Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-19 / 220. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1985. szeptember 19., csütörtök Felelősség az ifjúságért, ■ ■■ WF W . a jovoert Tiszaladánytól (ahol felvételünk készült) Tokajon át Miskolcig, s a tegnapi találkozók egyikének jóvoltából Sajószentpéterig tar­tott az irótábor résztvevőinek útja. Balogh Imre felvétele (Folytatás az 1. oldalról) az sem mond ellent, hogy Fekete Gyula, a Magyar Írók Szövetségének alelnöke né­mi konfliktust érzett a párt­ós az ifjúsági szervezet hi­vatalos kutatóinak vélemé­nye és a párt, KISZ gyakor­ló politikusainak az állás­pontja között. A nézet-, vagy fogalmazásbeli különbség okait elemezve Molnár Zol­tán is utalt arra, hogy a jobbító szándékú ifjak és idősek nem elsősorban a diszkókultúra (szubkultúra) továbbfejlesztésén munkál­kodnak. Kamarás István azt boncolgatta, hogy a jobban boldoguló fiatalok nem biz­tos, hogy boldogabbak is. Simon Ottó azt firtatta, hogy hol kezdődik a társa­dalmi beilleszkedést segítő, gátló, tehát kiszámíthatat­lan hatást okozó kontra- szelekció. Ács Zoltán kérte, javasolta, hogy ne visszafe­lé tekingessünk, hanem elő­re. Petrőczi Éva, a kifejezés, az önkifejezés, a helyes és szép beszéd — önvédelmet is adó — szükségességére hívta fel a figyelmet. Sán­dor András azt tanácsolta, hogy el kell vonni (vonzó programokkal) a rocktól a mai fiatalokat. Hegyi Imre, az életkörülmények humani­zálásának fontosságáról szóit. Dr. Kun László az MSZiMP Borsod-Abaúj-Zemplén Me­gyei Bizottságának titkára -hozzászólásában egy maga­sabb minőségű szintézisre törekedett. Utalt arra, hogy az emberek roppant bölcs dolgokat tudnak mondani az ifjúságról, általában, de az egyes ember zavarban van, saját gyermekeivel szemben. Jó lenne — mond­ta —, ha a tehetséges, dol­gozni akaró és tudó állam­polgárok hangjai nem keve­rednének a lusták ideológi­ai köntösben megjelenő hő­zöngésével. És különben is az ifjúság gondjainak, prob­lémáinak orvoslására leg­alább nyolcvan százalékban értelmes, okos. kötelező ér­vényű határozatok születtek. A megvalósítás halad lassan, s az idő sürget.. . Egy má­sik, ugyancsak „népben, nemzetben" gondolkodó hozzászóló véleménye szerint „történelmi késésben” va­gyunk; rohannunk kellene ahhoz is, hogy helyben ma­radjunk. Az elmúlt napok esemé­nyeiről csak vázlatos, elna­gyolt lehet a krónika. Hely, idő, türelem kell a nézetek kifejtéséhez. A jó hagyomá­nyokat folytató írótáborban elhangzott vélemények ké­sőbb mindenki számára hoz­záférhetőek Jesznek, s a résztvevők úgy határoztak, hogy egy szerkesztőbizott­ság ajánlást készít a felsőbb szervek számára a szélsősé­gektől mentes hozzászólá­sok alapján a ifjúságról, a jövőről, a felelősségről. B. I. El ár tanácsi gazdálkodása (Folytatás az 1. oldalról) Beruházásokra a múlt évi fejlesztési terv nagyjából 2,5 milliárd forintot biztosított. A személyi és gazdasági szol­gáltatásnak mintegy HU szá­zaléka a tanácsi lakásberu­házást és a telepszerű ma­gánlakás-építés előkészíté­sét szolgálta, mivel köztu­dottan továbbra is ' egyik nagy gondunk, tennivalónk a lakásépítés. Ráadásul még mindig csökkentett állami pénzből. Összességében va­lamivel kevesebb, mint 5000 lakás épült meg. Kulturális ellátásra 380 millió forint jutott. Miskol­con megépüli :12 új általános iskolai tanterem és öt köz­ségben készült el 4—4 tan­termes iskola. A