Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 12

1985. szeptember 28., szombat

Laczó József fotómontázsa

I

destova száz esztendeje hogy megalakult a Bu- dapesti önkéntes Mentő Egyesület, így ettől a dátumtól számítják a hazai mentőszolgálat működését. A főváros után a vidéki nagyvarosokban is sorra létrejöttek a hasonló célú egyesületek. Munkájukat a nagyfokú odaadás, az önkéntesség jellemezte, jóllehet híján voltak olyan felszereléseknek, amelyek elősegíthették volna a gyorsabb, szakszerűbb segítségnyújtást.

Nem rendelkeztek megfelelő

épületekkel, jármüvekkel sem. Az elhivatottsággal, a segíteni akarással azonban fölé nőttek sok korabeli szervezetitek. A magyar mentőszolgálat az elsők között alakult meg Európában. Ran gos helyét azóta is sikerült megőriznie, szakmai munkájával megerősítenie.

Az Országos Mentőszolgálat 1948 májusában alakult. Azóta Miskolcon is számottevő változáson ment át a mentők tevékenysége, önál ló épületbe költözhettek, felszereltségük fokozatosan fejlődött. Az automata közpon tok immár hosszú évtizedek óta a 04-es telefonon közvetítik a segítségért folyamodók kéréseit. Négy vonalon érkeznek a hívások az ügyeleti szolgálathoz, sőt a

04-es számon kívül még három városi telefonon is hívhatók a miskolci mentők.

A telefonok gyakran túlterheltek, így előfordulnak téves hívások, bosszantó műszaki hibák is. Pedig itt a beszélgetés megismétlése olykor helyrehozhatatlan idővesztést is jelenthet.

Évi nyolcvanezer hívás

Két év a vízválasztó

Hogyan lesz valakiből mentős .dolgozó? A kérdésre nehezen fogalmazódik a válasz az ügyeletes szolgálat fiataljai között.

— A mentőápolói munkakör is szak- képzettséghez kötött, annak megszerzéséért pedig tanulni kell. Két év után általános asszisztensi képesítést lehet szerezni és ezt bárhol elfogadhatják az egészségügyben, tehát azt mulatja, hogy jó a képzés itt helyben. A harmadik év után lesznek, szakápolók a mentő hivatást választó fiatalok. Érettségivel rendelkező szakápolók jelentkezhetnek a négyéves főiskolára Budapestre. A gyakorlatot viszont itthon a helyi kórházakban szerzi meg az ember — mondja Béres József menlőtiszt, a mai szolgálatvezető.

— Az iskola csak a szakmai ismeretet adja, kapcsolódik a beszélgetésbe Lavotha Attila. — Ezt a munkát nem mindenki tudja megszokni- Jóllehet a segítés szándéka ott él valamennyiünkben, kiben erősebben, kiben gyengébben, de valljuk meg, nem egyformán hat ránk a vér látványa, a szenvedő ember kínlódása.

—• Kél év a vízválasztó — mondja Hajdúk Tibor, az állomás KISZ-titkára. — Addigra elválik, lesz-e valakiből mentős, vagy sem. Civilként kerülünk ide és itt válunk igazi bajlársakká. Biztosan észrevette. hogy nálunk mindenki bajtársnak szólítja a másikat, beosztásra, korra való tekintet nélkül. Végül is mi valóban bajtársak vagyunk, akik egymást segítve tudjuk csak jói szolgálni a sérültek, betegek érdekeit.

Czecz János segédszolgálal-vezető egy epizódot említ mindezek megerősítéseként:

— Szívesen jönnek ide a fiatalok, de a legerősebb szándék és elhatározás sem elég az ittmaradáshoz, ha valaki nem rendelkezik az alkalmassággal. Volt esetünk, hogy egy fiatal ápolónk látva a sérült baját, vérző sebeit, a beteg mellé ájult. . .

Autó, repülő, helikopter a mentés szolgálatában

Amikor megszólal az utca végén a mentőkocsi szirénája, az autósok egy része hirtelen nem tudja, mit is tegyen. Előfordul, hogy zavarában valaki leblokkol és ott ahol éppen van, nehezíti a mentő- kocsi haladását. Mások felgyorsítanak, hogy minél távolabb kerüljenek a mentő útjábói. Pedig az egyetlen ésszerű segítség, ha ott nyomban erősen lehúzódunk az út szélére és ez elég is a mentőknek. .

