Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. szeptember 20., péntek Az írótábor idei programjának utolsó állomása Lillafüred volt. Tegnap zárt a XIV. tokaji írótábor. A búcsúszavak a lillafüredi Palotaszálióban hangzottak el. Ezt megelő­zően dr. Katona Béla, iro­dalomtörténész tartott em­lékező és emlékébresztő elő­adást Kosztolányi Dezső születésének századik év­fordulója alkalmából. A program, csakúgy, mint az első nap, koszorúzás­sal kezdődött. Kulcsár Im­re színművész mondta el József Attila versét, majd a költő emléktáblájánál Ke­rékgyártó István, Kalász László és Gál Sándor helyez­te el a koszorút. Megjelen­tek a rendező szervek (a Hazafias Népfront Borsod Megyei Bizottsága, a Napja­ink című folyóirat szerkesz­tősége és az észak-magyar­országi írócsoport) képvise­lői is. A búcsú egyben előkészü­let is volt a következő ta­lálkozóra. Annyi izgalmas, közérdeklődésre számot tar­tó aktuális téma után (tele­pülésfejlesztés, család, ur­banizáció, s most az ifjúság szocializációja) jövőre, a 15. alkalommal megrendezendő táborban a felelősségről és az elkötelezettségről, je­lesen az író és az irodalom felelősségéről és elkötelezett­ségéről lesz szó. Tehát: jö­vőre, ugyanitt, ugyanekkor, ennyien, a Tiszaladány—To­kaj—Miskolc által határolt háromszögben, a háromnevű megyében. Kádár János látogatása az MSZMP KB Párttörténeti Intézetében Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára — Radics Katalin­nak, a KB Tudományos, Köz­oktatási és Kulturális Osz­tálya vezetőjének kíséreté­ben — csütörtökön délután az MSZMP KB Párttörténeti intézetébe látogatott. A vendégeket Huszár Ist­ván, a Központi Bizottság tagja, a Párttörténeti Intézet igazgatója, Sipos Levente, az intézet pártalapszervezeté- nek titkára, valamint Szűcs Istvánná, a KB tagja, az V. Kerületi Pártbizottság első titkára fogadta. Kádár Já­nos megtekintette a könyv­tárat és az archívumot, ahol Vértes Róbert és Szűcs László ismertette az intézet c két fontos részlegének tevékenységét. A párt főtit­kára ezután a Párttörténeti Intézet igazgatóságának tag­jaival és vezető kutatókkal találkozott. Huszár István adott tájékoztatást az inté­zet munkájáról, az itt fo­lyó munkásmozgalom-törté­neti kutatások jelenlegi leg­fontosabb témáiról. Sipos Levente a pártalapszerve- zet munkájáról, Szabó Ág­nes és Urbán Károly törté­nészek, a Párttörténeti In­tézet osztályvezetői szakte­rületükről tájékoztatták az MSZMP főtitkárát. Kádár János, miután meg­köszönte a fogadtatást és a tájékoztatást, elismerően szólt a hazai és a nemzet­közi tudományos életben te­kintélynek örvendő intézet munkájáról. A felszólalá­sokhoz kapcsolódva kiemel­te a munkásmozgalom tör­ténetével foglalkozó kutatá­sok nagy jelentőségét, hang­súlyozta a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom gazdag tapasztalatainak gyakorlati fontosságát és további sikereket kívánt az intézel egész kollektívájá­nak felelősségteljes munká­jukhoz. Lázár György találkozott japáo gazdasági vezetőkkel (Folytatás az 1. oldalról) mértékben egyetértettünk a legalapvetőbb kérdésben, mégpedig abban, hogy eg.y békés világért kell dolgoz­nunk" — hangsúlyozta Lázár György csütörtök délutáni sa j tóértekezletén. A Japán Nemzeti Sajtó­klubban elhangzott, a láto­gatást értékelő nyilatkozatá­ban a Minisztertanács elnö­ke kiemelte: „A megbeszé­léseken kölcsönösen kifeje­zésre juttattuk az együttmű­ködés bővítésének szándé­kát. Ez egyaránt vonatkozik a politikai kapcsolatokra, a magas szintű személyes kon­taktusok folytatására, a gaz­daságra — amiben mi külö­nösen érdekeltek vagyunk —, a tudományos és műsza­ki együttműködésre, a kul­turális, valamint az emberi kapcsolatokra, ezen belül a turizmus fejlesztésére”. Lázár György a további­akban rámutatott: „Egyetér­tettünk abban, hogy — bár a konkrét üzleteket a vál­lalatok kötik — a kormá­nyoknak is megvan a ma­guk szerepe az üzleti kap­csolatok támogatásában, ösz­tönzésében. Kifejeztem kor­mányunk azon szándékát, hogy a magyar vállalatok számára minél jobb feltéte­leket teremtsünk a nemzet­közi , versenyben történő