következő évek ilyen jellegű fejleszté­si programja is megfelelően előkészített, máris megkez­dődött HU tanterem kivitele­zése. Az óvodai hálózat a tervet meghaladóan gyara­podott, jelenleg 15(15 gyerek­kel járhat több. Gyarapodott az egészség­ügy. Erre a célra és szociá­lis ellátásra 259 millió fo­rint fejlesztési pénz jutott. Befejezték a miskolci Sem­melweis elmeosztályának bővítését, építészetileg kész a Vasgyári Kórház sebésze­te, a sátoraljaújhelyi kórház 40 ágyag bővítése. Mezőkö­vesden 150, Ózdon 72 ágyas reumaosztály építését kezd­ték meg. Átadtak megyénk­ben három bölcsődéi is, bár ezek közül tavaly csak a kö- vesdi kezdhette meg a mun­kát, a miskolci és az edelé- nyi bölcsőde használatba vé­tele idénre húzódott át. Sürgető tennivalóink közé sok minden más is tartozik. Az ivóvízellátás megoldását segítendő tavaly újabb nyolc községben épült meg a víz­hálózat, 600 ezer köbméte­res napi kapacitással növe­kedett a vízhozam. Ózdon bővítették a szennyvíztisztí­tót, Miskolcon és Üjhelyen ezek a munkák a pénzügyi lehetőségek szerint épülnek. A bolthálózat több, mint 0000 négyzetméterrel gyara­podott. A megyei tanács vb év köz­ben a feladatok jellegének megfelelően rugalmasan se­gítette egy-egy célkitűzés el­érését. Lakás, iskola, egész­ségügyi létesítmény építését segítendő helyi tanácsok­nak mintegy 20 millió fo­rintot előre biztosított, a beruházás meggyorsítására. Bizonyos helyekről —, ahol láthatóan nem tudták meg­felelő ütemben felhasználni a pénzt — az összegeket át­csoportosította. A hagyomá­nyos családi házas telkek kialakításához 32 községbe nyújtott pénzügyi támoga­tást, ugyancsak anyagiakkal segítette a fiatal házasok, többgyermekes családok la­káshoz juttatását. A városokban, községek­ben adódó feladatok ered­ményes végrehajtását miként minden korábbi évben, úgy most is nagymértékben se­gítette a lakók áldozatválla­lása, társadalmi munkája. Tavaly ennek a munkának az értéke 817 millió forint volt. Á falusi értelmiség A KISZ megyei bizottságának ülése Ülést tartott az SZMT elnöksége Több fontos napirendi pont is szerepelt tegnap délelőtt a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanácsának elnökségi ülésén. Elsőként javaslatok hangzottak el a szakszervezetek megyei, kül­döttéi tekezletére készített beszámolójáról, majd a Bor­sod Megyei Tanács VII. öt­éves tervkoncepcióját véle­ményezte a lestület. Ezt kovetőleg tájékoztató- ka! hallhattak a jelenlevők a megye gazdálkodásának első féléves tapasztalatairól, a kongresszusi és' felszaba­dulási munkaverseny ered­ményeiről, és az SZK.P XXVII. kongresszusa tiszte­letére tett felajánlásokról. A községek népességmeg­tartó erejéről, az ezzel kap­csolatos feladatokról ma­napság gyakorta esik szó. Mit lehetnek a tanácsok, a társadalmi szervek annak érdekében, hogy a helybéli­ek jól érezzék magukat a kistelepüléseken? Elsősor­ban: biztosítsák azokat a szolgáltatásokat, azt az el­látást és olyan életkörülmé­nyeket, amelyekhez hason­lóval rendelkeznek a város­lakók. Legyen elegendő áru és választék az üzletekben, ne kelljen utcahosszat járni naponta az iható vízért, közlekedésre, gyalogosforga­lomra alkalmas utak és jár­dák hálózzák be a települé­seket és természetesen gon­doskodjanak a helyi, vagy környékbeli foglalkoztatás­ról. Sorolhatnánk még a megtartó erő sajátosságait, amely befolyásolja a vidé­ken élő értelmiségiek lét­számának