Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-04 / 207. szám
1985. szeptember 4., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Napközi az ondi öregeknek Emlékezetes nap marad az ondi öregeknek szeptember másodika, hétfő. Ezen a napon adták ál bensőséges ünnepségen, az öregek napközi otthonát. A Szerencshez tartozó településen (mert ma már Szerencs-Ond néven sze,repel közigazgatási térképünkön), a régi iskola épületében rendezték be a 20 férőhelyes otthont. A tanács előzetes felmérései szerint, szükség volt erre az intézményre. A városatyák kielégítendő az ondi öregek igényét, az elmúlt évben megbízták a Szerencsi Városgazdálkodási Vállalatot a régi, meglehetősen leromlott állapotú épület felújítási, korszerűsítési munkálataival. Teljes elkészültéig — beleértve a berendezési tárgyakat is — másfél millió forintba került Ond új intézménye, amiben benne foglaltatik a megyei tanács Étkeznek az új lakók anyagi segítsége is. Sokat segített a Szerencsi Lenin Termelőszövetkezel és a cukorgyár munkáskollektívája is abban, hogy mielőbb birtokba vehessék az új lakók, s ez hétfőn meg is történt. (cm-i) Mezőkövesden a Bacsó Béla úti lakótelepen, az idén, januárban megkezdődött a gázszolgáltatás. Tavasszal folytatódott a program a városközponti gerincvezeték építésével, és lefektették az Eper, a Szőlő, az Alma utcák, valamint a legelő és a vasútvonal keresztezésével a Mátyás, a Ságvári és a Korvin Ottó utcákban is a gázvezetéket. Ebben az időszakban kezdték meg ezen a területen a lakossági csatlakozó vezeték építéséi. A gázvezeték építésénél szükséges és elengedhetetlen munkák, mint a röntgene- zés, minősítés, helyszíni szemle, nyomáspróba — amelyek hatósági eljárások —, lassítják a vezeték építését, amelyek elégedetlenséget váltanak ki a lakosság ikönöben. A hatósági eljárások viszont szükségesek a biztonságos gázszolgáltatáshoz. Elmondható, hogy jó ütemben halad a program megvalósítása, rövidesen megkezdik a Lenin úti lakótelep, valamint a Martinovics, Damjanich utak közötti vezetékszakasz építése is. Itt lesz a vezeték végpontja, amely ellátja az épülő lakótelep, valamint a középiskolai kollégium energiaszükségletét. Ezt a vezeték- szakaszt 19115. október 15-én helyezik üzembe, az elképzelések szerint. A városközponti gázvezeték másik iránya a Mátyás, Alkotmány, Szegfű utakon közelíti meg a Juharfa úti ■távfűtéses kiazámiházat, aminek gázzal történő ellátását ebben az évben meg kell oldani. A gázprogram kiterjed az Egri úti lakótelepre is, illetve annak környékére, ahol a földgázvezeték lefektetését, illetve a teljes befejezését a jövő évre tervezik. A jövő évben a Bacsó Béla úttól nyugatra levő családi házak gázellátását is szeretnék megvalósítani, s rövidesen megkezdődik az engedélyeztetési eljárás. Mezőkövesd Városi Tanácsát az a cél vezérelte a gázvezeték hálózatának kialakításakor, hogy elsődlegesen a sűrű beépítésű lakótelepeket, és a nagy olajfo- gyasztású üzemeket lássák el olcsó energiával. A hálózati beruházással egy időben Ikezdődött .meg a tanácsi intézmények földgázra való átállítása. Az Állami Fejlesztési Bank, energiaracionalizálási pályázat alapján, 2 millió 451 ezer forintot biztosít az 5. Számú Óvoda, a 2. Számú Általános Iskola, a kórházi belgyógyászati osztály, valamint a rendelő átalakítási munkáihoz. K. E. „Bölény" a külfejtésen A bányászati