Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-20 / 221. szám
1985. szeptember 20., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Megnyitották Éltesen a szövetkezeti Unt (Folytatás az 1. oldalról) Mint ahogyan szükséges feltárnunk, hasznosítanunk a további tartalékainkat is. A megyei pártbizottság első titkára felszólalásának befejező részében ezekről a tartalékokról beszélt. A műszaki, technikai fejlesztésben, az érdekképviseleti rendszer további fejlesztésében rejlő tartalékokról. Melyek feltárása, hasznosítása ugyancsak sikerrel járulhat hozzá a magyar falu képének szépítéséhez, az ott élő emberek boldogulásához. Ezt követően Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnökhelyettese jutalmakat, okleveleket adott át a legsikeresebb termelőknek, tenyésztőknek. Egyebek között: Kiváló Zöldségtermelő kitüntetést kapott Nagy József, az encsi szakcsoport tagja. Kiváló Kisállattenyésztő Szombati Lajos (Miskolc), húsgalambjaiért, Kiváló Méhész lett Illés István alsóvadászi szakcsoporttag. De milyen is a termékbemutató és vásár, mely 22-ig tart nyitva? A megye áfészeinek szakcsoportjai Mezőkövesdtől Sátoraljaújhelyig versenyeztek termékeikkel, hogy helyet- kapjanak az encsi sportcsarnokban. Aki már látta, tudja, aki megnézi. igazolhatja: parádés bemutatói tartanak! Az ember, különösen a városi piacokon téblábolc ember irigykedve — és kicsit értetlenül is — nézi a szebbnél szebb zöldséget. gyümölcsöt. Az egészséges, szinte hersenő sárgarépát, petrezselymet, a szögletes paradicsomot. a sárga paradicsomot, a pirosat, a fürjbabot, a lóbabot, a gyöngybabot, a ki tudja még milyen babot, rácsodálkozik a ..parlagi laposra", mely egy káposztafajta és tényleg lapos. (Valaki szerint a nyúl elől lapul le.) Láthatunk a különlegességek közül még fügét, berkenyét, tövis nélküli szedret, s a lassan ismét divatba jövő, húsleveshez illő sáfrányt, paprika, tök, uborka, virág sokféléjét, megcsodálható az abaújszántói szakcsoport nemes penésszel kibélelt hordója, melyben látható — csak látható — a hordóba való is. Egy másik részlegben a hidegkonyhai szakácsok, cukrászok termékbemutatója csábítja a sokadalmat. Gyöngytyúk gyümölccsel, alkalmi torta, parfé' kiém- poharak és a míves, szép munkák sokfélesége. Iparcikkből. bútorból ugyancsak rendeztek kiállítást, vásárt, feltehetően ilyenkor a legszebb termékekből. A csarnok előtt érdekes galambok, ezüst- és aranyfácánok láthatók olyan különleges toliakkal, díszekkel. melyre akár mondhatjuk is a régi megjegyzést: ilyen fácán nincs is. A szövetkezeti hetek megnyitója után a mai napon máris számos helyen tartanak áfész-rendezvényeket. A barcikai áfész Nagybarcán tart rétesvásárt, az edelé- nyiek halvacsorát, népdales- !et a Kincsemben, a tokaji áfész a helyi áruházban tejtermék-bemutatót és kóstolót a Tejipari Vállalattal közösen. a gönci áfész Vil- mányban ruházati vásárt tart a Corsó, a Röviköt és a Rutex vállalatokkal együttesen. (priska) Meddig ésszerű a kockázatvállalás ? (Folytatás az 1. oldalról) az állampolgári fegyelem, akik között terjed az anyagiasság, az ügyeskedés, a munka nélküli jövedelem- szerzés. Bár számuk az előbbieknek, a becsületes dolgozóknak csak töredéke, de — mint azt Szaniszló Sándor, a TESZÖV elnöke jegyezte meg találóan — egy csepp szurok is megkeseríthet egy hordó mézet- S bizony e negatív jelenségek kedvezőtlenül hatnak, irritálják a közvéleményt, ezek ellen a jövőben is szigorúan fel kell lépni. Hol a határ? Meddig észszerű a kockázatvállalás, meddig mehet el egy vezető az üzlet érdekében, hogy becsülete ne szenvedjen csorbát? Jók-e, s nem gúzs- bakötőek-e az e területre, e tevékenységekre vonatkozó jogszabályaink? Nem volna célszerű — valaki így fogalmazta: a jogszabályi dzsungelt — egyértelműbbé, világosabbá tenni? Ilyen és hasonló kérdések is szép számmal megfogalmazódtak a jelenlevőkben, bizonyítván, hogy e téren sem teljesen világos a kép. Hartman Bálint Marxot idézte: „a jog sohasem lehet magasabb fokon, mint a társadalom gazdasági alakulata és az ez által megszabott kulturális fejlettsége”. Ezzel természetesen nem a jogi szabályozás szükségességét, hanem mindenhatóságát vitatta. Nemcsak diagnózist állított fel a tegnapi tanácskozás, „recepteket” is felírt. A cél: az ellenőrzés megszigorításával, hatékonyabbá tételével, preventív védekezés a vadhajtások ellen! Ám, a kisvállalkozókat már nem lehet az eddigi hagyományos módon irányítani és ellenőrizni. Ehhez pedig többek között az szükségeltetik, hogy oldódjon meg szövetkezeteinkben az ilyen irányú szakemberhiány. A gyorsan változó gazdasági helyzetet hagyományos ügyvitellel és információs rendszerrel úgyszintén nem lehet már naprakészen követni. Célszerű lenne tehát a kis- számítógépes ügyviteli rendszerek terjedését állami támogatással is szorgalmazni. S nem utolsósorban ... A belső ellenőrzés és a társadalmi tulajdonvédelem helyzetének javítása elválaszthatatlan a szövetkezetek gazdasági stabilitásának megteremtésétől, a jövedelmező gazdálkodás tartós feltételeinek kialakításától. Hajdú Imre Vállalati tervezés — munkavédelem Hazánkban az 1884. évben megalkotott XVII. törvény rendelte el először önálló iparfelügyeleti szerv létrehozását, amely a munkavédelemmel volt hivatott foglalkozni. Ezt a szerepet 1950- től a SZOT, a szakmai szak- szervezetek és az SZMT-k munkavédelmi felügyeletei vették át, s mint állami-hatósági szerv látta el feladatát. Az elmúlt év ismét változást eredményezett: a Minisztertanács létrehozta az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőséget. Ma már teljes egészében ez a szerv tölti be a munkavédelem állami irányítását és ellenőrzését. Az utóbbi években a gazdaságirányítás módszereiben megfigyelhető változások az OMuF-t is lépésváltásra kényszerítették. A hetedik ötéves tervidőszakra szóló munkavédelmi tervezés során az objektív körülményekhez kell igazítani a feladatokat, s a gazdasági vezetés és a felügyelőség szakemberei között erősíteni kell a kapcsolattartást. Ezt indokolja, hogy a gazdasági tervezésben bekövetkezett változások nyomán megszűnik a központi utasítás és tervezés módszere, önálló gazdálkodó szervezeti kategóriává lép elő. Így a munkavédelem terén is ehhez kell igazodni, hiszen e téren életvédelemről van szó. Az 1979 47. számú minisztertanácsi rendelet kimondja: a munkakörülmények fejlesztéséről a gazdálkodóegységek kötelesek gondoskodni, s erről tervet kell készíteni. Ez azonban nagy önállósággal jár a vállalatokat illetően. A központi ellenőrzés nem ír elő konkrét cselekvési programot, csak irányelveket bocsát ki, s végső soron a tervben megfogalmazottak végrehajtásának eredményességét kíséri figyelemmel. A VII. ötéves tervidőszak munkavédelmi feladatait úgy lehetne összegezni, hogy minden körülmények közölt biztosítani kell a dolgozók egészséges és biztonságos munkafeltételeit a termelő- egységekben, hiszen a munkavédelem, a biztonság a termelés szerves része. Ebből következik, hogy a munka- védelmi tervezésnek a gazdasági és műszaki tervezéssel egyenrangú szerepet kell biztosítani. Alapvető célként el kell érni a többféle ártalomnak és veszélynek kitett