Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

1985. szeptember 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Labdarúgás NB II. Döntés Diósgyőrött a 90. percben DVTK—SZEOL-DÉLÉP 1-0 (0-0) Diósgyőr, .‘iöOO néző. Vezet­te: Hartmann. DVTK: Pici — Szlovák, Szűcs, Oláh, Görgei — Teo- tloru, Menyhárt, Balogh — Szlit'ka, Dzurják, Lippai. Ed­ző: Bánkuti László. Csere: Balogh helyett Kiss a 46. percben. Tíz percig az ismerkedés­sel telt az idő, utána azon­ban ugrásszerűen feljavult az iram. Az első negyedóra végén Dzurják futtából 14 méterről alig durrantott a jobb sarok mellé. A másik oldalon Takó nagy erejű sza­badrúgása találta el Oláh mellét, aki ápolásra szorult. A 25. percben Lippai 13 mé­terről kísérletezett, de Hor- nyák bravúros vetődéssel szögletre tornászta a labdát. Nem sokkal később Kántor röviden tolta haza a labdát, Dzurják lecsapott rá, elvitte a kapus mellett is, majd az oldalhálóba lőtt... Ezt kö­vetően Lippai háromszor is elcsúszott kecsegtető indítás utón. A második félidőt szegedi lehetőség vezette be, mert a 47. percben Márton iramo­dott meg, egy csel után ka­pura emelt, szerencsére Piel a helyén volt. Az 50. perc­ben Menyhárt labdájával Lippai tört ki a szegedi vé­dők közül, elhagyta a 11-es pontot is, amikor Kozma el­kaszálta. A nyilvánvaló ll­es helyett Hartmann előzé­kenyen tovóbbot intett... Egy perccel ezután Kiss bal oldali szögletéből Oláh fe­jessel a felső lécet találta el. A 63. percben Márton ló­dult meg, de lövése elkerül­te a bal sarkot. A 74. perc­ben Dzurják ugrott fel fe­jelni az ötösön, amikor ki­lökték a labda alól, a játék­vezető ezúttal sem látott okot a közbeavatkozásra ... Négy perccel később újból Dzurják volt a főszereplő. Kilépett a védők közül, a büntetőterületen belül azon­ban Kántor elkaszálta. A síp most sem szólalt meg ... Rohamozott a DVTK, a sze­gediek teljesen feladták a támadások lehetőségét, s ki­zárólag a védekezéssel tö­rődtek. A döntés a 90. perc­ben született meg. Meny­hárt az alapvonalról ponto­san adta középre a labdát, s az érkező Kiss 12 méterről ballal, laposan a bal alsó sarokba lőtt, 1-0. (A gólt kö­vetően tumultuózus jelene­tek játszódtak le a pályán. A szegediek vitatták a gól érvényességét, szerintük Menyhárt már az alapvona­lon túlról kanalazta be a bőrgolyót a kapu elé. Hart- mannt azonban nem hatot­ták meg a reklamálások. A lefújás után piros lapot mu­tatott fel az őt megsértő Takónak). Küzdelmes, jó színvonalú mérkőzést hozott a két re­mekül felkészített együttes csatája. Az első félidőben még a vendégeknek is akad­tak felvillanásaik, de a szü­net után már az történt a pályán, amit a diósgyőriek akartak. Nyomasztó fölény­be került a vasgyári együt­tes, szinte állandóan a ven­dégek térfelén folyt a játék. A piros-fehérek helyzetek sorát dolgozták ki, de ezek sokáig kimaradtak. Máskor pedig az indiszponáltan mű­ködő Hartmann „kegyelme­zett” meg a szegedieknek, akik örülhettek, mert há­rom büntetőt „nézett el" az enervált bíró. A hazaiak ta­lán az idény eddigi legjobb teljesítményét produkálták, akartak, harcoltak, s a ta­lálkozó jelentős részében jól is játszottak, ezért győ­zelmük teljesen megérde­melt. Jók: Szlovák, Görgei, Menyhárt, Kiss. BANKUT1 LÁSZLÓ: — Végre jól játszottunk! A ki­tűnő mérkőzés mindkét együttest dicséri. A helyze­tek és a játék alapján na­gyobb arányban is nyerhet­tünk volna. Doros László Szekszárd—KVSE 1-1 (1-0) Szekszárd, 1000 néző. Ve­zette: Aczél. KVSE: Novák — Szamosi. Kerekes, Lcskó, Fodor — Munkácsi, Petrovics, Kál­mán — Deszatnik, Török, Asszony. Mb. edző: Sáfrány