A megkülönböztető jelzések, a villogó lámpa, a sziréna, vagy a váltakozó hangú kürt, többnyire ugyanazt váltja ki belőlünk. Valahol sürgős segítségre van szükség, talán éppen életet ment a mentők gyorsasága. Miért lobog a piros zászló, az mit jelent? Vannak, akik arra tippelnek, hogy a piros zászló azt jelzi, vérző beteget visznek. Pedig nem, csupán megerősítése a megkülönböztetésnek, mint ahogy újabban a nappal is használt ködlámpa. Ez utóbbiak, a zászló és a világító ködlámpa, nem tartoznak a KRESZ-ben megfogalmazott megkülönböztető jelzések közé. Azt pedig igen szigorú belső szabályok rögzítik, hogy miként hajthat át a piros jelzésen a mentőkocsi. Sebességét öt kilométerre kell csökkenteni, a teljesen veszélytelen áthaladásról pontosan, tévedhe- tetlenül meg kell győződnie. Ha ezt a kocsivezető elmulasztja, eljárnak ellene.

Ahol az Országos . Mentőszolgálat repülője, helikoptere megjelenik, általában igen súlyos balesetre gondolunk. Pedig a Pilátus gép gyakran „csak” beteget szállít valamelyik klinikára Szegedre, vagy Debrecenbe, Budapestre. Ez a kényelem a beteg érdekeit szolgálja, hiszen lényegesen kíméletesebb így az út, mint mentőkocsival, keresztül az országon. A helikopterek nagyobbrészt a főváros körzetében segítik a mentők munkáját, kihasználva azt az előnyt, hogy ott is leszállhatnak. ahol a repülőgépek nem.

A fektetőben

A fektető amolyan váró szoba, ahol most délelőtt ketten, illetve hárman üldögélnek. Gyenes Jánost a szemészetre rendelték be Szendrőről. Túl van már a kezelésen, amit a Szentpéteri kapui megyei kórházban végeztek el és most kocsira vár, hogy hazajusson. Havasi Istvánná is hazafelé készül. Néhány hetes csöppség ül a karján a jóllakott csecsemők elégedettségével. Várják a hírt, hogy lehet menni a kocsihoz, aztán irány Sátoraljaújhely.

A nulla négyes telefont hívják, ha valahol baleset történik, ha valaki mérgezést szenved, ha sürgős, azonnali életmentésre van szükség, mint például a szívinfarktusos betegek esetében. A négy telefonra egy év alatt nyolcvanezer hívás jut és ebből 13—14 ezer a baleseti bejelentések száma.

Ha valaki azonnali segítségre szorul, a telefon egyik végén szinte minden esetben egy feldúltan, felzaklatottan beszélő ember áll, míg a másik oldalon a mentőnek egészen meg kell őriznie higgadtságát. Csak így lehet ugyanis megtudni, mi történt és ami legalább ennyire fontos, milyen segítségre van szükség, roham-, vagy esetkocsit kell-e küldeni, vagy netán egy „sima” mentőautó is elég lesz.

Ezért aztán kérdezni kell, hogy milyen baleset történt, milyen jellegű a sérülés, a helyszínt hogyan lehet megközelíteni, látta-e orvos a sérültet, a beteg hány éves, milyen tünetek mutatkoznak rajta és az .is fontos, hogy ki a hívó.

Nos, ez a kérdéssor a bejelentők többségét arra ingerli, hogy közbeszóljon és nyomatékosan kérje, ne kérdezgessenek, jöjjenek azonnal. Az ügyeletes azonban, hogy a munkáját hiánytalanul elláthassa, tovább kérdez. Az adatok ugyanis a menetlevélre kerülnek, amit aztán kézbe vehet a kocsi vezetője és szerencsés esetben már az indulásnál „mindent tud”.

Miután a bejelentőktől nehéz elvárni a tárgyilagosságot egy-egy tragédia láttán, előfordul, hogy sokkal nagyobb a felhajtás egy kis sérülés körül, mint máskor egy súlyos balesetnél.

— Igen nagy gondot jelent a mi munkánkban az alkoholos sérültek ellátása, kezelése — mondja dr. Horváth Endre, az Országos Mentőszolgálat Miskolc Városi Mentőállomásának vezetője. — A gyárak fizetési napjain eleve számolnunk kell húsz-harminc sérült ittas beszállításával. Az a tapasztalatunk, hogy az erősen alkoholos sérülteknél a legnehezebb a pontos diagnózis felállítása, mert az ital hatása elfed bizonyos tünetekét. A beteg közérzete is félrevezető lehet és egy kisebbnek mutatkozó koponyasérülésnél megtörténhet, hogy az eset váratlanul súlyosra fordul. Ha az illető nem állt volna ital hatása alatt, akkor pontosabban ész- lelhetővé lettek volna a sérülés súlyosságát jelző tünetek.

