez, s ahogy egyik kommentár írja: mentes a tisztelet- köröktől. A program nem ígér látványos változásokat. Pesszimista ítészek szerint — ismerve a nemzetközi gazdaság helyzetét és sok. nálunk fejlettebb ország gondját — már az is nagy dolog lenne, ha eddigi eredményeinket megőrizve, nem kellene visszalépni. Azaz nem csökkenne az életszínvonal, nem növekedne az ország adósságállománya, ha legalább annyi jutna beruházásra, mint korábban. A kormány programja ennél többet ígér. Van ebben a társadalomban, ebben a gazdaságban annyi vitalitás, hogy lépjen is. ne csak helyben járjon. Nem oktalan optimizmus ez, hanem tényeken, adott lehetőségeken alapuló realitás. Persze, egy csomó dolgot másként, job ban kell csinálni. A vártnál kedvezőtlenebb feltételek között csak várakozáson felüli erőfeszítéssel és szorgalommal boldogulhatunk. A gazdaság a kulcskérdés. Nö vélni kell a jövedelemtermelő képességet. Sok a se lejt, túlsúlyosak az áruk, a munka termelékenysége hazánkban a felét sem éri cl a fejlett országok állagának. Ezért mondotta azt joggal Lázár György, a kormány elnöke, hogy az igények rangsorolása mellett egyes, jól húzó iparágaknak elsőbbséget kell biztositani, hiszen a meghatározó átlag csak a legrosszabbak és a legjobbak összevetéséből alakulhat ki. A vállalkozó szellemű egyének és kollektívák megnyugvással hallhatták, hogy a miniszterelnök hitet tett amellett, hogy a kormányzati szervek továbbra is ösztönzik az új gazdálkodási formákat, illetve honorálják ennek gazdagítását. Szűkebb hazánk. Borsod- Abaúj-Zemplén megye gazdasága nem néz rckorddön- tő évzárás elé. A kohászat, az építőipar, a mezőgazdaság gondokkal küzd, így aztán nem ránctalan a homloka azoknak, akik nap nap után becsülettel teszik a dolgukat, s az észak-magyarországi gazdaság fellendítésén munkálkodnak. Szerencsére már túljutottunk a magyarázkodás időszakán. Feledjük a kemény telet, hiszen újabb tél elé nézünk. Nem hivatkozhatunk a kedvezőtlen külpiaci körülményekre, hiszen ez az állapot tartósnak tűnik, számunkra fékező hatását kivédeni csak úgy tudjuk, ha adottnak véve a feltételeket, mi magunk igyekszünk megváltoztatni, illetve termelői, kereskedői, pénzügyi apparátusunkat a valós viszonyokhoz igazítani. Embert próbáló vállalkozás ez. Sok erőfeszítéssel, nem kevés fájdalommal jár. De csak így reménykedhetünk abban, hogy szerény, de reális terveink valóra válnak. B. I. ÉSZU mGYARDRSZÁG AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 245. szám Ára: 1,80 Ft Péntek, 1985. október 18. A kulturális fórumon Elhangzóik a kiöltségrai bevezető nyilatkozatai A résztvevő országok nyitó felszólalásaival folytatta munkáját az Európai Kulturális Fórum csütörtökön, a Budapest Kongresszusi Központban, öl küldöttség ismertette álláspontját a kulturális együttműködés kérdéseiben: Belgium. Olaszország, Málta, a Szovjetunió. valamint az UNESCO képviselője. A fórum második napirendi pontja keretében a keddtől csütörtökig tartott nyílt plenáris üléseken 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada delegátusának beszéde hangzott el. ROBERT VAES nagykövet. a belga küldöttség vezetője arra hívta fel a figyelmet. hogy a budapesti tanácskozás a helsinki folyamat új vonásaként további területet — a kultúrát — kapcsol be a földrész országai között tíz éve elkezdődött párbeszéd folyamatába. Emlékeztetett arra is. hogy országa, bár területét tekintve kicsi, maga is gyűjtőhelye és találkozási pontja az európai kultúrának, sokszor adott otthoni hazájukból távozni kényszerült nagy művészeknek és tudósoknak, emellett kultúrája is több nemzetiségű. GIULIO TAMAGNINI nagykövet. Olaszország képviselője csatlakozott ahhoz a véleményhez, amelyet a tanácskozás első napján Luxemburg képviselője fejlett ki a nyugat-európai közösség nevében. Reményét fejezte ki. hogy az emberi jogokról tartott ottawai