alakulását is. Egyebek között erről is szó volt tegnap a KISZ Borsod Megyei Bizottságának ülé­sén, annak a napirendnek a kapcsán, amely a falun élő és dolgozó értelmiség hely­zetével foglalkozott. Megyénk aprófalvaiban érthetően lényegesen korlá­tozottabbak a lehetőségek, mint a nagyobb lélekszámú községekben, városokban. A közigazgatás átszervezése óta azonban a falvak önállób­ban dönthetnek a rendelke­zésükre álló pénz felhasz­nálásáról, tehát saját sorsuk alakításáról. És ebben az alakításban részt vehet va­lamennyi érintett, helyi la­kos, ötleteivel, hasznosítha­tó javaslataival. Az ülésen ezt követően az If jú Gárda 1984—85-ös kép­zési év munkáját értékelték, majd javaslatokat tettek a következő képzési időszak legfontosabb feladataira. Ötletnap A megújuláshoz, a prog­ramként meghirdetett és fel­vállalt, szükségszerű innová­cióhoz várnak hasznosítható ötleteket, javaslatokat a fia­taloktól is a Lenin Kohá­szati Művek vezetői. Ennek az elvárásnak a jegyében rendezik meg az ötletnapot is az LKM ifjúsági klubjá­ban. A ma délutáni — fél 3-kor kezdődő — találkozó­tól, beszélgetéstől is sokat várnak a kohászat vezetői. A gyárban egyébként — az in­novációs negyedév része­ként — a megújulásról több fórumon is szó lesz. Az in­nováció gyakorlati kérdései­ről például 20-án, pénteken szerveznek konzultációt. Fegyverrel a hazáért Fegyverrel a hazáért a fa­sizmus ellen címmel kétna­pos rendezvényen — kiállí­tásokkal és baráti találko­zókkal — emlékeznek meg a Eiste és Nagy-Kázmér térségében földet ért 10 fős partizáncsoportról ma és hol­nap Ózdon és Ari ón. Özdon, a Kun Béla Művelődési Köz­Házi vadállatok Az őszi erdőt járó turista szívesen letér a kitaposott ösvényekről, elbarangol messze az utakról, hogy mi­nél többet lásson a termé­szet szépségeiből. Üt ja erős kapaszkodókon, vízmosáso­kon, meredek gerinceken ve­zet és útközben százados fá­kat, színesedő cserjéseket csodálhat meg. Léptei alatt, ha megroppan egy gally, őzek emelik a nesz irányá­ba hegyes fülüket. Az erdő vadjainak többsége úgy- ahogy bevárja az embert és csak akkor iramodik meg, ha a biztonsága forog ve­szélyben. Csupán a kései fé­szekalja népség, a nyár vé­gén világra jött aprójószág árul el tanácstalanságot, ügyetlenséget. Ösztönösen fél ősi ellenségeitől, a rókától, a vadmacskától, az ölyvtől. Ha ilyen veszély fenyegeti, megbúvik, igyekszik észre­vétlenné válni. Az emberhez ugyanakkor úgy viszonyul, mint a házőrző kölykei. A gyámoltalanságnak egyéb oka is lehet, a repülni tu­dás, vagy éppen a kitartó futás hiánya. Mit tesz az ember, ha erdei útján meg­pillant egy magára maradt. ijedt szemű kis őzet, ame­lyik alig áll a lábán, eset­leg sánta, legyengült? Gon­doskodó természetünk azt diktálná: gyerünk, vegyük az ölünkbe, vigyük haza a melegre, jut majd neki az ÁBC-ből tej, fű és széna a térről, meg kukorica is a téli napokra, amikor erősebb ab­rakot követel a vadak szer­vezete, hogy ellenállását megőrizze. A bajok akkor kezdődnek, amikor a kis va- dóc kinövi az udvar hátsó szögletében álló ólat, roha­mosan növekvő mozgásigé • nye miatt az egész udvart, sőt, ha ivaréretté lesz, már a türelmet mutató környe­zetet sem szenvedheti. Állatkertek szakemberei, hivatásos állatgondozók a megmondhatói, mennyi sze­rencsétlen kis jószág sorsa alakul így évente. Mert a leírt folyamat végén mi sem látszik természetesebbnek, a kis őzet, muflont