eredményes részvételhez. Kü­lön hangsúlyoztam, mennyi­re fontosnak tartjuk, hogy a magyar ipar megfelelő mértékben legyen jelen a japán piacon. Ugyanakkor nagyon szívesen vesszük, hogy a japán ipar magyar- országi tőkebefekletésekkei, vegyes vállalatok létrehozá­sával és a harmadik piaci együttműködéssel bővítse kapcsolatait a magyar gaz­dasággal.” Lázár György nagyra ér­tékelte, hogy találkozhatott Hirohito japán császárral, aki őszinte érdeklődést ta­núsított a magyar—japán kapcsolatok jelene és jövője iránt. A Minisztertanács el­nöke kiemelte a japán poli­tikai, gazdasági és társadal­mi élet számos neves sze­mélyiségével lezajlott talál­kozók szívélyes légkörét. Hazánkba érkezett Suharto indonéz elnök Találkozó a 2. számú országgyűlési választókerületben Tegnap, szeptember 19-én, Miskolcon, a Hazafias Nép­front székházában találkozót szerveztek a 2. számú or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerület tisztségviselői­nek. A találkozón, amelyen részt vett dr. Kürti László református püspök, a vá­lasztókerület országgyűlési képviselője, sokan voltak je­len a választókerületből; így az országgyűlési pótképvise­lő, tanácstagok és pótta­nácstagok, a népfront kör­zeti bizottságok tisztségvise­lői, valamint az illetékes te­rületi pártalapszervezetek képviselői. Sokan állunk sorban a zöldségesboltban. Állunk türelmesen, s közben egyet- egyet topogunk előre a „nagy cél”, a mérleg és az eladó felé. Nem, nem narancsért, banánért, fügé­ért vagy más különleges­ségért ez a mai sorban ál­lás, hanem — ki hinné — egyszerűen csak — ubor­káért. Igen, csupán közönséges uborkáért ez a nagy „ér­deklődés”. Ritkán lehet ugyanis ez idén hozzájut­ni ehhez az egyébként szimpla, hétköznapi kony­hakerti növényhez. Ma ép­pen érkezett valamennyi a boltba, s akik idejében megneszeltük, beálltunk a sorba. Nem tudom, a ha­zai kertészet története is­mer-e a letűnt századok­ban akkorra „megtisztelte­tést” az uborka iránt, amekkora napjainkban éri. S miközben csigalassúság­gal lépkedünk előre a zöld­ségespult mellett, — hogy- hogynem — a költő sorait dúdolgatom hangtalanul magamban: „Kenyér s uborka az ebédjük mára, / A találkozón — ahol fel­vetődött az a javaslat is, hogy ne három, hanem két- havonkénl jöjjenek össze a választókerület aktuális gond­jait megbeszélni — a felszó­lalók érintették a legfonto­sabb kérdéseket, többek kö­zött a peremkerületek még mindig meglevő kommuná­lis alapellátásának gondjait, a belváros szanálási terüle­teinek tervezettebb bontási munkáit, az Avas-alja köz­lekedési problémáit, a tele­pülésfejlesztéssel kapcsolatos pénzügyi kérdéseket. s mind úgy eszik, ne vesz- szen csöpp se kárba .. Igen, így volt ez az án- tivilágban az egyik legne­hezebb paraszti munkában, a cséplőgép mellett, ami­kor — ugyancsak a költő szerint — „elfáradt por kering .. . még jó paraszti tüdővel szívják, rágják a port. ..” Közben toklász, törek, pelyva is hullt a hajukra, nyakukba, ami ugyancsak marta, „csiklan­dozta” őket, s kévét hány­tak az etetőnek a cséplő­dobra, meg kötegnyi szal­mát adogattak fel a ka­zalrakáshoz, vagyis a csör­gő verejtékkel járó csép- léskor — uborkát ebédel­tek a cselédek, napszámo­sok, kepésparasztok. Ubor­kát, amely az elképzelhe­tő leghitványabb, így a legolcsóbb konyhakerti „termék” volt — valami­kor, hajdanán ... És ezen a nyáron-őszön? Sorban állunk érte, mint a legfinomabb déligyümöl­csért. Topogás közben iz­gulunk, hogy legalább egy kilónyit kaphassunk salá­tának vagy kovászos ubor­Megmenekül a hársfa Megmenekül a Diósgyőr. Marx téri hársfa. Mint azt korábban hírül adtuk, épít­kezés miatt kivágásra ítélte­tett egy közel százéves hárs­fa Diósgyőrben, a Marx téri gyógyszertár udvarán. Bar- kóczy János kohómérnök, LKM-nyugdíjas levélben hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a fára. Levelét mi szerkesztett formában köz­readtuk, mely nyomán az építkezésben érdekelt felek tervegyeztető tárgyalást hív­tak össze, melyen úgy dön­töttek, hogy az építési ter­vek módosításával helyt ad­nak a kérésnek, s nem vág­ják ki a hatalmas