István. Csere: Deszatnik helyett Majoros, a 64. percben. Tö­rök helyett Bukovics, a 88. percben. A hazaiak kaptak hama­rabb lábra és kezdeményez­tek többet. Fölényüket a 8-1- es szögletarány is jelezte. A szekszárdi támadások egé­szen a 41. percig nem jártak eredménnyel. Ekkor egy bal­oldali szabadrúgást követően a védők késlekedtek a fel­szabadítással, és a szemfü­les Kniesz közelről a hálóba vágta a labdát, 1-0. A gól nem kedvetlenítette el a vendégeket, vezettek néhány támadást. A szünet után a KVSE bátrabbá, aktívabbá vált. Egyre-másra vezette akcióit, és a 63. percben egyenlített. Formás barcikai támadás gördült a pályán, lábról láb­ra vándorolt a labda. Fodor volt a „végállomás”, aki 16 méterről, nagy erővel, véd- hetetlenül bombázott a bal alsó sarokba, 1-1. Újítottak a a szekszárdiak, s a 70. perc­ben nagy lehetőséget szalasz­tottak el. Munkácsi felesle­gesen kezezett a büntetőte­rületen belül. Aczél játékve­zető határozottan a 11-es pontra mutatott. Dienes nagy műgonddal készülődött, és aztán elegánsan a jobb alsó sarok mellé gurította a pety- tyest. A hajrában már nem változott az eredmény, annak ellenére, hogy itt is, ott is zörrenhetett volna a háló. Végre pontot szerzett a KVSE! — így foglalható ösz- sze a 90 perc lényege. Meg/- szakadt tehát egy párját rit­kító rossz sorozat, s talán az elkövetkezendő hetekben egyre-másra gyűjtögeti majd pontjait a Vegyész. Ez a mérkőzés nem érdemelte ki a szépségdíjat. Különösen az első félidőben láthatott a kö­zönség alacsony színvonalú futballt. Az enyhe hazai me­zőnyfölény egy gólt eredmé­nyezett, de érezni lehetett, hogy ez nem kedvetleníti el a KVSE-t. A második fél­időben rá is kapcsoltak, 20 percig irányítottak, megsze­rezték a kiegyenlítő gólt. A vége felé a szekszárdiak el­keseredett rohamokat vezet­tek, de a győztes „találatot” nem sikerült megszerezniük, mert a vendégek védelme jól állt a lábán. A döntetlen igazságosnak mondható. Jók: Kerekes, Fodor, Petrovics, Leskó. SÁFRÁNY ISTVÁN: — Lelkes játékkal teljesen meg­érdemelten jutottunk a szá­munkra oly fontos döntet­lenhez. Mislei Tibor az nb ii. allasa 1. Eger 8 5 3 — 12- 4 13 2. Keszthely 8 6 1 1 11- 4 13 3. STC 8 5 1 2 12- 4 11 4. Diósgyőr 8 5 1 2 17-10 11 5. Komló 8 5 — 3 15-12 IC 6. Szekszárd 8 3 4 1 9- 7 10 7. D.-újváros 8 3 3 2 11- G 9 8. N.-kanizsa 8 3 3 2 11-10 9 9. SZEOL—DÉLÉP 8 3 2 3 15- 9 8 10. Vác 8 4 — 4 7-10 8 11. Szolnok 8 3 1 4 12-14 7 12. Ganz-MAVAG 8 3 1 4 9-12 7 13. Ny.-háza 8 3 1 4 8-11 7 Sopron 8 2 3 3 8-11 7 15. Melripond 8 3 — 5 14-16 G 1G. Szabó SE 8 2 2 4 810 6 17. D. Kinizsi 8 2 2 4 10-13 < 18. Veszprém 8 3 — 5 11-15 G 19. Buja 8 2 1 5 9-19 5 20. KVSE 8 — 1 7 6-18 1 További eredmények: Honvéd Szabó Lajos SE—Szolnok 2-0. Komló—Metripond 3-2. Nyíregy­háza—Ganz-MAVAG 2-1. Debre­ceni Kinizsi—Baja 4-0. Sopron— Vác 1-0. Keszthely—Dunaújváros 1-0. Nagykanizsa—Veszprém 2-1. Eger—Salgótarján 1-0. A hét végén Országos bajnokság Miskolcon A miskolci városi sport- csarnokban szombaton és va­sárnap rendezik meg a bir­kózók ifjúsági II. korcsopor­tos országos bajnokságát, melyen szinte valamennyi hazai egyesület képviselteti magát. A szombati selejte­zők fél kilenckor, a vasár­napi döntők pedig 9-kor kezdődnek. Gutman József, a DVTK vezető edzője elmond­ta, hogy sportolóik közül el­sősorban Fábiántól, Repká- tól, Kötelestől, Faragótól, Ináncsitó! és Farkastól vár­nak tisztes helytállást, érmes helyezést. Felvételünk az egyik korábbi miskolci ifjú­sági viadalon készült. Kalo Mariann a tájfutó VB-ről — Nem kis izgalommal ké­szültem a tájfutó világbajnok­ságra, hiszen sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán kijutok, kijutunk-e? Természete­sen nagyon megörültem, amikor megtudtam: az aka­dályok elhárultak, részt ve­hetünk az ötödik kontinen­sen sorra kerülő eseményen. A magyar küldöttség élvez­te a nemzetközi szövetség és az OTSH támogatását, az én költségeimhez pedig klubom, a DVTK járult hozzá. Igazán jó, hogy ösz- szejött minden, ugyanis fur­csa lett volna, ha távol ma­radunk. Mert két esztendő­vel ezelőtt Magyarország adott otthont a VB-nek. — Szereplésünk nem si­került valami fényesen. Női váltónk kilencedik lett, jó­magam pedik 40.-nek érkez­tem egyéniben a célba. A váltóról annyit, hogy ami­kor startoltam, csak a ti­zedik helyen álltunk, s a csapatot egy „fokozattal” sikerült feljebb tornásznom. Zalaegerszegen a hatodik helyet harcoltuk ki, most tehát visszaestünk. Önma­gámtól lényegesen többet reméltem. Úgy éreztem, hogy jó formában vagyok, alaposan ráhangoltam ma­gam a VB-re. Sajnos, nem úgy sikerültek a dolgok, ahogyan reméltem, a terep megfogott. A viadal előtt már két héttel Ausztráliá­ban voltunk — eddig álta­lában csupán egy-egy hé­tig tartózkodtam külföldön —, ott gyakoroltunk, edzet­tünk. A szokatlan környe­zet, az akklimatizációs prob­lémák, a világversenyeket megelőző szokásos ideges­kedés mind-mind hozzájá­rult gyengébb teljesítmé­nyemhez. A tereptől a szó szoros értelmében megijed­tem. „Fekete” volt az egész ..., hegy, hegy hátán. A lábam húzott, de összpon­tosítani nem tudtam. A szakvezetés a női gárda eredményeivel természete­sen nem volt, és nem is le­hetett elégedett. A fiúk ki­tettek magukért, váltóban az igen előkelő negyedik helyet harcolták ki. Már napok óta itthon vagyok, és még egyszer átgondoltam a kenguruk földjén nyújtott formámat. Harminc perc tá­volságra kerültem az első helyezettől, de tulajdonkép­pen — valós tudásom alap­ján — a különbség nem le­hetett volna 15 perctől több. — Csodálatos élmények­kel lettem gazdagabb. Azt is mondhatom, hogy tulaj­donképpen körberepültem a világot. Gépünk oda-vissza érintett egy tucat világvá­rost. A több tízezer kilomé­teres „égi utazás” kellemes volt, filmeket néztünk, ol­vastunk, játszottunk, zenét hallgattunk. A VB-t a Ben­digo nevezetű helységtől 100 kilométerre rendezték, így tulajdonképpen a nagyváro­sok (Sydney, Melbourne) for­gatagát, hangulatát kevésbé érzékelhettük. A VB-t Auszt­ráliában nem kísérte nagy érdeklődés. A sporthírek­ben csupán azt mondták be, hogy hol zajlik az esemény, aztán közölték a végered­ményt és kész. A televízió­ban viszont állandóan lát­tunk lóversenyt — az auszt­rál nemzeti sportág roppant népszerű! Aztán sokszor su­gároztak rögbit, atlétikai versenyeket, de a tájfutást még véletlenül sem. — Mesébe illő sztorit is elmondhatok. Az egyéni versenyek után a rendezők a győztes sportoló térképé­vel végigjárták az útvona­lat. Speciális műszerekkel — természetesen érc for­májában — összegyűjtöttek vagy másfél kiló aranyat. Rögtön érdeklődni kezd­tünk, és a helyiek elmond­ták, hogy Bendigóban is sok arany van a föld alatt. Le­het engedélyt is kérni egy kis terepkutatásra!... Szé­pek voltak a kenguruk, a koala-mackók. Az utóbbia­kat nagyon féltik a kipusz­tulástól, ezért szigorú tör­vényeket hoztak a védel­mük érdekében. A kígyóktól nagyon féltem, de hideg volt, így szerencsére nem futottunk össze. A növény­zet? Eukaliptusz, páfrány — egyébként legelő, rét és dombos vidék váltja egy­mást, a talaj pedig köves. Ahol találtam, csipegettem szedret, mondhatom, ugyan­olyan volt, mint nálunk Lillafüreden. — Hosszú volt az auszt­ráliai