termékek fajlagos, egy tonnára eső értéke általában csekély, és csak feldolgozásuk során nő meg jelentősen. A késztermék önköltségének jelentős hányada tehát a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől a feldolgozó ., üzemig. Fontos gazdasági szempont ezért a szállítási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben szállított mennyiséget minél nagyobbra venni. A hatvanas évek valóságos forradalmat hoztak, amely a tehergépkocsik csaknem minden lő részére hatott. Megnőtt a motor, a nagyobb teljesítményhez igazították a sebességváltót, a gumiabroncsokat és minden lényeges fődarabot. A hatvanas évektől minden nagyobb autógyár kísérletezett óriás szállítójárművek előállításával. Figyelemre méltók ebben a sorozatban a Be- lavtomaz termelési egyesülés teherautói. A legújabb termék a Bölény nevet kapta. Ám a be- lorussziai erdők hatalmas állata, az élő bölény törpének látszana a külszíni bányákban dolgozó „testvére”, a Belaz billenőszekrényes teherautó mellett. Ezt az óriást, amely egyszerre 1110 tonna rakományt tud elszállítani, a szibériai külszíni szénfejtőhelyeken végzendő munkára tervezték. Nagy produktivitás jellemzi, és a kocsi konstrukciójában alkalmazott sok nem szokványos megoldás, és a vezetőfülke kényelme. A föld felett magasan elhelyezett vezetőfülke jól szellőzik nyáron, és nagyszerűen fűthető télen. A nehéz utakon teljesen megterheli. kocsi biztos vezetéséhez nincs szükség felesleges erőkifejtéshez, noha a bruttó tömeg meghaladja a 300 tonnát. A kormánykerék és a kapcsolókarok ugyanolyan méretűek, mint a közönséges tehergépkocsikon. A nagyszerűen megtervezett, megbízhatóan működő hidraulikus rendszer megsokszorozza a gépkocsivezető által kifejtett erőfeszítést, s pontosan továbbítja a parancsokat a végrehajtó szervekhez, a dízelgenerátorhoz, a kerékmotorokhoz, a fékekhez és a billenőszerkezethez. A óriás gépkocsik alkalmazása számos gazdasági előnnyel jár. Amellett. hogy csökkenti a szállítás önköltségét, csökkenti a szállítási útvonalak túlterheltségét. Munkásfiatalok Győrben II „derékhad” találkozója Kétezer gyertya apró lángja világol a téren. A békevágy jelképeként. A zenekar csak az első néhány taktust játssza, máris dúdoljuk, később az énekessel, majd nélküle: „Nagyon kérlek, becsüld meg őt, a vén Európát, e gyönyörű nőt...” Korábban szintén együtt énekeltünk. „Őrizd a békét hogy ibéke legyen." John Lennon dalát magyarul. Nincsenek jelzőim, vagy amelyek lennének (felemelő, fennkölt, magasztos) nem egészen pontosak, és sajnos, már oly sokszor használták őket, hogy erejüket veszítették. igv tehát: nem eldobni, sutba vágni való érzés, amikor — rakétaerdők, világpusztulás árnyékában — kétezren (vagy többen) a békét énekeljük. A munkásfiatalok II. országos találkozójának csak egy, igaz legjelentősebb eseménye volt a pénteki békeünnep. A kétezer fiatal az előző nap. csütörtök délután érkezett Győrbe, vasárnap búcsúzott a várostól. Most, ahogy visszagondolok erre a négyszer 24 órára, úgy érzem, mintha ennél jóval több időt töltöttünk volna Győr-Sopron megyében. A találkozót a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, valamint Győr-Sopron Megyei Bizottsága rendezte. Az oroszlánrészt érthetően a győriek vállalták és (valóban nemcsak az udvariasság kedvéért) kitűnően megszervezték. Gazdag, sokoldalú, színes programsorozatot állítottak