Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-14 / 216. szám
Ülóst tartott a megyei tanács A ' i.r.'. 'rjlés résztvevőinek egy csoportja Javaslat a hetedik ötéves Imre Faluvégi Lajos felszólalása VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 216. szám Ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. szeptember 14. 11 mezőgazdaság helyzete, feladatai Váncsa Jenő sajtótájékoztatója Megyénk valamennyi városát, községét, aprófalvát gyakorlatilag, a megye minden lakóját közvetlenül érintő téma szerepelt a Bor- sod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács tegnapi ülésén. A hetedik ötéves tervkoncepcióról volt szó, melyről megyénk legmagasabb állami fóruma rekord hosszú időben, csaknem négy órán át tanácskozott. A téma súlyát jelzi: a tanácskozáson részt vett Faluvégi Lajos, a kormány elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke is. (Beszédét lapunk 3. oldalán közöljük.) Az ülés résztvevőit Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte, majd Jurás László, a tanács vb tervosztályának vezetője szóban is kiegészítette a hetedik ötéves terv elképzeléseiről szóló írásos anyagot. Az újabb tervidőszakra vonatkozó elgondolásnak, rendszernek hogyanjáról, mikéntjéről, ismérveiről az írásos anyag — mondhatni — már régóta közkézen forog. Különböző szervek, intézmények, fórumok, összejövetelek mondtak róla véleményt, alakították, formálták, a koncepció összeállítói mintegy hároméves tájékozódás, véleménygyűjtés és főként vitatkozás által letisztult tapasztalatokat gyűjtötték benne össze. Tegyük hozzá rögtön: még mindig nem véglegesen, hiszen bizonyos csiszolásra, finomításra ezután is van mód. Mindenesetre a tegnapi tanácsülés — bizonyos észrevételekkel, megjegyzésekkel, kiegészítésekkel — elfogadta az írásos anyagot. Ezt az anyagot korábban lapunkban már ismertettük, a várható fejlesztések, célkitűzések némely ágáról részletesen is szóltunk, ezért most az alábbiakban inkább a felszólalásokból tudósítunk. Emlékeztetőül mégis hadd utaljunk rá, hogy a kiemelt feladatok között szerepel az egészséges ivóvíz biztosítása újabb községekben, a lakás- helyzet — súlyos helyzet — javítása, az oktatás fejlesztése. Különösen sok a tennivaló a többi megyei székhelynél rosszabb mutatókkal rendelkező Miskolcon, valamint az aprófalvas településeken. Az újabb tervidőszakban persze a legnagyobb gondosság mellett sem tűnnek el a problémák, de lelkiismeretes, körültekinti) munka révén mindenképpen kisebbekké válnak. A felszólalók sorát Bollók Józsefné tanácstag nyitotta meg. Mezőkövesd évek óta legsúlyosabb gondjával, a városon áthaladó hármas fő közlekedési út átkelési szakaszával foglalkozott. Ez a probléma egyre nagyobb, most már a Bükkábrányban újonnan megnyílt bánya miatt is növekszik a forgalom. Naponként a város főutcáján — üzletek, óvodák, hivatali helyiségek között — mintegy 12 ezer jármű halad el, a forgalom 70 százaléka átmenő. Korábban, 1978- ban, a városi tanács már elfogadta az elterelő út tervét, azóta viszont nem történt semmi. (A jóval később felszólaló Faluvégi Lajos is utalt a problémára, megemlítve, hogy áthaladva a városon, legalább kétszáz biciklit látott csupán a Matyó Áruház közelében.) A kö- vesdi tanácstag ennek a mind lehetetlenebb helyzetet teremtő állapotnak a megoldásához kérte a segítséget. Kovács László, Miskolc tanácselnöke elmondotta, hogy egyetért a koncepcióval, azokkal a részletekkel is, amelyek a községek fejlesztését, az aprófalvak gondozását célozzák. Hiszen a