Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-19 / 220. szám
1985. szeptember 19., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Tudnivalók @ az államhatár rendjéről A belügyminiszter l lí)7í>. számú rendeletében elrendelte, hogy „az államhatártól számított egy kilométeren belül történő vadászathoz az illetékes határőrkerület parancsnokának engedélye szükséges.” A rendeletből következik, hogy az érintett vadásztársaságok kötelesek engedélyt kérni az egy kilométeres sávban történő vadászathoz, az illetékes határőrkerület parancsnokától. Az engedélyt írásban kell kérni minden év augusztus 15-ig. Az írásos kérelemhez csatolni kell az éves vadászati naptárt, illetve ütemtervet és a vadásztársaság tagjainak névjegyzékét 3—:i példányban, az engedélyt a kerület parancsnoka írásban küldi meg, amely szeptem. bér 1-től a következő év augusztus 31-ig érvényes. Tehát a határvonaltól számított egy kilométeres sávban történő vadászat első teltétele a kerületparancsnoki engedély. További teltételek : — társas vadászat esetén a vadászat kezdete előtt 24 órával a vadásztársaság köteles bejelenteni a területileg illetékes határőrőrsre, hogy mettől meddig, mely területen, hány fővel kívánnak vadászni; — a társaság névjegyzékén szereplő vadászok egyéni vadászat esetén előző nap Ki óráig kötelesek bejelenteni az érintett határőrőrsre, hogy mikor, hol kívánnak vadászni; — a határ közelében vadászó személynek tilos az államhatárt átlépni, (még lelőtt vad után is), a szomszédos állam területére átlőni és a túloldalon tartózkodó személyekkel beszélgetni; — amennyiben a társaság vendégvadászatra hív meg valakit az egy kilométeres sávban folyó vadászathoz azt az egyes alkalmakkor köteles az érintett őrsre bejelenteni és a határ rendjének betartására a meghívott figyelmét felhívni. Sajnos, még a rendelet megjelenése után 10 évvel is előfordul, hogy a határ mentén területtel rendelkező vadásztársaságok esetenként megsértik az előírásokat, pedig a rendelet be nem tartásával szabálysértést követnek el. Ugyancsak a fenti belügyminiszteri rendelet szabályozza a határvizeken történő halászat, illetve horgászás teltételeit. Határvíznek tekintendő a folyó, patak, csatorna, tó mindazon szakasza. amelyen a határvonal halad, illetőleg, amelyet a határvonal metsz. Az ilyen vizeken való halászati, vagy horgászati engedély megléte mellett — a határőrség írásos engedélye szükséges. Az engedélyt a határvonaltól mintegy öt kilométeres sávban lakók a területileg illetékes határőrőrs parancsnokától, az ennél messzebb lakók pedig a határőr kerületi parancsnokságtól kérhetik. Az engedély általában naptári évre érvényes, azt évente meg keli hosszabbítani. Az ilyen engedély tulajdonosa az éjszakai halászatot, vagy horgászatot 24 órával előbb köteles bejelenteni a területileg illetékes határőrőrsön. A határvízen tartózkodókra is érvényes, hogy tilos az államhatárt átlépni és a szomszédos állam területén tartózkodó személyekkel beszélgetést folytatni. A Minisztertanács 40/1974. számú rendelete előírja, hogy ,,a Magyar Népköztársaság területén az államhatár közelében tartózkodó személyek kötelesek olyan magatartást tanúsítani, hogy ne sértsék vagy veszélyeztessék a szomszédos állam területét, az ott tartózkodó személyeket, és az ott levő javakat, illetőleg a nemzetközi jog által védett egyéb érdekeket.” Az előzőekben e fontos kötelezettség néhány vonatkozásáról már volt szó, a továbbiakban a leggyakoribb határrendsértések megelőzése érdekében szólunk. A Minisztertanács rendeletének végrehajtására kiadott 1/1975. számú belügyminiszteri rendelet alapján „az államhatár mentén tartózkodó személyek a szomszédos állam területén tartózkodó személyekkel csak felhatalmazás esetén folytathatnak beszélgetést”. Ennek megszegése határrendsértés. Ha nem is nagy számban, de előfordulnak ilyen esetek, különösen a határ mentén dolgozók és esetenként turisták részéről. Ugyancsak a belügyminiszter rendelete írja elő. hogy „az állattartók kötelesek gondoskodni arról, hogy háziállataik ne menjenek át az államhatáron. ' Háziállatok átkóborlása különösen olyan helyeken fordul elő, ahol a határ közelében legeltetés folyik és az állatokat őrzők figyelmetlenek. A lenti rendelet természetesen nemcsak az állattartókra, hanem a legeltetéssel megbízott dolgozókra is vonatkozik. Az államhatár mentén a magatartási szabályok közé tartozik az is, hogy mindenki tartsa be a szabadban való tűzrakásra vonatkozó szabályokat, illetve az ezzel kapcsolatos óvintézkedéseket. Ezek be nem tartása számos esetben okozott olyan mezei, vagy bozóttüzet, amely átterjedt az államhatáron. A határon a tűz átterjedése igen súlyos határrendsértés- nek minősül, ezenkívül súlyos anyagi kihatása is van. Ugyancsak határrendsértés- nek minősül a határjelek szándékos, vagy gondatlan megrongálása, eltávolítása. A határjelek szándékos rongálása. eltávolítása nem jellemző. de rongálás esetenként a határ mentén dolgozó munkagépek által előfordul. Ilyen esetekben az akaratlan elkövetés tényét a munkagép kezelője köteles jelenteni a területileg illetékes határőrőrsre, illetve munkahelyi felettesének, aki azt az őrsre jelenti. Határrendsértésnek minősül az államhatáron át katonák, vagy fontosabb objektumok fényképezése is. Az államhatár rendjének fenntartásával összefüggő kötelezettségek teljesítése és azok jogos elvárása a szomszédos államok részéről kölcsönösségen alapszik, egyben biztosítékul is szolgál, hogy a határon rend és nyugalom uralkodjék. Az egységet alkotó jogok és kötelességek egyaránt vonatkoznak mindkét fél állampolgáraira és a területükön tartózkodó harmadik ország állampolgáraira is. A határőrség azt leéri a határterületen működő állami, társadalmi, gazdasági szervektől és minden állampolgártól, hogy maradéktalanul szerezzenek érvényt az államhatár rendjére vonatkozó jogszabályoknak, tartsák és tartassák be az ezzel kapcsolatos állampolgári kötelezettségeket és nyújtsanak segítséget a határőrségnek a határrend fenntartásában. Ritter Ottó ny. határőr alezredes A Konsum ex egy éve Egy esztendeje, 1984. szeptember 10-én adták át Miskolcon, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat észak- magyarországi kirendeltségét, amely akkor hatodik volt az országban. A Konsumex a fogyasztási cikkek exportjával, importjával foglalkozó vállalat, kereskedelmi tevékenységével csökkent- heti a hiánycikkek számát, és színesítheti a választékot. Mint annak idején a megnyitón elhangzott, az új ki- rendeltség várhatóan élénkülést hoz az ellátásban, a választékcserében és a kisha- tármenti forgalomban egyaránt. Feladatként fogalmazódott meg, hogy munkájukkal segítsék elő megyénk termékeinek külföldre juttatását az addigiaknál nagyobb mértékben. Most arról érdeklődtünk Böröck Gyulánétól, a kirendeltség vezetőjétől, hogy miként telt el az első év? — A kezdet legfontosabb feladata a kapcsolatfelvétel volt az észak-magyarországi állami, szövetkezeti, termelő és kereskedelmi vállalatokkal. Azóta már megismerték profiljukat, tudják, hogy mit ajánlhatnak fel számukra, illetve mire számíthatnak. Külföldi kapcsolataik révén egyre több hazai árucikk kerül határainkon túlra a szomszédos szocialista országokba. Az exportot tekintve elsősorban az élelmiszerek, játékok, fém- tömegcikkek és kozmetikumok jelentősek, míg az importból beszerzett ruházati cikkek, méteráruk, kerámiák és sportcipők az itthoni üzletek választékát gazdagít ják. A működésük kezdetétől eddig eltelt időszak rövidnek tűnik munkájuk alapos megítéléséhez és vélemény- nyilvánításhoz, de a kialakított kapcsolatrendszer jelentős felfutást ígér. Tovább folytatják a határ menti és árucsere-forgalom céljára alkalmas belföldi áruk felkutatását, elősegítik kooperációk. valamint együttműködési megállapodások létrehozását. Feladatuk a rendszeres, folyamatos piackutatás és a termékválaszték bővítése mind szocialista, mind pedig tőkés relációban. Munkájuk során sok segítséget kaptak a Külkereskedelmi Minisztériumtól, a Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottságától, valamint a helyi tanácsoktól és a megyei pártbizottságtól. A jövőt illetően a Konsumex kirendeltség dolgozói bíznak abban, hogy még több hazai áruféleséget ismerhetnek meg a külföldi vásárlók, miközben boltjainkban egyre kevesebb hiánycikkel kell számolnunk a fogyasztási cikkek területén. P. Zs. Új bérleti díjak Gyermekalbum Tájékoztatjuk az érdekelt bérbeadókat és bérlőket, hogy 1986. április 1-től megváltozik a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bére. A változás érinti a településkategóriákba és a bérleménycsoportokba történő besorolást, továbbá a fizetendő bér mértékét. Az emelt bérek megfizetése általánosságban három szakaszban valósul meg, a teljes összegű bérleti díjat 1988. január 1. napjától kell fizetni. Az új bérleti dijak közlésének kötelezettsége a bérbeadókat terheli. Az 1985. július 1. napján fennálló bérleti jogviszonyokat legkésőbb 