össze a kétezer fiatal számára. A KISZ Központi Bizottsága 1982 decemberében határozott róla, hogy mi az ifjúsági szövetség feladata a munkásfiatalok körében. A határozat szellemében tartották meg két esztendeje az első, debreceni találkozót, s ez a határozat volt az alapja a győri programsorozatnak. A Rába- parti város szívélyes vendéglátónak bizonyult. Szívesen láttak és örömmel megmutatták életüket, önmagukat. Amint a találkozóra készült újságban megfogalmazták: „ ... s bár dicsekedni nem a mi formánk, a mértéktartó büszkeség igen”. Ha egy iparhoz értő embernek azt mondom: Győr, gondolkodás nélkül felel: Rába-gyár. Ám a magyar ipar talán első helyre sorolt büszkeségén kívül a városban, illetve a megyében található a Graboplast, a Gardenia, a Richards Finomposztógyár, a Soproni Szö- nyeggyár, a Magyaróvári Timföldgyár, és a sort még hosszan folytathatnánk tovább. Viszont sajnálják a győriek, hogy náluk nem alakult ki korszerű vegyipar, híradástechnika. MEGYÉNKBŐL: KÉT AUTÓBUSSZAL A munkásifjúság győri találkozóján nem annyira a tinédzserek, mint inkább a huszonéves és a harminc év körüli fiatalok vettek részt. Azok, akik munkájukkal már bizonyították, hogy nemcsak dolgozni tudnak, hanem részt vállalnak a politika formálásából, alakításából is. Ha meggondoljuk, erre a generációra vár az ország gazdasági megújításának végleges feladata. Eszük és kezük munkájától függ további felemelkedésünk, vagy (még rágondolni is rossz) kudarc esetén a visz- szaesés. A rendezvénysorozat alapvető célja volt a munkásifjúság szervezhetőségé- nek demonstrálása, az ifjúsági szövetség befolyásának további növelése. A találkozó egyébként politikai, szakmai és fesztiváljellegű programok egységes ötvözete volt. Lehetőség nyílt a különböző szakmák képviselőinek a tapasztalatcserére, a munka gondjainak megvitatására, örömeinek megosztására. A szombathelyi fiatal összeismerkedhelett mondjuk a debrecenivel, a miskolci a pécsivel, a szegedi a sopronival. Színvonalas művészeti produkciók, izgalmas vetélkedők szolgálták továbbá a munkásfiatalok épülését. Vidám, egyben politizáló volt az együttlét. Megyénk fiataljai két autóbusszal mentek el a találkozóra. Az Ikarusok csütörtökön reggel Miskolcról, a megyei pártbizottság parkolójából indultak, vasárnap. késő délután ugyanide érkeztek vissza. Az első kilométereken még ismeretlen arcok kutatták a másik tekintetét, mire hazaértünk, már jó ismerősök voltunk, barátságok szövődtek, s talán egy-egy szerelem első napjait jelentette néhány pár •számára a győri négy nap. A győri találkozó hangulatára, élményeire évekig emlékezni fognak a résztvevők. Nem hangzottak el hosszú beszédek, érdektelen „közmonológok”, sehol sem volt felesleges szócséplés. A hangsúly az érdemi, eredményes, vitázó, állító és ellentmondó összejöveteleken volt. A szakmai, kulturális és sportprogramok sűrűn váltották egymást és a szórakozásra is jutott idő — délután, késő este, időnként éjszaka. Maga, a megnyitóünnepség a Rába víziszínpadán zajlott le. Sötétedés után kikapcsolták a környék köz- világítását, s a vízen lampionokkal díszített kajakokban hajóztak le a sportolók. Gitárjáték következett, majd Nagy Imre, a KISZ Győr- Sopron Megyei Bizottságának első titkára lépett a mikrofonhoz és hivatalosan (hiszen valójában már délután megkezdődött) megnyitotta a találkozót. Népi táncosok