Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-27 / 227. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 1985. szeptember 27., péntek Ha elromlik a bejárati ajtó zárja, ha kitörik az ablaküveg, ha a csap csöpögésére ébredünk, szakemberért fohászkodunk, s igyekszünk elültetni magunkban a reményt, talán nem kell napokig várni, hogy megérkezzen a mesAmikor szolgáltatásról beszélünk, szívesen példálózunk tengerentúli adatokkal: az Amerikai Egyesült Államokban a foglalkoztatottak csaknem nyolcvan százaléka a harmadik szektorban, a szolgáltató ágazatban dolgozik. Nálunk ez az arány az ötven százalékot sem éri el. Na de ne menjünk messzire, nézzük meg, mi a helyzet Európában ? Frissebb statisztika nem lévén, hasonlítsuk össze az 1979. évi adatokat, Magyarországon 37, a Szovjetunióban 41, Csehszlovákiában 38, Romániában 25, Belgiumban 64, Ausztriában 48 százalék a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya. Az európai országok között hazánk harmadik szektora fejlődött a legdinamikusabban a hetvenes években, ma viszont még a szinten tartás is nehezen megy. 1 C,, %, \ í Ol-CSÖBB Magyarországon a hat vanas évek végén a szolgáltatásokban érzékelhető volt, hogy a kereslet mesz- sze meghaladja a kínálatot. Iparengedéllyel dolgozó kisiparos nemigen volt, az állami vállalatok viszont nem bírták az „iramot". Változást a kormány „vitamin-injekciója" hozott. Különböző csatornákon összesen 20 milliárd forintot juttatott a gazdaságba, hogy lakossági szolgáltatásra ösztönözze a vállalatokat. Kedvezményeket, vissza nem térítendő hiteleket nyújtott. A hatás nem maradt el. Egymás után épüllek a szolgáltatóházak, a javítóközpontok, egyre több kisiparos kért főállásra iparengedélyt. Ám, a nyolcvanas években nem volt ilyen gyors ütemű a fejlesztés, a meglevő hálózat szinten tartása is mind nagyobb gondot okoz, annak ellenére, hogy akadnak még ma is olyan vállalatok, amelyek kapnak támogatást. A moter és elhárítsa a hibát. Sajnos, rosszak a tapasztalataink, sokszor órák, napok mennek veszendőbe a hiábavaló várakozás miatt; a szolgáltató ágazat ma még sok kívánnivalót hagy maga után. Mi ennek az oka? — adódik a kérdés. A válaszadásban segítségünkre volt a Szolgáltatáskutató Intézet, amely tanulmányokban vázolta fel a múltat, a jelent, és előzetes becsléseket készített a VII. ötéves tervidőszakra. A kutatók megvizsgálták a vas-, a fa-, a fém- és a gépipari, az elektromos, háztartási gépek, a híradástechnikai cikkek javítási helyzetét, a textiltisztítást, a fogyasztási cikkek kölcsönzését, a személyeknek végzett fordítást, gépírást, takarítást, a gépjármű-, az építőipari, a fodrászipari és a fényképészeti, valamint a cipőjavító szolgáltatásokat, a használt fogyasztási cikkek felvásárlását, a teherszállítást. Mindebből látható: nagyító alá tették a lakosságot legközvetlenebbül érintő területeket. satást például csaknem száz százalékkal támogatja az állam. Voltaképpen minden más szolgáltatás a szabadáras kategóriába került, ami jelentős mértékben befolyásolja a kereslet alakulását. Ebből viszont nem lehet lemérni a valós igényeket. Az emberek jövedelme a meghatározó abban, hogy ki milyen szolgáltatásra költ, de mindenki igyekszik fenntartani eddigi életszínvonalát, szokásait, miközben kiadásai csökkentésére törekszik. Ebből következően mind többen veszik igénybe az olcsóbb, úgynevezett fusimunkát. Ez viszont bizonyos értelemben elfedi a harmadik szektor hiányosságait. Másféle hatások is fellelhetők. A kutatók megállapították: a lakossági szolgáltatás nem elég nyereséges, az itt dolgozók bére alacsony, s a kisiparosok is a több hasznot biztosító állami vállalatoktól, szövetkezetektől fogadnak el megrendelést, mondván: nagyon megemelkedtek a társadalombiztosítási járulékok, szükségük van a nagyobb bevételre. A városi emberek jobb