lombko- ronájú hársfát. kának. Téli ellevésről szó sem lehet, nemcsak azért, mert ritkán és keveset kap a zöldséges, hanem ... ha­nem ... az ára miatt, sem .. Mert el sem hinnénk, ha az árcédulán saját sze­münkkel nem látnánk, és ki nem kellene fizetnünk az egyetlen kilóért, hogy 34 forintba kerül. Ha té­len néhány forintot még hozzá teszünk — egy kiló banánt kaphatunk ennyi pénzért. Pedig azt nem egy hajításnyiról, a közeli vagy a szomszéd megyei téesz- ből hozzák, hanem Ko­lumbiából, Ecuadorból, több tízezer kilométeres hajóká- zás után érkezik hozzánk. Mi mást tehetnénk, mint hogy toporgunk to­vább a sorban, abban a reményben, hogy hátha jut még nekünk is egy kiló- nyi a „delikátesszé” avan­zsált uborkából. Legfel­jebb el-elmorogjuk ma­gunkban többször is a „nagy” kérdést: Jól van ez így?..­<h. j.) (Folytatás az I. oldalról) társadalmi élet számos más vezető képviselője fogadta. Ott volt az ünnepélyes fo­gadtatáson a Budapesten akkreditált diplomáciai kép­viseletek több vezetője és tagja. Jelen voltak a buda­pesti indonéz kolónia tag­jai is. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett a magas rangú in­donéz vendégnek; felcsen­dült a két ország himnusza, majd Suharto elnök, Lo- sonczi Pállal együtt, ellé­pett a díszzászlóalj előtt. Úttörők szaladtak a térre, s virágcsokrokkal köszön­tötték az indonéz államfőt és feleségét. Ezután a ven­déglátók és a vendégek köl­csönösen bemutatták egy­másnak a két ország jelen­levő közéleti vezetőit, s Su­harto elnök megismerkedett a budapesti diplomáciai tes­tület megjelent képviselői­vel is. Az ünnepélyes fogadtatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult. Az indonéz államfő hiva­talos programja délután tiszteletadással folytatódott: Suharto elnök a Hősök te­rén megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét. Ezután az Országház De- legációs termében megkez­dődtek a magas szintű ma­gyar—indonéz tárgyalások. A magyar tárgyalócsopor­tot Losonczi Pál vezeti. Tag­jai : Czinege Lajos, Katona Imre. Várkonyi Péter, Ve­ress Péter, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Bar- tha Ferenc, a Miniszterta­nács Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Debrece­ni István, hazánk indonézi­ai nagykövete. Suharto elnök áll az In­donéz Köztársaság tárgyaló- küldöttségének élén. A de­legáció tagjai: Sudharmono miniszter, az államtitkárság vezetője. Johannes Sumarlin. a nemzetfejlesztés tervezési minisztere, az Állami Terv­bizottság elnöke, Mochtar Kusumaatmadja külügymi­niszter, Murdiono miniszter, a kabinet titkára. Nana Sutresna, politikai ügyekkel foglalkozó külügyminiszter- helyettes. Atmono Surjo, külgazdasági kapcsolatok­ban illetékes külügyminisz­ter-helyettes, valamint Kas- man Pahala Haodjahan Sia- han, Indonézia magyarorszá­gi nagykövete. A rövid plenáris találko­zón a két államfő méltatta a látogatás jelentőségét és kifejezte meggyőződését, hogy a mostani tárgyalások, a széles körű véleménycse­re lehetővé teszik egymás helyzetének, nézeteinek még jobb megismerését, és hoz­zájárul a kapcsolatok elmé­lyítéséhez, különösen gazda­sági téren. Ezt követően Losonczi Pál dolgozószobájában négy- szemközt tárgyalt Suharto elnökkel. A szívélyes lég­körű találkozón áttekintették a magyar—indonéz kapcso­latok fontosabb kérdéseit, fejlesztésük lehetőségeit, és ismételten megerősítették szándékukat az együttműkö­dés erősítésére. Este Losonczi Pál díszva­csorát adott Suharto tiszte­letére, ahol a két államfő pohárköszöntőt mondott. W Értesítés Értesítjük az alant felsorolt utcák lakóit, a korábbi szórólapos értesítésünk alapján, hogy 1985. október 1-től kukás rendszerrel gyűjtjük a szemetet Kukaedények a vállalat raktárában korlátozott számban még kaphatók. Nagyobb számú megrendelés esetén az edénye­ket díjmentesen a helyszínre szállítjuk. Kodály Zoltán u.; Csáby Lajos u.; Petöíalvy Lajos u.; Kara József u.; Cséti Ottó u.; Szentistváni u.; Finkey József u.; Bánát u; Boldog u. MISKOLCI KÖZTERULETFENNTARTÓ VÁLLALAT Miskolc, József Attila u. 65. szám Uborka — banánáron

Next

/
Oldalképek
Tartalom