következtek, majd végül az est szó szerint értendő fénypontja: a negyedórás tűzijáték. Gyönyörű volt. A különböző rendezvényeket, programokat lehetetlen Válasz cikkünkre Csótányterv Lapunk 1985. augusztus 30-i, pénteki számában „Csó- tányterv, 1986?” címmel jelent meg cikkünk, amelyben a Jókai utcai lakótelepen létesített MÉH átvevőhely megnyitása ellen emeltünk szót. Hangot adtunk aggodalmunknak, amely szerint az átvevőhely léte csótányinvázióhoz fog vezetni. A napokban eljött szerkesztőségünkbe az Északmagyarországi MÉH Vállalat képviselője. Elmondotta, hogy vállalatuk egyáltalán nem készített tervet a csótányok elterjesztésére, sőt! A Jókai utcai lakótelepen — nem kevés költséggel — egy új, mintaátvevőhelyet létesítettek. Itt csak papír- és textilhulladékot vesznek át. Munkájuk során kifejezetten ügyelnek majd a tisztaságra. volna felsorolni, és nem is volna rá szükség. A fiatalok másnap délelőtt szakmai találkozókon vettek részt, több mint negyven helyszínen — ha sikerült, jól összeszámolnom. A „bázis" a győriek egyik új büszkesége, a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola parkolója volt, ahonnan a negyven autóbusz, hol konvojban haladva, hol külön-külön szállították a fiatalokat a rendezvények különböző helyszíneire. A borsodi és nem borsodi fiatalok közül nem kevesen voltak kíváncsiak a szakmai nap egyik helyszínére, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárra. Valami „csúcsra”, elsőrangúra számítottunk, de amit láttunk, az felülmúlta várakozásainkat, mitagadás, helyenként irigykedtünk. A kovácsüzemet néztük meg, mellette pedig agy modern, automatizált gépsort, az úgynevezett „Ex-cellót”. A gyárlátogatás után a szakmába vágó ás agyéb jellegű kérdésekre Imre Gyula, melegüzemi termelési osztályvezető válaszolt. Őszintén, nyíltan, időnként meglepően. Távozóban az egyik miskolci fiatal megjegyezte: — Ezt meg kell tanulnunk. Nekünk szintén így kellene dolgozni. A tájékozódást, az prszág ügyeinek megismerését jelentette, amikor a munkás- fiatalok a párt és kormány vezetőivel találkozhattak. A „MOT”-ra ellátogatott például Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára és Pál Leír árd. az MSZMP Központi Bizottságának titkaira is. A megyei delegációk vezetőivel ikét és fél órás eszmecserét folytattak a fiatal munkásokat jelenleg leginkább érintő és érdeklő kérdésekről. A délutáni, esti, oldottabb programok helyszíne a már említett főiskola volt. Itt a szabad időt a „Kisalföld" kocsmáiban, a Video presz- szóban, a diszkóban és koncerteken, filmvetítéseken tölthették el a munkásfiatalok. A vasárnapi búcsú után — már hazafelé — több fiatalt kérdeztem meg tapasztalatairól. — Nem bántuk meg a győri utat. Sőt. Udvardy József- nincs! zsákos és konténeres eljárással dolgoznak. Az átvevő- helyről gyakran, szükség esetén akár naponta többször elszállítják az átvett anyagokat. Az új átvevőhely az ott lakók érdekeit is szolgálni kívánja. A lakótelepen élők ugyanis nem tudtak mit kezdeni a lakásukban felgyülemlett papírral és felesleges textilneművel. Ez az átvevőhely — mint utaltunk már rá — „minta” lesz. Hasonlókat kívánnak létesíteni a Miskolc és tevékenységi körükhöz tartozó más városok új lakótelepein is. A MÉH reméli, hogy törekvéseit a lakosság megértéssel fogadja, és mind többen viszik majd el hozzájuk az újrahasznosításra alkalmas hulladékokat..