A háttér - szerelőkkel

Akik sok országban jártak már", láthatták a közutakon, hogy a mentőautók majd mindenütt más típusú kocsik. Ez adódik abból is, hogy mentőautót sehol sem gyártanak a világon, hanem mindenütt kinézik maguknak a szolgálat vezető szakemberei a legszerencsésebbnek mutatkozó típust. Megrendelik a gyártól, és utána berendezik. Nálunk a Nysa bevált, motorja megbízható, építése a különböző utaknak megfelelő magasságú stb. Javítását, műszaki szemléinek lebonyolítását viszont — bármilyen furcsán hangzik is — a mentőállomáson végzik- Ehhez pedig jól ellátott alkatrészraktár kell, jó szerelőgárda, javítóműhely, műszerek stb. Erre a kényszer vitte ró a mentőszolgálatot, mert az állami javítóműhelyek csak hónapokra vállalják a nagyobb munkákat. Itt az átfutási idő átlagosan három nap.

Miután a mentők munkájához nélkülözhetetlenül hozzátartozik az URH-rúdió- kapcsolat (minden kocsiban megtalálható), a berendezések javítására ugyancsak helyben rendezkedtek be.

A hazai mentőszolgálat és annak részeként a borsodi, miskolci mentők munkája csak ezzel a háttérrel maradhat európai színvonalú, megbízható, gyors és pontos. Valamennyi kocsiban ott van a lélegeztető felszerelés, a vákuumágy, az infúzióbekötési lehetőség, a sokféle injekció, gyógyszer, kötszer az elmaradhatatlan hordággyal. Röviden: a mentőkocsik felszerelése lényegesen többe kerül, mint maga az autó.

Hol van az a ház?

Hívás az Avasról, mármint az avasi lakótelepről, annak is valamelyik kevésbé ismert rövid utcájából. A szolgálatot teljesítő mentő felveszi az adatokat, minden stimmel, mégis újra kérdez, hogy melyik útról merre is, onnan milyen irányba kell majd fordulni? Aztán amikor megjelenik képzeletében az utca, még egy utolsó kérdés: a hetes szám, ugye nem az ötös után következik, mert ott egy másik utca háza áll és csak jóval lejjebb, a tér alatt találjuk a maguk házát? Igen, igen, helyesel sürgetően a férfi, de siessenek már, mert itthon szül. meg a feleségem!

A postások, mentők, tűzoltók igazán jó ismerői Miskolcnak, első hallásra beazonosítják bármelyik utcát képzeletük térképén, és mégis újra, meg újra gondót >koz: hol van az a ház? Mert az utcák kialakításában, a házszámok növekvő, csökkenő „rendjében” sehol sem található akkora bizonytalanság, mint Miskolcon. Régi mentő-„pilóta” mondja, hogy Szegeden vagy Debrecenben könnyebben eltájékozódik, ha oda kell vinnie betegét- mint itthon. Ha legalább ebben az összevisszaságban valami kevés következetesség lenne, az már megkönnyítené a dolgát az új lakótelepeken. Nemcsak arról van szó, hogy ilyen okok miatt percekig kering a mentőkocsi a házak között, amíg ott bukkan rá a keresett lépcsőházra, ahol azt a legkevesebb logikával is kereshetné az ember, hanem arról, hogy közben fájdalommal küszködik egy beteg, esetleg emiatt kocsiban jön a világra egy gyerek, mert az idővesztés miatt már nem érik el a kórházait a szülés kezdetéig. Ilyenkor még az segíthet, ha valaki, aki a mentőt hívta, kiáll az út szélére és valami módon feltűnően jelzi, hol várják a segítséget.

— Lehet-e különbséget tenni egy utcán elesett epilepsziás és egy ittasan heverő sérült között? Mert ugye más elbánást igényel az egyik, és más kezelést a másik.

— Az epilepsziás beteg gyakran ugyanúgy viselkedik, mint egy erősen ittas ember. Hasonló a helyzet a cukorbetegekkel is, akik kómába kerülve azonnali segítségre szorulnak, ám másmilyenre, mint a lerészegedettek. Ezen a buktatón a szakmai ismeret és a nagy szakmai gyakorlat segítheti át a mentőorvost és mentőtisztet- Igaz, hogy jelenleg négy mentőorvosi állás betöltetlen nálunk mór hosszú évek óta. A magas szakmai követelményeknek úgy igyekszünk eleget tenni, hogy az ambiciózus fiatal mentőápolókat főiskolára küldjük, ahol magas színvonalú oxiológiai képzésben részesülnek és ezt a napi munkájukban jól alkalmazzák.

Ai oldali irta: Nagy József