tanácskozás — mint fogalmazott — csalódást keltő eredményei után a budapesti kulturális fórum előbbre viszi a helsinki folyamatot. Olaszország ezzel a céllal jött a tanácskozásra. Kijelentette: támogatni fogják a fórumon mindazokat a javaslatokat és ajánlásokat. amelyek a szeliemi alkotók, alkotóműhelyek közötti közvetlen cseréket és kapcsolatokat hivatottak erősíteni. valamint azokat, amelyek a kulturális és szellemi értékek mind szélesebb körű terjesztését, megismertetését célozzák. CHARLES VELLA, a máltai küldöttség helyettes vezetője felszólalásában emlékeztetett arra, hogy Európában l!)85-ben a zene évét is ünnepük, s mivel a magyar zene nagymértékben hozzájárult e műfaj fejlődéséhez. ez is indokolja a fórum budapesti helyszínét. A továbbiakban kijelentette, hogy véleménye szerint a plenáris ülésen elhangzott különböző nézetek közös nevezőre hozhatók a kultúra egyetemessége jegyében. Pjotr Gyemicsev beszéde Pjotr Gyemicsev. a Szovjetunió kulturális minisztere hangsúlyozta: napjainkban. amikor a népek közötti egyenjogúság és békés együttműködés égető politikai szükségszerűség, a kultúra művelőinek kötelessége, hogy a béke, az élet meg- védelmezése érdekében emeljék fel szavukat. A miniszter említette, hogy a szovjet küldöttség figyelmesen hallgatta a felszólalásokat, és nem mindenben ért egyet az elhangzottakkal. A lényeg azonban: a vélemények különbözősége ellenére abban egyetértés van, hogy a mai helyzetben kizárólag a népek közös erőfeszítésével lehet elhárítani a világot fenyegető veszélyeket. Sok szó esett a felszólalásokban az alkotás szabadságáról — folytatta Gyemicsev. Mi teljes mértékben a valódi szabadság mellett vagyunk, amelyhez biztosítottak a megfelelő anyagi feltételek és az erkölcsi normák. A kulturális minisztereknek az UNESCO égisze alatt megtartott tanácskozásain joggal hívták fel a figyelmet rá. hogy a hazug eszmék a kultúra lényegének eltorzulásához vezethetnek. ahhoz, hogy a kultúra eszközeit felhasználják a háború és az erőszak, a sovinizmus és a fajüldözés, a kölcsönös bizalmatlanság és ........ A kulturális fórum színhelye a Budapest Kongresszusi Központ. a népek közötti gyűlölet ideológiájának terjesztésére. Sajnos, a tanácskozásokon megszületett helyes ajánlások nem mindenhol jutnak érvényre. Pjotr Gyemicsev rámutatott: jogosan kelt aggodalmat az a tény, hogy az utóbbi években számos kormány csökkentette a kulturális célokra fordított pénzügyi eszközöket. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom születésétől fogva nagy jelentőséget tulajdonított a kultúra fejlesztésének, s ezt — az angol küldött felszólalására is reagálva — a Szovjetunió által e téren elért eredményekkel támasztotta alá. Kijelentette: a Szovjetunió rendkívül fontosnak tartja, hogy az Európai Kulturális Fórum megvitassa a kulturális együttműködés kérdéseit. Ebben a folyamatban érvényesül a nemzeti kultúrák egymást gazdagító hatása. s ez az együttműködés célja. (Folytatás a 2. oldalon) Kazincbarcika bemutatkozik A jelzők kopnak, át- # Íródnak. Kazincbarcikát hivták már a „szobrok városának", a „fiatalok és gyermekek városának", az „iskolák városának", a „vegyipar fellegvárának". A negyvenezer lakosú, sokarcú település ma mutatkozik be Budapesten. A délután 3 órakor kezdődő program keretében a Magyar Urbanisztikai Társaság Rákóczi utcai kiállitótermé- ben a város és környéke ipari és mezőgazdasági termékeivel szerepel. Ot órakor a Metró Dohány utcai klubjában képzőművészeti kiállítás nyílik, és színpadra lépnek az amatőr művészeti csoportok. Minden persze nem fér, nem férhet egy napba. De talán ez a bar- cikai kóstoló is hozzájárul ahhoz, hogy teljesebb, iga- zabb kép alakuljon ki a főváros és az ország közvéleménye előtt erről a karakteres borsodi ipari városról. Összeállításunk a 3. oldalon. Laczó József felvételei Fórummal zárult Tegnap délután