1985. október 31-ig kell bejelenteni. A közlési kötelezettség elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az új bér megfizetését, csak a bejelentést követő hó első napjától — legkorábban azonban csak 1986. április elsejétől — kérheti a bérbeadó a bérlőtől. Az 1985. július 1. után keletkezett bérleti jogviszonyok esetében az új bért a szerződésben kell rögzíteni. Az új bér megállapítását megelőzően a bérbeadó köteles a helyiséget felmérni, a megfelelő településkategóriába és bérleménycsoportba sorolni, valamint — a jogszabályban rögzített módosító tényezők figyelembevételével — a bér mértékét megállapítani. Az állami tulajdonban álló helyiségek esetében a bérbeadó az új bért a bérlővel az e célra rendszeresített „Helyiségbér-közlési lap”-on köteles közölni. A közlési lapot a nem állami szervek és magánszemélyek is alkalmazhatják, de nem kötelező. A nyomtatványt a bérbeadók azokon a településeken, ahol tanácsi ingatlan- kezelő szervek működnek, itt szerezhetik be. Az egyéb településeken lakók pedig a körzetközponti tanácsokhoz fordulhatnak közlési lapért. B.-A.-Z. Megyei Tanács építési és vízügyi osztály Újra a kenyérről Eddig nehezen hittem el, hogy vannak olyan betegségek, amelyek időről időre kiújulnak. Ilyen betegség Sa jók eresztő r kenyérellátása, s szerény véleményem szerint ugyanez a helyzet a környező községekben is. Hogy egyszer-egyszer valamilyen oknál fogva késik a kenyér, a pékáru, előfordulhat, de. hogy hónapok óta szinte már rendszeresen 9— 10 óra felé érkezik, azt már nem is tudjuk és nem is akarjuk elfogadni. Erre már nem lehet az illetékes sütőipari vállalatnak magyarázata. Ügy tudjuk, hogy rendelet írja elő, hogy az alapvető élelmiszereknek nyitásra az üzletekben kell lennie. Három év alatt kétszer kellett a szerkesztőség segítségét kérnünk, eddig ez használt, A panaszos levél közlése után egy ideig itt volt az áru nyitásra. Most is ebben reménykedünk. Siklósi Sándor Sajókeresztúr Ahol tud, segít Nyékládházán Juhász Katalin. 5. osztályos kislány a réten egy vergődő gólyát talált, amely féllábon állva, szétterült szárnyaival sikertelenül próbálkozott a magasba szállni. A kislány kiabálására odaszaladt FurKovócs Csaba édesapjával Miskolcról Beküldte Prokof István, Mező- csátról kálón Sanyika édesanyjával Miskolcról mann János és Barancsi Pál 8. osztályos tanuló. Hazavitték a beteg állatot és a szülők azonnal beszállították a kórházba a fiatal gólyát. Sajnos, a gondos ápolás sem menthette meg a kedves madarat, amely mint kiderült, a villanydrótnak ütközött. Egy gólyával kevesebb lesz a délre költöző madarak száma. de egy példával gazdagabb lett azon bizonyítékok száma, hogy vannak úttörők, kik nemcsak betanulták, hanem meg is tartják a 12 pont legszebb fogadalmát; „Az úttörő ahol tud, segít” Kóródy Gézánc Nyék Iád háza A leninvórosi Pók Marika A Közúti Igazgatóság válasza Lapjuk augusztus 15-i számában megjelent „Bajos útjavítás” című olvasói panaszra a következő tájékoztatást adjuk: A mezőnvárád—szentistváni úton Mezőkeresztes belterületén kohósalakos burkolat- szélesítést és bitumenitatá- sos hengerlést végeztünk. A szélesítésnél körültekintő munka esetén is óhatatlan, hogy ne kerüljön föld az árokba. A panaszra az elszállítást soron kívül elvégeztük. Az út megerősítéséhez választott technológia utántö- mörítő burkolat, amely megfelelő minőségben készült el. A kőpergés a technológia velejárója és nem a bitumen kötőanyag hiánya okozta, amely azóta meg is szűnt. Stoll Gábor műszaki igazgató Levelekből Egy miskolci tanár írja: Már többször volt szó a cukorbetegek, kórosan kövérek diétájáról. Jó lenne, ha az idült vastagbélhurutban szenvedőknél is megoldódna a diétás ebéd a vendéglátó- iparban. Ezzel nagyon sok terhet lehetne levenni az évek óta pluszmunkát vállaló feleségek, édesanyák válláról. Az is elegendő lenne, ha hétfőtől péntekig kapnánk ebédet. Az előzetes igényfelmérés után a központi helyen levő Avas éttermet lenne célszerű megnyerni az ügynek. * Nagyon hiányzik a miskolci Madarász Viktor, Szeles utca és Búza tér kereszteződésbe egy lámpa, vagy egy forgalmat irányító rendőr. Itt akkora a teher- és a személygépkocsi-, autóbusz-forgalom, hogy képtelenség befordulni, vagy gyalogosan áthaladni főleg, ha csúcsidő van. Mielőbbi megoldást várunk. — írja Szabó János miskolci olvasónk. (A témával már többször foglalkoztunk, legutóbb a miskolci Közúti Igazgatóság adott részletes tájékoztatást.) összeállította: Orosz B. Erika
