Észak-Magyarország, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-02 / 205. szám

AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 205. szám Ára: 1,80 Ft Hétfő, 1985. szeptember 2. Nincs más út, mint a békés együttélés útja Mihail Gorbacsov nyilatkozata Az új iskola legújabb növendékei: az elsősök A szovjet—amerikai kap- . csőlátókról, ezen belül a no­vemberre Genfbe tervezett csúcstalálkozóról, valamint a nukleáris és űrfegyverkezés megállításával kapcsolatos szovjet álláspontról nyilat­kozott a Time amerikai hír­magazinnak Mihail Gorba­csov, az SZKP KB főtitká­ra. A Moszkvában vasárnap este nyilvánosságra hozott válaszaiban Gorbacsov bo­nyolultnak, feszültnek, sőt robbanásveszélyesnek nevez­te a nemzetközi helyzetet, s mint mondotta: ez az álla­pot még tovább romlik. Ezért össze kell szedni a politikai bátorságot, s meg kell állí­tani az egyre előbbre tartó fenyegető folyamatot. Véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, meg kell kezdeni a leszerelést és a kapcsola­tok javítását — jelentette ki a szovjet politikus. A Szovjetunió — folytatta az SZKP KB főtitkára — nem pusztán szorgalmazza a kapcsolatok javítását, ha­nem egészen konkrét javas­latokat és gyakorlati lépése­ket is tesz ennek érdekében. Ezt szolgálja többek között a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet morató­rium, s az a javaslat, hogy az Egyesült Államok csatla­kozzon e moratóriumhoz és újítsák fel a nukleáris kí­sérletek teljes tilalmáról folytatott tárgyalásokat. E cél érdekében született a világűr békés hasznosítá­sában való együttműködés­ről és az űrfegyverkezési hajsza megállításáról szóló ''indítvány is. A felelős amerikai veze­tőknél azonban nyílt ellen­állásra találtak a szovjet ja­vaslatok, amelyeket megpró­bálnak csupán propaganda- fogásnak feltüntetni. Bárki, aki egy kicsit is tisztában van ezekkel a kér­désekkel, rögtön láthatja, bogy javaslataink mögött a legkomolyabb szándékok és nem valamiféle, a közhan­gulat befolyásolásara irányu­ló törekvés húzódik meg — mutatott rá Mihail Gorba­csov. Minden lényeges, a nuk­leáris fegyverek korlátozá­sát szolgáló erőfeszítés a kí­sérletek betiltásával kezdő­dött. A nukleáris kísérletek teljes megszüntetése a leg­veszedelmesebb területen, a minőségi fejlesztés terén ál­lítaná meg a fegyverkezési hajszát. Ráadásul nagymér­tékben hozzájárulna ahhoz, hogy fennmaradjon és még erőteljesebbé váljon a nuk­leáris fegyverek elterjedésé­re vonatkozó tilalom. Az Egyesült Államok kor­mányzata a szovjet morató­riumra kihívó módon azzal válaszolt, hogy sietve végre­hajtott egy újabb nukleáris robbantást. A világűr békés hasznosítására vonatkozó szovjet javaslatra pedig az­zal reagált, hogy elhatározta a műholdelhárító fegyver el­ső harci körülmények közöt­ti kipróbálását. Ezenfelül még újabb gyűlöletkampányt is indított a Szovjetunió el­len. Mindezek ellenére az a vé­leményünk, hogy bármit is állítanak Washingtonban a Szovjetunió legutóbbi lépé­seiről, az amerikai kormány­zat nem mondta ki az utol­só szót ebben az ügyben. Mi bízunk ebben — mutatott rá Mihail Goibacsov. A tény ugyanis az, hogy akár tet­szünk egymásnak, akár nem, csak együtt élhetünk tovább, vagy pusztulhatunk el. A megválaszolásra váró fő kér­dés tehát most az: készek vagyunk-e számot vetni az­zal, hogy nincs más út, mint a békés együttélés útja. s készek vagyunk-e háborús kategóriák helyett békés el­képzelésekben gondolkodni és cselekedni. A Szovjetunió erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszol. A továbbiakban