fejeződött be Sárospatakon a fővárosi és megyei tanácsok közlekedési szakigazgatási vezetőinek háromnapos szakmai továbbképzése, amelyet a Közlekedési Minisztérium szervezett. A Bodrog Szállóban megrendezett eseményen a résztvevők tapasztalatokat cseréltek azokról a feladatokról, amelyek naponta jelentkeznek a tanácsi munkában, illetve a felügyeletük alá tartozó intézményeknél. A hagyományos összejövetelen érdekes előadások is elhangzottak különböző témakörökben, melyek közül a legnagyobb figyelem a gépjárművezető-képzéssel és -vizsgáztatással kapcsolatos tájékoztatást kísérte. Közismert ugyanis, hogy a közlekedési balesetek 98 százalékát gondatlanság okozza. Van tehát tennivaló az oktatás, továbbképzés terén. Terjed ugyan a videótechnika, illetve a személyi számítógép alkalmazása, de mivel a közlekedés biztonsága közlekedési kultúra kérdése is, ezért az iskoláknak, oktatási intézményeknek többet kell vállalniuk e téren. A szakemberek megismerkedtek a közlekedési ágazat következő, hetedik ötéves tervével, ezen bejül a fejlesztési lehetőségekkel, az alágazatok célkitűzéseivel. Megvitatták az új számító- gépes gépjármű-nyilvántartáshoz szükséges adátfelvé- telezés nehézségeit az eddig eltelt másfél hónap tapasztalatai alapján. Az előadások érintették a közlekedési hatósági munka területét, valamint a gépjármű műszaki igazgatási és üzemeltetési tevékenységgel összefüggő feladatokat is. Az értekezlet zárásaként közlekedési fórumot tartottak, amelyen részt vett dr. Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes, és válaszolt a kérdésekre. A kötetlen eszmecserén szóba került a tömegközlekedési és haszon- járművek elöregedése, a magánfuvarozók által elkövetett szabálytalanságok szankcionálási lehetőségei, de beszéltek az útellenőrök munkájáról, és a vizsgabázisokról is. Felvetődött, hogy nagyon sok útjainkon a PB-gázzal, engedély nélkül üzemelő gépjármű. Következetes ellenőrzéssel és szigorúbb szankciókkal lehet fellépni e gépjárművek vezetői ellen, emellett meg kell akadályozni ezeknek a berendezéseknek a behozatalát hazánkba. Szóba került a fórumon a kerékpárutak építése, pénzügyi kérdések, autóbusz- megállók építése, a számítástechnika szélesebb körű alkalmazása. A miniszterhelyettes zárszavában reményét fejezte ki, hogy a közös vita, eszmecsere tapasztalatai a napi munkában hasznosulnak majd. P. Zs. Intermetall tanácsülés Budapesten Budapesten rendezték meg október 15. és 17. között az Intermetall Vaskohászati Együttműködési Szervezet Tanácsának 42. ülését. A tanácsülés munkájában az Intermetall-tagországok: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország. az NDK és a Szovjetunió delegációi vettek részt. Az ülést Andrzej Ruszkarski, a lengyel delegáció vezetője. kohászati és gépipari miniszterhelyettes, az Inter- metall tanácsának soros elnöke vezette. A tanács megvitatta a KGST 40. ülésszakának, a KGST végrehajtó bizottsága 114., 115. és 116. ülésének, valamint a vaskohászati állandó bizottság 65. ülésének az Intermetall tevékenységére vonatkozó határozatairól szóló információt és meghatározta a szervezet azokkal kapcsolatos feladatait. Értékelte a hengerelt áru, kohászati másod- és harmadtermékek, valamint tűzálló anyagok országok közötti kölcsönös szállításainak eredményeit. Határozatokat fogadott el a szakosodási és kooperációs szerződések előkészítésének meggyorsítására. A tanácskozáson megvitatták az országok bizonyos kohászati termékekkel való ellátásának kérdését és más, az Intermetall-tagországok együttműködésére vonatkozó aktuális feladatokat. A tanácsülés elfogadta a szervezet 1986—87. évi munkatervét. Az ülés időszakában a magyar és a szovjet delegáció vezetői 1990-ig érvényes szakosodási szerződést írtak alá, amelynek értelmében Magyarország tűzött lapos sodronyköteleket szállít a Szovjetunióba, hengerhuzal ellenében.