helyzetben vannak, mint a kisebb településen élők. A kutatók készítettek egy térképet, amely szemlélteti, hogy 1983-ban megyénként milyen volt az egy lakosra jutó szolgáltatási ellátottság. Eszerint a fővárost övező megyék gyengén ellátottak, hasonló a helyzet Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is. Ugyanakkor például Somogy, Baranya, Tolna, Zala, Bács-Kiskun és Heves megyét, valamint a fővárost jól ellátottnak látták, összességében tehát nem lehet kiegyensúlyozottnak mondani az ország szolgáltatási helyzetét. Éppen ezzel magyarázható, hogy a kormány újabb rendelkezésekkel igyekszik javítani a helyzeten. Január elsejétől az anyagár nélküli munkáért tízszázalékos adóvisszatérítés illeti meg a lakossági szolgáltatást végzőt. A kisvállalatoknak, kisszövetkezeteknek tizenöt százalékra mérséklődik a jövedelemadójuk, ha lakossági szolgáltatást vállalnak. Ez egyébként várhatóan megnöveli a kisvállalatok, kisszövetkezetek számát. Annak ellenére, hogy a decentralizálás, a szétválás megtörtént, ez nem minden esetben hozta meg a várt, a kedvező változást. Például továbbra is gond az anyag- és alkatrész- hiány. Továbbá: januártól a vezetők prémiuma az eddiginél jobban függ a lakossági szolgáltatásban végzett munkától. Mindenképpen fellendülés várható, azonban még nem bizonyított, hogy a bevezetett ösztönzők elegendőek lesznek-e. Mire számíthatunk tehát? Becslések szerint egyre több szerep jut majd a „csináld magad" mozgalomnak. És erre a kereskedőknek már most fel kellene figyelniük, hogy a szakboltokban, áruházakban mind több, sokféleképpen hasznosítható kisgép várja a vásárlókat. Miután ilyeneket nemigen gyártanak idehaza, megfelelő- bar- kács-háttériparra van és lesz szükség. Persze, bizonyos munkákat el sem lehet otthon végezni, még ha a jó szándék, a vállalkozó kedv meg is van az emberben. Példaképpen említjük a videokészülé- kek, a színes televíziók javítását. Ilyen és ehhez hasonló szolgáltatásoknak viszont meg kell erősödniük. A kutatók szerint 1990-re 1975-höz viszonyítva, összehasonlító áron számolva, több mint 180 százalékkal növekedik majd az egy lakosra jutó szolgáltatás Magyarországon. mmmmm Az energiatakarékos Álba- és Fenfaplast A Cement- és Mészművek hejőcsabai gyárának látképe. Az Alba Regia Építőipari Vállalat székesfehér- negyedévre az Albaplastból 15 ezer, Fenfaplast vári ablakgyártó üzemében az év első felében homlokzati elemből 7 ezer négyzetméternyi meg- 32 ezer négyzetméternyi nyílászáró szerkezetet rendelésük van. Az év végére ezekből az ener- - ajtót és ablakot — gyártottak Albaplast és giatakarékos műanyag bevonatú nyílászáró ele- Fenfaplast elnevezésű elemekből. A harmadik mekből fekete színezetűt is gyártanak. Lesz-e elegen! szén a megyében? Fotó: Laczó József Uj típusú konténerek Új típusú konténereket fejlesztett ki a mosonmagyaróvári Flexum Kommunális Vállalat. Vállalati szabadalom alapján megépítették a tömörítős konténer 5, illetve 10 köbméteres változatát, amely a könnyű fajsúlyú, de nagy térfogatú ipari. kereskedelmi és lakossági hulladékok gazdaságos gyűjtésére alkalmas. A gyűjtőedényben villanymotorral és hidraulikával működtetett tolólap nyomja össze a szemetet. Tömörítőképessége révén négyszer akkora térfogatú hulladékot tud felvenni, mint maga a konténer, vagyis az 5 köbméteres konténerbe 20 köbméternyi szemét belefér. A tüzelőről, a szénhiányról nem most írunk először, s biztosak vagyunk benne, hogy még hosszú ideig foglalkoznunk kell a témával. A hiány alapvető okát sokan eredendően a Borsodi Szénbányáknál keresik, mondván, hogy csupán rajtuk múlik a kérdés megoldása. Igazságtalanok lennénk a bányászokhoz, ha nem próbálnánk meg feltárni a lakosság és az intézmények fűtési gondjainak más, mégpedig meghatározó forrásait. Megyénkben az elmúlt esztendő végén 268 ezer lakást