dolgozók számának csökkentését. (Egy évvel ezelőtti adatok szerint hazánkban mintegy félmillió ember van kitéve ilyen ártalmaknak.) A tervszerű fejlesztés során cl kell érni a munkahelyeken az adott technikai színvonalnak megfelelő munkabiztonságot, hiszen e téren bőven van még pótolnivaló: a gépek és berendezések kellő biztonságára nem fordítunk elég figyelmet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a hazai termelő vagyonnak mintegy negyven százaléka leírt állapotban van. Föl kell tehát adni az eddig tapasztalható struccpolitikát, amikor is a termelés érdekében .szemet hunytunk a biztonságtechnikai előírásoknak — s szembe kell nézni a gondokkal. A műszaki-gazdasági feladatok mellett a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani a sajátos munkavédelmi tennivalókra, többek között az egyéni védelem szakszerű és tudatos: fejlesztésére. Javítani kell az egyéni védőeszköz-ellátást, az. egészségügyi feltételek biztosítását, s nem utolsósorban a személyi feltételek — munkavédelmi oktatás, nevelés, propaganda — megteremtésének lehetőségét. A vállalatok önállóságának növekedésével tehát mind nagyobb a követelmény az egészséges és nem utolsósorban biztonságos munkafeltételek megteremtése, a biztonságtechnika fokozása terén. Cs. Gy. Adatfelvétel a műszaki vizsgán Ai eredményes vizsga egyik fontos feltétele a megfelelő fékha tás. A Skoda fékberendezése jól van beállítva. Így történik a jármű színének meghatározása. Ez a barnásvörös autó a 34-es kódot kapja. Hazánkban ma a személy- gépkocsik átlagéletkora 8.5 év. Fokozatosan öregszik a járműállomány, és ez tükröződik az autók állapotán. Ezt igazolják az időszakos műszaki vizsgák tapasztalatai is. Miskolcon, a megyei tanács közlekedési felügyeletének vizsgabázisán ezekben a napokban már nemcsak a gépjárművek műszaki ellene őrzése folyik, hanem szeptember elejétől itt veszik fel a számítógépes gépjármű- nyilvántartáshoz szükséges adatokat is. Hogyan történik ez a gyakorlatban? A közlekedési felügyeleten, Truppolai József igazgató és Puskás János műszakiforgalmi osztályvezető ad választ. — Valóban nagy szükség van már az új számítógépes nyilvántartásra — mondja Truppolai József. — Valamennyi rendszámmal ellátott gépjárművet nyilvántartásba veszünk. Az első évben, — szeptember elejétől — a személyi tulajdonú gépkocsik, motorkerékpárok, tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók, lakó- és pótkocsik, utánfutók nyilvántartásba vétele kezdődött meg, majd 1986 szeptemberétől a közhasználatú közületi és célfuvarozó járművek kerülnek sorra, míg 1987. szeptemberétől a közhasználatú személyszállító járművek. Növekedett az átfutási idő, ügyfeleink többsége viszont nem tud erről a tevékenységünkről. A bejárat előtt 15 autó, és 10 tehergépkocsi várakozik bebocsátásra várva. Vezetőik közül találomra érdeklődöm: tudnak-e az új adatlapról, hallottak-e a számítógépes nyilvántartásról? A fehér IN-es Trabantot nem tulajdonosa, hanem megbízott szerelő hozta vizsgázni. Ö már tud erről a tevékenységről, sőt rutinosan csinálja, hiszen az utóbbi héten nem most jár itt először. Bizony első alkalommal több időt vett igénybe az adatlap kitöltése. Egy kék UL-es Skoda tulajdonosa is hallott erről egy rádióriportban, de a többség most tudta meg. Az irodában Puskás János mutatja az adatlapot: — Az ügyfeleknek csak a vastagon bekeretezett részt kell kitölteniük, ügyelve arra, hogy megegyezzen a személyi igazolvány és a forgalmi engedély adataival. Fontos tudni, hogy tulajdonosváltozás esetén az átírásnak meg kell előznie a műszaki vizsgát, mert az adatlapon csak az új tulajdonos szerepelhet. Mivel a vizsgán adategyeztetés is történik, csak indokolt esetben van lehetőség arra. hogy megbízott vizsgáztassa le a járművet, de ekkor meghatalmazás szükséges. amelyben szerepelnie kell a tulajdonosra, és az autóra vonatkozó adatoknak. A számítógépes nyilvántartás előnye, hogy most már a színárnyalatok is nyilvántarthatok. Ennek kódolása is itt. történik, például a zöldnek 10 árnyalatát tudják megkülönböztetni. Ez azonban már a vizsga utolsó mozzanata. Előtte ellenőrzik az okmányokat, a világító- és jelzőberendezéseket, és megmérik a CO-t. Külső szemrevételezéssel vizsgálják meg a karosszériát, majd a tartóelemeket, a futóművet és a gumik állapotát vizsgálják meg. Ezt követi a fényszóróellenőrzés, a fékhatásmérés. majd a színkódolás. A vizsgabiztos a kódlapot ráhelyezi a karosszériára és kiválasztja a megfelelő árnyalatot. Az IN-es Trabant a négy — fehér, sárgásfehér, törtfehér, krémfehér — árnyalatból a 11-es kódot kapja. Egymás után haladnak tovább az autók a vizsgálósoron, van dolga bőven Nagy Tibor vizsgabiztosnak. Mégis jut egy kis idő beszélgetni is. — Melyek azok a tipikusnak számító hibák, amelyek leggyakrabban fordulnak elő. és okozzák a járművek „bukását”? — Általános problémának számít a fékerő eltérése a két keréknél, valamint a fékcsövek állapota, de gond van a világítóberendezésekkel is — mondja a vizsga- biztos, miközben egy évre érvényesíti a Trabant forgalmi engedélyét. — Sokan nem veszik észre, hogy az izzó elfordult a foglalatban, és a fényszóró az eget világítja meg. Romlott a karosszériák állapota, sok az esztétikailag elhanyagolt gépkocsi. Gyakran hibás a kormánymű, és a motorok nein megfelelő állapotát jelzi a füstölés, valamint olajcsepe- gés. Az adatfelvételezés gyakorlati végrehajtóitól megtudom. hogy számukra nem is az adminisztráció növekedése okozza a megterhelést, hanem az, hogy sokfelé, és több mindenre kell egyszerre figyelniük. Ök már megszokták, megtanulták az új adatlapot, és arra kérik a járműtulajdonosokat. hogy tanulmányozzák a kifüggesztett mintát. A pontosan kitöltött lapok elősegítik a gyorsabb, hatékonyabb munkát. és ezáltal csökkentik a várakozási időt. Papp Zsolt Boltépítések, bővítések Miskolcon Az idén tovább bővítette bolthálózatát a megyeszékhelyen a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. A Jókai utcai lakótelepen átadott ABC-áruház — tanácsi beruházásban készült — több, mint nyolcszáz négyzetméteres alapterületű és négymillió forintos árukészlettel rendelkezik. Október elején adják át a Futó utcai áruházat, és ezzel számottevően javul majd a hejőcsabai körzet élelmiszer-ellátása. A kivitelezői munkákat a Borsod Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat végzi. A tízmillió forintos költséggel épült áruház nyitókészlete három és fél millió forint körül lesz, az üzlet alapterülete négyszázötven négyzetméter. Felsőzsolcán egy 550 négyzetméter alapterületű áruházát nyitottak. Bővítik a tapolcai ABC- áruházat, s a bővítési munkákat még az idén befejezik. A négymillió forint költségű átalakítás után különösen az idegenforgalmi idényben nagy forgalmú üzlet könnyebben kielégítheti majd az igényeket, mint az idei nyáron. A Vasgyári Kórház új sebészeti pavilonjában élelmiszer-elárusítóhely kialakításán dolgoznak, amire a helyi kórházi élelmiszer-ellátás épül a jövőben. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat az év végéig — ideszámítva az új boltok, áruházak forgalmát is — hárommilliárdos terv teljesítését tűzte ki célul.