az őszre tervezett szovjet—amerikai csúcstalálkozóról szólva Mi­hail Gorbacsov kijelentette, hogy a találkozó esélyeit ma már sokkal óvatosabban ítéli meg. mint akkor, amikor a róla szóló megállapodás lét­rejött. Mi komolyan készü­lünk a találkozóra, nagy je­lentőséget tulajdonítunk ne­ki, és komoly reményeket fűzünk hozzá — mondotta az SZKP KB főtitkára. Nyugtalanítónak tartjuk azonban azt a megközelítést, amely Washington részéről kirajzolódik. Formálódik egy amerikai forgatókönyv, amely a nyomósra, sarokba- szorításunk szándékára épül. Fel akarnak róni nekünk mindenféle halálos bűnt a fegyverkezési hajsza erőlte­tésétől kezdve a „közel-ke­leti agresszióig”, az emberi jogok megsértésétől dél-afri­kai ármánykodásunkig. (Folytatás a 3. oldalon) A svédországi Södertaljé- ben hatalmas magyar siker született a súlyemelő-világ­bajnokságon. A leninvárosi Szanyi Andor, a 100 kilósok között három aranyérmet ve­hetett át: első lett szakítás­ban, lökésben és természe­tesen az összetettben is. Ilyen bravúrra még nem volt példa a magyar súlyemelés történetében. Szanyi a szakításban má­sodszorra teljesítette a 185 kilót. Az aranyéremre pályá­zók közül a román Vlad és Szanyi a lökésben 220-on, Kuznyecov pedig 225 kilón kezdett, sikeresen. Aztán Vlad és Szanyi is 7,5 kilót ugrott, s ezt a román spor­toló harmadszorra sem tudta kilökni. Szanyi sem bírt a 227.5- tel, de mivel 2. helye már biztosított volt, 230-at kért, hogy vetélytársót, a szovjet Kuznyecovot maga­sabbra kényszerítse. Óriási izgalmak között Szanyi ki­lökte azt a súlyt, amit ma­gyar súlyemelő még soha­sem emelt fel és összetett­ben 415 kilós országos csú­csig jutott, ami szintén az abszolút legjobb eredmény a honi súlyemelőberkekben. Kuznyecov már nem tudott javítani, így Szanyi lett a világbajnok. — Sajnálom, hogy az első 185 kilós gyakorlatomba technikai hiba csúszott, így csak másodikra tudtam meg­csinálni. Ha szükség lett volna az aranyéremhez, a 187.5- re is rámegyek. Na­gyon boldog vagyok! A 110 kilósok között sze­repelt a diósgyőri Jacsó Jó­zsef is, aki szakításban 175 kilót teljesített, közben meg­sérült és a lökéshez már nem jött ki. Országos tanévnyitó Kazincbarcikán Hz oktatás nemzeti ügyünk Az új tanévre elkészült Kazincbarcika leg­fiatalabb általános iskolája. Avatására igazán ünnepélyes külsőségek között került sor, hi­szen itt tartották tegnap délután az 1985—86- os tanév országos megnyitó ünnepségét. Fan­fárok jelezték a tanévnyitó kezdetét, amelyet kedvesen színesített az elsősök énekes bevo­nulása. A Himnusz eléneklése után Borsos Árpád, a Borsod Megyei Tanács V. B. műve­lődési osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket, a város és a városkörnyék isko­lásait, pedagógusait, valamint a párt-, állami és társadalmi szervezetek, az oktatási intéz­mények képviselőit. Az ünnepségen részt vett Köpeczi Béla művelődési miniszter, Kun László, a Borsod Megyei Pártbizottság titkára és La­dányi József, a megyei tanács elnöke is. A tanévnyitó ünnepségen Köpeczi Béla mű­velődési miniszter mondott beszédet. A miniszter tanévnyitó beszéde — öröm és megtiszteltetés számomra, hogy az új tan­évet Kazincbarcikán, a szo­cialista építőmunka jelképes helyén, országunk egyik fia­tal városában nyithatom meg, amely alig több mint három évtizedes fejlődése során nemcsak az iparban ért el kitűnő eredményeket, hanem a művelődésben is. Kazincbarcika kitűnik azzal, hogy kezdettől fogva meg­becsülte a nevelő-oktató munkát, és a kultúra mun­kásainak olyan élet- és mun­kakörülményeket^ nyugodt alkotói légkört teremteti, amely lehetővé tette, hogy szakképesített pedagógusok dolgozzanak az iskolákban, s biztosítsák a nevelés és ok­tatás egyre fejlődő színvona­lát. Innen indult el és vált országos méretűvé a szaktan­termi oktatás. A város adott otthont egy sor olyan országos pedagó­giai tanácskozásnak, amely az oktatás sokat vitatott, ak­tuális feladatairól szólt, és hozzájárult a reformok elő­készítéséhez. Itt avatjuk most ezt a szép iskolát, amely szellemi gyarapodá­sunk újabb jele. Mindezért elismerés illeti a pedagógu­sokat és a város vezetőit, a város egész közösségét, amely megértette, mi a je-, lentősége az oktatásnak és a nevelésnek népünk sorsának alakulásában. Ebben az évben a tanév kezdetét még ünnepélyeseb­bé teszi az a történelmi tény, hogy az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1945. au­gusztus 16-án, tehát éppen 40 éve hozott határozatot ar­ról, hogy a népiskola, vala­mint a gimnázium és a pol­gári iskola első négy osztá­lyai helyett általános iskola elnevezéssel új iskolát kell szervezni. Ma csaknem min­den gyermek az előirt idő­ben végzi el a nyolc osztályt, s az általános iskola min­denki műveltségének meg­alapozója. Hogy ezt a fel­adatát el tudja látni a ma­ga teljességében, az eddigi­nél hatékonyabban és ered­ményesebben kell működnie. Ügy véljük, hogy ez az óhaj közvéleményünk helyeslésé­vel találkozik, amely sok­szor joggal bírálja az okta­tás alacsony hatékonyságát és a nevelés érzelmi-erköl­csi szegénységét. Egy másik fontos esemény, amelyre emlékeznünk kell, az oktatásról szóló törvény, amelyet az országgyűlés ez évben fogadott el. Ez a tör­vény átfogja az oktatás egé­szét az óvodától az egye­temig, és egységes szellem­ben rendezi az oktatási rend­szer működési, irányítási szabályait, határozza meg az oktatásban részt vevők, pe­dagógusok, tanulok, szülők jogait és kötelességeit. A törvény épít az 1984 tava­szán elfogadott fejlesztési programra, amelyet megerő­sített a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresz- szusa. Olyan törvénnyel és prog­rammal rendelkezünk, ame­lyeknek kialakításában a tár­sadalom széles körei, és min­denekelőtt a pedagógusok személyesen is részt vettek. Az észrevételeket tekintetbe vettük, s joggal állíthatjuk, hogy az elhatározott refor­mok a többség egyetértésé­vel találkoznak, még hogyha természetesen továbbra is vannak ellenvélemények és megoldásra váró kérdések. (Folytatás a 2. oldalon) Pál Lénárd megyénkben Megyénkbe látogatott Pál Lénárd, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának titkára. A ma­gas rangú vendéget tegnap, Sárospatakon Fejti György­nek, az MSZMP KB tagjá­nak, megyei első titkárnak és Kovács Zoltánnak, a me­gyei pártbizottság titkárá­nak kíséretében köszöntöt­ték a „Bodrog-parti Athén" vezetői: Orosz László, a vá­rosi pártbizottság titkára és Takács Gyula, a városi ta­nács elnöke. A patakiak tiszteletét és köszöntését mondó szavak után a város életéről tá­jékoztatta a vendégeket Orosz László. Mindenekelőtt — szeptember van! — Sá­rospatak iskolavárosi mélta­tását és tényeit hallgatta meg a Központi Bizottság titkára. A tájékoztatóban el­hangzott, hogy a főiskolán 840-en (tanító- és óvónője­löltek); a Rákóczi nevét vi­selő gimnáziumban 730-an kezdik meg tanulmányaikat az 1985—86-os tanévben. (Folytatás a 2. oldalon) A pataki pártbizottság székháza előtt: Pál Lénárd, a Központ: Bizottság titkára; Orosz László, a városi pártbizottság első tit­kára és Fejti György, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom