Észak-Magyarország, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A béke fóruma A Budapesti Kongresszus! Központban ma kezdi meg munkáját az Európai Kulturá­lis Fórum. Földrészünk 33 or­szága, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldte el képviselőit, hogy a kulturális alkotás, terjesztés és együtt­működés kérdéseiről tanács­kozzanak. Ezek az államok hivatalosan több mint tiz éve résztvevői az európai bizton­sági és együttműködési folya­matnak. Valamennyien aláír­ták a helsinki záróokmányt, amelynek éppen a nyáron ünnepeltük tizedik születés­napját, s amely - túlzás nél­kül mondhatjuk - sok-sok európai szemében a béke, a biztonság, a kölcsönös elő­nyös együttműködés fontos tartópillérét testesíti meg kon­tinensünkön. Az európaiak zöme tiz esz­tendeje ujjongva fogadta a helsinki záróokmány aláírását. Keleten és Nyugaton egyaránt sokat vártak és sokat is kap­tak tőle, de tudják, hogy még nem eleget. Ha visszatekin­tünk, látjuk, hogy az eddig megtett út nem volt zökkenő- mentes, nemegyszer rossz idők jártak a nemzetközi enyhülés ügyére. Ám azt is látjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére voltak-vannak biztató fejlemé­nyek. Ilyen az európai biza­lom- és biztonságerősités kér­déseiről tanácskozó stockhol­mi konferencia összehívása, s ilyen az Európai Kulturális Fórumé i$. A „magyar kormány meg­hívására kulturális fórumra kerül sor Budapesten, 1985. október 15-i kezdettel, melyen az egyes országok vezető kulturális személyiségei vesz­nek részt. A fórumon megvi­tatásra kerülnek az alkotás, a kultúra terjesztése és a kultu­rális együttműködés közös problémái...” - igy rendel­keztek a madridi Európa-to- látkozó résztvevői 1983 őszén. S a rendelkezésből immár va­lóság lesz. Nagy jelentőségű ez a ma kezdődő tanácskozás. Nagy jelentőségű azért, mert az európai biztonsági és együtt­működési folyamatban érde­kelt államok képviselői elő­ször folytatnak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelentőségű azért, mert nem függetleníthető a Helsinki ne­vével fémjelzett folyamattól, annak szerves része. Az o sok-sok alkotóművész, kultúr- politikus és diplomata, aki a kultúráról tanácskozik Buda­pesten, egyszersmind az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés ügyéről is véleményt mond. A helsinki folyamat ke­retében tartott különböző ta­nácskozások tapasztalatai azt múlatják, hogy napsugaras és felhős napokra egyaránt szá­míthatunk a fórum hat hete alatt. Csak mind a 35 állam egyöntetű akarata hozhat konkrét eredményeket, s az előremutató találkozási pon­tokat meglelni a kulturális ér­tékekben gazdag, ám sokszí­nű Európában nem lesz köny- nyü feladat. Mindenekelőtt a résztvevők politikai szándéka szükséges hozzá. Különleges a felelőssége hazánknak, mint vendéglátó országnak. Az a tény, hogy a Magyar Népköztársaságra bíz­ták a fórum megrendezését, óriási megtiszteltetés. A ha­zánk, szocialista épitőmun- kánk, külpolitikánk iránti nem­zetközi megbecsülés nyilvánul meg benne. Ám azt is lát­nunk kell, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik legnehezebb tanácskozását bízták ránk. Rá­adásul először tartanak ilyen típusú tanácskozást szocialis­ta országban, Ha jól végez­zük munkánkat, a Varsói Szerződés valamennyi tag­állama, minden szocialista or­szág nemzetközi tekintélyét növeljük. Az is köztudott, hogy kezdettől lógva elkötelezett hívei vagyunk az európai biz­tonság és együttműködés ügyének, most ismét itt az alkalom, hogy lettekkel bizo­nyítsuk ezt. AZ MSZMP BORSOD-ABAUJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 242. szám Ára: 1,80 Ft Kedd, 1985. október 15. Sajtótájékoztató az Európai Kulturális Fórumról Herman József, az Euró­pai Kulturális Fórum vég­rehajtó titkára sajtótájé­koztatón ismertette a kon­ferencia nemzetközi előké­születen hétfőn a Budapest Kongresszusi Központban, a jelentős nemzetközi, politi­kai, kulturális esemény szín­helyén. Bejelentette, a fó­rum kedden délelőtt plená­ris üléssel kezdi meg mun­káját a magyar kormány képviselőjének köszöntő be­szédével. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselő­je. Köpeczi Béla. művelődé­si miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nvolc- százan jelezték részvételü­ket az előreláthatóan hal hé­tig tarló konferenciára. A kulturális fórum végre­hajtó titkára rámutatott, hogy ez a nemzetközi kon­ferencia a Madridban ka­pott mandátuma alapján szervesen illeszkedik a hel­sinki folyamatba. Jelentősé­gét bizonyítja, hogy a har­mincöt részt vevő állam kül­döttségeinek többségét a kultúra aktív dolgozói al­kotják. köztük számos vi­lághírű személyiség is részt vesz az eg\ 0's szekciók mun­kájában. Az esemény fon­tosságát emeli ki az is. hogy a nemzetközi sajtó több száz képviselője lesz jelen. A fórum programjáról szólva elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői érte­kezleten konszenzussal ki­alakított szabályzat értelmé­ben — öl napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitót követő nyilvános plenáris üléseken a részt vevő országok. nyitó dekla­rációi hangzanak el. A fel­szólalók sorrendjét a tava­lyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el. Ennek értelmében az első felszólaló Liechtenstein kép­viselője lesz. A harmadik napirendi pont a kultúra különböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együttműködés kérdéseit vi­tatják meg a küldöttek. A továbbiakban az úgyneve­zett kisegítő munkaszervek­ben tárgyalják meg a fó­rum résztvevői a kulturális együttműködés kérdéseit: ekkor a képzőművészetek, az előadóművészetek. az irodalom, valamint a köl­csönös kulturális megismerés kérdéseivel foglalkoznak. A negyedik napirendi pont lesz az Európai Kulturális Fó­rum következtetéseinek meg­fogalmazása, s végül — vár­hatóan november végén — ismét nyílt plenáris üléssel zárul a konferencia munka ja. Csehák Judit, a Miniszter- tanács elnökhelyetese hétfőn a Parlamentben fogadást adott a Szovjet Kultúra Nap­jai alkalmából hazánkban tartózkodó szovjet kulturális küldöttség és művészdelegá- ció tiszteletére. A fogadáson megjelent Köpeczi Béla művelődési mi­niszter és Pjotr Gyemicsev szovjet kulturális miniszter: s részt vett társadalmi és kulturális életünk számos más kiemelkedő személyisé­ge. Tv-képernyők Lengyelországból Az UNITRA Híradástechnikai Vállalat varsái Polcolor Tv- képcső Gyáia Lengyelország legkorszerűbb üzemei közé tartozik. Az amerikai és francia licencek felhasználásával készülő gyártmányaikat szocialista és tőkés országokba exportálják. Az itt gyártott évi 500 000 színes tv-képernyő­ből a magyar megrendelőknek is jut. A gyár legjelentő­sebb külföldi partnere a Videoton, amely évente 80 000 képcsövet kap Lengyelországból, nagyrészt alkatrészekért cserébe. Szerény, de biztató fejlődés Fejti György látogatása Szikszón Egy több mint (>200 lako­sú település — legújabb stá­tusa szerint közvetlen megyei irányítású nagyközség — életével ismerkedett tegnap délután Fejti György, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára. Azért is említettük a legújabb stá­tust, mivel Szőlössy István, a nagyközség pártbizottságá­nak titkára a vendéget tá­jékoztatva arról is beszélt, hogy az első írásos feljegy­zések 1280-ban említik a le­Kadhafi elutazott Moszkvából Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára és Moamer el- Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője hétfőn, a moszkvai Kremlben alá­írta a Szovjetunió és Líbia közötti gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kereske­delmi együttműködés fejlesz­tésének hosszú távú prog­ram jál. Eduard Sevardnadze. az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió külügyminisztere és Ali Abdesszalam Triki, a külkapcsolatokkal foglalkozó líbiai iroda titkára irta alá a szovjet—líbiai politikai konzultációkról készült em­lékeztetőt. A kél külügymi­niszter szovjet—líbiai kon­zuli egyezményt is aláirt. Az okmányok aláírását követően Moamer el-Kadha- íi ezredes elutazott a Szov­jetunióból, ahol az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének meghí­vására tett hivatalos baráti látogatást. Moamer el-Kadhafit a re­pülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsa el­nökének első helyettese, Eduard Sevardnadze külügy­miniszter. Borisz Ponomar- jov, az SZKP KB PB pót­tagja. a Központi Bizottság titkára, Szergej Szokolov. a Szovjetunió marsallja. az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere és más hivatalos személyiségek búcsúztatták. Tengernyi tengeri Napjainkban már nagyon kevés helyen látható ilyen kukoricaszáritás, mint amilyet képünk is bemutat. A vizsolyi gazda udvarát a kukoricafüzérek borították el. Fotó: Laczó József leptilésl és ennek alapján ünnepelték nemrégiben Szik­szó 700 éves fennállását, amely már volt mezőváros, megyei és járási székhely is. Most nagyközség, amely az elmúlt években, de az elkö­vetkezendő ötéves tervidő­szakban még inkább igyek­szik megfelelni a vele szem­ben támasztott követelmé­nyeknek. A pártbizottság titkárának tájékoztatóját a nagyközsé­gi tanács elnöke és a párt- bizottság társadalmi titkár- helyettese egészítette ki, aki mellesleg körzeti főorvos­ként is napi kapcsolatban van a lakossággal. A nagy­község fontosabb gazdasági, társadalmi, politikai jellem­zőinek vázlatos ismertetése után a megyei pártbizottság első titkára jó néhány kér­dést tett fel; érdeklődött az alapellátás, a munkahelyek, a közrend és közbiztonság, valamint a jövedelmek diffe­renciálódásának kérdései iránt. De kérdései nyomán szóba kerültek a munkából és az esetenként munka nél­kül szerzett jövedelmek igaz­ságosabb megadóztatásának kérdései is. Szikszó fejlődését sokféle tény, beruházás bizonyítja, de az igazsághoz tartozik: az elmúlt években csökkent, mostanában pedig stagnál a lakosság száma. A nagyköz­ségi párttitkár és a tanács­elnök beszámollak arról a közelmúltban lett intézkedé­sekről, amelyek nyomán az elkövetkezendő időszakban gyorsabb, minőségi fejlődés előtt áll a nagyközség. A XIII. pártkongresszus idő­szakában felpezsdült politi­kai légkört úgy tűnik sike­rült megőrizni és továbbfej­leszteni: a közelmúltban le­zajlott népfrontválasztások és a mostanában folyó tele­pülésfejlesztési hozzájárulá­sok körüli eszmecserék ezt tanúsítják. A megyei pártbizottság el­ső titkára nagy vonalakban megismerkedett a Szikszói Béke Termelőszövetkezet munkájával, megtekintette az országosan ismert cégek számára — a szőrmekikészí­tő üzem által — végzett te­vékenységet, ahol. amellett, hogy munkaalkalmat terem­tettek jó néhány szikszói asszonynak — a mellék­üzemági tevékenység hasz­nosan járul hozzá a terme­lőszövetkezet eredményessé­géhez. A szikszói látogatás a he­lyi központú, de mintegy 8000 hektáron elterülő, ked­vezőtlen természeti adottsá­gok között mégis eredmé­nyesen gazdálkodó Szikszói Állami Gazdaságban tett lá­togatással ért véget. Az alapvetően húsmarhatartás­sal, juhtenyésztéssel és gyü­mölcstermesztéssel foglalko­zó gazdaság vezetői beszá­moltak arról a munkáról, amelyet az elmúlt években folytattak azért, hogy a mai nehéz időkben is megállják a helyüket és szerény, biz­tos megélhetést nyújtsanak az itt dolgozóknak. Adottsá­gaikat, lehetőségeiket, az in­tenzív gazdálkodás követel­ményeit ismerve, arra töre­kednek. hogy ne csak a köte­lező árbevételük, hasznuk legyen meg, hanem hozzájá­ruljanak a népgazdasági cé­lok teljesítéséhez, az export fokozásához és nem utolsó­sorban ahhoz, amire Fejti György is rákérdezett: a la­kosság jobb ellátásához. P. .1. Faluvégi Lajos indiai tárgyalásai Sikeresen és eredménye­sen zárult a Magyar hét In­diában elnevezésű rendez­vénysorozat Új-Delhiben. A magyar gazdasági napokat öt indiai nagyvárosban — a fővároson kívül Kalkuttá­ban. Madraszban, Banga- lorban és Bombayban — szervezték meg. A rendez­vények ideje alátl Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyet­tesnek. az Országos Tervhi­vatal elnökének vezetésével kormányküldöttség tartózko­dott Indiában. A delegáció hétfőn 'tlefejezte a látogatá­sát. és helyi idő szerint kedd hajnalban utazik el az or­szágból. A magyar hétnek hármas célja volt: a két kormány közötti rendszeres érintke­zés ápolása, a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek megalapozása hosszabb távra, a magyar gazdaság és kultúra teljesítményeinek a bemutatása. Faluvégi Lajost, a kor­mányküldöttség vezetőjét a látogatás alatt fogadta Zail Szingh államelnök és Ra- maszvami Venkataraman al- elnök. Miniszterelnök-he­lyettesünk találkozott Rad- zsiv Gandhi kormányfővel és B. R. Bhagat külügymi­niszterrel. Hasznos és rész­letes tárgyalásokat folyta­tott vendéglátójával, Man- mohan Szinghgel, az indiai Állami Tervbizottság alel- nökével és Narajan Tivari iparügyi miniszterrel. A Szovjet Kultúra Napjai

Next

/
Oldalképek
Tartalom