községek mibenléte nyilvánvaló hatással van Miskolcra is, ily módon a községek, a kis faluk ügye egyben Miskolc ügye is. (Népességmegtartó erő, bevándorlás stb.) Mis- kolccal viszont mindenképpen szükséges kiemelt feladatként — központi támogatást is igénybe véve — foglalkozni, hiszen a város nem csupán a miskolciaké. Naponta mintegy 80 ezer (!) bejáró' fordul itt meg, üzemekben, iskolákban, kórházban, boltokban. Évente körülbelül egymillió kiránduló érkezik a városba külországokból, vagy az ország más tájairól, ami nagy öröm, de egyben szükséges ezek megfelelő ellátásáról is gondoskodni. A Tiszai pályaudvar forgalma megközelíti (mások szerint túlhaladja) a Keleti forgalmát. Számos mutatónkról jobb nem beszélni, mert méltatlan a városhoz, a megyéhez. (Ezer lakosra bolthálózatból nálunk 800 négyzetméter jut, Győrben 1500, Pécsett ugyancsak jóval több ezer négyzetméternél, de nem érjük el az országos átlagot semmi fontosabb mutatóban.) Lakásra, oktatási létesítményekre kell sok pénzt fordítani — a várható pénznek mintegy 80 százalékát (!), de kell az egészségügyre, az ivóvíz biztosítására, a peremkerületekre is, és még kellene villamossínek felújítására, az elavult közlekedési park felújítására, mozi a felszabadulás óta egyetlen egy sem épült, a belváros rehabilitációja égetően szükséges stb., stb. Hornok Incéné elmondotta, hogy Abaújban is hagyománya van a társadalmi munkának, ily módon készülnek el bizonyos közcélú létesítmények is, kérte, hogy ezek fenntartásához is adjon a megyei tanács támogatást akkor is, ha ezek nem az úgynevezett céltámogatással épültek meg. A településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatosan úgy véli, ehhez reálisabb felmérés szükséges. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter pénteken a Parlamentben a mezőgazdaság helyzetéről, a következő évek feladatairól, a jövő évi közgazdasági szabályozórendszer mezőgazdasági vonatkozásairól tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta: az agrárágazatnak továbbra is stratégiai fontosságú szerepe van a népgazdaságban és a külpiaci egyensúly megteremtésében. Az elmúlt években az ágazatnak nehéz körülmények között kellett ráállnia az intenzív növekedési pályára. Veszteséget okozott a folyamatos cserearányromlás, a versenyképes termékek körének bővítésével kellett igazodni a megváltozott piachoz, olyan anyag- és energiatakarékos technológiák bevezetésére volt szükség, amelyekkel gazdaságosabb a termelés. Az ágazat — jelentős gazdasági alapjára és szellemi potenciáljára támaszkodva — alkalmazkodni tudott a megváltozott feltételekhez, s várhatóan teljesíti a hatodik ötéves tervidőszak legfontosabb előirányzatait. A bruttó termelés öt év alatt 20 százalékkal nő, ami valamivel még több is az előirányzottnál. Az idei terméseredmények mindent egybevetve megfelelőek — hangsúlyozta a miniszter. Az összességében jó színvonalú hazai ellátás mellett az ágazat minden korábbinál nagyobb volumenű kivitelt produkál. A szocialista piacon az agrár- gazdaság eleget tesz kötelezettségeinek, a nem rubel- elszámolású kivitelben a mennyiségek várhatóan a tervek szerint alakulnak, az árbevételnél viszont — a nyomott külpiaci árak következtében —• 5—15 százalékos veszteségekkel kell számolni. A tavalyihoz képest javult a hazai zöldségellátás. Különösen bőséges a termés paprikából, paradicsomból, burgonyából. Szőlőből a kedvezőtlen időjárás miatt a vártnál jóval kevesebbet szüretelhetnek, ami tetemes — számítások szerint mintegy 6 milliárd forint értékű — veszteséget jelenthet. A húsellátás meny- nyiségileg megfelelő, bár a sertéstartási kedv megtorpanása miatt a termelés elmarad a tervtől. Javult a tej-, tejtermék- és a kenyér- ellátás, gazdagabb kínálatban, jobb minőségű termékek jelennek meg most már a fővárosi üzletekben is. A miniszter a továbbiakban elmondta: kialakultak az ágazat fejlesztésének fő irányai. A következő években a minőség javítása, a külpiachoz való rugalmas igazodás és a jövedelemtermelő-képesség fokozása élvez elsőbbséget. Éppen ezért a valóban piacképes termékeket előállító alágazatok hangsúlyozott szerephez jutnak. A jobb minőségű terTegnap délelőtt a pártszékházban — munkatervének megfelelően — ülést tartott a megyei párt-végrehajtóbizottság. Elsőként megtárgyalta a Borsod Megyei Állami Építőipari Vállalat munkájáról szóló jelentést, amely áttekintette a vállalat VI. ötéves tervben végzett munkáját, és részletezte az 1985. évi gazdálkodás nehézségeit és eredményeit. mékek arányának növelését az átvételi árak módosításával is támogatják, így a tej, a gabona, a cukorrépa minőség szerinti átvételének rendszerét más alágaza- tokra — elsősorban a húsiparra — is folyamatosan kiterjesztik. A hetedik ötéves tervidőszakban folytatódik az intenzív gabonaprogram és 1990-re 17,5—18 millió tonna gabona megtermelése a cél. A kertészetben a minőség javítása és a hozamok fokozása az elsődleges feladat, míg az állattenyésztésben a fajtaváltás, a jobb minőségű húst adó sertések arányának növelése a legfontosabb. A tejtermelésben lényegében csökkenő tehén- állomány mellett nagyobb hozamokat kell elérni, a baromfiágazatban pedig a vá- góhús-mennviség növelése a fő teendő. A főbb tennivalók közé tartozik a meliorációs munka folytatása és az A vb megállapította, hogy a BÁÉV a VI. ötéves terv során jó koncepciót dolgozott ki, jó irányban indultak el a nehézségek leküzdése, a jobb minőségű munka és a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. 1985 első negyedében azonban — főleg a rendkívüli tél miatt — érzékeny veszteség érte a vállalatot, s bár májusban, júniusban fellendült a termelés, a lemaradásokat eddig nem tudták pótolni. A vezetés és a kollektíva azonban bízik abban, hogy céltudatos, kemény munkával az év hátralevő részében pótolják a kiesést, és eredményesen zárják az évet. A közvéleményben az építőipari tevékenység negatív megítélése leginkább^ a minőségi kifogásokkal van ösz- szefüggésben. A vitában nagy hangsúlyt kaptak a lakásátadásnál jelentkező műszaki hibák. A VII. ötéves tervben mind a lakossági igények kielégítése, mind az eredményesebb gazdálkodás megköveteli a minőség javítását. A végrehajtó bizottság elismerte a BÁÉV kollektívájának, vezetésének az erőfeszítéseit, amelyet a megyei pártbizottság vonatkozó határozatának végrehajtása érdekében tett. Megállapította: ami a jövőt illeti, a koncepció, az irány jó, a változás ütemét azonban gyorsítani kell. A megkezdett helyes lépéseket folytatva nagy szükség van a pozitív folyamatok felgyorsítására. * Lapunkban is többször foglalkoztunk vele, hogy a lakosság szénellátása terén az utóbbi időben sok gond jelentkezik, kevés a szén, sok a türelmetlen várakozó. (Folytatás a 3. oldalon) (Folytatás a 2. oldalon) Ez a Hajó nem akármilyen hajó. Tengere nine*, de a gyerekek kedvence. Tiszaladányban horgonyoz, s moccanatlanul is messzi tájakra visz. (Riportunk az 5. oldalon.) Laczó József felvétele (Folytatás a 2. oldalon) A megyei párt-rb napirendjén — A BÁÉV munkája — A lakosság szénellátása $