lehetett számba venni. Viszonylag magas a távfűtéses lakások aránya, ennél kevesebb otthonban ad meleget a gázkonvektor, vagy a villanykályha. A családi házakban elsősorban szénnel fű- tenek, sőt a szilárd tüzelőanyag felhasználása a meghatározó. A Tüzép irodáiban, illetve telepein most sok vásárló áll sorban, akik a szilárd tüzelőanyag felhasználására indított propaganda, valamint az áremelések hatására éppen a közelmúltban tértek át az olajtüzelésről a szénre. Egy jellemző adat: 1981-ben több mint 7500 olajkályhát adott el a kiskereskedelem, tavaly viszont már csak 112 darabot! A szilárd tüzelőanyagra épített etázs-kazánok eladása természetszerűen növekedett, az 1981-es 1735-tel szemben az elmúlt évben 4174 talált vevőre. Az új otthonokban (s magánerőből ma már jóval több épül, mint állami beruházásban) a fűtésre majdnem minden esetben szeneskazánokat használnak. Az elektromos fűtés drága, a berendezés megvásárlása, a kötelező hálózatbővítési hozzájárulás magas költsége miatt sokan eltekintenek ettől a fűtési módtól — marad tehát a szén. A zord tél a szokásosnál hamarabb megcsap- pantotta a pincék készletét, kialakult a hiánypszichózis, ami a már említett felvásárlási lázhoz vezetett. Ennyit magyarázatként, amitől persze télen nem lesz melegünk. A lakossági tüze- lőellátás problémájának megoldása. átfogó, generális intézkedéseket igényel. Udvardy József Tokaj-Hegyalján Szakszervezeti választások Nagy területen találhatók a borkombinát szőlőföldjei, pincészetei, feldolgozóüzemei, hiszen a történelmi borvidék Sátoraljaújhelytől Szerencsig, Tokajtól Abaújszántóig terjed. A legfontosabb munka ezekben a napokban, hetekben mindenütt a zökkenő- mentes szüret előkészítése. Éppen ezért az idei őszön esedékes szakszervezeti választásokat a borkombináti munkahelyeken már lebonyolították. Az egyes kerületek, borászati körzetek, a különböző üzemek és a sátoraljaújhelyi központ munkahelyi tanácskozásain megválasztották a bizalmikat és bizalmihelyetteseket. A munkahelyi bizottságok élén 3, a központi bizottság élén 5 tagú vezetőség áll. A vállalati bizalmi testület alakuló ülésére a szüret befejezése után kerül sor. Ezen megválasztják a borkombináti szakszervezeti bizottságot, annak vezetőségét, a számvizsgáló bizottságot, hét küldöttet a megyei értekezletre és egy küldöttet a MEDOSZ 26. kongresszusára. (Folytatás az 1. oldalról) Nos. arra, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium a közelmúltban jelentősen megnövelte a megyénkben forgalomba hozható szén meny- nyiségét. A hiány pótlására külföldről szereztek és szereznek be tüzelőanyagot és lehetőségeikhez mérten, más megyékből is érkeznek hozzánk szállítmányok. A megfelelő ellátás érdekében viszont feltétlenül szükséges, hogy a már eladott mennyiséget a kereskedelem — jelen esetben a Tüzép — a lakosságnak és a közéleteknek rövid időn belül kiszállítsa és lehetőség nyíljon a lakosságnak a közvetlen, telepi vásárlásra. Ehhez — állapították meg a vb ülésén — a hazai bányáknak és a külkereskedelmi vállalatoknak maradéktalanul be kell tartaniuk a szerződésekben foglalt kötelezettségeiket. A végrehajtó bizottság határozatában felhívta az Északmagyarországi Tüzép Vállalatot, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium által engedélyezett mennyiséget feltétlenül hozza forgalomba, a szerződések teljesítését következetesen szorgalmazza a bányáknál és a külkereskedelmi vállalatoknál. A Borsod. Heves és Nógrád megyében működő kereskedelmi vállalatnak ügyelnie kell rá, hogy a kontingensből a bennünket megillető 63 százaléknyi mennyiség feltétlenül megyénkbe kerüljön. A vb egyben utasította a kereskedelmi osztály vezetőjét, hogy a tüzelőellátásról rendszeresen, szükség esetén pedig soron kívül tegyen jelentést a megyei tanács vezetőinek, hogy ők idejében intézkedhessenek.