kiruccanás, jóleső ér­zés volt a Ferihegyi beto­non landolni. Most már itt­honi feladataimra készülök, egy-két verseny’ még hátra van. A soron következő franciaországi világbajnok­ságig két esztendő áll ren­delkezésemre. Természete­sen szeretnék újra bekerül­ni a csapatba, s bizonyíta­ni: többre vagyok képes, attól, amit a mostani VB-n produkáltam. Következnek a dolgos hétköznapok . .. Lejegyezte: Kolodzey Tamás sport Labdarúgó kupaszerda Tegnap megkezdődtek az európai labdarúgó kupaküz­delmek. Eredmények: UEFA KUPA: Videoton— FF Malmö 1-0 (0-0). Székes- fehérvár. A hazaiaknak nem ment a játék, bár az erő­szakos, lelkes svédek alapo­san megnehezítették dolgu­kat. Az egygólos előny so­ványnak tűnik a visszavágó­ra ... G.: Végh. BEK: Bp. Honvéd—Sham­rock Rovers 2-0 (1-0). Bu­dapest. A kispestiek végig többet kezdeményeztek, győ­zelmük megérdemelt. G.: Dajka, Détári. A Rapid—Tatabánya KEK, illetve a Rába ETO—Bohe­mians UEFA Kupa mérkő­zés lapunk zárta után feje­ződött be. Szép jubileumhoz érkezett a Borsodnádasdi Kohász Sportegyesület. Ezekben a napokban ünnepük a klub megalapításának 75. évfor­dulóját, s ezt igyekeznek emlékezetessé tenni. Külön­böző rendezvények színesítik a gazdag programot. Az asz­talitenisz, sí, természetjáró és labdarúgó szakosztályokat működtető egyesület vezetése szerdán nemzetközi labdarú­gó-mérkőzést szervezett, ame­lyen a hazaiak ellenfele a csehszlovák Baniv Havirov gárdája volt. A lemezgyári sporttelepen az ünnepélyes megnyitót követően a részt­vevők a sárkányrepülő klub motoros repülőinek a bemu­tatójában gyönyörködhettek, aztán került sor a nemzet­közi barátságos összecsapásra. TOTÓSAROK Tippel: Zombori Ferenc (Az elmúlt héten viszonylag sok 1-es került a nyertes szelvényre, mégsem fizetett rosszul a totó, mert váratlan vereséget szenvedett az Inter és a Verona. Ezúttal ismét nyugatnémet és olasz bajnoki ta­lálkozók kerültek a szelvényre, s a 38. hét cseppet sem ígérkezik egyszerűnek. A tippelő: Zombori Ferenc, a Borsod Megyei Tanács testnevelési és sportosztályának fő­előadója.) — Két újonc találkozik Hanno­verben, ahol a hazaiak szeretnék megszerezni első győzelmüket. Erre van is esélyük. Eddig remekül helyt­állt a Kaiserslautern, Bongartz ed­ző jó munkáját dicséri a tény, gon­dolom, az Uerdingen sem állíthatja meg a piros-fehéreket. Az újonc Schalke nem kényeztette el szur­kolóit, a győzelemre ezúttal sincs esélyük a Hamburg ellen. — Túl sokat ikszelt a Köln, most vége szakad ennek a sorozatnak, valamelyik fél kicsikarja a győzel­met Stuttgartban. A Kassel legfel­jebb az egyik pontot engedi át el­lenfelének. Érzésem szerint a Blau- Weiss a városi rangadón legyőzi a Herthát. Idegenben aratott leg­utóbb meglepő győzelmet a Hom­burg, ezúttal viszont az Aachen megtréfálhatja őket. A Bari még nem tudott beilleszkedni az első osztályba, most sincs valós esélyük a Roma ellen, hiába élvezik a ha­zai környezet előnyeit. A Piorenti- na otthon nem rossz, gondolom, a Milánnak sem terem babér Firen­zében. — Kicsit talán meglepő, de Lecce- sikert várok a Torino elleni talál­kozón. Zico hazatért Brazíliába, et­től függetlenül az Udinese mindent elkövet a helytállás érdekében. A Sampdoria nem kergethet nyerési álmokat, egy ponttal biztosan ki­egyeznének Francisék. A Cagliari —Genoa találkozó kiélezett csatát és valamelyik fél sikerét hozhatja, itt a döntetlennek kicsi a valószí­nűsége. A Perugia rosszul rajtolt, most talán javít. A pótmérkőzésen a hazaiak felé billen a mérleg nyel­ve. Három bét a kenguruk földjén Jubileum Borsodnádasdon

Next

/
Oldalképek
Tartalom