felajánlják valamelyik állatkertnek. Az ember naponkénti gon­doskodásához szoktatott vad, bármilyen erős is ősi. vé­dekező, menekülő-támadó ösztöne, a vadonnak ereszt­ve egyhamar ellenségei ál­dozatává válhat. Ez tehát nem számít jó megoldásnak. Viszont az állatkertek, va­dasparkok sem győznek be­fogadni minden „házi vad­állatot". Mindezt annak ürügyén mondjuk el, hogy az elmúlt napokban is fel­ajánlottak egy kis őzet a miskolci Vadasparknak. Azért írunk erről éppen most, mert az őszi erdőben valószínű újra, meg újra találkozhatunk legyengült, láthatóan magára maradt ap­ró vadakkal. Hadd mond­juk el, a vad az erdőé, azt ugyanúgy nem vihetjük ha­za, mint a hegygerinc leg­szebb koronájú faóriását sem. Segítő, jó szándékunk legfeljebb addig terjedhet, hogy ha sérült állatot lá­tunk, azt jelezzük az erdé­szetnek. Az erdő vadállatainak be­fogásával, szakszerűtlen tar­tásával, babusgató nevelé­sével — lássuk be — egyéb­ként sem az állat érdekei­nek megfelelően cselekszünk, hanem önző módon erőltet­jük a természetre azt. amire nincs szüksége. Nagy József Alapiokú és középfokú állami nyelvvizsgák Miskolcon Az Állami Nyelvvizsga Bi­zottság ezúton tájékoztatja az érdeklődőket, hogy 1985. novembei 27—28-án (szerda —csütörtök) vizsganapot tűz ki. A vizsgák a Nehézipari Műszaki Egyelem Idegen- nyelvi Lektorátusán (Mis­ii olc-Egy etem város, 3515, jo­gi épületszárny) lesznek. Mind az alapfokú, mind pedig a középfokú nyelv­vizsgául angol, francia, len­gyel, nemei, olasz, orosz és szlovák nyelvből iskolai vég­zettségre való tekintet nél­kül az előírt nyomtatványon a 15. életévüket betöltött sze­mélyek jelentkezhetnek. Csupán azoknak a jelent­kezőknek biztosíthatjuk a vizsgára bocsátását, akiknek szabályosan kitöltött jelent­kezési lapja postán 1985. ok­tóber 26-ig (szombat) beér­kezik az NME Idegennyelvi Lektorátusára. Csak postán feladott jelentkezési lapokat fogadhatunk el. A jelentkezőket a vizsga helyéről és időpontjáról a vizsga előtt 10 nappal ki­értesítjük. lelentkezési lapok és a vizsgadíj befizetését igazoló csekkek a TIT Mis­kolc Városi Szervezetében kaphatók (Miskolc, Széchenyi út 16. I. em.). A vizsgákkal kapcsolatban az érdeklődőket készségesen tájékoztatjuk az alábbi tele­fonszámon: 65-111 17-29-es mellék. Állami Njelvvizsga Bizottság pontban ma délután fél 5- kor kiállításon mutatják be a partizáncsoport doku­mentumait. A megnyitón szlovákiai delegáció is részt vesz és várják a kiállítást követő beszélgetésre a cso­port még élő tagjait is. Az ózdi honismereti kör tagjai gyűjtötték össze a partizán- csoportra vonatkozó doku­mentumokat, £ az általuk felkutatott anyagból rendez­ték meg Arlón (ez a kiállí­tás 20-án nyílik meg ünne­pélyesen) a helybeli szüle­tésű, a harcokban hősi ha­lált halt partizán, Tengely József emlékkiállítását. Az ő nevét, és az ugyancsak hősi halált halt, ózdi Oláh Ist­ván nevét az Ózdi Kohásza­ti Üzemek két brigádja ve­szi fel a mai napon. A MÁV keres 1985. december 3-án induló háromhónapos jegyvizsgáló (kalauz) kiképzésre 18. életévüket betöltött - vagy azt 1986 februárban betöltő — nőket és férfiakat. Feltétel: — erkölcsi bizonyítvány, — érettségi, vagy 8 ált. iskolai végzettség, — orvosi alkalmasság, — jegyvizsgálói munkakörre való rátermettség. Jelentkezni lehet: személyesen a Miskolc Tiszai pu. munkaerőfelvételi irodáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom